A vitát megnyitja

Schiffer János, főpolgármester-helyettes

 

Egy város vezetője számára a legszebb feladat egy olyan konferencián nyitóelőadást tartani, ami a városról szól, és a városhoz rögtön minősítés társul: "Budapest mint világváros". A világváros fogalomhoz pozitív és negatív üzenetek egyaránt társulnak, melyekről most is beszélnünk kell. A témának különös aktualitást ad az a folyamat, amely remélhetőleg mihamarabb Magyarország EU-taggá válásához vezet, hiszen az integráció egyben új régiók kialakulásával párosul, s a formálódó régiókban a nagyvárosok jelentős szerepet játszanak.

Budapest regionális szerepe

Mindenekelőtt Budapest lehetséges regionális szerepköréről szeretnék szót ejteni. Az Európai Unión belüli területi integrációt egyre inkább a versengés által is kölcsönös kapcsolatban álló európai városrendszer nemzetközi szerepű városai végzik. E szerepkörre azok a városok lehetnek alkalmasak, melyek a fejlett gazdasági régiók határzónájában helyezkednek el, képesek arra, hogy a fejlett régiókból érkező innováció, információ, tőke-, termék- és termelési kapcsolatokat befogadják, feldolgozzák, és saját régiójukba továbbítsák. Ez a szerepkör azonban nem egyszerű tranzit-feladat ellátását jelenti, hanem prosperitást adhat a városnak és régiójának is, így a globális folyamatokban való részvétel lokális előnyökkel is jár. Egy-egy város - és az általa összefogott régió - fejlődési képességét döntően az határozza meg, hogy mennyire képes megfelelni azoknak az integrációs és koordináci-ós követelményeknek, melyek a világgazdaság főbb fejlődési trendjeit jellemzik. Nyugat-Európában már kialakult egy világvárosi hálózat, amely az érintett térségek szerves fejlődését biztosítja. Közép-kelet Európában e hálózat most van formálódóban, a vezető szerepért - Bécs mellett - Budapest, Prága, Varsó verseng, de a "trónkövetelők" között ott van Pozsony és Bukarest is.

Milyen esélyei vannak Budapestnek e versengésben?

Mintegy kétszáz évvel ezelőtt Metternich osztrák kancellár úgy nyilatkozott, hogy a Landstrasse végén Ázsia kezdődik, pedig a XIX. század elején Bécstől alig néhány száz kilométerre egy új világváros volt kialakulóban. Óbuda, Buda és Pest - ekkor még három különálló város - összlakossága az 1809-es hatvanezer fős lélekszámról 1869-re mintegy ötszörösére nőtt. Megindult a tudatos városépítés, e kor nagyszerű építményei Budapest városképének ma is meghatározó elemei. De megindult a polgárosodás, a térség a nemzeti piac központi szereplője lett. 1873-ban létrejött a mai Budapest. Jóllehet a város egyesítésében - s egyben világvárossá formálódásában - a nemzeti piac központi funkciója volt a legjelentősebb tényező, meghatározó szerepet játszott a politikai és művelődési centrummá válásának ténye is.

Mi tette a századfordulós Budapestet világvárossá?

A gyönyörű természeti környezetet megőrizve, abba szervesen illeszkedve pompázott a Duna-parti palotasor, a Duna-korzón sétálók gyönyörködhettek az újjáépített Vár és a Halászbástya látványában, három hatalmas híd - a Lánchíd, a Margit-híd és a Ferenc József híd - egyikén átsétálhattak Pestről Budára, vagy bámulhatták a Czekelius Aurél vezette magyar mérnökcsapat tudását hirdető Erzsébet-híd építését, amely korában nemcsak Európa, de a világ legszebb és legnagyobb távolságot átívelő kábelhídja volt. A Nagykörúton villamosok csörömpöltek, a konflisok között autók cikáztak, s a magyar "Champs-Elysées", az Andrássy út alatt már dübörgött Európa második földalatti vasútja. Ki hinné, hogy ekkor a budapestiek közel húsz éve telefonálhattak már, hiszen az első budapesti telefonközpontot 1881-ben adták át, majd 1893-ban megszólalt Puskás Tivadar újabb találmánya, a telefonhírmondó. Budapest építészetét, közlekedését, "informatikai hálózatát" tekintve valóban kora modern - Európa nyolcadik legnagyobb - metropolisza volt, igazi világvárossá azonban az itt élő emberek tudása, kultúrája, sajátos atmoszférája tette.
A századforduló Budapestje egy új - szellemiségében máig ható - nemzedék városa volt. E nemzedék fiai kitörtek a régimódi szokások és hagyományok béklyóiból: városiasabb és nagyvilágibb szemléletre törekedtek. E nemzedék volt a magyarok első kozmopolita nemzedéke, sokuk nevét ismerte meg a külföld; sokuk azonban - önként vagy kényszerűségből - elhagyta Budapestet, az országot és külföldön értek el sikereket. Szent-Györgyi Albert, Wigner Jenő, Szilárd Leó, Kármán Tódor, Gábor Dénes és Neumann János nevét szerte a világon ismerik, ők és társaik vitték a magyar géniusz hírét a világba, hírét vitték azoknak a budapesti tudományos, szellemi műhelyeknek, egyetemeknek, melyek nemzedékek tudását alapozták meg, s melyek legkiemelkedőbbje talán a párizsi Ecole Normale mintájára szervezett sajátosan magyar Eötvös Kollégium volt.
Nem lenne teljes a kép, ha nem szólnék a századfordulós Budapest kultúrájának egyik legfontosabb területéről, az irodalomról. Ekkoriban számtalan újság - köztük 22 napilap - létezett, melyek nagy részében volt irodalmi rovat is. Megjelennek a kifejezetten irodalmi újságok is: az Új Idők, a Budapesti Szemle, a Hét, majd 1908-ban a legendás Nyugat. S immár legendás a kor íróinak névsora is: Ady Endre, Molnár Ferenc, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Juhász Gyula, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes… De sorolhatnám a festőket: Rippl-Rónai József, Iványi Grünwald Béla, Vaszary János, Fényes Adolf vagy Csontváry-Kosztka Tivadar, az építészeket: Lechner Ödön és Kós Károly, a zeneszerzőket: Bartók és Kodály, vagy a századforduló igen népszerű műfajának, az operettnek világhírességeit: Lehár Ferenc és Kálmán Imre.
A századforduló Budapestje - "Kelet Párizsa" - a régió egyik legsokszínűbb, legérdekesebb, legvonzóbb városa volt Nyugat és Kelet találkozásánál. Igazi kapuváros, mely megőrizte történelmi emlékeit, de a modernizációban is élen járt, tisztelte hagyományait, de teret adott a kulturális sokszínűségnek, méltán versenyez-hetett Európa más nagyvárosaival, s a "fő" riválissal: Béccsel.

Budapest az ezredfordulón

A versengés egy évszázad elteltével tovább folyik, s a tét nem kisebb, mint a közép-kelet európai régió vezető szerepének elnyerése. Budapest potenciális versenytársaihoz képpest viszonylag kedvező helyzetben van, földrajzi adottságait, közlekedési, gazdasági, tudományos, kulturális és centrum jellegét tekintve. A századforduló Budapestjét, világvárosi fejlődését a modernizáció jellemezte. Napjainkban a struktúra, a funkciók változása a legjellemzőbb fejlődési irány. A regionális szerepkör elnyerése érdekében számos eredményt mutatott fel már eddig is. A kelet-európai posztkommunista országok között Magyarország a külföldi tőkebefektetések kiemelkedő célországává vált, mely a Kelet-Európába irányuló működőtőke-befektetés mintegy 30%-át tette ki, s e tőkemennyiség 60%-a Budapesten koncentrálódott! A fővárosi gazdaság jellegzetes átstrukturálódási folyamata zajlik, amely során az ún. stratégiai ágazatok erősödtek meg. A pénzügyi szektor, az ingatlanügyeletek és üzleti szolgálta-tások jelentős része Budapesten összpontosul: több mint 50 bank, több mint 20 biztosítótársaság és közel 600 pénzügyi tevékenységet és ehhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatást végző szervezet van ma a fővárosban. (Egy érdekesség: Budapesten mintegy 460 pénzkiadó automata működik.) Egyre több multinacionális cég teszi meg kelet-európai székhelyéül Budapestet, egyre több államközi szervezet itt létesít regionális irodát. Örvendetesen nőtt a szállodai férőhelyek száma, s a tervek szerint 2000-2002 között mintegy 3100 szállodai szoba létesül, elsősorban a magasabb kategóriájú szállodákban. Ez azt jelenti, hogy Budapest befektetési hely.
Az Arthur Andersen felmérése szerint Budapest - München-t és Stockholmot is megelőzve - harmadik helyezést ért el azon a 2000. évi listán, ami az európai nagyvárosokat az eredményes üzleti élet feltételeinek megteremtése szerint rangsorolta.

Miért vonzó ma Budapest?

A főváros vezetése tisztában van azzal, hogy az elért eredmények ellenére további fejlesztésekre van szükség, melyek fókuszában az infrastruktúra, a humánerőforrás, a szolgáltatások, a stratégiai irányító tevékenység és a K+F koncentráció kell álljon, hiszen ezek együttesen képesek hozzásegíteni Budapestet a regionális központtá váláshoz. Ezzel párhuzamosan javítani kell az életminőséget meghatározó tényezőkön: a lakó- és munkahelyi szolgáltatásokon, a városi közlekedésen, de bővíteni kell a kulturális és rekreációs lehetőségek körét is. S itt fontosnak tartom a kultúra jelentősé-gét hangsúlyozni.
Európa nagyvárosainak infrastruktúrája közel azonos szinten áll. A regionális szervezetek központi irodáinak, a multinacionális cégek képviseleteinek alapvető és természetes elvárása a modern iroda, a legkorszerűbb hírközlési, informatikai eszközök használatának lehetősége. De az itt dolgozók mást is keresnek: "helyeket, ahol le lehet ülni", színházi előadásokat, hangversenyeket, rendezvényeket, egyszóval sokszínű pezsgő kulturális közeget, ahol mindig történik valami érdekes. Olyan várost fognak választani tehát, ahol mindezt megtalálják. Büszkén mondhatom, Budapest ilyen város.
Mindenfajta "leltározási szándék" nélkül röviden vegyük szemügyre azokat a kulturális szolgáltatásokat, melyeket városunk nyújt az érdeklődőknek: Budapesten található az országos jelentőségű múzeumok többsége, valamint több mint 140 kiállítóhely, galéria. Budapest színházi élete Európa szerte híres, évente 2 millió a színházlátogatók száma. A nagy kőszínházakon kívül számtalan játszóhely, alkalmi vagy időszakosan működő társulat kínálja műsorát. 1999-ben 192 működő színházat, együttest tartottunk számon. A fővárost sem kerülte el a globalizáció hatása, a bevásárlóközpontokkal "kombinált" multiplex filmszínházak megjelenése. Budapest ugyanakkor - Európában páratlan módon - megtartotta art mozi hálózatát is. A fővárosi mozik férőhelyeinek száma az utóbbi öt évben jelentősen növekedett, napjainkban mintegy 22 600.
Ez a valóban imponáló "intézményi háttér" olyan különleges, állandó vagy egyedi attrakciókat is magában foglal, melyek külön vonzóerővel bírnak a turisták számára. Budapest határában működik a Szoborpark, amely egy letűnt politikai rendszer jelképeit gyűjti egybe, nemrégiben került átadásra a Vasúttörténeti Park. A fővárosi színházak közül a Merlin és az IBS angol nyelvű előadásokat is tart, igazi "csemege" a Trafó Kortárs Művészetek Háza, amely "exportképes" művészeti "termékek" előállításában jeleskedik, egyúttal magyarországi bemutatkozási lehetőséget nyújt a külföldi kortárs művészetek képviselőinek is.
Ma már elmondhatjuk: Budapest valódi fesztiválváros. Célunk, hogy a főváros a "standard" kulturális és szabadidős kínálat mellett szinte egész évben nyújtson valami "különleges" zenei, színházi, vagy képzőművészeti "csemegét", állítson néhány napra vagy hétre a középpontba egy-egy művészeti ágat, izgalmas helyszínt. A fesztiválok sorában a Budapesti Tavaszi Fesztivált kell első helyen említeni, ami 1980 óta kerül megrendezésre, s elsősorban a klasszikus művészetek területén vonultat fel világsztárokat. A 2000. évi BTF nézőinek száma mintegy 38 ezer - ebből 13 ezer külföldi - volt. Az idegenforgalmi bevétel kb. 1,3 milliárd forintot tett ki, nem számítva a belföldi nézők "járulékos" költségeit, (pl. taxi, étterem, stb.)
A Budapesti Őszi Fesztivál 1992-ben alapította a fővárosi önkormányzat a Budapesti Művészeti Hetek utódjaként. A BÖF első sorban a kortárs művészetek, az új formákat kereső művészek, események, ötletek fesztiválja. A BÖF tavalyi mérlege: 17 nap alatt 35 helyszínen mintegy 80 rendezvény, összesen kb. 17 ezer nézővel.
Az Óbudai Hajógyári Szigeten idén kilencedik alkalommal rendezik meg a Sziget nevű egyhetes kulturális fesztivált. A szervezők munkájának köszönhetően e rendezvény mára Európa legnagyobb, jelentős társadalmi és gazdasági támogatást élvező, nem csupán zenei, de más művészeti ágakat is felvállaló kulturális fesztiváljává nőtte ki magát. A fesztiválra az utóbbi időben több mint negyedmillió ember látogatott el: egy hét alatt több száz magyar és külföldi zenekar, színházi társulat, performer, előadó, filozófus és közéleti személyiség előadását tekinthették meg. A Sziget programjaival Európából és a tengerentúlról egyaránt sok fiatalt vonz erre az időre Budapestre, akik ez idő alatt a magyar fővárossal is megismerkednek.
A főváros "kisebb" rendezvényei ugyancsak sikeresek, rendezvényenként több tízezer látogatót vonzanak. Néhány ilyen rendezvény: Budapesti Búcsú, Lánchíd Napja, Nyári Opera és Balett Fesztivál, Zene Ünnepe, World Music Fesztivál, Zsidó Nyári Fesztivál, Mesterségek Ünnepe, Duna-parti vigasságok, Operett-fesztivál, Karácsonyi Hegedűgála, és így tovább.

A fejlesztés távlatai

A főváros hosszú távú városfejlesztési koncepciót dolgozott ki, amely az elkövetkező 15 év főbb feladatait foglalja magába. Ugyancsak rendelkezünk egy rövidebb - hétéves - fejlesztési programmal, amely a közeljövő tennivalóit határozza meg. (Nemrégiben elkészült a Főváros Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve, s most van folyamatban egy nagyszabású informatika terv kidolgozása.)
A városfejlesztés stratégiai célja a regionális központi szerepért folytatott versenyben minél kedvezőbb pozíció elérése, valamint a városlakók életminőségének javítása. A megvalósítás olyan komplex gondolkodást és beavatkozási stratégiát igényel, amely a térszerkezet, elérhetőség, a területegységek minőségének javítását és a társadalmi gazdasági folyamatok befolyásolását egy összefüggő rendszer elemeiként kezeli. Meggyőződésünk, hogy Budapestnek régiójával együtt kell sikeresen szerepelnie az európai térségek versenyében, ezért a városfejlesztés során hangsúlyosan kell számításba venni az országos, regionális és agglomerációs összefüggéseket is. Ehhez természetesen partnernek kell (kellene) lennie a kormányzatnak és a környező önkormányzatoknak is.
A főváros aktív kezdeményezője kíván lenni az adminisztratív régión túlterjedő szerves régió kialakításának, és a későbbiekben ennek bázisán egy közép-európai makro-régió létrehozásának, szolgálva ezzel az integrációs törekvéseket és az ország érdekeit. Az, hogy ez nem légből kapott cél, jelzi az is, hogy ha komolyan gondolja a kormányzat, hogy 2012-ben olimpiát akar rendezni, akkor a fővárosnak már ma 80 százalékban alkalmasnak kell lenni ahhoz, hogy ezt meg is tehesse.