Főoldal Könyvespolc Társalgó Keresés Könyvajánló

PAUER GYULA

Szobrászművész, Budapesten született 1941-ben. A Képzőművészeti Gimnáziumban, majd négy évig az olasz DeBattista Alajos mellett tanulja a szobrászatot. A hatvanas évek végén bekapcsolódik az underground avantgard mozgalomba, kidolgozza a Pszeudo-artot 1970-től a színház érdekli, az ország ( főként Kaposvárott, a Katona József Szinházban és Európa számos színházában dolgozik. Többször elnyeri a színikritikusok díjat. A nyolcvanas évek második felétől filmlátványterveket készít. 1990-töl a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára; 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészteti Akadérnia rendes tagja.

 

A PSZEUDÓ SZOBRÁSZAT MEGTEREMTŐJE

Pauer Gyulát, akinek tevékenységi köre kiterjed a képző-, a színház- és a filmművészet számos területére, akit a magyar konceptuális művészet egyik fő képviselőjeként tarthatunk számon, a pszeudo-art kitalálóját több mint húsz éve tulajdonképpen a látvány foglalkoztatja: a külvilág dolgainak látványa, külső megjelenése, ahogy azt a befogadó érzékeli, és az, hogy miképp képezhetők le e látványok - vagyis a tág értelemben vett ábrázolás. A magát elsősorban mégis szobrásznak valló Pauer számára a látvány-ábrázolás problémája először mint szobrászati probléma vetődött fel. A 60-as évek második felében készült kisplasztikáinak nézőponttól, megvilágítástól függően eltérő látványa arra indította, hogy szobrászatában a reális harmadik dimenzió információértékét a minimálisra csökkentse, s plasztikáinak felületén a nem reális, illuzórikus, "festészeti" harmadik dimenziót jelenítse meg. Ezzel megteremtette a pszeudo szobrászatot, melynek 1970-es manifesztumában Pauer elméletileg is megfogalmazta, hogy a pszeudo a valódi és a nem valódi, a hamis és igaz, és számos más, ezekkel a fogalmakkal és jelenségekkel kapcsolatos dichotómia felmutatásával magának a szobrászatnak a helyzetére reflektál, és egy régi, de mindig aktuális filozófiai problémát, a világ megismerhetőségének kérdését veti fel a. képzőművészet nyelvén. Az érzékcsalódás élménvét elementáris erővel prezentáló pszeudo szobrászat világnézeti vonatkozásai miatt az élet bármely területére kiterjeszthető volt.
Dolgok, tárgyak felületének fény-árnyék viszonyait rögzítette Pauer a pszeudo-eljárás segítségével, a fényképészeti eljárással analóg módon, de leplek és szórópisztoly segítségével, és a "dolgoknak" ily módon rögzített, levett képét a dolgokra magukra helyezte vissza, ezáltal ezeknek önmagukkal való azonosságát kérdőjelezve meg. A képzőművészet területén a pszeudo-probléma Pauert az elképzelés, az ideal megvalósítását szükségtelennek tartó konceptuális művészethez vezette el, s ezzel párhuzamosan az eleve pszeudo természetű színházi látványtervezésben alkalmazta a pszeudó technikát.
1978 óta elsősorban az emberi testre alkalmazza a pszeudót; Maya szobra; Pauer saját testével létrehozott pathostörmelékek; Krisztus teste a turini leplen, az 1985-ös szépségkirálvnőválasztáson induló lányok, francia balett táncosok testéről készült lenyomatok; Szöulban a saját feje körül tolószékben kerengő égből zuhant alak, s a fiktív festő, Péry Puci e folyamat fontosabb állomásai.

SZŐKE ANNAMÁRlA

 

VÁLOGATÁS KIÁLLÍTÁSOKBÓL

 

Pszeudo hasáb, 1970
karton, műanyag, festék, 30 x 15 x 15 cm
Pauer Gyula tulajdona
 

PAUER GYULA: ELSŐ PSZEUDO MANIFESZTUM

A PSZEUDO magyar megfelelői: ál, hamis, nem valódi, valódinak látszó. A szobrászatban először 1970-ben készült munkáim előállítva alkalmaztam. A szobor egyik feltunő tulajdonságát jelzi, s ezen keresztül a szobrászat egy új aspektusát. A PSZEUDO szobor nem annak látszik, ami valódi formája. A PSZEUDO szobor nem a szobrászatról beszél, hanem a szobrászat helyzetéről.
A PSZEUDO szobor egyik történeti előzménye a MINIMAL ART. A MINIMAL szobor néhány egyszeru geometrikus formára redukált plasztika, melynek sokkírozó hatása éppen tiszta, puritán megjelenése, a díszítő hatások vagy az érzelmesség tudatos kerülése. A másik előzménye az OP ART muvészet illuzionista technikája. Az OP ART a tiszta formát a mozgás végtelen lehetőségében oldja fel. Az OP ART azonban megmaradt síkmuvészetnek, díszítő illuzionizmusnak.
A PSZEUDO a MINIMAL szobor puritán formái elé egy másik szobor felületét hazudja, s tulajdonképpen két szoborról ad egyszerre képet. Ezt úgy éri el, hogy az egyszerű geometrikus formák felületére egy másik, kevésbé egyszerű plasztika képét vetíti. A leképezés fotóeljárással történik, a szobor felületén egy másik szobor felülete jelenik meg. A PSZEUDO szobor így egy tárgyon egyszerre jeleníti meg a létezőt és a látszatot, az anyagit és az anyagtalant. A konkrét formák felfoghatók, de tudomásulvételüket az illuzionista kép állandóan megzavarja. A PSZEUDO végül is a következő szobrászati témákat tartalmazza:
1. A plasztika meglétét.
2. A plasztika hiányát.
3. A PSZEUDO jellegű attitűdöt, a tárgy manipuláltságát.
E témák kilépnek a szobor anyagi teréből és funkcionális értelmezést keresnek. A következő értelmezést tartjuk megfelelőnek:
A PSZEUDO jelleg a szobor plasztikai manipuláltságát jelenti. A manipuláltság a művészet általános egzisztenciáját jellemezheti. A PSZEUDO jelleg a szobor plasztikai manipuláltságát jelenti. A manipuláltság a művészet általános egzisztenciáját jellemezheti. A PSZEUDO szobor formai és technikai manipuláltsága csak szimbóluma a szobrászat (és művészet) egzisztenciális manipuláltságának:
A modern művészet a XX. század utolsó harmadában a fogyasztói cikkek útját végigjárva került a társadalmi manipulációk örvényébe. A PSZEUDO szobor természetesen nem beszélhet a mvészeti cikkek árainak, forgalmazásának, reklámmódszereinek és tárgyi funkcióinak manipuláltságáról, mert a PSZEUDO szobor nem történeti értekezés, nem szociológiai dolgozat és nem illusztrált népszerűsítő előadás. A PSZEUDO szobor plasztika, amely önmagát mint manipulált plasztikát mutatja be, és ezzel a manipulált egzisztencia létét bizonyítja. A PSZEUDO önmagát leplezi le mint hamis képet, vagy legalábbis mint összetett, hamis látszatot is adó objektumot.
A PSZEUDO azonban nem kötelezi el magát csupán a leleplezés aktusának. A PSZEUDO szobor az egyszerű és konkrét tárgyak felületére óvatosan újabb felületeket helyez, s a tárgy felületére finoman rárakódo vizuális elemek új szemszögből mutatják be a formákat. A PSZEUDO tehát nem csak tagadja a manipulált egzisztenciát, hanem igenli is, amikor megvilágítja összetettségét, szerkezeti gazdagságát. Végül is a PSZEUDO nem értelmezhető egyértelmu állásfoglalásként. Az igen és a nem dialektikus egységben önmagán túli világba mutat, de vissza is tér önmagába.
A PSZEUDO nem filozófia, nem történelem, hanem az, ami megszületése pillanatában is volt: szobor. A PSZEUDO addig egzisztál, amíg a látszat igazi tényező, és viszont.

1970. október

 

Pszeudo félgömbök, 1970
festett fém, átm.: 12 cm
(Fotó: Kovács Ferenc)

 

Pszeudo felület (vázlat), 1970-1972
papír, festék
Pauer Gyula tulajdona

 

Villányi pszeudorelief, 1971 nyara
Elpusztult
Méret: 8x2 méteres, téblalap alakú (16 m2)
Anyaga: Kő (sziklafal), alumínium (lemez), zománc
Technika: Domborítás, szórópisztoly, hengerezés
Készült: 1971 nyarán

 

PAUER GYULA: A villányi pszeudorelief leírása

Idea: A villányi kőbánya hatalmas sziklafalának egy részletét legszebb pillanatában fémre kopírozni és a kész másolatot az eredeti mellé odaszerelni, hogy optimális esetben – évente legfeljebb egyszer, az illető napszak egyetlen órájában – a természeti és az emberi mu plasztikai látványa megegyezzék. (Leszámítva anyagi különbözőségüket!)
Tudnivalók: E másolat a pszeudoszobrászat sajátos mechanikus technológiájával készült, ezért amíg a természetes képződmény valóságos plasztikával rendelkezik, az emberi másolat a valóságban kétdimenziós, vagyis térhatása csupán ILLÚZIÓ. A „Természetes mu” tehát a fényszituációkra (napállás, holdállás stb.) roppant érzékeny, vizuálisan örökös változásban van. Az emberi mu viszont statikus, ebből következik, hogy a két objektum már az elkészülést követő órában eltérő látványú, ami óráról órára, napról napra csak fokozódik, mígnem lassan ismét közelítő tendenciát mutat.
Megjegyzés: Az együttállás pillanatát nem kívánom nyilvánosságra hozni. Az idelátogató saját szerencséjének tudhatja be, hogy a hasonlóság melyik fokán találkozik a művel.

Villány, 1971. IX. 20.

 

Nagy pszeudo kocka, 1971
alumínium, alufólia, tűzzománc, 24,5 x 24,5 x 29,5 cm
Janus Pannonius Múzeum, Pécs
(Fotó: Nádor Katalin)

 

Pauer’72, 1972
fotó, papír, 29,8 x 20,9 cm
Beke László tulajdona

 

Halványlilakép, 1973
Galántai György rekonstrukciója a Balatonboglári Kápolnatárlatokon 1973 júniusában kiállított műről
Artpool Művészeti Kutatóközpont tulajdona

 

Maya
tölgyfa, selyem, festék, M: 210 cm
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
(Fotó: Berényi Zsuzsa)

 

 

RECEPTLEÍRÁS FIGURÁLIS SELYEMBEVONATÚ TÖLGYFA PSZEUDO SZOBOR KÉSZÍTÉSÉHEZ

HOZZÁVALÓK: élőmodell, tölgyfatörzs, csomagolópapír, selyem textília, flanell, kenderkötél, fehér festék, fekete festék, ragasztó, hosszított ceruza, olló, vésők, reszelők, csiszoló papírok, furészgép és festékszóró berendezés.
Vegyen egy gyönyöru nőt, vetkőztesse meztelenre, állítsa talapzatra, falhoz közel, egyenesen. Jelölje meg. Tegyen a falra csomagolópapírt, a nő alakját rajzolja körül szemből, majd profilból is, hosszú ceruzával…
Vegyen egy mindössze kétméteres hengeres tölgyfatörzset. Szeletelje tégla-hasáb alakúra. A kivágott rajzokat lássa el jellel, helyezze a hasáb oldalaira. Fűrészelje először szemből, majd profilból, hogy négyszögletes emberalakú legyen. Ezt azután gömbölyítse le. Készítse el szép simára, fényesítse fel. Vegyen egy mintegy négyméteres textiliát, s szabdalja a fadarabra a jelek szerint.
Vegye a gyönyörű nőt, állítsa meg egyenesen, ékesítse fel, borítsa fehér selyemfátyolba. Simítsa testére vizes, tiszta tenyérrel a tapadó selymet és örökítse meg az árnyakat. Készítsen fény-árnyék kópiát az alábbiak szerint: a fényes helyekre szórjon fehér festéket, az árnyékos helyekre fekete festéket… (kompresszoros festékfújóval) Várjon, amíg megszárad, ekkor fejtse le testéről a selyemképet és ragassza az elkészített tölgyfadarabra, szép simán, feszesen – jel szerint. Külön csinálja arcát, kezét, ékeit, talapzatát – illesztéssel.
A selyemképbevonatú tölgyfabábot, illetve pszeudo szobor-nőalakot öltöztesse fel. Vegyen még mintegy négy-négy méter könnyu selymet s puha flanellt, burkolja be lágyan, kötözzeát kenderkötéllel. Így tárolja, szép világos délben, fényességben, lassan beszélve róla s vetkeztetve mutassa be este is, fényes körítésben.

Ez a recept csupán ízelítő a sokféle lehetőségből, ahogyan a pszeudo szobrot saját maga elkészítheti!

de…
A PSZEUDOSZOBOR MAGÁBAN IS KITŰNŐ!

hisz…
TÖBB MINT A MECHANIKUS MŰVELETEK SZIMPLA ÖSSZEGE!

mert…
MAYA! MAYA MAJA FÁTYLA! NYOLCADIK FÁTYOL! MAYA!

pszeudo…
NŐ! VALÓSÁG! KÁPRÁZAT! VALÓSÁGHÚ ISTENNŐKÁPRÁZAT!
ISTENI NŐ!

 

Pauer az „ Erőltetettek” című szövegének előadás közben – phatosformel, 1980 (részletek)
színes fotótekercs
Pauer Gyula tulajdona

 

„Magyarország szépe 1985” , 1985
bronz, 197 x 57 x 36 cm
Magyar Nemzeti Galéria tulajdona

 

Szöuli torzó , 1987-1988
poliészter, 178 x 87 x 28 cm poliester
Olimpiai Park (Szöul), Dél-Korea

 

Töredék IV. , 1988
gipsz, 34 x 33 x 8 cm
Körmendi Galéria tulajdona

 

Kettős (Rita, Bernardo): a párizsi Studio DM tánctársulat Catherine Diverres és Bernardo Montet rendezte Fragments (Töredékek) című darabjának egyik díszleteleme, 1989 május
poliészter, műgyanta, 160 x 100 x 35 cm
Studio DM tulajdona (Franciaország)
© Európai kulturális füzetek 1999-2006.   Minden jog a szerzőké illetve az örökösöké.