fe Lugossy László

Született: 1947, Kecskemét

Kiállítások:
1989 - Csók István Képtár, Székesfehérvár
1992 - Time and Tide, Tokió
1997 - Távcső és környéke, Művésztelepi Galéria, Szentendre

Fe Lugossynál semme sem szokványos. Ábrázolásai akkor sem kerülnek hagyományos közegbe, ha konzervatív módon képet készít, mert rendszerint nincs se táj, se tér. Kivételek akadnak például barlangok, de azok is inkább csak imaginárius teret képeznek, pusztán a kép absztrakt tere van jelen. (...)
Újabban fordul elő, hogy az embereket olyan környezetben ábrázolja, ahol azok elképzelhetők, bár az ábrázolás olyan mértékben sematikus hogy a tér az alakokkal együtt emblematikus. Ezekbe régebbi motívumok, "átalakult formában" háttér-dekorációként lopakodnak be. (...)
Az 1990-es években készített festményein erős képi váltás jelentkezik: végtelen egyszerűségre, tisztaságra törekvés nyilvánúl meg. Legfőbb téma az ember; egyebek, mint ház, bálvány stb. szó szerint is háttérbe szorulnak. Egyik jellemző motívuma, hogy a kéz helyén lábfej van. Ezek a festményei redukált gauguines térszerkesztésüek és színhasználatúak. A sík felületek azonban hiába színesek (keveretlen piros, sárga, kék) mozdulatlanul merengenek a nagy dekoratív alakok. A "kar" a "lábé" motívum bár humoros, nem a szabadság végtelenjét sugalja, hanem a felborult rend jele, a kikristályosodott, visszafordíthatatlan káoszé, ahogy azokat néhány éve különbözö formákban, de mindig kimoccanthatatlan zárt körvonalakkal jelenití meg. Inkább dermesztően "háborús" , ahogy Fe Lugossy mondta. Régebben is meghúzódott némi szomorúság is a nevettetés mögött, de még sok minden, játékosság, humor, filozofia alkotta kaleidoszkóp; a kép maga nem volt szomorú. Most az.

Tatai Erzsébet

Pöttyös lavór,
1996, olaj, farost, 84X120 cm

« vissza