KÖRZETI ISKOLA TÖRTÉNETE
|
"SZIAsztok!" Iskolaújságunk címével köszöntök mindenkit. Parasznyán a körzeti iskolát a haladás és a kényszer hívta életre 1958-ban. Ekkor már természetes volt a nyolc osztályos általános iskola. A Pitypalatty-völgy községei azonban olyan kis lélekszámúak voltak / 450-1100 fõ/, hogy lehetetlen volt minden községben megoldani a szakszerû oktatást. Így épült meg Parasznyán Varbó, Parasznya és Radostyán 5-8. osztály tanulói számára a modern, oktatási eszközökkel jól felszerelt, tornateremmel ellátott Körzeti Általános Iskola. A völgy többi községe, Kondó, Sajólászlófalva és Sajókápolna 1963-ban csatlakozott a parasznyai iskolához. Az új iskola igazgatója Molnár István volt, aki mély szakmai ismerettel, rendszeretetével, példamutatásával, következetességével vezette az iskolát. Nemsokára jó hírnevet szerzett az intézmény a környéken. Tehetséges gyerekek nyerték a körzeti, megyei versenyeket. Az évek során volt tanítványainkból lett orvos, jogász, közgazdász, mérnök, tanár. A völgy jelenlegi nevelõi közül többen itt jártak általános iskolába. Az úttörõélet Kocsis Teréz csapatvezetõ irányítása alatt virágzott fel. E völgy kicsinyei és nagyjai mindig szerették az úttörõéletet. A parasznyai úttörõcsapat mindig tenni akart, mindig jellemzõ volt az új, az izgalmas keresése. 1965-ben már élt az úttörõtanács és aktívan végezte munkáját. Úttörõink, kisdobosaink sokat kirándultak, táboroztak, vetélkedtek, de nagyon kedvelt volt a sport. Fõleg a foci! Van ismert focistánk is: Gulyás, a Vasas kapusa. Nagy volt az érdeklõdés a Lakatos Izabella vezette gyakorlati foglalkozások iránt. Sokan tõle tanulták meg a házvezetés kezdõ lépéseit / fõztünk, sütöttünk, varrtunk, kötöttünk, horgoltunk, stb. / Büszkék lehettünk a csapat kulturális életére is. Kocsis tanító néni által vezetett irodalmi színpad sok dicsõséget szerzett iskolánknak három évtizeden keresztül. Színjátszóink kiemelkedõ eredményeket értek el megyeszerte. Molnár István nyugdíjba vonulásakor Paszternák István vette át az igazgatást 1978-ban. Az õ vezetése alatt épült fel az új szárny, megalakult a napközi otthon. Az iskola mai formáját 1990-ben érte el. A megyében elsõk között kért és kapott az iskola önálló gazdálkodási jogot. A rendszerváltást követõen megszûnt az iskolában az úttörõcsapat mûködése. Ûr maradt mögötte, mert abban az idõben senki sem vállalta fel ezt a munkát. Az iskolai diákönkormányzat és a diáksportkör csak késõbb alakult meg. Töretlen sikerek születnek Szelekovszky Lóránt igazgatósága alatt is, aki 1993-tól irányítja az iskola életét. 1994-ben vette fel az intézmény a Baross Gábor nevet. Névadónkra emlékezve minden évben megrendezésre kerülnek a Baross-napok gazdag programokkal. Eredményesen szerepelnek tanulóink a kulturális és sport rendezvényeken. Nagy az érdeklõdés a kismesterségek iránt. Egyre több tanuló vesz aktívan részt ezekben a munkákban. Korongoznak, szõnek, kosarat fonnak, ismerkednek a számítógéppel. Terveink között szerepel az iskola 10 osztályossá tétele. Iskolánk bölcsõjénél lelkes pedagógusok és gyermekek szorgoskodtak. Így van ez ma is. De mellettük ott vannak a szülõk és más segítõ felnõttek, akik lelkiismeretes munkájukkal megõrzik és öregbítik iskolánk jó hírnevét. |
ISKOLAIGAZGATÓK 1958-1998. között
|
|
|
MOLNÁR ISTVÁN 1958-1978. |
PASZTERNÁK ISTVÁN 1978-1994. |
SZELEKOVSZKY LÓRÁNT 1993-TÓL |
|
BAROSS
GÁBOR
ÉLETE, MUNKÁSSÁGA |
| Baross Gábor Pruzsinán
született 1848. július 6-án, Budapesten halt meg 1892.
május 8-án.
A dualizmus korszakának egyik legkiemelkedõbb gazdaságpolitikusa, miniszter. A pesti egyetemen hallgatott jogot, majd Trencsénben lett megyei tisztviselõ. Itt lapot alapított és szerkesztett magyar, német és részben szlovák nyelven, amelyben bátran bírált, fõleg közigazgatási visszásságokat 1875-tõl, mint szabadelvû párti képviselõ, Tisza Kálmán híve volt. 1883-tól közlekedési államtitkár, 1886. dec. 29-tõl 1889. jún. 15-ig közmunka- és közlekedésügyi, ezután 1892. máj. 8-ig kereskedelemügyi miniszter. Mûködése az elmaradt magyar gazdasági élet fejlesztésében korszakalkotó. Nevéhez fûzõdik a vasútvonalak nagy részének államosítása, a vasúti hálózat további fejlesztése, a vagon- és mozdonypark jelentõs növelése, a vasúti un. zónadíjszabás magyarországi megalkotása, amellyel leszállította a hosszú távok és a távoli államok forgalmának személyi viteldíjait. A teherárú-díjszabás új kialakításával a mezõgazdasági termékek versenyképességét, a kereskedelem és az iparfejlesztés érdekeit nagymértékben szolgálta. Kiépítette Fiume kikötõjét, fejlesztette a dunai hajózást / a Vaskapu szabályozása stb. /, a magyar tengerhajózást, megalkotta az elsõ modern úttörvényt. Az ipari szakoktatást 63 tanonciskola és több ipari szakiskola létesítésével fejlesztette. Megalapította a Postatakarék Pénztárat, egyesítette a postát és távírdát, kötelezõvé tette az Állami Vasutaknál a magyar nyelven való levelezést a német helyett, a vasúti tisztviselõknél a magyar nyelvtudást. Életmûvével a polgári Magyarország, elsõsorban a nagybirtokos- és tõkésosztály érdekeit szolgálta. |
|
|
|