 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
|
|
|
|
|
AZ ANTINUKLEÁRIS MUNKACSOPORT PETÍCIÓJA
KAPJÁK: Horst Köhler (EBRD elnöke), Hubert Warsmann (Budapesti Irodavezetô), Soós Károly Attila (Helyettes igazgató, Magyarország)
Budapest, 1998 augusztus 11.
Tisztelt Igazgató Úr!
Július elején kelt levelünkben az alábbiakkal fordultunk az EBRD akkori elnökéhez:
"Ezennel egy szomszédos országban, Ukrajnában zajló nukleáris projekt ügyében fordulunk Önhöz.
1998 június közepén az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) jóváhagyta a Hmelnyickijben és Rivnyében félbehagyott atomreaktorok elôzetes felülvizsgálati anyagát, ami annyit jelent, hogy a beruházás befejezésének elôkészületei megkezdôdhetnek. Ennek része a hamarosan elinduló 120 napos társadalmi részvételi folyamat is, amelyben a magyar állampolgároknak - mint az esetlegesen érintett területeken élôknek - is joga van a beruházás részleteinek megismerésére és véleményezésére. Az EBRD környezeti irányelvei ugyanis alkalmazzák azt az Espooban aláírt Egyezményt, amely a határokon átterjedô környezeti hatásokról szól. Ennek értelmében a magyar Kormány civil kérésre jogosan fordul Ukrajna kormányához a következôk érdekében,
ˇ a szükséges dokumentációt - környezeti hatástanulmányt, legkisebb költség tanulmányt valamint a biztonsági elemzést - bocsássák rendelkezésre, és aztán a projekt költségein magyar nyelven is tegyék hozzáférhetôvé;
ˇ magyar területen közmeghallgatás vagy meghallgatások kerüljenek megrendezésre az érdekeltek bevonásával ahol az érdeklôdôk választ kaphatnak kérdéseikre és kifejthetik álláspontjukat a beruházással kapcsolatban.
Magyarországon már volt példa erre, nevezetesen a mohi atomerômű meghiúsult hitelezése esetében. A fenti esetbôl okulva, szeretnénk ha az EBRD figyelembe venné az ott szerzett tapasztalatokat, és most gyorsabb eljárást tenne lehetôvô."
Erre a levelünkre azóta sem kaptunk választ, így kénytelenek voltunk személyes megjelenésünkkel nyomatékot adni a tervezettel kapcsolatos aggodalmainknak, amelyeket a Magyarországon tartandó közmeghallgatásokon is szeretnénk kifejteni. Véleményünk szerint ugyanis a beruházás nem teljesíti a Bank saját feltéteteleit, amelyeket Jacques de Larosier az EBRD 1996-os közgyűlésén az alábbiak szerint fogalmazott meg:
"Ha a Bank rendes pénzeszközeit ilyen (nukleáris) vállalkozásokba fektetjük, akkor azon kívül, hogy megköveteljük a veszélyes reaktorok leállítását, a következő négy feltételt kell még szem előtt tartanunk:
ˇ először is, ha pénzt fektetünk bármely atomerőműbe, a legmagasabb fokú biztonsági követelményeket kell érvényesítenünk;
ˇ másodsorban, a kérdéses tervezetnek pénzügyi szempontból meg kell állnia a lábán;
ˇ harmadsorban (és listám mindegyik pontja egyformán fontos), a megvalósítandó tervezetnek egyértelműen a legkisebb költségű változatnak kell lennie;
ˇ végül, de nem utolsó sorban pedig, a feltételezett atomerőművet működtető szervnek kiváló szakmai színvonalon kell állnia, és képesnek kell lennie arra, hogy a reaktorokat hosszú távon is sikeresen működtesse, ahhoz, hogy bankunk, mint a vállakozás egyik költségviselője elégedett legyen."
A két szovjet technológiával elkezdett reaktort nem lehet gazdságosan nyugati biztonsági színvonalra hozni. Ezentúl számos környezeti probléma hozható fel érvként megépülésük ellen. Az 1997-ben létrehozott Független Szakértői Bizottság gazdaságtalannak ítélte a két, korábban pénzhiány miatt félbehagyott atomreaktor befejezését. A Bizottságot azzal a céllal hozták létre, hogy elbírálja: a kérdéses elképzelés valóban a legalacsonyabb költségű megoldás-e Ukrajna számára. Annak ellenére, hogy a Bizottság határozottan ellenezte a két reaktor befejezését, újabb tanulmányok készültek, amelyek sokkal pozitívabb képet festenek a beruházás gazdaságosságáról. Tekintve, hogy a Független Szakértôi Bizottság megbizatása egyértelmű volt, következtetései pedig félreérthetetlenek, a nemrég készített tanulmányok komoly gyanút keltenek azzal kapcsolatban, hogy a Bank vajon csakugyan tárgyilagos és elfogulatlan álláspontot akar-e kialakítani ebben a kérdésben.
A fentiek miatt az Antinukleáris Munkacsoport felhívja az EBRD-t, hogy hagyjon fel a tervezet további elôkészítési munkálataival, és inkább támogassa az energiahatékonyság és a fenntartható energiatermelés módozatait Ukrajnában és a térség egyéb államaiban.
Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület és E-MISZIÓ Környezet- és Természetvédelmi Egyesület
