Idegen szavak, szakmai fogalmak magyarázata:
|
absztrakt |
elvont, valóságtól elvonatkoztatott |
|
adaptálni |
alkalmassá tenni, átalakítani |
|
adaptív |
alkalmazkodást elősegítő |
|
afázia |
a már kialakult beszéd agykárosodás miatti elvesztése vagy zavara |
|
affektív |
érzelmi, hangulati,indulati |
|
alacsony szinten funkcionáló |
gyenge értelmi és fejlettségi szinten lévő |
|
ambiciózus |
törekvő, becsvágyó |
|
aspektus |
nézőpont |
|
asszociáció |
képzettársítás |
|
atípusos |
a jellegzetes, típusos, klasszikus megjelenési formától néhány elemében eltérő |
|
auditív |
hallási, hallással kapcsolatos |
|
augmentatív |
támogató, segítő |
|
autoagresszió |
önmagára irányuló agresszió |
|
behaviorizmus |
viselkedéssel foglalkozó pszichológiai irányzat |
|
beszédterapeuta |
elsősorban kommunikáció- és beszédfejlesztéssel foglalkozó szakember |
|
biológiailag determinált |
biológiailag (pl. örökletesen meghatározott) |
|
bizarr |
különös, furcsa, szokatlan, eltérő |
|
dekódol |
kódolt jelekből üzenetet lefordít |
|
destruktív |
romboló, pusztító |
|
diagnosztika |
tünetcsoportok, betegségek felismerése, megállapítása |
|
diszfázia |
olyan fejlődési zavar, amely a beszédértést és/vagy beszédképzést érinti |
|
Down-szindróma |
kromoszóma-rendellenesség, amely értelmi fogyatékossággal és jellegzetes külsővel jár (mongol idióta) |
|
DSM-IV |
Az Amerikai Pszichiátriai Társaság kézikönyvének negyedik átdolgozása, amelyben különböző pszichiátriai kórképek osztályozása és diagnosztikus kritériumai szerepelnek (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders) |
|
echolália |
a hallottak visszhangszerű ismétlése |
|
egoizmus |
énközpontúság, önzés |
|
ekvivalens |
egyenértékű, azonos |
|
emocionális |
érzelmi |
|
empátia |
olyan képesség, amely lehetővé teszi mások helyzetének képzeleti-érzelmi úton történő átélését |
|
epidemiológia |
a betegségek elterjedésével, előfordulásuk gyakoriságával foglalkozó tudomány |
|
epilepszia |
az izomzat merev- vagy rángógörcsével, és/vagy tudatzavarral, eszméletvesztéssel jellemzett, rohamokban jelentkező idegrendszeri betegség |
|
explicit |
világosan megnyilvánuló, kimondott, kifejtett |
|
expresszív gesztus |
kifejező mozdulat, megnyilvánulás |
|
frusztráció |
szándékban, törekvésben, tevékenységben való akadályozottság, sikertelenség érzése |
|
funkció |
működési kör, szerep, feladat |
|
hiperaktív |
nyughatatlan, túlzott mértékben aktív, csapongó |
|
hiperszelektív |
a környezetből jövő ingerek közül szélsőségesen keveset feldolgozó |
|
holding-terápia |
"ölben-tartás" terápia: alapja az a felfogás, miszerint az autista állapot oka az anyával való kapcsolat elutasítása, és hogy a gyermek kimozdítható állapotából, ha anyja a gyermek tiltakozása ellenére karjaiban tartja, beszél hozzá, amíg ellenállását fel nem adja (ált. kimerülés miatt) |
|
identitás |
(én)azonosság; az egyén szerepeinek összessége és önmagáról való tudása |
|
idioszinkratikus |
nem szokványos, szokatlan, egyéni, (reakciómód) |
|
imitáció |
utánzás |
|
inadekvát |
nem megfelelő, nem odaillő |
|
indirekt |
nem közvetlen |
|
individualizáció |
egyéni sajátságok, személyiség kialakulása |
|
input |
bemeneti, bemenő |
|
integráció |
közösségbe történő beillesztés |
|
interakció |
(általában személyek közötti) kölcsönös egymás felé irányuló cselekvés, gesztus, stb. cselekvés |
|
internalizáció |
"befogadás" elsősorban a külső, csoport-, társadalmi- szülői értékek, szabályok teljes elfogadása, befogadása, belső irányítókká alakulása |
|
intervenció |
beavatkozás |
|
intonáció |
hanglejtés |
|
intuíció |
megérzés |
|
invenció |
újítás, találmány, ötlet |
|
IQ |
Intelligencia-hányados (értéke átlagos értelmi színvonal esetén 100) |
|
kognitív |
gondolkodási |
|
koherencia |
összetartás, összetartozás |
|
koherens |
összefüggő, összeilleszkedő, egységes |
|
kompenzálás |
hiányosságok kiegyenlítése, pótlása |
|
kompetens |
hozzáértő, szakértő, illetékes |
|
koncentráció |
összpontosítás |
|
koncepció |
felfogásmód, átfogó elgondolás, nézőpont, meglátás |
|
kontaktus |
érintkezés, kapcsolat |
|
kontextus |
szövegösszefüggés, szövegkörnyezet; tágabb értelemben: azok a körülmények, amelyek egy adott cselekvés, mondat stb. értelmét, jelentését befolyásolják |
|
konvenció |
hagyomány, megállapodás, szokás |
|
konzultáció |
tanácsadás, megbeszélés, szakértők tanácskozása valamilyen kérdésről |
|
kreativitás |
az a képesség, amely lehetővé teszi, hogy rugalmasa n gondolkodva, korábbi tapasztalatainkból valami újat hozzunk létre |
|
kronológiai kor |
életkor |
|
kvalitatív |
minőségi |
|
kvantitatív |
mennyiségi |
|
magasan funkcionáló |
átlagos övezetbe eső vagy annál jobb értelmi képességekkel rendelkező |
|
manír |
modor, furcsaság, szokás, magatartás |
|
mentálhigiénés |
a lelki egészség megőrzésének és elősegítésének tudománya |
|
mentális |
értelmi, szellemi, gondolati |
|
mentális kor |
az a kor, amelynek az egyén értelmi fejlődési szintje megfelel |
|
mentális retardáció |
értelmi elmaradás |
|
metafizikus |
itt: nem tapasztalható, nem látható, nem észlelhető |
|
modulálni |
hangnemet, elektromágneses jelet, hanglejtést változtatni, árnyalni; itt: feldolgozni |
|
morális |
erkölcsi |
|
motiváció |
belső késztetés, cselekvés elindítója |
|
motoros, motorikus |
mozgási, mozgással kapcsolatos |
|
negativisztikus |
elzárkózó, visszahúzódó, elutasító, valamivel szembeforduló, tagadó |
|
neurotranszmitter |
idegi ingerületátvivő anyag |
|
non-verbális |
beszédet, beszédértést nem igénylő (információs, kommunikációs csatorna) |
|
normalizáció |
a társadalmilag elfogadott normákhoz közelítés elve |
|
option-módszer |
az amerikai Kaufmann család által saját autista kisgyermekük nevelése során kidolgozott módszer; lényege a gyermek teljes ébrenlétét kitöltő, egyszemélyes, intenzív, elfogadó, nem korlátozó foglalkozás, nevelés, tanítás |
|
organikus |
szervi, szervrendszeri |
|
orientációs reakció |
új, szokatlan ingerre adott, fiziológiai változásokkal járó viselkedéses válasz; odafordulás |
|
output |
kimenő, kimenet |
|
paradigma |
egy adott korszakban, adott tudományág művelését meghatározó, elfogadott elő feltevés, elmélet, kutatási módszer, eljárás |
|
patológia |
kórtan |
|
percepció |
észlelés |
|
pervazív |
átható, itt: a személyiség egészét érintő |
|
perzisztáló |
fennálló, fennmaradó |
|
preferencia |
előnyben, megkülönbözetett figyelemben részesített, másoknál jobban kedvelt tárgy, személy, tevékenység, stb. |
|
pre-szociális |
még nem szocializált |
|
preverbális |
beszéd kialakulása előtti |
|
prioritás |
elsőbbség, elsőbbséget élvező |
|
prognosztika |
előrejelzés |
|
pszichoanalitikus |
mélylélektani (vizsgáló, gyógyító módszer), a lelki zavarokat az ún. tudatalatti okok feltárásával gyógyító |
|
pszichogén |
pszichés, lelki eredetű, környezeti hatásokra kialakuló |
|
pszichológia |
lélektan |
|
pszichomotoros |
általános funkció- és mozgásfejlődéssel kapcsolatos |
|
pszichoszomatikus |
a lelki zavarokkal kapcsolatba hozható tünetek, megbetegedések |
|
pszichotikus |
pszichózisban, elmebetegségben szenvedő |
|
pszichózis |
= elmebetegség (az agyműködést érintő érzelmi, gondolkodási, a téri és idői tájékozódási zavarokkal, gyakran hallucinációkkal [ érzékcsalódásokkal] , téveseszmékkel járó állapotok) |
|
radikális |
mélyreható, erélyes, szélsőséges, olykor erőszakos változásokra, megoldásokra törekvő |
|
redundancia |
fölösleges, ismétlődő ele mek, amelyek új információt, érdemleges közlést nem adnak (pl. közleményekben, cikkekben) |
|
reguláció |
szabályozás |
|
releváns |
lényegre vonatkozó, helyénvaló |
|
repertoár |
már elsajátított, rendelkezésre álló pl. készségek, tudás, stb. összessége |
|
repetitív |
ismétlődő |
|
reprodukció |
ismételt előállítás |
|
retardált |
megkésett, elmaradott (pl. fejlődés) |
|
sematikus |
vázlatos; valamilyen elfogadott séma, minta szerint ábrázolt |
|
skizofrénia |
az elmebetegségek egyike ("tudathasadásos elmebaj") |
|
spektrum |
tartomány, választék |
|
statikus |
nem változó, állandósult |
|
stratégia |
valamilyen cél elérésére irányuló, megtervezett cselekvési rendszer |
|
stressz |
ártalmas (elsősorban lelki, környezeti) behatásokra, nyomásra válaszként létrejövő állapot |
|
struktúra |
felépítés, forma, rendszer |
|
szegregáció |
elválasztás, elkülönítés, szétválás (gyógypedagógiában: külön, speciális intézményben nevelés) |
|
szenzoros |
érzékelési, érzékszervi |
|
szeparációs félelem |
nyolchónapos kor körül kezdődő típusos félelmi reakció a szeretett személy (anya, gondozó) eltávozá sára, hiányára |
|
szimbolikus játék |
olyan játéktevékenység, amelynek során a gyermekek konkrét cselekvéseket, helyzeteket, gondolati tartalmakat, vagy tárgyakat jelekkel, jelzésekkel, más tárgyakkal helyettesítenek |
|
szimptomatológus |
betegségek tünettanával foglalkozó |
|
szindróma |
tünetegyüttes |
|
szintaxis |
mondattan |
|
szociabilitás |
társas kapcsolatok kialakítására, fenntartására irányuló készség, igény |
|
szociodramatikus |
olyan terápiás eljárás, amelynek során a gyermekek konkrét cselekvéseket, helyzeteket, gondolati tartalmakat, vagy tárgyat jelekkel, jelzésekkel, más tárgyakkal helyettesítenek |
|
sztereotípia |
merev egyformaság, gépiesen ismétlődő viselkedés, beszéd, stb. elem |
|
szubkortikális |
agykéreg alatti rétegekben lezajló működés |
|
TEACCH |
Eric Schopler és Gary Mesibov vezetésével Észak-Karolinában kidolgozott, állami program az autista emberek kezelésére, fejlesztésére (Treatment and Education of Autistic and Related Communication Handicapped Children) |
|
terapeuta |
gyógyítást végző pszichiáter, pszichológus |
|
tudat-teória |
az a képesség, amely lehetővé teszi, hogy mások mentális állapotaira (érzelmeire, gondolataira, ismereteire, szándékaira, vágyaira) következtessünk, illetve, hogy viselkedésüket bejósoljuk |
|
univerzális |
egyetemes, sokoldalú használatra alkalmas |
|
valid |
érvényes |
|
verbális |
szóbeli, beszédet, beszédértést igénylő (pl. kommunikáció) |
|
vizuális |
látási, látással kapcsolatos |
|
vokalizáció |
hangadás |
|
workshop |
"műhely", szakmai konferenciákon, továbbképzéseken adott témakörök kislétszámú csoportokban történő megvit atása |