2. episztola
nimfa: a kor klasszicizáló
rokokó ízlése és bukolikus nosztalgiái
álarcosbállá változtatták az életet.
A királyi udvarok dámái pásztorlánykákat
játszottak, Bellman pedig - Boucher ízlése szerint
- nimfákká költötte át a kisvárosias
Stockholm pincér- és gyárilányait, a kispolgári
lakások vagy szegénynegyedek mulatni vágyó,
félprostituált, hervatag virágait. Udvarlóikat
ez a rokokó álcázás "pásztorfiúkká"
nemesíti.
Szent Fredman: az elsõ
episztolák hangja Szent Pál Episztoláit parodizálja,
és Fredmant avatja a dáridók, a szesz és a
könnyû szerelmi kalandok igehirdetõjévé.
Az episztola dallama pontosan nem
azonosítható korabeli induló. Sok Bellman-vers dallamának
eredete felderíthetetlen. A költõ bõkezûen
merített korának közkeletû divatos dallamaiból;
ezekhez igazította versszövegeit. A továbbiakban csupán
az úgy-ahogy azonosíthatókról teszünk
említést.
5. episztola
Gaffelgränd: a stockholmi
óváros egyik keskeny utcácskája, mely a keleti
rakpartra vezet.
sörintusi, borisszai:
Szent Pált parodizáló szóviccek, a korintusi
és a kolosszei levél címeinek elferdítései.
A korai episztolákban a Biblia-paródiát szolgálja
még a tudatosan régiesített nyelv, melyhez a magyarban
a vizsolyi Biblia nyelvezete volna hasonlítható.
Dallamát H. Brandel korabeli
svéd zeneszerzõtõl kölcsönözte Bellman.
11. episztola
A Hiúz tengerészkocsma
volt a stockholmi kikötõ déli rakpartján.
12. episztola
Gröna Lund (Zöld
Liget) fogadó: a Djurgården
(vö. 25. episztola) délnyugati részén, restaurált
állapotban ma is meglévõ, Bellman korában nem
éppen elegáns kocsma volt, Fredman társaságának
kedvenc tanyája. Ma Bellman-ház néven ismeretes, és
mellette van a szintén Gröna Lundnak nevezett stockholmi Vidám
Park egyik bejárata.
Dallama Händel: Acis és
Galateájának egyik triójára emlékeztet.
18. episztola
Terra Nova: vö. 5.
episztola: Gaffelgränd.
Skeppsbron: az óváros
keleti rakpartjának neve. (Kosztolányi egyik svédországi
versének címében tévesen "Skeppsborn"-nak írja.)
A zagyva németségû, félrészeg handabandázás
körülbelüli értelme: Ördög szánkázzon
az ördög hátán! Vigyen el az ördög! Micsoda
kurva muri! Most iszunk egy jó nagyot! Jergen Puckel testvér,
ide hallgass! Van egy-két jó dukátod? Mi porosz katonák,
jó bajtársak! Heil, éljen a császárnõ!
A császár is! Heil a szövetség! (Ne feledjük,
hogy német és skandináv nyelvterületen az ördög
emlegetése durva káromkodásnak számít,
amire itt a még késõbbi "Gotts Schlapperment" teszi
fel a koronát, mert abban még az Isten és a hétszentség
is megjelenik.) A császár és a császárnõ
itt II. Frigyes és Mária Terézia, szövetségük
pedig, az alliance, melynek a német iparoslegények
úgy örülnek, Lengyelország elsõ, 1772-es
felosztására utal.
Dallama pontosan nem azonosítható
eredetû francia négyes bellmani változata.
21. episztola
rázd fel a fûszert:
a messzirõl importált és nem mindig legjobb minõségû
borokat különféle fûszerekkel és (gyógy)füvekkel
tették ihatóbbá.
pro primo, pro secundo:
elõször, másodszor (latin)
aequilibrium: egyensúly
(latin)
Dallama vitatott szerzõjû
francia négyes.
23. episztola
Soliloquium: monológ
(latin)
Krypin-kocsma nevét
talán Kuckóval lehetne visszaadni. Az óváros
egyik kisebb terén feküdt, az egykori állami bank ma
is álló épületével szemben.
24. episztola
A Barna Ajtó kocsma
valahol a Hiúz közelében volt a déli rakparton.
Lucidor, Lars Johansson
(1638-1674) költõ, eredeti, de egyenlõtlen tehetség.
Különc és kötekedõ természete, iszákossága
állandó bonyodalmakba sodorták; egy kocsmai verekedésben
vesztette életét.
Bellman által átdolgozott
dallama egy 1786-ban Stockholmban is elõadott francia operettbõl
származik.
25. episztola
Djurgården:
Stockholm ma is egyik legszebb és legnagyobb parkja, zöld idill
távol a nagyvárosi zajtól és kõsivatagtól.
A XVII. sz.-ban királyi vadászkert volt, majd III. Gusztáv
idejében, a XVIII. sz. vége felé egyre inkább
szórakozó- és kirándulóhellyé
változott.
Themis bodra és palástja
itt szolgáinak, az igazságszolgáltatás képviselõinek
öltözetére és parókájára utaló
tudálékos-gunyoros stílusvirág.
Zenéje egy francia operettbõl
(Duni: Le peintre amoureux de son modèle,
Paris, 1757), némi módosítással. Az operettet
Stockhomban is bemutatták 1782-ben; Bellman is ekkor ismerkedhetett
meg vele.
27. episztola
Zene: Nicolas Audinot egyik operettjébõl,
melyet 1781-ben Stockholmban is elõadtak.
29. episztola
Comment se trouve ma belle?
Oui, fort bien, ma soeur: Hogy vagy, szépségem? Ó,
nagyon jól, kedves húgom. (fr.)
30. episztola
Zenéje vitatott eredetû;
egy XVI. sz.-i zsoltárig vezethetõ vissza, de származhat
francia népdalból is.
31. episztola
Liget: a Gröna Lund
kocsmára utal. Vö.12. episztola
Ob solum punctum...: Egyetlen
vesszõ miatt tették ki Robertus szûrét Asellóból.
(lat.) Robertus apát volt a nagy jövedelmû asellói
kolostorban, melynek bejáratát a következõ latin
felirat ékesítette: "Porta patens esto, nulli clauderis honesto."
(Állj nyitva te ajtó, aki tisztességes, bocsásd
be.) Robertus tréfás kedvében a vesszõt a következõ
szó után tette át, amitõl a mondat értelme
az ellenkezõjére fordult. A pápa emiatt elcsapta tisztségébõl.
Az episztola mottója arra utal, hogy Movitz balsorsát is
egy ilyen apróság, egy elpattant húr okozta.
Helsinge utca: itt is az
óvárosban vagyunk, de most a nyugati részén.
A keskeny Göran Helsinges-köz a két fõutcát
köti össze egymással.
kék-sárga kurvapecér:
A XVIII. sz.-i darabontok kék nadrágot hordtak, kalapjukat
pedig kék és sárga tolldísz ékesítette.
Zene: némileg emlékeztet
Rousseau egyik szerzeményére, de más hasonlóságok
is fellelhetõk a korabeli zeneirodalomban.
32. episztola
vale: Isten veled! (lat.)
34. episztola
Kolmätar-köz: az
óváros nyugati fõutcájától vezetett
a Lovagok Háza felé a nyugati parton. Részben áldozatul
esett a 40-es évek városrendezési programjának,
amikor elnyelték a különféle kormányhivatalok
épületei.
Wer da!: Állj, ki
vagy? (német). A katonai szaknyelv parancsszavai a kor franciás
divatja ellenére sok német elemet tartalmaztak, akárcsak
Magyarországon a Monarchia idején.
pilács: utcai lámpa.
A ritka magyar szó megsejtet valamit a svéd szöveg sokszor
régies nyelvezetébõl.
heveder, csat int: merész
költõi rövidítés. Egy magas rangú
tisztre utal, de ezt Bellman csak az egyenruha egyes tartozékainak
megemlítésével sejteti.
furdancs: a fejvesztett
sietségben Fredman és Movitz egy s más szükségtelen
holmit is összekapkod, nem csak a hangszereket.
Zene: több francia operettbõl
is ismert; egyiküket Stockholmban is játszották 1756-ban.
35. episztola
Zene: Egy 1774-ben Stockholmban
is elõadott francia operett balettbetéte.
38. episztola
profosz: a korabeli katonai
rendõrség altisztje. Feladatai közé tartozott
a rendfenntartás csoportosulások esetén. Hivatali
jelvénye az antik liktorok szekercéje volt.
szénvonó, vasfazék:
a groteszk hangszerelés a kor "törökös" zenei
divatát parodizálja.
Lazac stb.: a svéd
közkatonákat ekkoriban kezdték feletteseik harcias családnevekkel
felruházni fantáziátlan eredeti parasztneveik helyett,
melyek csupán apjuk keresztnevébõl képzõdtek
a "-son", vagyis a "fi" ragasztékkal. (Johansson, Andersson.)
Szent Katalin-templom: a
Södermalm-sziget keleti részén épült a XVII.
sz. végén, barokk stílusban. (Vö. 54. episztola)
Bujj-be-kocsma: ua., mint
a 23. episztolában a Krypin.
Barna Ajtó: Vö.
24. episztola
42. episztola
Farkasok üvöltenek:
ekkoriban nem volt ritkaság, hogy a farkasok egész Stockholm
környékéig merészkedtek. Még 1871-bõl
is van adat rá, hogy farkast lõttek Stockholm megyében.
44. episztola
A Három Liliom-kocsma
környéke akkoriban már kirándulóhelynek
számított, jó félórányi sétára
az óvárostól, Stockholm északi vámhatáránál.
Hoffbro, Lorenz Petter (1710-1759):
Bellman korában hírneves naiv festõ. Tulajdonképpeni
foglalkozására nézve tapétaminta-festõ
és kártyakészítõ kisiparos.
Zene: A XVIII. sz.-ban feljegyzett
francia népdal.
45. episztola
ad notititam: emlékeztetõ,
feljegyzés (lat.)
A Rostock-kocsma az óváros
keleti fõutcájának közepe táján
feküdt, egy kõhajításnyira a Kuckótól.
Lengyel Nóta: Már
a 18. episztolában volt célzás Lengyelország
1772-es felosztására.
Maecenas: a mûvészek,
költõk bõkezû pártfogója Augustus
idejében. Mollberg itt Fredmant mint védelmezõjét
és barátját nevezi Maecenásának.
Zene: Grétry, André
(1741-1813), számos opera és operett francia szerzõjének
egyik dallama alapján.
49. episztola
A svéd eredeti címe
pontosan megadja a helyszínt itt is, a 42. episztolában is:
Bellman sógorának Klubben nevû kis nyaralóját,
mely kocsmául is szolgált. A Mälaren-tó déli
partján feküdt, bejáratától lépcsõ
vezetett le a vízhez.
Bacchus-fõzdék:
ez lesz a kisüstit fõzõ parasztok konyháján
gõzölgõ lepárló-szerkezetekbõl,
bellmani rokokó humorral.
53. episztola
Tanto: az óvárostól
délre elterülõ egyik nagyobb sziget, a Södermalm
nyugati csúcsa. Télidõben alkalmi vámállomás
volt itt a szállítmányok részére, melyek
a Mälaren-tó jegén át érkeztek a városba.
A XVIII. sz. elején ez a gyéren lakott vidék a város
legszegényebb körzetei közé tartozott. Az episztola
címében szereplõ T. a kocsma tulajdonosa volt. Ma
újkeletû lakótelep épült itt, mellette
nagy forgalmú vasúti híd vezet át a víz
fölött.
Zene: G. J. Vogler (1749-1814)
Stockholmban is mûködõ német zeneszerzõ
egyik operájából vett dal változata.
54. episztola
Katarina-templom: vö.
38. episztola A vers 4. strófájának már a svéd
eredetiben is elég homályos sorai az 1723-as tûzvészre
céloznak, melyben a templom porig égett. Bellman idejében
téglavörös vakolata volt; ennek színe emlékezteti
õt a hajnalpírra. 1990 õszén a templom ismét
súlyos tûzkárokat szenvedett.
perec, kerék, lándzsa:
foglalkozásra utaló jelképek a sírköveken:
pékmester, kocsikészítõ, katona, bár
a lándzsa mint a halál általános szimbóluma
is szerepelt.
55. episztola
Hammarby-vám: a Södermalm-sziget
délkeleti partján volt. Bellman korában a szomszédos
Nacka községhez tartozott.
penge villan: a tekézõ
cimborák késsel húzzák meg a kuglipálya
vonalait az esõtõl felázott földön.
öt felesre: azaz öt
féldeci pálinkába fogadok.
Zene: XVIII. sz.-i francia dalgyûjteménybõl.
59. episztola
Hiúz-kocsma: Vö.
11. episztola
arany-pálinka: aranyfüstöt
kevertek bele, hogy színét feljavítsák.
Danziger-Doppelt Bier: magas
alkoholfokú és malátatartalmú sör.
kalmük-pruszlik: gyapjúszövetbõl
készült, mint a kalmükök által kikészített
báránybõr utánzata.
boucles de nuit: fülbevaló
(fr.)
werda!: Vö. 43. episztola
hátán a tizenkét
apostol: Ne gondoljunk itt valami modern, illusztrált nyári
trikóra! Az olasz vásáros kis panorámaszekrényt
cipel a hátán; benne bibliai jelenetek láthatók,
így Dávid király is.
acht stiber: nyolc garas
(ném.)
dolce vino della pace: béke
édes bora (olasz)
l'ira di Dio arrivera bentosto
a questa città: Isten
haragja hamarosan utoléri ezt a várost. (olasz)
Blir du bange...: Beijedtél?
Férjetek van, kurvák? Ti seggriszálók! Nem
szégyellitek magatokat? Ha ilyen hangon mertek beszélni a
polgármester utcájában, akkor a városházán
maga az ördög az úr. (dán)
Gebjörnamat: az orosz
jobtvojematy kifacsart formája. Ebben a svéd változatban
humoros értelme van: Etesd a medvéket.
God dam you! How do you do?
(Angol matrózok is vannak a kocsmában. Megnyilatkozásuk
elsõ fele természetesen káromkodás.)
Machen Sie mir...: Ne vicceljen
velem! (ném.)
Palla vino...: Ide a pálinkát
meg a sört! (elferdített finn)
62. episztola
Gröna Lund: Vö.
12. episztola
Hoffbro: vö. 44. episztola
Lund: itt röviden a
Gröna Lund helyett.
63. episztola
A 2. strófa csak kéziratos
gyûjteményekben maradt fenn. A papság elleni éles
támadást Bellman nem találta tanácsosnak kinyomtatni.
Új változatot írt helyette; ez kiadásunkban
mint 3. strófa szerepel.
márc: édes
alkoholos ital; mézzel készült sör, méhsör.
mint a pápa: utalás
a jezsuita rend 1773-as feloszlatására.
doktor: A papoknak régebben
bölcsészdoktori diplomának megfelelõ képesítésük
volt Svédországban.
Djurgården:
Vö. 25. episztola
Zene: menüett egy XVIII. sz-i
operettbõl.
64. episztola
Hornsgatan: a Södermalm-sziget
fõutcája.
Skottgränd: sikátor;
az óváros keleti fõutcájáról
vezetett a rakpartra; hírhedt volt nyilvánosházairól.
ülhet a rokka mögött:
a kényszermunkára ítélt utcalányokat
az ún. "fonóban" dolgoztatták.
66. episztola
Zene: Bellman saját közlése
szerint egy "La Décence" címû közismert dal után.
69. episztola
taille: a derekad (fr.)
petite canaille: kis csibész
(fr.)
bon ton: szép szó,
jó modor (fr.)
non, ma chère:
nem, drágám (fr.)
la chaîne: a hölgyek
lánca a francia négyesben. (fr.)
ma foi, Madame: úgy
ám, asszonyom! (fr.)
chérie: kedvesem
(fr.)
Zene: kideríthetetlen eredetû
XVIII. sz.-i francia négyes dallama.
70. episztola
Zene: XVIII. sz.-i menüett
átdolgozott változata.
71. episztola
Halásztanya (Fiskartorpet):
vendégfogadó volt a Djurgården
(vö. 25. episztola) északi sarkában, egy azóta
feltöltõdött tengeröböl mellett. Már
1820 körül lebontották.
Lundström, Carl Jakob
(1755-1800), a költõ barátja és támogatója.
Maga is jeles énekes volt, stockholmi asztaltársaságok
közkedvelt tagja.
Zene: Philidor, François
André (1726-1795) francia zeneszerzõ egyik operettje után.
72. episztola
Zene: Duni operettjébõl.
(Vö. 25. episztola)
75. episztola
Kraus, Josef Martin (1756-1792):
III. Gusztáv korának talán legjelentõsebb zeneszerzõje,
1788 óta királyi karmester. Bellman közeli jó
barátja és zenei tanácsadója volt, és
õ zenésítette meg néhány szerzeményét.
un poco lento: kissé
lassabban (olasz)
a tempo giusto: megfelelõ
ütemben (olasz)
un poco forte: kissé
erõsebben (olasz)
Zene: népszerû XVIII.
sz-i polka.
77. episztola
Hiúz-kocsma: vö.
11. episztola
láncon a medve: a
legénység nemegyszer medvét tartott a fedélzeten,
hogy a hosszú tengeri út unalmát elûzze.
látogató:
korabeli argó, de egyben bürokratikus szakmegjelölés
is a hajókat felülvizsgáló alacsony rangú
vámhivatalnokokra.
God dam you: (Vö. 59.
episztola)
79. episztola
Solgränden: az óváros
fõterétõl, a Svéd Akadémia épülete
mellõl induló keskeny és rövid közöcske,
melynek akkoriban szinte minden épülete kocsma volt.
80. episztola
Macskasegge vám:
a roslageni vám régi, népies neve. Bellman korában
a város északi határánál feküdt,
ma nagy forgalmú közlekedési csomópont vette
át a helyét.
Elsõ tanya: (Första
Torpet): kocsma a roslageni vám közelében, a brunnsvikeni
öböl partján, szemben III. Gusztáv nyári
lakával. Az 1790-es években kirándulások, majálisok
kedvenc célpontja. Bellman is sokszor felkereste.
Kellgren, Johann Henric
(1751- 1792): jelentõs költõ, a felvilágosodás
korának legbefolyásosabb svéd írója,
III. Gusztáv svéd király barátja és
irodalmi tanácsadója, az 1786-ban alapított Svéd
Akadémia egyik elsõ tagja. Eleinte elutasítóan
állt szemben Bellman konvenciómentes költészetével,
de miután felismerte jelentõségét, lelkes pártfogója
lett, és az episztolákhoz írt elõszavával
a bellmani mûvészetnek hivatalos rangot is adott.
Brunnsviken: tó Stockholm
és az egyik északi peremváros, Solna között.
Danderyd: a Brunnsviken-tó
melletti község, ma Nagy-Stockholm északi körzetében.
Zene: Forrása vitatott;
állítólag Bellman szerzeménye.
81. episztola
Tanto: (Vö. 53. episztola)
Blad doktor: Anders Blad
orvosprofesszor (1748-1834), Bellman egyik legközelebbi jó
barátja. Az adósok börtönébõl Bellman
neki címezte önéletrajzát. Blad professzor jótékonyságáról
volt közismert, mint a szegények önzetlen orvosa.
Zene: vitatott eredetû, talán
Bellman saját szerzeménye.
82. episztola
Leopoldt, Carl Gustaf (1756-1829):
a XVIII-XIX. sz. egyik legjelentõsebb svéd költõje,
III. Gusztáv svéd király bizalmasa és egyik
irodalmi tanácsadója; 1790-tõl a Svéd Akadémia
tagj
Zene: Pergolesi Stabat materének
22., Inflammatus-tételére emlékeztet.