Berettyóújfalu mai területén már az őskorban is megjelent az élet. Ásatásokon őskori cserépedények maradványai, az ún. zsugorított sírok, kő- és csonteszközök kerültek elő. E leletekről először Cséplő Péter 1901-ben írt összefoglalót, majd 1938-ban Roska Márton a debreceni egyetem régész professzora tesz említést, a második világháború után Makkay János végzett a Berettyó völgyben kutatásokat.
Az idő kerekén lépjünk a honfoglalás korába! A IX. századból se írott, se íratlan emlékek nem maradtak ránk. Az akkori helyzetről a Dunántúlról írt krónikákból következtethetünk. A kor nagy kérdése az volt, hogy a magyarok betelepedése után is éltek-e itt avarok, vagy nem. Az eddigi leletek amellett szólnak: nem (az lehetetlen, hogy a honfoglalók itt egy teljesen lakatlan területre érkeztek volna). E terület honfoglalás kori-legértékesebb- lelete a Földestől kb. 5 km távolságra talált sír. A honfoglalás utáni időszakokban (X-XI. század) épülhetett az andaházi templom, amely mellett síremlékeket is találtak.
Berettyóújfalu igazi fejlődése a tatárjárás után kezdődött, bár ekkor még kevés lelket számláltak. A legközelebbi templom a szomszédos Herpályban volt, amely a papi kötelezettséget is ellátta Újfaluban.
Berettyóújfalu a török hódoltság ideje alatt teljesen kihalt. A törökök kivonulása után a falut a hajdúk és a régi túlélők népesítették be.
Ha ismét ugrunk az idő kerekén: az 1848-49-es forradalomban nem oly intenzíven,míg a szabadságharcban aktívabban vett rész a lakosság. A dualizmus idején néhány gyár is települt az agrár faluba, és ekkor alakultak ki a mai utca nevek többsége(Herpály utca,Oláhváros utca stb). Az első világháború után lassúfejlődés vette kezdetét. A háborúból vesztesen kikerülő Magyarország legyengült, a trianoni békeszerződés miatt Bihar megye központja Romániába került. Így székhely nélkül maradt Bihar mintegy kétharmad része.
A lakosság számára 1921-ben kórház építési akció indul,amelyet 1926-tól 1928-ig sikerült külföldi kölcsönnel felépíteni,s így az újjá alakult Bihar központja Berettyóújfalu lett. A bihari egészségügyért Dr. Zöld Sándor tett a legtöbbet, ezért 1972-ben a kórház fölvette a “Dr. Zöld Sándor” nevet. A kórházban dolgozó emberek gyermekeit el kellett helyezni , ezért megépült az 1. Sz. Óvoda. Berettyóújfalu 1960-tól rohamosan fejlődött,egyre több munkaerőre volt szükség, az iparosításhoz. 1979-ig még kilenc óvodát létesítettek. Ebben az időben az alapfokú képzés is továbbfejlődött, mig 1948 őszén 38 terem tanulóinak szólt a csengő, addig 1960-ban 2365 tanulót kellett két váltásban tanítani. Ezért 1979-ig még további két általános iskola épült. 1979-ben Berettyóújfalut várossá nyilvánították.



                                                Forrás:Berrettyóújfalu története Berettyóújfalu,1981