No 25 

                     Bacchikus hangulatú pasztorálféle 
                     Ulla Winblad djurgårdeni átkelése 
                                        alkalmából 
  

                                             Kürt szava zengjen, 
                                             És rengjen a tenger, 
                                                   Zúgj, vihar! 
                                             Vénuszt ünnepeljen 
                                                   Neptúni kar! 
                                             Rajta, tritónhad! 
                                             A himnuszi szózat 
                                                   Zengje ma 
                                             Freját, s te ekhózzad 
                                                   Neptun-pulya! <Kürt> 
                                             Jön Vénusz, nézd e nõt 
                                                   Testõrei között: 
                                     Angyalok és zefirek s a Paphos-fik õrzik õt 
                                             Nimfa fürdik és örül 
                                                    Körül. <Kürt> 

                                             Nézi madárraj, 
                                             Hogy szökken az árral 
                                                    Halcsapat; 
                                             Hullám taraján a 
                                                    Kimérahad. 
                                             És mit a szél tép, 
                                             A vízen a tajték 
                                                    Omlatag; 
                                             Kivillan a kék ég, 
                                                    Mosolyg a nap. <Kürt> 
                                             Most Vénusz elvonult, 
                                                    Zászlók és koszorúk 
                                    Hintaja díszei, nyílik a nádban sárga út; 
                                             Kalpagos triton neszez: 
                                                     Evez. <Kürt> 

                                             Dörren az ég, s lám: 
                                             Vetésen a villám 
                                                    Fénye gyúlt; 
                                             Halkan szól a szilfán 
                                                    Szelid kakukk. 
                                             Varju s a bíbic, 
                                             E két fura bikfic 
                                                    Szárnyra kél; 
                                             Sikongat a síp is, 
                                    Most Pán zenél. <Kürt> 
                                             Öklelnek szarvasok, 
                                                    A dámvad elrobog. 
                                   Vénusz a partra kiúszik, hintóját hagyva ott, 
                                             S Palemon lakába lép 
                                                    Ma még. <Kürt> 
                                             Hagyd el a kagylót, 
                                             Szép Vénusz, a partok 
                                                    Várnak itt; 
                                             Égi kéjre kancsók 
                                                    Nektárja szít. 
                                             Drága barátok, 
                                             Isméritek áldott 
                                                    Lényemet. 
                                             Fújjátok a vásott, 
                                                    Vén kürtöket! <Kürt> 
                                             S Vénusz-lány Ulla, ott 
                                             Ringassanak habok! 
                                    Ámori had: Kicsi szotykák s bakák az udvarod. 
                                             Vár Paphos, hogy partra fuss, 
                                                    Cicus! <Kürt> 

                                             Ámor a gazda 
                                             S királyom e gazdag 
                                                   Park felett. 
                                             Harsona, te zengd a 
                                                    Djurgårn nevet! 
                                             Példa okának 
                                             E fréjai tájat, 
                                                    Dús mezõt, 
                                             Roskadt falu házat 
                                                    Mohos tetõt! <Kürt> 
                                             Szüzesség-elmulást, 
                                             Asszonnyá avatást, 
                                       Kürt szava közben az asztallapon ficánkolást! 
                                              Bánod, Ulla, kedvesem? 
                                                     Sosem! <Kürt> 

                                              Lépj a lakomba, 
                                              Bókolva, hajolva, 
                                                     S táncra föl! 
                                              Lányka, légy okoska, 
                                                     Jöjj, Ulla, jöjj! 
                                              Hallga a lombot! 
                                              Gazdánk az a bomlott 
                                                     Berg koma; 
                                              A kürtöt, a korsót 
                                                     Markolja ma. <Kürt> 
                                              Pásztorleányka, itt 
                                              Palemonod lakik: 
                                     Tántorog este a pásztor, de részeg délben is, 
                                              Bárha birkanyája sincs. 
                                                     Kocints! <Kürt> 

                                              Fúdd, muzsikus hát! 
                                              No nézd csak az Ullát: 
                                                     Mily kecses! 
                                              Diadémja új, s ládd: 
                                                     Csipkéje fess! 
                                              Tû van a kontyon, 
                                              A szoknya forogjon 
                                                     Szerteszét! 
                                              Töltsön kapuboltot 
                                                     Be kürtzenéd! <Kürt> 
                                              Ámor nevét imádd 
                                              Forró öled kitárd, 
                                     És elalélj, kifehéredj, lihegj, hajad ziláld! 
                                              Vért az érbe lök s beszív 
                                                     A szív. <Kürt> 

                                              Mind föl a dalra! 
                                              Vet Ámor uralma 
                                                     Ránk igát; 
                                              Fújjatok, szivem ma 
                                                     Vigadni vágy; 
                                              Kezdd a vidor dalt, 
                                              És hûtsd le a borral 
                                                     Torkodat; 
                                              Az ifju s a mord agg 
                                                     Hadd ropja csak! <Kürt> 
                                              Nimfák és dáridó, 
                                              Bor- s vérnek kéje jó, 
                                     Álmos a szem, de a szív friss, és húzza a vonó: 
                                              Errõl szólt episztolám, 
                                                     No lám. <Kürt> 

                                                                          Baka István fordítása