Absolon: a Biblia szerint
Dávid király fia. Fellázadt apja ellen, és
menekülés közben vesztette életét: Vö.
2 Sám. 18.
Aeolus: a szelek istene az
antik mitológiában.
Ahasvér: Xerxes perzsa
király héber neve az ótestamentumi Eszter könyvében.
Eszternek, a szépséges zsidólánynak közbelépésére
megakadályoz egy küszöbön álló zsidóellenes
szervezkedést. Ugyanez a neve a középkori legendahõsnek,
a "bolygó zsidónak", aki Krisztus megsértése
miatt azzal bûnhõdõtt, hogy megállás
nélkül járja az utakat az idõk végezetéig.
Alexis: "pásztorfiú"
. (Vö. 2. ep. jegyzete.)
Amaryllis: Bellman "pásztorlánykáinak"
egyike. (Vö. 2. ep. jegyzete.)
Apelles: az i.e. 4. sz. híres
görög festõje.
Arachne: a görög
mitológia szerint azzal haragította magára Pallas
Athénét, a mûvészetek istennõjét,
hogy szebben tudott szõni nála. Athéne büntetésül
pókká változtatta.
Bacchus: a bor istene a görög
és a római mitológiában.
Charon: a görög
mitológia révésze az alvilágban; õ szállítja
a halottak lelkét az Acheron folyón.
Chloris: "pásztorlányka"
(Vö. 2. ep. jegyzete.)
Clotho: a görög
mitológia három sorsistennõjének egyike. Õ
vágja el az élet fonalát.
Cupido: a szerelem istene
a római mitológiában.
Diána: a hold és
a vadászat istennõje a rómaiaknál.
Disa királyné:
az eszes fiatal lány típusa a svéd népmesében,
akit a király különféle próbák elé
állít, majd miután Disa ezeket megállta, feleségül
veszi.
Ekhó: a visszhang
megszemélyesítõje a rómaiaknál.
Flóra: a virágok
istennõje a rómaiaknál.
Freja v. Fröja: a skandináv
mitológiában a szerelem istennõje. Bellman Freja oltárának
nevezi az ágyat.
Góliát: bibliai
alak, filiszteus harcos, akit Dávid párbajban gyõzött
le. (Vö. 1 Sám. 17-18:5.)
Hymen: a házasság
és az esküvõ istennõje a görög mitológiában.
Az esküvõi szertartást este tartották, és
fáklyásmenet zárta le.
Illés próféta:
a biblia szerint (2 Kir. 2) Isten tüzes szekéren az égbe
ragadta.
Iris: "pásztorlány";
nevét a görög mitológia szivárványistennõjétõl
kölcsönözte.
Jofur: a svéd nemzeti
romantika szellemében fogant, költött skandináv
mitológiai alak, a római fõisten, Jupiter megfelelõje.
Leviáthán:
mitikus tengeri szörny a bibliában; a gonosz hatalmának,
az ördögnek megszemélyesítõje.
Lót: történetérõl
vö. a Bibliában 1 Móz. 19. 21. o. a "bibliai csíny"-rõl
részletesebben.
najád: uaz, mint a
bellmani nimfák. (Vö. 2. ep. jegyzete.)
Neptun: a tenger istene az
antik mitológiában.
Noé: vö. Mózes
1. könyvének 6. és 7. fejezetét. Ezt parodizálja
Bellman a 35. dalban.
Palemón: görögös,
költött név; itt Vénusz alkalmi szeretõje.
Pán: a görög
mitológia pásztoristene.
Paphos: Ciprus szigetének
egyik legnevesebb városa az ókorban, híres Vénusz-szentéllyel.
A mítosz szerint itt szállt partra kagylóhintóján
az istennõ, aki a tenger habjából született.
Párizs, Heléna:
Homérosz Iliászának két kulcsszereplõje,
az örök szerelmespár szimbólumai.
Phoebus: más nevén
Apolló, a költészet és a dal istene a görög
mitológiában.
Plútó: az alvilág
istene a görög mitológiában.
Putifárné és
a szemérmetes József történetéhez vö.
a Bibliában 1 Móz. 39. A 38. dal több, mint kongenális
magyar fordítása kissé túl modernizálja
a bellmani eredetit, mely a maga korában persze semmivel sem volt
kevésbé tiszteletlen és humoros, bár inkább
az understatement eszközeit használta fel.
Themis: az igazság
istennõje a görög mitológiában.
Timantes: "pásztorfiú".
(Vö. 2. ep. jegyzete.)
Tirsis: Amaryllis udvarlója;
"pásztorfiú". (Vö. 2. ep. jegyzete.)
tritónok: alacsony
rangú tengeri istenségek.
Trója, Aeneas: utalás
Homérosz Iliászára. Aeneas, a trójai hõs,
a vár eleste után vállán cipeli el öreg
édesapját az égõ házak közül.
Vulkán: a tûzhányók
és a föld alatti tûz istene a római mitológiában.
Zsuzsánna: története
az ótestamentumi Dániel könyvének apokrif részében
olvasható. Joakimnak, egy Babilonban lakó zsidónak
a felesége volt; két gonosz vén meglepte fürdés
közben, s amikor elutasította õket, bevádolták,
hogy a fürdõben szeretõjével bujálkodott.
Zs. ártatlansága kiderült, a két vén kecske
pedig halállal bûnhõdött.