Szeretem ezt a zenét. Szerettem a korábbi valaha volt előadást is, nem volt rossz a film se. Pedig soványka a sztori, abszolúte semmi tanulsága nincs, mindenki őrült vagy lassan azzá lesz. Két ártatlan fiatal egy viharos éjszakán a lökött bolygóra keveredik, ahol rendesen megrontják őket. Valóban külön Szexuális Bolygó kellene, ahol mindent ez irányít, mégis békességesebb, mint a normálisok világa. Vannak itt transzvesztiták, transzszexuálisok, homokosok, szadisták és a mazo sem tűnik olyan rossz élménynek. A polgárpukkasztó darabok sorában ez a csúcs volt, ma már csak a prűdek csodálkoznának rajta. Hogy mi okból kell egy amerikai szuperprodukcióra termett musicalt bemutatni itt és most? A válasz egyszerű: hogy a színészek eljátszhassák. Nincs aktualizálás, magyar viszonyokra kacsintás, amerikainak meg igencsak balkáni a kivitel, de Kálloy Molnár Péter szívügye ez a darab. Ismét ő a főszereplő, ő a rendező. A biszexuális transzvesztita Frank szerepe neki van kitalálva, a csapdákat, az affektáltságot elkerülve remekel a nőnek öltözött férfi szerepében. A ceremóniamester is ő, körülötte zajlik minden esemény. Amilyen fárasztó előadás, külön bónusz lesz, hogy lefogyhat pár kilót, ami azért nem hátrány. Kálloy Molnár fordította a darabot, Gebora György dalszövegei prozódiailag jól ejthetők, illeszkednek a zenéhez, még a szlengre is ügyel, ami nem lehetett kis feladvány.
A közönség legfeljebb a tapsolástól lesz izomlázas, meg a beülés előtti tolongásban fárad el, sokan vannak és sokan lesznek minden előadáson. Üzletileg kizárt a bukás. A tizen-huszonéveseket még izgatja a téma, az idősebbek még ezt a fajta igazi rockzenét keresik. A közönség aktivitása kizárt. Tudnivaló ugyanis, hogy a Rocky Horror Show sajátos legendája szerint a közönség felkészülten érkezik, beöltözve, kisminkelve a darab szerint, és minden mozdulatot együtt csinál a játszókkal. A főiskolások előadásában még volt erre némi kezdeményezés, a Buda Stage kis és komolyra szabott helyszíne ezt nem teszi lehetővé. Nincs csápolás, nincs a rizsszemek dobálása, de a hangulat így sem rossz.
Ez az előadás a zenéről szól. Magas színvonalú énekes produkciót kapunk, magas színvonalú hangbeállással, hangszereléssel, és a hangszínek, a hangerő érzékeny megválasztásával. Az élő zenekar a nyílt színen, magasított pódiumon – a színlap csak a zenekarvezető nevét említi: Siklós Péterét. Jó zenészek és jó vokalisták hallhatók. A zenei igényesség mindenek felett uralta ezt az előadást, amúgy jogosan. A díszlet alig hagy maradandó emléket, hiszen a színpad méretei nem sok teret engednek. Jók a táncosok is, ami egy musical esetén követelmény, de Bakó Gábor koreográfiája szintén visszafogott. Látszik, hogy egymástól is alig férnek el a szereplők. Tudnának ők fergeteges térdtáncokat és kidobós rockikat, ha nem repülnének le ez esetben a közönség karjai közé. A balkáni megoldás tehát nem sértés, csak józan megállapítás, nyilván nem sok esélyt adott egy nagyszínpad se a megjelenésre. Bihari Magdolna jelmezei visszafogottabbak a Rocky szokásos őrült és perverziókra utaló férfi–női rekvizitumainál, még az emlékeimben lendületesebb régi előadás jelmezeinél is. Ez mintha nem csak pénzkérdés lett volna, hanem koncepció is. Nem akar senki megbotránkoztatni, csak szórakoztatni. A színészek válogatásánál a baráti hűségen kívül a kiemelkedő énektudás dönthetett. Kálloy Molnár mellett kulturált hangon, sokszínűen énekel Tunyogi Bernadett. Gáspár András semleges a színen, de fényesen kiragyog, amikor mikrofont kap a kezébe és dalra fakad.
Kálloy Molnár alakítása mellett senkinek nem kell erősítenie a színészetét, mégis ünnepli a közönség a társaságot, hiszen ki-ki egyéniség, jelenség, szeretjük őket és kész. Így van ez Hobóval, aki öregedő visszaemlékezőt csinál a narrátor szerepében; így örül a nép Gerendás Péternek, aki az öreg professzort hozza bájos humorával. A többi játszó is kedves jelenség, teszik a dolgukat, tisztán és lelkesen énekelnek. Richard O’Briennevét szerzőként le kell írnom. De a magyar show lényege, létének rugója, az, aki megérdemelten kiharcolta a bemutatót, a rendkívül tehetséges Kálloy Molnár Péter.
Bácskai Júlia