Kukorelly Endre 

Élnek még ezek?

Vígvégjáték

(részlet)

SZEMÉLYEK:

ZOLI, 16 körül: de 40 körüli rezonör / Olyan, aki ebben az osztályozásban
szerepel (Osztá)
BABÓ, 14 körüli / Olyan, aki az imént tör össze egy vázát (Vázát)
KÁROLY, apa, 45 körüli, jóképu, lassú / Balzsamozott (Balzs)
NYUSZI, anya, 35 körül, jópofa, gyors / Megszámlálhatatlan (Megsz)
MANÓ bácsi, nagyapa, 70 fölött / A Császár állata (Csász)
ILONA, nagyanya, 60 és 70 között / Olyan, aki távolról légynek tunik (Légyn)
LONCI, 40 körül, anya novére / Szirén (Sziré)
PISTA, 50 fölött, Lonci férje / Idomított (Idomí)
ANCSI, 16 körüli, Lonci és Pista lánya / Malac (Malac)
BIZSUKA, Zoli keresztanyja, Károly nagynénje, annyi idos, mint Ilona,
de letagadja / Olyan, akit a legfinomabb teveszor ecsettel festettek (Ecset)
HIDAS ÁDÁM, szomszéd, komcsi 50 körül / Kóbor kutya (Kutya)
HIDASNÉ, lehasznált 40-es / Orülten rázkódó (Rázkó)
ZSUZSI, 16 éves, Hidasék lánya / Mesebeli (Meseb)
JULCSA, 50 körüli, cselédlány / Másfajta (Másfa)

I. felvonás

Lakásbelso. Két szoba, de tudható, hogy van harmadik is, sot cselédszoba-konyha-eloszoba-fürdo-WC-spájz. A két szoba fallal (rabic, nem tartófal) elválasztva 1/5-4/5 arányban, a nagyobbik rész, a „nappali” erosen kivilágítva. A jobb oldali kisebb („háló”, mindegy, ilyesmi) teljes sötétségben: valamiféle folyamatos mozgás-mocorgás-nyüzsi mégis érzékelheto. Legjobb verzió: 14 statiszta. A kivilágított nappaliban folynak a dolgok, a „hálószobába” csak Manó bácsi meg Károly lép be, úgymond a karácsonyfát díszítik. A nappaliban senki. Hosszú asztal, székek, picit kopott stílbútorzat, elegáns, mérsékelten elhanyagolt. A nézotéri bal oldalon az eloszobai ajtó, háttérben, közel az elválasztófalhoz a harmadik szobába nyíló ajtó. Zoli, egyedül, a falnak dolve.

ZOLI Úgy látszik, magamban beszélek. (Ellöki magát, pakolni kezd.) Mint a hülyébbje. Nem magamban beszélek, csak mondom. Miközben pakolok. (Tényleg pakol) Pokol. (Kimegy az eloszobába, behoz egy karácsonyfát, átviszi a lesötétített hálóba. Visszajön.) Egyedül leszek Karácsonykor. (Másféle fény. Üres szoba, Nyuszi, kezében abrosz, a szoba közepén álló hosszú asztalhoz lép, amikor csörögni kezd a telefon. Odamegy, fölkapja.)

1/1. jelenet

NYUSZI Halló, tessék. (Vár. Bejön Ilona is, tányérokkal.) Halló, ki az? Ki vagy, beszélj már bele, az istenit, szólalj meg! (Vár.) Nincs itt. Tunj el. (Leereszti a karját. Lóg a kagyló, lóg az abrosz, kicsúszik a kezébol.) Tudja ezt a számot. (Inkább keseruen rezignált, mint dühös.) Valahonnan tudja a számunkat, és akármikor idetelefonál, van hozzá képe.
ILONA (Látja – tudja is – mi a helyzet.) Nyuszi, nem kell, kislányom, nyugodj meg.
NYUSZI Jó, jó, semmi vész. (Bejön.Fölveszi az abroszt, széles ívben az asztalra hajítja, visszateszi a kagylót. Nem nagyon ideges.) Rendben van. Rohadt életbe.
KÁROLY (Az ajtóban áll, kezében kisbalta.) Az Ádám volt?
NYUSZI Ádám. (Nem arra figyel, amit mond.) Milyen Ádám.
BIZSU (Be, jelentos lendülettel el Károly mellett, poharakat hoz tálcán.) Hova tegyem? Nincs abrosz. Hol az abrosz, Nyuszikám? (Észreveszi az abroszt, a beszélgetés alatt terít, de figyel.)
KÁROLY Milyen, hogyhogy milyen, a szomszéd Hidas! Tegnap összefutottunk a liftben, azzal jött, hogy Szenteste átnéznének, nem mondtam? Irtó ünnepélyesen adta elo, idétlen volt az egész. Nem o telefonált?
ILONA De, o telefonált, Karcsi, a Hidas úr volt. Nem is tudtam különben, hogy a Hidast Ádámnak is hívják. Vagy bárminek, azon kívül, hogy Hidas. Hidas az Hidas, nem?, van a Zsuzsi, van KisZsuzsi és van a Hidas úr. Mi baj, Julcsa?
JULCSA (Károly mellett áll a küszöbön, igyekszik legalább a könyökével hozzáérni. Észreveszik.) Semmi, csak csörgött a telefon, nagyságos asszony, és gondoltam, hogy...
ILONA Rendben van, Julcsikám, hallottuk, ne fontoskodjon állandóan, mindenki hallotta, senki sem süket!
JULCSA Hát… Dehogynem. Gondolom én. Süket, aki mongya.
KÁROLY Julcsa kedves! (Megfordul, kimegy.)

1/2. jelenet

JULCSA Jól van, na. (Musértodés.) Betegyem akkor végre a bejglit, vagy mi legyen? Gondolom, valami már legyen végre! (Nem törodnek vele. Belép Lonci, félretolja Julcsát, o is lát, ért mindent.)
LONCI Tudod, kicsoda? Ismered?
NYUSZI Persze, hogy ismerem. Még a szagát is.
LONCI Akkor meg ne törodj vele. Csöppet se foglalkozzál vele, húgocskám, de egy fikarcnyit se, mondtam ezerszer.
ILONA Hagyd már!
NYUSZI Igen? Szóval ne foglalkozzak?! Ne foglalkozzak vele, csak úgy, jó, de akkor...
JULCSA Most mégis betegyem a sütobe azt a kurva bejglit, vagy ne tegyem be azt a kurva…
BIZSU Na ebbol elég volt, gyerekeim. (Ki.)
NYUSZI Tegye be, Julcsi, és hagyjon már békén, az Istenért. A sütobe. Azt a kurva bejglit. És ne gondolkodjon folyvást. Idetelefonálgat, én meg ne foglalkozzak vele, de akkor áruld már el nekem, Lonci, hogy mivel foglalkozzak?!
LONCI (Be.) Azzal ne! Nem jöhet… semmi, csakis kétségbeesésbol telefonál, ha nem lenne bajban, nem hívogatná. Ilyenkor. Meg semmikor, nem fogod fel? Nem nyer, hanem veszít, te nyersz. Persze, ha kiborulsz, akkor veszítesz. Nem ügy, csak ha ügyet csinálsz belole, akkor ügy.

1/3. jelenet

ANCSI (Bejön, o is félretolja Julcsát, aki még mindig ott ácsorog. Látja-tudja egybol, mi van, minden no tudja, még a szomszéd Hidasné is, csak a férfiak nem.) Mi van, Nyuszi?
LONCI Menjél most ki, Ancsi, egyáltalán nem neked való! Csöppet se!
ANCSI Igen? Egyáltalán tizenhat múltam. És méghozzá jócskán elmúltam tizenhat, vili? (Nem hisztis, inkább fölényesen blazírt.) Világos? Fel van fogva? Az ekkora agyaddal? Szerintem ezek az ügyek jobban mennek nekem, mint neked. Csöppet. Hát szerinted? Szerintem szerinted is.
ILONA Ancsa!
NYUSZI Hagyjatok már, hagyjál békén, Ancsa, olyan vagy, mint egy úthenger.
JULCSA Tisztára olyan, Ancsika, mint valami dömper.
ANCSI (Megpördül, mérges.) Mi?!
JULCSA Jó' van, na. (Kifarol.)

2/1. jelenet

PISTA (Manóval együtt be.) A komcsik ilyenkor mi a jóistennel foglalkozhatnak szerinted? Direkt nem is esznek? Csak esznek azért valamit, nemde? Manó bátyám, véleményed szerint mit csinálhatnak a zsidók karácsonykor? (Ancsi sértodötten el, Ilona „ne-legyen-baj” tartással utána.)
MANÓ (Be. Megáll Zoli elott, de nem ot nézi, hanem lejjebb: egy kisfiút. Nyuszinak beszél.) Ennek vitamin kéne, hundert Prozent. Adtok ennek a kölyöknek vitaminféleséget? Eszel te répát? Nem hallod? Vagy retek? (Kiszól.) Ilona, van itthon répa? (Legyint, elfordul.)
NYUSZI (Az ajtófélfának dol, rágyújt, nyugodt.) Ugyan, apuka, hagyja azt a gyereket, eszik rendesen, kap mindenféle féleséget.
MANÓ Te meg cigizel rendesen. Karalábé is megfelel amúgy, bármi jó, ami recseg. (Zolinak) Te nem cigizel? Nyuszi, nem cigarettázik a fiad véletlenül?
NYUSZI Hogy cigarettázna véletlenül, mindjárt tizenhat éves!
MANÓ Ványadt. Nincs ez még tizenhat, nem létezik, maximum tizennégy. Tizenöt vagy, vagy tizennégy? Eigentlich, hány éves is vagy te?
NYUSZI Egész nyáron egy szál klottgatyában rohangál a kertben, mezítláb, mint a parasztgyerekek, teleeszi magát cseresznyével…
MANÓ És kijárnak a szélsoúti bokorba cigizni.
NYUSZI …minden délután focizik, lebicikliznek a Dunához úszni, csokira lesül, makkegészséges tökfej.
PISTA Hát töknek tök.
ZOLI Ember, ugye, nem véletlenül cigizik, hanem egyenest készakarva. Direkt nekiállsz cigizni, és úgy cigizel.
MANÓ Ti is csináltátok a Loncival, véletlenül elbújtatok a szeneskamrában, ott füstölögtetek stikában. Állítólag, én ugyanis nem láttam, anyádtól tudom. Kifigyelt titeket az ablakból, átküldte hozzám a cselédlányt az irodába, hogy füstölög a szén, pedig nem a szén füstölgött, hanem ti füstölögtetek.
LONCI Nem is voltam még tíz, úristen! Télen felöntötte a személyzet az Elektromos Muvek teniszpályáit, ott korcsolyáztunk. (Nem nosztalgiázik, inkább tárgyilagos, enyhe öniróniával.) Elbújtunk a raktárba cigizni. Nagyapád kartonszám kapott ajándék cigarettát, százas csomagokban, ilyen ekkora pléh dobozokban. Szfinx, Coronas, Coronitas, Dzsubek, Mem-phisz, no és aztán ezekhez hozzá se nyúlt, mert csak a Hercegovinát szerette. Igaz, apuka?
PISTA Tíz voltam én is, amikor rászoktam, édesem. Memphiszt pöfékeltünk.
MANÓ Mondjuk, elég helyes kis cseléd volt, az is igaz, két ilyen csinos (Mutatja a lány dudáit.) izével, nagyjából ekkorkákkal.
LONCI Kizárólag Finom-Hercegovina dohányt volt hajlandó szívni, maga sodorta, és úgy, mi meg csórtunk egy dobozzal a Coronitászból, vittünk a többieknek is. Vagy Damest.
MANÓ Nem nagy és nem kis, nagynál kisebb, kisnél nagyobb, viszont formás. Guszta. Olyan odatolós volt az a hogyishíjják. Odatolta. Hogy hívták, nem emlékszel?
NYUSZI (Enyhén indignált.) Legalább tizenöt cselédlányra emlékszem, apuka, állandóan cserélodtek. Mert az anyu cserélgette oket.
LONCI Én speciel Damest szívtam, hosszú szopókával, igazi noi cigi. Noies volt. A meg prolik Leventét. Nikotex Levente, büdös, mint az ülepke.

2/2. jelenet

BABÓ (Bejön.) Zörög valami. Hol az apu? Anya, ki telefonált? Valami kaparászik, nem halljátok?, kotorásznak az angyalok.
MANÓ Aha! (Úgy tesz, mint aki fülel, vagyis hát fülel, csak picit tesz úgy.) Alaposan munkálkodnak, a betyárját. (Nyuszinak, halkan.) Munkálkodhatna az angyal valamivel halkabban is, nem gondolod?
NYUSZI Senki nem telefonált, kicsim.
PISTA Eszem a szivit!
ILONA Majd értesítjük azokat az angyalokat. Nézd meg, kis szívem, berakta-e a Julcsi a sütobe a bejglit, jó? Gyere, nézzük meg. (Ilona, kézenfogva Babóval, ki.)

2/3. jelenet

MANÓ (Loncinak) Volt olyan, hogy az egyik cseléd le akart lépni, veled együtt, a harmadikról szerelmi bánatában. Voltál másfél éves. Fölnyalábolt a lány, és le akart ugrani veled együtt, szerelmi bánatában, egy román baka miatt. Az volt az ok, a kommün után, mikor bejöttek a románok Pestre, és itt grasszáltak, na mindegy, és az az ostoba…
KÁROLY (Be az eloszoba felol.) Mi a nagy helyzet? Isteni bejgli-illat van!
NYUSZI (Fojtott düh.) Akkor csukd be az ajtót!
MANÓ Nincs helyzet, a gyerek, azt hiszem, kifigyelte az angyalokat. Muködhetne ez az angyal csöndesebben is egyébiránt. Már át is tette a lábát a korláton.
KÁROLY Csöndes egyébiránt, csak nyekereg a létra, az nem csöndes, mit csináljak?, nem tudok repdesni. Ki tette át a lábát?
MANÓ A cselédlány. Majdnem lerepült a harmadikról a menyeddel. Nagyjából negyvenöt évvel ezelott. Tartsam a létrát, te angyalszeruség?
NYUSZI Ne itt angyalozzatok nekem!
KÁROLY Már majdnem kész vagyok, csak nincs elég gyertya. Nincs valahol még…
NYUSZI Nincs. Annyi van, amennyi van.
KÁROLY Jó, jó, ne idegeskedj. Mi a baj?
NYUSZI Semmi.
KÁROLY Van elég sonka? (Indul vissza a másik szobába.)
LONCI Hozott az apu. Elég szép, de persze nem az. Ami.
ZOLI (Gúnyosan.) De, persze.
PISTA Nem az, ami, azám!
LONCI (A férjére mordul.) Ne légy ilyen papagáj! Ostrom elott a Püspök úrnál vettünk sonkát, olyan ma nincs.
ZOLI Olyan ma semmi nincs. Most majd az következik, figyi, hogy rendes sonkát ma már nem csinálnak, véletlenül sem.
PISTA Rendes sonkát ma nem csinálnak, még véletlenül sem.
NYUSZI Semmit.
ZOLI Készakarva. Most következik a reakció, szokásos karácsonyi, családi, csontreakciós nosztalgiaszöveg.
BIZSUKA (Újra be, új lendülettel.) Hogy mennek a dolgok? Lelki drámázás? Isteni hideg van kinn! (Összedörzsölgeti a kezét. Manóhoz) Mi a helyzet, öregúr, hogy állsz?, állsz még te valahogy? Nem nott meg neked pár hét óta a hasad? Pár nap alatt a duplájára?
MANÓ Sárga vagy, Bizsuka. Miért vagy ilyen rikító-sárgás? Olyan vagy, mint a Gyurika, a legjobb napjaiban. Nem olyan, mint a Gyurika? A legjobb…
BIZSUKA Miféle Gyurika a legjobb napjaiban? Nem vagyok sárga, nem rikítok, és ki az a Gyurika!
MANÓ De, de, bizony isten sárga vagy, nézd csak meg, tekintsd meg a tükörben, ez nem sárga? Be vagy festve? Gyurika, az a gyerekek papagája. Van tükröd? Behoztad a hideget, Bizsu, piszok egy hideg van kint, kutyafáját!

2/4. jelenet

ILONA (Bejön, hoz egy dobozkát, mutatja a férjének.) Megkóstoljuk Bizsuka pralinéját? Most hozta, kibontsam? Ilyen gyönyöru, látjátok?, vajon hol lehet ma ilyesmit szerezni? Honnan szerezted, Bizsukám, honnan veszel te mindig ilyen finomságokat?
MANÓ Nem kérek pralinét. Ki vagy pingálva? (A feleségéhez) Te, szerinted ez a Bizsu nincs befestve? Hogy a fenébe állítanak elo nok ilyen rikítást? Tisztára indián, harci színekben pompázol. Mohikán…
BIZSUKA Ki fog durranni, elobb vagy utóbb, a hasad, Manó, ha így folytatod. Húzd be. Na, úgy!, most be van húzva?, ez szerinted a behúzott állapot?
MANÓ (Közel hajol hozzá, fintorog.) Hát ez meg miféle szag?
BIZSUKA Illat, nem szag. Különbség!
MANÓ Illat. Ez! Illatos Istvántelepen a kiskert cseresznyevirágzásnál, tavaszi zsongáskor, úgy április vége felé. De hol van most április, hol van a végefelé?, nem beszélve arról, hogy zsongás! Te mint cseresznyefa!
BIZSUKA Bizony, drága Manóm, nyugodj csak bele, illat! Amúgy meg, ezt már rég meg akartam kérdezni, de mindig kimegy a fejembol, te tulajdonképpen mit látsz ott lenn? (Manó hasára mutat.) Abból? Persze mit látnál, ugye mibol mit?

3/1. jelenet

LONCI Emlékszik, apuka, milyen isteni sonkát lehetett kapni a Nikászinál…
PISTA Nikászinál…
LONCI Pityu!
MANÓ Nagy és Eichnernél. (Bizsunak) Látom, amit muszáj, nyugodj bele, el is csodálkoznál, Bizsu, mi mindent.
NYUSZI (Csak félig figyel oda.) Vagy a Brauchnál.
MANÓ Amikor megvettük a kertet, tombolt a virágzás, az összes fa, végig az utca két oldalán, a vizes árkok partján. Zsibongott az egész.
ILONA Húst a Brauchtól vettünk, édesem, Marci hentesnél, a Vámház körúti csarnokkal szemben, de csak annál az egy Marcinál, az mindig azt adott, ami kellett. Valamivel beljebb volt egy kis Fiumei, ott volt a legjobb kávé. Tea, szardínia, fuszer, ilyesmiket. Püspök úrnál a reggelire való, a Püspök úr fia kihordta a zsemlét meg a tejet, fél hétkor már ott volt. Lepakolta az ajtóba.
MANÓ Telket nem szabad tavasszal vásárolni, mert akkor túl szép. Állítólag. Szerintem meg kizárólag tavasszal érdemes! Akkor szerezd be, amikor a legszebb. Például a nokkel is úgy van…
NYUSZI (A nok kevésbé poétikusak.) Milyen szag volt a boltban, emlékszel, anyu! Szatócsboltszag, mindenféle illat együtt, finoman összeállt, összes-fuszer-illat, irtóra tetszett nekem. A csokit Stümmertol hoztuk a Gellért térrol, az még jobb volt, mint a Gerbaud. Most meg lemegyek a sarki közértbe.
ZOLI (Maga elé) Most jön az, hogy és nincs semmi.
BIZSU És nincs semmi.
ZOLI Parizer.
ILONI Parizer meg krinolin.
LONCI Szafaládé. Meg van még disznósajt is.
MANÓ Az aztán a finom dolog! Disznóság! Röf.
PITYU Röf, az biztos.
ZOLI És prolik, ez nem lesz kihagyva.
LONCI És eléd tolakodnak a prolik.

3/2. jelenet

JULCSA (Benyit, nem kopog.) Gondoltam, szólok, hogy oda fog sülni a bejgli. Nekem aztán nyolc.
ILONA Rendben van Julcsa, csavarja már le, legyen olyan szíves!
JULCSA Azért gondoltam, hogy szólok. Én szóltam, ha odasül, akkor odasül. Elég piros már, lezárjam vagy ne?
ILONA Zárja. (Julcsa sarkon fordul.)
LONCI Használhatatlan.
ILONA Gondolkodik.
BIZSU Mióta gondolkodik itt nektek ez a Julcsa? Ennyire intenzíven?
ZOLI Most szól, hogy odaég az a szar, mikor már odaégett.
ILONA Egyszer, nem sokkal ostrom után beállított azzal, hogy o most már fel van szabadulva, és innentol fogva villamoskalauz. Azóta egyvégtében gondolkodik, de az nem jut eszébe, hogy egyszer-kétszer föl is moshatná a konyhát.
NYUSZI Ez a gondolkodás amúgy a János hatása, aki nagy filozófus.
MANÓ Jön a filozófus, befészkeli magát a klozetba, ott ül tavaszig. Hihetetlen szagokat állít elo magából ez a mi Jánosunk.
BIZSU Ki az a János? (Magának válaszol.) Papagáj. Csak nem az is papagáj?
NYUSZI A Julcsi gavallérja. Picit röstelli amúgy a Julcsi, foleg Károly elott, de azért büszke mégis az o Jánosára, mert hogy, eloször is, egyáltalán van neki. Másodszor meg a filozófia.
ILONA És festomuvész.
BIZSU Hogy mi?
MANÓ A János. Teliaggatta a Julcsi a szobáját János muveivel, cicával játszó gombolyag, patakkal játszó szarvasok, neked biztos tetszene. Meghökkentoen termékeny a mester.
BIZSU Lehet, így legvégül még te is tetszel nekem, Manó! (Belekarol.)
PISTA Gondoljatok bele, festenek a prolik, tisztára kommunizmus.
MANÓ El is hiszi, hogy fest. Ugyanis tényleg fest, hát mi lenne az, amit ebbol nem kéne elhinned, nem? Például miért nem fest a Lonci?
PISTA Tud festeni!
LONCI Pista!
PISTA Tudsz!
BIZSU Tudja, de nem teszi. Az nem ugyanaz. (Manónak) Nem vagy te beteg, Manó?
MANÓ Nem én! Makk egészség!
BIZSU Helyes, betegségre amúgy is legjobb gyógyszer kis makkegészség, nemdebár? (Manóba karol, gyöngéden húzza maga után, kimennek.)
4. jelenet

LONCI De, ugyanaz. Ugyanis én túl lusta vagyok ahhoz. Túlzottan lusta.
PISTA Elég volt, ezt nem szeretem!
LONCI Igen, igen, túl lusta.
BABÓ (Belép Zsuzsival. Utánuk Ancsi.) Anyu, átjött a Zsuzsi. (Nyuszi nem figyel, szórakozottan int.)
PISTA Elég, hagyd abba, Loncikám, édesem!
LONCI Túl.
PISTA (Belevág.) Hagyd már abba, könyörgöm!
LONCI (Vészjóslóan.) Ne vágj a szavamba, jó?!
ILONA Elég volt! (Váratlan határozottság.) Ez itt a szomszéd kislány, Zsuzsi. Pista, menj és segíts Károlynak. Lonci, a konyhába. Gyerekek, beszélgessetek, mindjárt hozok pogácsát. (A „felnottek” kimennek.)

5/1. jelenet

ZSUZSI (Be.) Huha, mennyi rokon, úristen! Atyám!
BABÓ (Ancsira bök.) O az unokanéném, Ancsi.
ZSUZSI Helló, Hidas Zsuzsi vagyok. Nem haltok ki ennyi öreg közt?
ANCSI És te?
ZSUZSI Máris simán kihaltam. Pasi meg egy szál se.
BABÓ Milyen pasik?
ZSUZSI Hát olyan ezeknél használhatóbbak. Ebben a ti kiterjedt rokonságotokban, úgy apukád magassága, az pont megfelelo.
BABÓ De hülye vagy te, Zsuzsikám.
ZSUZSI A faterod azért iszonyúan jól néz ki!
BABÓ (Gúnyosan.) Iszonyúan.
ANCSI Itt cirka ezek vannak, a papám meg az o (Babóra mutat.) papája, ennyit bírunk neked nyújtani.
ZSUZSI Ismeritek azt, hogy két…
BABÓ Hagyd abba Zsuzsika, nem bírom a vicceidet, ne is fogj bele, jó?
ZSUZSI (Csak azért is, Babónak. Mutatja az ujján.) Ketto. Két favágó megy az ösvényen, és egyszer csak az, aki…
BABÓ Nem ismerem, és nem is érdekel.
ZSUZSI …hátul megy, leveszi a vállá…
BABÓ Mondtam, hogy nem érdekel, hagyd abba!
ZSUZSI …ról a szekercéjét, és belevágja az elotte meno hátába? Ismered?
BABÓ Nem érdekel, mondtam már.
ZSUZSI És akkor a csávó, akinek a hátából áll kifele a szekerce, megfordul, és azt mondja.
BABÓ Süki vagy?, nem érdekel. Hányszor kell még… (Befogja a fülét.)
ZSUZSI Hogy ez most komoly volt vagy tréfa?, erre a másik, hogy komoly. Mit csinálsz?
BABÓ Befogom a fülem.
ZSUZSI Mire a csávó, így áll ki belole az izé, szekerce, hogy az más, mert tréfának kissé eros lett volna. Vége. Ha annyira nem érdekel, akkor miért mosolyogsz?
BABÓ Mert nem volt szexuális.
ANCSI Tudsz szexuálisakat?
ZSUZSI Édesem, ötvenet, csak nem pisisek elott. Van az pölö, hogy körbeállja a hét törpe a Hófehérkét.
BABÓ Tisztára hülyék vagytok!
ZSUZSI Mondd még egyszer, hogy tisztára. Mondd azt, hogy tiszta, tisztít vagy ilyesmit.
BABÓ Tisztá...
ZSUZSI Te pösze vagy!
BABÓ Mi? Na jó, sziasztok! (Kivonul.)
ZSUZSI (Utánozza.) Sziasztok. Pösze, hallod?
ANCSI Na és?
ZSUZSI És akkor a Kuka azt mondja a Hófehérkének, hogy te Hófehérke, most fölteszek én neked egy találóskérdést, és addig dugunk, amíg ki nem találod.
ANCSI Ezeket honnan veszed?
ZSUZSI Érdekel vagy nem érdekel?
ANCSI Dehogynem érdekel, csak halkabban érdekel.
ZSUZSI Naszóval, mi az, hogy fá…
ANCSI Mondom, hogy halkabban!
ZSUZSI (Hangosan suttog.) …kon él, hosszú a farka és mogyorót zabál. Hófehérke nem tudja. Egy hét múlva, törpék kiterülve, Kuka, miközben dugja Hófehérkét: mondd már azt, te kurva, hogy mókus! Jó, mi?
ANCSI Állat! Mondjad már, te kurva, hogy mókus!
ZSUZSI Legjobb benne, hogy a Kuka meg a Hófehérke, nem?
ANCSI De. Szerinted ki talál ki ilyesmiket?
ZSUZSI Mit tudom én. Népmese. Láttál már olyan újságokat?
ANCSI Milyen olyan?
ZSUZSI Pucér nok férfiakkal. Érdekel? Kapott a faterkám párat Amerikából, áthozzam?
BABÓ (Visszajön.) Abbahagytátok végre?
ANCSI Ne izgulj. Megmutatta neked a papád?
ZSUZSI Dehogy mutatta. Igaz, hogy nem is dugták el.
ANCSI A Kardos apjának is van egy rahedli.
ZSUZSI Az meg ki!
BABÓ A barátnoje.
ZSUZSI Zsidók?
BABÓ Tessék?
ZSUZSI Kardosnak hívják, és tartanak otthon pornóújságot, tuti zsidók.
ANCSI (Értetlen képpel.) Miért?
ZSUZSI Mit miért?
ANCSI Hogy zsidók, meg egyáltalán!
ZSUZSI Na jó, ez hosszú. Ti nem zsidóztok otthon?
ANCSI Mi van? Nem. Vagyis de. Mit tudom én.
BABÓ Szokták mondani az anyuék, hogy…
ZSUZSI No, hát addig vannak zsidók, amíg zsidóznak. Én addig vagyok zsidó, amíg te zsidózol.
BABÓ Én aztán nem zsidózok.
ZSUZSI És mit csináltok azzal a Kardossal?
ANCSI Vele csak szenvedni lehet. Leülünk egymás mellé szenvedni. Hallgatunk, sajnáljuk egymást, ez a szenvedés. O olyan kövér, mondja. Olyan, hogy nagyon.
BABÓ Nem is annyira kövér.
ANCSI Ha így ül, akkor egyáltalán nem kövér.
BABÓ Azért eléggé buci.
ANCSI És folyton azzal jön, hogy mit pártolod te mindig azt a csibész szemetet. Mit pártolom, értitek?
BABÓ Nem értem.
ZSUZSI Persze hogy értem. Milyen szemetet?
ANCSI Ki van bukva a Karesztól.
ZSUZSI Az meg kicsoda?
BABÓ Karesz az Ancsi pasija.
ANCSI Mit és pártolom. Nem pártolom.
BABÓ Hanem?
ANCSI Rohangál ilyenkor fel-alá az én Kardos barátném, ütemesen döngeti a parkettát, alaposan odavágja a sarkát szegénykém, így rezegnek a poharak. (Rezeg.) És hörög. (Hörög.) El tudnám vágni a Kareszodnak a nyakát egy izével, hörögi. Borotvával. Puff, durr, jól odavágja a talpát, én meg visszatartom a levegot.
ZSUZSI Nyugi!
ANCSI Ne mászkálj már annyit! De úgy mondtam, hogy ne hallja meg, nem is hallotta. Ki fog készülni a szívem. Fáj a hasfalam.
BABÓ Fáj a micsodád?
ANCSI Mert tegnap csináltam száz lebegoülést. De nem fogok sírni, hanem inkább mosolygok helyette.
ZSUZSI Kicsit veszélyes vagy te, Ancsi bébi.
ANCSI A Mikulásbulin, az furcsa volt, a többiek elott táncoltunk a Karcsimmal, csúszott a parketta. Csúszkáltunk, finom volt és csodálatos, és hazafelé pedig a csók. Ja, és beletenyereltem egy tál csokoládés sütibe, pont ráadásnak a Kende általi ischlerbe. Rám adta a kabátját, hogy meg ne fázzak, aztán elment. Fogtam a kabátja ujját, amíg ki nem húzta a kezembol. Délután meg feküdtem az ágyon, és, sajnos, nyöszörögtem. Belenyomtam az alsó karomat a számba, kifolyt a nyálam, összenyálaztam a párnát. Csorgott a szemembol a micsoda.
ZSUZSI Micsoda?
ANCSI Azért gyulölöm, mert nem az elesettségéért, hanem mivel mégis hatalma van fölöttem. Vagy pedig csak félek tole. Tüle. Tölle. Mindig attóó féétem, hogy eehagy.
BABÓ Szegénykém.
ZSUZSI Be vagy csavarodva, anyukám.
ANCSI Van a szobájukban egy óriási hintaszék, nem szabad beleülni. Ültünk a hintaszékben, és erosen szorítottuk egymást. Folyt az orra. Hogy ennyire nem fontos senki se, meg ilyenek. Egyszer, amikor fölmentem hozzájuk, tele volt az egyik szoba kék szegfuvel, hirtelen olyan eros hány-ingerem lett, alig tudtam visszatartani. Nem is tudtam visszatartani. Akkor két napig nem ettem semmit. Hanem bepréseltem magam a szekrény mögé, belemarkoltam a porba, összekapartam a tenyeremmel a port a szekrény mögött. Szegrény.
ZSUZSI Szegrény. Ez nem komplett.
ANCSI Múltkor találkozunk, véletlenül, és nem tudom, mit mondtam neki. Valami baromságot reggel, a folyosón. Hogy kiabálással nem lehet kitölteni az ürrrt. Nem tudtam neki mit mondani. Tegnap ettem pizzát semmivel. Álltam elotte, gyurögettem a sálat a kezemben, és ilyen hülyén néztem. Fázott a fejem. Próbáltam lenyelni egy fél narancsot.

5/2. jelenet

BIZSU (Benyit.) Mi az, lányok, mit viháncoltok?
ZSUZSI Mi van?
BABÓ Egyáltalán nem viháncolunk, Bizsu néni! (Megszólal a csöngo, többen is bejönnek.)

6/1. jelenet

KÁROLY (Be Nyuszi elott, visszaszól neki.) Vagy a Wiener Sängerknaben. Megkeresem Bécset. (A rádióhoz lép, csavargatja a gombokat.)
LONCI Csöngettek. (Belép Pistával.) Csöngettek, nem? Vártok valakit?
NYUSZI (Fojtottan) A szomszédék. A szomszéd Hidasék, és nem kell megjegyzéseket tenni, jó, drágám?!, világos?, nulla megjegyzés vagy pofavágás, ok nem mi vagyunk, értheto, ugye? (Indul az ajtó felé. Megáll.) Mi nem ok vagyunk. (Némi harsányság.) Gyertek, gyertek! (Hidasék be.) Jaj, de örülök! (Inkább örül, mint nem.)

6/2. jelenet

(Mind a tizenketten be.)

HIDASNÉ (Ideges, alig tudja visszafogni.) Nem akarunk ám zavarni…Jó estét… bocsánat, hogy így…
PISTA (Az orra elé.) Ám.
KÁROLY (Belevág, oszinte.) Dehogy zavartok, Ádám!
HIDASNÉ Csak boldog ünnepeket akartunk, tudod…
KÁROLY (Észreveszi a fiatal szekciót.) Zsuzsika, hú, de csinos vagy!
ZSUZSI Köszönöm. (Babóval és Ancsival remekül elvannak, nem foglalkoznak az öregekkel.)
HIDASNÉ (Iszonyú ideges, szinte reszket.) Nem zavarunk? Nyuszi, mi csak tényleg egy pillanatra.
NYUSZI Ugyan, édesem, ismerkedjetek gyorsan össze, a novérem családja. És ok a szomszédaink. (Pista és Hidas összekezelnek, Lonci és Hidasné is.)
HIDASNÉ (Kivárja a kezezés végét, a pillanatra beállt kínos csendben, túl hangosan, hogy mindenki összerezzen.) Ugrottunk be. Épp csak átjöttünk, már megyünk is, itt se vagyunk, Nyuszikám, csak a gyerek. (Lassan halkul.)
ZSUZSI Anya, ne sipítozzál, légy oly szív!
HIDASNÉ (A lányára néz, vár. Újra teljes hangerovel.) Akarta. Hogy benézzünk, tudod, a Babó miatt, mert hozott neki valamit. (Idáig halkul. Megint ordítva.) Szemfestéket. (Csönd.) El akart köszönni.
HIDAS (Kivárja a felesége hisztijét. Pistához fordul, de a többinek szól.) Szóval, mi nem ünneplünk (Károlyhoz), gondolhatod, Karcsi. Mivel, hát tudod, mi, cakli-pakli, komcsik vagyunk. Meg bibsik. Ahogy mondani szokás, halmozottan elonyös helyzet.

6/3. jelenet

BIZSU (Bekukkant.) Hozok pezsgospoharakat. (Ilonával és Julcsával hozzák tálcán, csilingelnek. Julcsa a háttérben marad.)
KÁROLY Jó, Ádám, ne marháskodj! Isten éltessen, amúgy is ma van a név…
HIDAS No igen, azt se ünnepeljük, nyugi, apafej. Semmi kereszt. Csupa csillag.
LONCI Valamit csak ünnepelnek azért, kedves Ádám, nem?
HIDAS Hevesen, drága asszonyom. De ezt most hagyjuk, hoztam ezt az üveg pezsgot, ezzel bármit lehet ünnepelni, mindenki arra gondol, amire akar, én speciel inkább semmire. Mert amire a legszívesebben gondolnék, azt úgyse mondanám meg. Nem volna illendo.
HIDASNÉ Hanuka.
KÁROLY Kérem azt az üveget. (Szakszeruen kinyitja.)
BABÓ (Háttérben Ancsiva és Zsuzsivall) Az mi? Ezek mirol beszélnek?
ANCSI Nyilván zsidóznak. Szerintem. Ez volna akkor a zsidózás?
ZSUZSI Majdnem. Az apám most épp zsidózik, de neki szabad.
BABÓ Miért? Vagyis…
ZSUZSI Mit tudom én. Te is nyugodtan magyarozhatsz, hülye magyarok, kerekfeju magyarkák, és akkor nincs semmi.
BABÓ Miért, mikor van valami?
ZSUZSI Azt így nem tudom.
HIDAS (Az öreg hölgyekhez.) Úgy csilingelnek azokkal a poharakkal, hölgyeim, mint az angyalok. Akkor hát mégiscsak vannak angyalok! A lányok angyalok.
HIDASNÉ Te marhafajta!
ILONA Hagyd, drágám, nagyon aranyos a férjed!
BIZSU (Tetszik neki is.) Irtó jópofa!
BABÓ Az apu úgy bírja kitölteni a pezsgot, hogy pont huszonegy csöpp maradjon az üvegben. Ezen szokott bosszankodni, hogy ilyesmiket csináltak annó dacumál, mint fiatal tisztek, unalmukban, a Magyar Királyban. Ez meg akkor urazás?
LONCI (Hidas izgatja, ez valahogy diszkréten látszik is.) És az meg mi a csoda, a hanuka?
PISTA (Maga elé) Tüsszögnek.
HIDAS Rendes komcsi ilyenekkel nem foglalkozik, drága asszonyom, én pedig egy szép darab, rendes, büdös bolsi vagyok, nemigaz, Károly?
KÁROLY De, igaz te pedig egy rendes büdös bolsi darab vagy, Ádám, ahogy mondani méltóztatod.
NYUSZI Ne izéljetek már, Karcsi!
HIDAS Nincs izélve, drága Nyuszika, én igazán egy rendes…
NYUSZI Jó, jó, igazán mindenki tudja, hogy maga milyen igazán rendes…
HIDAS Bibsi.
NYUSZI Pacák. Pedig kommunista, mert ilyen is akad, hogy egyet mondjak, itt van mindjárt maga.
PISTA Na ja.
LONCI Aztán annyi, ezzel körülbelül vége, be is van fejezve, rövidke sort képez, kedves Ádám. Nem tudja, vagy nem mondja?
NYUSZI Mit nem tud? Lonci!
LONCI Azt a hanukát vagy mi.
NYUSZI Hagyd már békében, Lonci, a Hidas urat!
HIDAS Persze, hogy tudom, Loncika. Egy szép nap majd beülünk a Zserbóba konyakozni, és akkor mesélek.
LONCI Ilyeneket ne mondjon, foleg az uram elott!
HIDAS Kizárólag az ura mögött mondom foleg, jó?
LONCI Nem jó, csöppet se!
HIDAS Dehogynem, majd meglátja. És fog picit csodálkozni. Úgy látom, irtó édesen el bír csodálkozni, ha meglepik, és én imádok lepni.
LONCI Nem sok köze van hozzá! Hogy én min csodálkozom. És min nem csodálkozom, mondhatni, semmi köze, úgyhogy...
HIDAS Hát, csókolom a kezét, ez eleinte így van, elobb még semmi, csak késobb valami. Aztán sok, sot túl sok, és…
LONCI És kampec, befejezni, jó?
HIDASNÉ Fejezd már be, te masina. Ez meglát egy not, és bekapcsol, ne haragudj rá, és ne vedd komolyan, drágám, o se veszi sehogy, csak nem bír leállni, ilyenkor se lát, se hall.
NYUSZI Se hús, se hal, no, ehhez mit szól, Ádám?
HIDAS A legnagyobb bóknak veszem. Keresztény úriasszonyoktól. Amúgy meg látok prímán, és hallok, sot szag...
HIDASNÉ Pocok!, pofa be. És nyomás, megyünk.
HIDAS Igenis! (A neje fenekére paskol. Megtorpan az ajtóban.)
ZSUZSI (Nyuszihoz) Zolika?
ZOLI (Épp belép) Jó estét. (Állnak Zsuzsival, szemben egymással, egész közel. Mindenki oket nézi. Hidasné odalép, Zsuzsit a karjánál fogva húzza el. Kimennek. Pár másodperc csönd.)

6/4. jelenet

MANÓ (Csönget egy kis fémkolomppal. Apa kinyitja belülrol a szárnyas ajtókat, teljes fény, mindenki átmegy a másik szobába, a karácsonyfához.)

II. felvonás

Megy a Mennybol az angyal. Rövid rész, pár taktus, teljes hangerovel, megszakad, néhány versszak múlva újabb pár taktus, így végig. Zene alatt minden mozgás megáll. Orangyalok (J. L. Borgesnek A John Wilkins-féle analitikus nyelv címu esszéjében felsorolt „állatfajták”) eloadják-parodizálják-kommentálják az I. felvonás szövegeit, elojátsszák a III. felvonást.

MENNYBOL AZ ANGYAL

(NyMEGSZ) (Be) Halló.
(ZoOSZTÁ) (Bent áll) Miért oly elhaló?
(NyMEGSZ) Egy no telefonálgat.

LEJÖTT HOZZÁTOK

(LoSZIRÉ) (Be) Na jól van, semmi vész.
(ZoOSZTÁ) 'Számlálhatatlan állat
vesz a darabba' rész'
(KáBALZS) (Be+ Ju) t. Engem kerestek?
(NyMEGSZ) Nem. Téged. Nem téged.
(KáBALZS) No, látom, megint valami baj van.
Ebben a süket és néma zajban
úgy vannak a dolgok bekötve,
hogy eleve nem tehetsz mást, mint félreérted.
Kábé így érsz örökre
véget.
(NyMEGSZ) Nem fontos mindig ilyen frappánsan megfelelned,
mint akit egyest onnan, a Mennybol terelnek,
mintha egy igyekvo írná a szem-
forgatókönyvet. Szavad sem hiszem!
Ez mind
semmi! Semmi, de semmi!
(IlLÉGYS) (Be + Lol, An) Menjünk, édesem, enni.

PÁSZTOROK, PÁSZTOROK

(LoSZIRÉ) Nicht vor dem Kind!
(AnMALAC) Megóvnak, mint a vegyszer.
Én, ugye, mint naposretek!
(LoSZIRÉ) Úgy cirka százezerszer
megmondtam, hogy ne a gyerek elott!
(AnMALAC) Ezek semmit sem értenek!
Te Jószag' Ég!, te Cucilista Rendszer!,
pedig már ilyen nagy voltam épp az elobb!
(JuMÁSFA) Csak má' Mennyenek,
míg még meleg!

HOGY BETLEHEMBE

(BiECSET) (Be + Ma) Manó, alaposan meghíztál!
(MaCSÁSZ) Te meg minden parfümbe' bíztál.
(BiECSET) Te vén kevély!
(MaCSÁSZ) De van kedély,
s az nem csekélység,
van benne mélység.
(BiECSET) Mindenevo!
Kedvenced a mindenevés!
(MaCSÁSZ) Mindened no,
és az se kevés.
(IlLÉGYS) Édes jó Istenem,
még ti is marakodtok itt nekem!
(JuMÁSFA) Marakszanak neki.
Én meg csak itten
hijába járkálok be-ki!
Mi az Isten…
(IlLÉGYS) Hagyja abba
Julcsi, nem látja?, bejött a Babó!
(BaVÁZÁT) (Be) Itt vannak már
az angyalok, ugye nagyi?, de jó!

SIETVE MENVE

(MaCSÁSZ) Mi reakciósok vagyunk, Bizsuka, ilyen egyszeru.
(BiECSET) Deklasszált uraság, csontreakció.
(PíIDOMÍ) Tolem a komenizmus elvett mindent, úgy köru'belu'!
(BiECSET) Majd befullad minden ilyesmi
probléma, ha lesz a bejglizés.
Az a megnyugtatóan kevés,
úgyszólva' semmi.
(MaCSÁSZ) Egyáltalán, bármi belehanyatlik az evésbe.
(BiECSET) Hallgassunk egy kis Bécset! Utazz rövidhullámon Bécsbe!
(JuMÁSFA) Én mindenesetre villamoskalauz vagyok,
már eleve mintha kalauznak születtem,
Jánosom meg villamosvezeto.
Csak Jánosom, ha valaki, a János áll felettem,
nincs kicsik, nincs nagyok,
nincs szolga, úr, nincs pince, nincs teto,
csak vezeto,
és utasok,
egy stabil vezetés, de sok,
mint a fuszáll,
csak föl-le száll.
A kis faszom!
Nem is érti,
hogy a törvényt sérti,
ha ráhagyom.
Elkérem én bárki jegyét,
csak a dolgozó egyék!
Mind mintha valamit ráadásul akarnak!
Elgondolásaik volnának sok ökörnek,
holott el van minden különbség végképp türülve,
nincs annyi osztály, mint amennyi,
nincs isten se a Mennybe,
Menny kiürülve,
be van ez bizonyítva,
megallapítva,
nem én fogom felmosni se a konyhát,
igaz, már nem is mondják.
Noha piszkos
lesz, az biztos.
(BiECSET) Ki az a János?
(IlLÉGYS) A Julcsi barátja.
(LoSZIRÉ) Hihetetlen egyébként neki a szaga.
(PiIDOMÍ) Villamosvezeto lódenkabátja.
(JuMÁSFA) Jobb sokkal most, mint valaha,
az, hogy urak, az már rég le van váltva.
(MaCSÁSZ) Én ismerek amúgy egész csomó prolit.
Az másfajta dolog.
(LoSZIRÉ) Egy dolgozó más dolgozat,
másféle szag tölti be a 76-os trolit,
ha fölszáll három tróger, s nekifog párolog-
ni, nincs az a huzat,
ami azt onnét, zsupsz, kivinné.
(KáBALZS) Látod, ki fintorog,
ki nem. Az ember nem is hinné,
micsoda frankó
úr-orral bír szaglászni ennyi ragyabunkó,
(MaCSÁSZ) kifestett vén banyák,
(BiECSET) dagadt öregurak,
és ki az, aki az egészen egész jól mulat.

LÁSSÁTOK, LÁSSÁTOK

(ZsMESEB) (Be) Úristen, mennyi ember. Mind rokon?
(AnMALAC) Bizonyos fokon…
(BaVÁZÁT) Nem mind!
(AnMALAC) …kizárnak bizonyos körülmények.
(ZsMESEB) Na mos' maj' mingyá' begyön az apám,
és az a lényeg,
hogy nem bírja ki, hogy ne zsidózna.
Vagy esetleg egy nonek nekifog.
Egybol föláll nála a pózna,
imádja, ha fürtökben csüggnek a faszán,
s néhány picsa a fülébe nyafog.
(HiKUTYA) (Be + Hn) Nagyjából ezek, Károly, mi voltunk.
Bizonyos részünk. Más részek addigra már
valami KZ-ben alaposan halottak lettek.
Itt van valahol köztünk a határ.
(ZsMESEB) Na, témánál vagyunk, a francba!
(AnMALAC) Majd mindjárt beszáll az apám is,
és egybol elszáll a kanyarba'.
Nekem elég buta apám van.
(ZsMESEB) Látom, olyan magyarbajúszos.
(PíIDOMÍ) Nagy a baj a hazában!
(AnMALAC) Na tessék!
(ZoOSZTÁ) Mindjárt lepattogzik a festék.
(KáBALZS) Minket meg, Ádám, kitelepítettek.
(PíIDOMÍ) Az egyszer biztos, határtalan határok,
sot egészségügyi árok!
(MaCSÁSZ) Csak most már az a kérdés marad, hogy ki mi,
nem igaz, Miki?,
te muki?,
hogy mi a keret, s ki keretlegény,
ki meddig van bekeretezve.
(BiECSET) Manó, ne legyél oly kemény!
(MaCSÁSZ) Lassú buták és lusta okosak,
nagyjából nem ezek vagyunk mi?
Ugyanaz a tasak.
(PiIDOMÍ) Kezdem piszkosul unni.
(BiECSET) Nem is biztos, hogy ugyanaz, csupán hasonlít,
mint Loncira a nyafogása.
(HiKUTYA) Tény, hogy a naccsasszony jó kis fogáska.
(PiIDOMÍ) Én nem engedem bántani a Loncit!
(LoSZIRÉ) De, ugyanaz. Ez itt (Pistára bök.) túl lassú, én
meg túl lusta vagyok.
Ez az ok.

ISTENNEK FIA

Túlzottan lusta, túl lusta vagyok ahhoz, túlzottan is
lusta, túl lusta, túlzott lustaság és túlzottan hamis,
lusta vagyok,
túlzottan is lusta. Én egybol felhagyok.
(AnMALAC) Na, elég volt, anyu! (Befogott füllel sikolt, két ,,túlzottan lusta''
közt.)
(LoSZIRÉ) Túlzottan lusta, túlzottan lusta, túlzottan lusta, túlzottan lusta.
(PiIDOMÍ) Elég volt, egyetlenem!
(LoSZIRÉ) Túlzottan lusta, túlzottan lusta. Tú.
(PiIDOMÍ) Elég, hagyd már abba!
(LoSZIRÉ) Túlzottan lu — (megáll)
(PiIDOMÍ) Elég!
(LoSZIRÉ) (belevág a szavába) Már a tegnapi próbán is megmondtam, te barom, hogy ennél sokkal gyorsabban szóljál bele. Gyorsabban szólj közbe, világos?
(PiIDOMÍ) Jó. Elég volt!
(LoSZIRÉ) Várjál, még nem is mondtam. Hihetetlen! Még egy szót se
szóltam. Na most, de figyeljél! Szóval, túlzottan lusta.
(PiIDOMÍ) Elég volt.
(LoSZIRÉ) Ez késo, elobb kellett volna, nem bírsz figyelni, te szeren- csétlen! Nem bír figyelni. Túlzottan lusta.

AKI SZÜLETETT

(IlLÉGYS) Mihez?
(LoSZIRÉ) Ahhoz, hogy más legyek.
(BiECSET) Annyira nem tudsz lusta lenni, szívem, hogy ugyanaz
legyél, mit valaki más.
(LoSZIRÉ) De.
(BiECSET) Nem.

JÁSZOLBAN, JÁSZOLBAN

(LoSZIRÉ) Szerintetek helyes dolog a bigámia?
(HnRÁZKÓ) Bigámia?
(PiIDOMÍ) A' meg mi a…

O LESZEN NÉKTEK

(HiKUTYA) Mutassak kiskegyednek egy buvészfogást?
(LoSZIRÉ) Maga csak nem mutasson.
(HiKUTYA) Vagy valami mást?
Mert, asszonyom, én por vagyok...
(LoSZIRÉ) Megengedem, hogy elporozzon.
(HiKUTYA) …és homu és isa.
(HnRÁZKÓ) De a világ mázlisa.
(HiKUTYA) Most már szép lassan állj le, bébi,
ne légy ilyen kibaszott régi!
(LoSZIRÉ) A legjobb, azt hiszem, ha mindent ráhagyok
magára.
(HiKUTYA) Higgye el, megéri!
(PiIDOMÍ) Én ettol itten igen idegenkedek.
(LoSZIRÉ) Nem vagyok amúgy elrontója semminek!
(HnRÁZKÓ) Te, figyuzz, szétrúgom a tököd,
megtépem ezt a not,
és behisztizek, ha tovább lököd
a sódert a gójok elott!
(HiKUTYA) Na, hát ilyenekbol válogathatok!
Legjobb egyébként hisztis not kefélni.
(HnRÁZKÓ) Én nem tudom, mibol vagyok.
Mero tapasztalat, és idegeskedés.
Asszem, nem tudok élni.
(ZsMESEB) De azt nagyon nem.
(HnRÁZKÓ) Ez így túl kevés.
Nem ok a meghaláshoz.
(HiKUTYA) És nem ok
maradni. Én csak elmenni tudok
még mielott… Még mindenek elott.

ÜDVÖZITOTÖK

(HnRÁZKÓ) Még mázli az, hogy már lement
ennyi meg ennyi.
(BiECSET) Nézz csak bele, és tedd rá a fedot.
(PiIDOMÍ) Hát, annyi szent,
nem könnyu lenni!
Na ja, csak azt nem értem, hogy miért
kell minden a zsidónak?!
(ZsMESEB) Ja, ja, na ja. Na ja, na ja, na jaj.
(PiIDOMÍ) Csak mert minden jobban csinál
másoknál, és még jobban, mint tavaly.

VALÓBAN VALÓBAN

AZ ANGYALI SEREGEK

(HiKUTYA) Holott azért az a minden, mert én csinálom jobban.
Ez volna pont velünk a baj,
mind az isten tudja hány millió halottban,
ennyi mindent sokkal jobban tudó kétségb'esett,
végtére csak bárhonnan elmenni tudó eset.
(PíDOMÍ) Ezek megszálltak engem, én lemaradok. Lemaradtam.
(HiKUTYA) Sok frusztráció fér el egy ilyen kis magyar alakban.
(MaCSÁSZ) Jaj, te Pista.
Ritkán szólsz, mint a puska.
(PiIDOMÍ) Jól van ez kitalálva,
beléjük lép szügyig a párt,
pont az, amire mind annyira várt.
Bár az se túl vidám,
mert neki meg hiányzik a lába.
(HiKUTYA) Van azért keseru mosoly.
Elhagyom a hazám,
mielott bármi ilyesmit találtam volna,
és elmegyek a
(ZsMESEB) Nem! –
(HiKUTYA) – pokolba.
(HnRÁZKÓ) Már össze van pakolva.
(HiKUTYA) És rögtön az a kérdés merül fel, hogy miért csinálom,
hogy kitaláltam-e, van-e ez, vagy csak álom,
Fölkelsz, bemész, mondjuk, a hivatalba,
elintézed a nem tudom, mit,
elrágsz egy szalámis kiflit,
bele az emberfalba,
azt hiszem
muszáj rúgni. Rúgdosni muszáj, na.
Ez egy ilyen trolibusz.
Súlyosan rábasz',
aki nem.
(HnRÁZKÓ) Egyszeru vagy. Milyen egyszeru vagy te! Mi van, egy-
szeru?!
(HiKUTYA) Ilyen üzem.
(PiIDOMÍ) Ahhoz képest, hogy minden össze van a komcsiktól
kuszálva.

VÍGAN

(KáBALZS) Nagyjából azért mi prímán megvoltunk, nem?, öreg,
Akár maradhatnál is.
(HiKUTYA) Én nem leszek példa már semmire és senkinek.
Ez egy kanális,
vedd észre, buta gój!
(KáBALZS) Te fokhagymaszagú zsedó!
(HiKUTYA) Kerekfeju taplómagyar.
(ZsMESEB) De jó!
(PíIDOMÍ) Általában nekem ezekrol rossz a véleményem.
(BiECSET) Nekem fanyar.
(AnMALAC) Legyen kis esemény,
legyen olyan is, hogy ki szabadul meg kitol,
kié melyik butor,
(HiKUTYA) Némi huzat.
Valami kokemény
Brutalitás
a történésben.
(LoSZIRÉ) Más kiutat!
Legyen valami más,
csak ne ez
a folyvást kattogó lemez.
(PiIDOMÍ) Mondjuk hagyják el, nagyjából mind, a hazát.
Kiút!
(ZsMESEB) Oké, én szeretek egy édes kis hülye magyar fiút,
és simán elhagyom.
(IlLÉGYS) Én ezt egyáltalán nem értem.
(BiECSET) Én értem nagyon.
(AnMALAC) Én szörnyen félreértem.

ÍGY ÉNEKELNEK

(HiKUTYA) A szerelemhez, kicsim, szinte semmi nem kell.
Vacsora, sör, némi zsiger,
távolság, komenista rendszer,
és kell még az is, hogy kivel.
Szagok. Szaglószerv.
(ZsMESEB) Ez azért
már mégiscsak elég sok.
(HiKUTYA) És ne hagyd ki a vért.
Szív, szivatás,
százféle ok
és sok hatás.
(LoSZIRÉ) Én, engemet, nekem, velem.
(NyMEGSZ) Sötét.
(HiKUTYA) Verem.
(BaVÁZÁT) Ne hagyjatok így. Jöjjetek el értem!

DICSOSÉG ISTENNEK

(NyMEGSZ) Én nem hiszek már semmi másban.
Még csak nem is az elmúlásban.
Eddig (mutatja) szerettem, innentol sírok.
Meg van határozva testileg.
Ez már sírás.
Nem minden-kibírás.
(KáBALZS) Van például a fájdalom.
(HiKUTYA) Van az, hogy a spiné tiszta ideg.
Vagy az, hogy szeretik a szalámit,
szeretnek úgyszólván bármit.
(KáBALZS) Én meg akármit elhiszek. Ez nem csupán
stratégia, inkább csak lustaság,
vagy alig bonyolultabb.
(HiKUTYA) Apám!,
most akkor a feleségemet is lenyúltad?
(PíIDOMÍ) Én lemaradok. Már le is maradtam.
Szeretek lemaradni,
ozt'annyi!
(MaCSÁSZ) Mennyi frusztráció fér egy ilyen kis magyar alakban!
(IlLÉGYS) Levele és virága,
tüskés ága van minden bokornak.
(MaCSÁSZ) Na ja. A végén meg majd csak összekotornak. (Il, Ma ki)
(KáBALZS) Megadom, mintegy, a sanszot
mindannak, ami van.
(HiKUTYA) Van szerinted például traban'?
Van elso titkár? Létezik munkásállam?
Van kobányai sör? Há' lezuhan, baszd meg, az állam!
(ZsMESEB) Nagy a forgás. Forog
minden. Forog velem,
kifordul, hogy csak egyet mondjak, a belem.
(NyMEGSZ) Szörnyen nevetséges tenyérnyirok,
gyomorfalremegés.
(HnRÁZKÓ) Na, remegni, azt remekül birok.
(HiKUTYA) Kábé ennyi is az egész,
félelem, féltés, fél szeg, fél-
(NyMEGSZ) rekefélés.
Kifordul beloled a bélés.
(ZoOSZTÁ) A semmi ágán ül szivi,
(ZsMESEB) és csendesen kacag,
mert elállt a szava.
(KáBALZS) Kicsit, sajnos, ez az egész elég vacak.
(ZsMESEB) Na ja. Az apám. Ez meg az anyám. Elhagyjuk a hazám.
Ok megpróbáltak élni,
de csak túlélni bírnak.
Nem éri
meg, mégis csinálják.
Annyi a súlya csak, mint a vécépapírnak,
nem húzza le a vállát.
(HnRÁZKÓ) Pont három perced van még, lányom, indulásig. (Hi, Hn ki)
(KáBALZS) Én úgy csinálom, hogy mindig a másik
menjen el. Szinte nem is mozgok.
Van bennem az, valami bennem
elintézi a dolgokat,
egyszerre azért nem sokat,
és nem nagy rendben.
(BiECSET) Mert jobban bírod. Mélyebben birod.
Olvass irod…
(KáBALZS) Tudom, olvassak több Aranyt.
(BiECSET) És kevesebb bizsut! Sohasem annyi egy zsidó, amennyit
elbír. Elég sokat amúgy, és nem túl könnyut,
de nem tartja be az arányt.
Adnak neki, ezt megtanulta
valahogy a legostobább,
igazi tökfej is. És így tovább.
Ez lesz a múltja.
(JuMÁSFA) Ezek össze-vissza beszélnek,
de tényleg!
(KáBALZS) Valaha minden jobb lesz egyszer,
kiegyszerusödik a múlt,
fehérre szív mindent az ido-vegyszer.
(PíIDOMÍ) Na én megyek.
(BiECSET) Egyáltalán: bejött?
(JuMÁSFA) Az urak túl homályosak.
Szerintem fordítva csinálják,
És nyüzsögnek, mint a legyek.
(MaCSÁSZ) Kimegy maga mögött.
(JuMÁSFA) Megyek, aszt' elmosok.
(PíIDOMÍ) Így, hátulrul visszafele,
alattomosan, mint a májrák.
Ne törodjön, Julcsi, vele!
(JuMÁSFA) Most odasüssem a pogácsát?
Odaégessem nekik a bejglit?
Vagy, mondjuk, mondjak valami furcsát? (Ju, Pi ki)
(AnMALAC) Te, ez selypít!
Még jó, hogy nem raccsol.
(BaVÁZÁT) Ancsa, hagyd békén, légyszi, a Julcsát!
(ZsMESEB) Szerintetek vannak csak, vagy léteznek is ezek?
Vagy egyszeruen mégis csak ilyen az élet?
(AnMALAC) Miért, te vagy?
(ZsMESEB) Nem úgy véled?
(BaVÁZÁT) Én még majd csak leszek.
(ZoOSZTÁ) Ezek a figurák nem mozgatható. Egymáshoz vannak kötve.
Semmit se vár, és az se vár semmit tole.
Legjobb nekik, ha semmiben se maradnak.
Ilyen furcsás lesz az egésztol
rögtön a bore
ennek az alaknak.
(BaVÁZÁT) Kicsit izomból, tényleg, elnyílik a szája.
(ZoOSZTÁ) Mivelhogy kiül rajta a halál. Na.
(BaVÁZÁT) Minimum az, hogy csúnyák
mint a legcsúnyább múzsák.
Nem valami szépek.
(ZsMESEB) Egy rakás lárva.
(AnMALAC) Nyilván. Vedd pölö ezt
a faszt.
Ez itt az apám.
(ZsMESEB) Vedd lazán!
(ZoOSZTÁ) Nyilván, sajnos, ezeket én irom, ez sincs kizárva. (Ba, Zs,
An ki)

BÉKESSÉG

(KáBALZS) Szerinted, Bizsu, nekem mindig vicceset
kell mondanom?
(BiECSET) Neked
egyáltalán nem is kéne beszélned! De egy szót se.
(ZoOSZTÁ) Megszámlálh'tatlan Állat fintorog.
(BiECSET) Nem volna minden ilyen ócske,
ilyen reménytelenbe zárt,
ilyen zavart.
(NyMEGSZ) Mindegy, hogy mit beszélsz, nem gondolod?
(KáBALZS) Nem gondolom. Csak ez lett ideírva
erre a papírra.
Mindent mintegy elo van írva, és
elo van játszva. Ez a büntetés.
(BiECSET) Az emlékezetbol bármi
elohúzható. Csak ki kell elobb találni.
Vagy valahonnan. Kirántod
a testedbol. A hónad alól, a szív
felol, viszed, mint valami zsákot.
Mintha valaki hív-
na.

FÖLDÖN

(NyMEGSZ) Egyszerre nagyon sok hamis hangot lehet
leütni. Én nem hiszek neked.
(KáBALZS) De hát olyan én nem vagyok,
akinek hinni vagy nem hinni volna bármi ok.
(NyMEGSZ) Ez mind kis túlzással a lassú fájdalom-
hoz tartozik nagyon.
(KáBALZS) Mint mind a lom,
mind, ami szemétre kerül,
és szárad legfelül,
míg ráhajigálnak megannyi mást,
új elmúlást,
leszivárog hozzá a víz rohadni,
nem-megmaradni,
szétoszlik majd. De nem olyan pocsék és nincs közel.
Más ilyen szép szétoszlottakhoz el,
a többihez.

AZ EMBEREKNEK

(ZoOSZTÁ) Miért, nem?
Csak kérdem inkább, mivel és sem értem.
Ez itt most nem vigasztalás,
ahhoz sem szoktam érteni. Inkább valami más-
hoz.
A törésmentes házhozszállításhoz.

Haláltánc (középkori metszet)