|
P A R O L A A közösségi fejlesztőmunka folyóirata 1990. - 2003. Kiadja: A Közösségfejlesztők Egyesülete Budapest
Corvin tér 8. Felelős szerkesztő: Péterfi Ferenc |
A Parola adattárunkban megtalálható példányszámait a közösségfejlesztéssel kapcsolatos könyvtári kulcsszavak segítségével dolgoztuk fel.
A közösségi fejlesztőmunkával kapcsolatos cikkeket ajánljuk mindazoknak, akik a nonprofit szektorban dolgoznak, vagy azzal kapcsolatos tanulmányokat folytatnak.
A felhasználást az annotációk segítik, melyek a cikk tartalmára utalnak. A folyóirat írásainak egy része több téma feldolgozásához is használható. Ezt jelzi a Lásd még ...... utalás.
Ajánlásunkat a folyóirat megjelenésének függvényében folyamatosan bővítjük.
Debrecen, 2003. szeptember 24.
Készítette:
Dr. Vikárné Kéry Judit
/TÉMAKÖRÖK SZERINT/
|
1.
Adatgyűjtés A |
39.
Lakás L
|
||
|
2.
Alapítványok |
59.
Polgárság |
||
|
3.
Civil C |
41.
Mentálhigiénés M |
60.
Probléma |
|
|
42.
Mezőgazdasági |
61.
Regionális R |
||
|
5.
Egészség E
|
43.
Munkanélküliek |
62.
Segítő S |
|
|
6.
Egyesületek |
44.
Művelődés |
63.
Settlement-házak |
|
|
7.
Egyházak |
64.
Sport |
||
|
65.
Szabadművelődés |
|||
|
9.
Falu F |
47.
Népfőiskolák |
66.
Szociális |
|
|
10.
Falusi
turizmus |
67.
Szociálpolitika |
||
|
11.
Fejlesztés |
49.
Nyilvánosság NY |
68.
Szomszédság |
|
|
50.
Önkéntes
munka Ö |
|||
|
13.
Felnőttoktatás |
70.
Szövetségek |
||
|
52.
Önsegélyezés |
71.
Szponzorok |
||
|
15.
Gazdasági
fejlesztés G |
53.
Önsegítő |
72.
Település T |
|
|
54.
Önszerveződés |
73.
Turizmus |
||
|
17.
Hagyomány H |
55.
Partnerkapcsolatok P |
74.
Vállalkozás V |
|
|
75.
Városi |
|||
|
19.
Helyi |
57.
Pályázatok |
76.
Vidéki
térségek |
Közösségi Adattár = = Parola. 1993. III. 13.p.
Közösségi Adattárat készít a Közösségfejlesztők Egyesülete és a Magyar Művelődési Intézet a közösségek, közösségekben dolgozó szakemberek, laikusok és intézmények számára.
Közösségi Adattár = = Parola. 1995. III. 19.p.
Közösségi Adattár = = Parola. 1996. I. 14.p.
A Közösségi Adattárról = = Parola. 1993. IV. 15.p.
A Közösségfejlesztők Egyesülete és a Magyar Művelődési Intézet Közösségi Adattárat készít a közösségek, közösségekben dolgozó szakemberek, laikusok és intézmények számára.
A Közösségi Adattárról = = Parola. 1993. V. 21.p.
Országos összefogással működtetendő információs hálózat.
Az Autonómia Alapítvány erőforrásairól: 10 éves az Autonómia Alapítvány. E-mail interjú Csongor Annával, az Alapítvány ügyvezető igazgatójával. /Tamás Erzsébet = = Parola. 2000. 1. 12.p.
Az interjúban az igazgatónő az Alapítvány működéséről,
eredményeiről és terveiről számol be.
Bemutatjuk a Nap Klub öntevékeny közösségfejlesztő alapítványt = = Parola. 1993. II. 2.p.
A Nap Klub olyan civil kezdeményezés, mely a józsefvárosi lakótelepen született, az itt élő emberek problémáinak együttes erővel történő kezelésére.
Családi vállalkozásból országos szervezet /Pocsajiné Fábián Magdolna = = Parola. 1991. I. 10.p.
A cikkíró Szeverényi Tiborral készített interjújában a Filia Alapítvány sokrétű sikeres tevékenységét mutatja be.
Éves jelentés Civil Kollégium Alapítvány, 1998. = = Parola. 1999. 1. 2-4.p.
A jelentés beszámol az alapítvány küldetéséről, stratégiai tervéről, kapcsolatépítésükről, képzéseikről, a Felső-Kiskunsági fejlesztésről.
Jóléti szolgálat Jászszentlászló és Móricgát Alapítványa = = Parola. 1997. II-III. 24-25.p.
Az alapítvány tevékenységei:
- foglalkoztatási célú,
- képzési,
- humán szolgáltatások,
- szervezőmunka.
"Miért ne mehetnének másképpen a dolgok?" /S.E. = = Parola. 1993. II. 3.p.
Templom Józsefné a Nap Klub Alapítvány létrehozásáról tájékoztat, bemutatja a Nap utca környéki civilkezdeményezést.
Az United Way Dél-Dunántúl Alapítvány /Fónai László = = Parola. 1995. I. 14.p.
Az alapítvány alapelvei:
- közösségi alapelv,
- a küldetés, önkéntesség, elkötelezettség és tolerancia alapelve,
- a nyilvánosság alapelve,
- a közhasznúság alapelve.
- közösségi
Közösségi alapítványok: A fennmaradás alapja /Suzanne L. Feurt = = Parola. 1997. II-III. 34-35.p.
- A közösségi alapítványok bemutatása.
- Miért van szükség közösségi alapítványokra?
- A közösségi alapítványok fejlődése.
- A közösségi alapítványok létrehozásának lehetőségei és nehézségei a Közép- és Kelet-Európa országokban.
Közösségi alapítványok Angliában és az Egyesült Államokban: Esélyteremtés a helyi cselekvésre /Péterfi Ferenc = = Parola. 1997. II-III. 33.p.
Az új nonprofit szervezeti forma kritériumai:
- Legyen a térségben egy szervező erő, akarat - tehát egy program.
- Ösztönző pénzügypolitikai háttér, szabályozottság kedvezményekkel.
- Legyen egy kihívási pénzalap, ami a programok támogatását is el tudja indítani.
- rádió
Hihetetlen, mégis szól a rádió: Civil média működik Szombathelyen /Rózsa Tamás = = Parola. 1955. IV. 1,3.p.
Humanista Szomszédsági Rádió terve a III. kerületben /Nagy Nikoletta = = Parola. 1997. II-III. 37.p.
A jéghegy csúcsa: Civil Rádió, URH 98 MHZ /Stemler Mihály = = Parola. 1996. I. 11.p.
Már megint átéltem valamit.... avagy, hogy lesz valakiből Civil Rádiós /Gosztonyi Géza = = Parola. 1997.II-III. 36-37.p.
"Ők maguk mondják a saját üzeneteiket": Láncszemek: az írott sajtótól a videón át a világhálóig. = = Parola. 1997. IV. 18-19.p.
Péterfi Ferenc és Liling Tamás beszélgetése a Civil Rádió adásában hangzott el. Liling Tamás önkéntesként dolgozott sérült embereket segítő civil szervezetekben. Az ő megszólalásuk fontosságáról tudósít a cikk.
Rádió Popolare: Tanulmányút egy olasz közösségi rádiónál /Molnár Balázs = = Parola. 1995. II. 11.p.
A Szabad Rádiók Európai Szövetsége a demokratikus társadalom esélyeiért /Solymosi = = Parola. 1995. I. 12.p.
A Sz.R.E.Sz. előadást tartott 1994-ben Prágában a tömegkommunikációs politikával foglalkozó 4. Európai Miniszteri Értekezleten. Kifejtette, hogy fejleszteni kívánja a nem kereskedelmi, "polgári" vagy "közösségi" rádiókat, mivel csak a három szektor (közösségszolgálati, közösségi és kereskedelmi) együttes megléte jelzi a demokratikus társadalom érettségét és fejlettségét a rádiózás területén.
A szabad rádiózás valami más: Fiksz Rádió /Cs. Kádár Péter = = Parola. 1995. I. 10-11.p.
- társadalom
A civil egyesületek és társaskörök nyugat-magyarországi randevúja 1995. november 11-12:
/ET-Kaszinó Győrváron /Pósfay Péter = = Parola. 1995. V.4.p.
A találkozó 4 témakör köré szerveződött.
1./ " Intézmények társadalmasítása",
2./ "Gyermekek a demokráciában - demokrácia a gyermekek által",
3./ "Helyi nyilvánosság-térségi együttgondolkodás",
4./ "Civil Erőforrásfejlesztő Társaság" /a fundraising (forráskeresés vagy "találás") új válfajáról/.
Hálózatépítés Kelet-Közép Európában = = Parola. 1995. V. 9.p.
Hogyan legyünk naprakészek Kelet- és Közép Európáról. Több forrása is létezik a naprakész tájékozódásnak a Kelet- és Közép Európában zajló eseményekről. A cikk ezeket a forrásokat, szervezeteket ismerteti.
Hálózatépítés Kelet-Közép Európában - A civil társadalom fejlődése: "Lehetséges a demokrácia" = = Parola.
1995. IV. 14-15.p.
Brian Harvey hasonló című könyvének bemutatója 1995-ben Londonban volt. Készül fordítása magyarra, a könyv előszavát Vercseg Ilona írta. A cikk Vercseg Ilonának a könyvbemutató kapcsán szervezett konferencián elhangzott előadását tartalmazza.
Legyen nonprofit törvény és jól működő civil társadalom! /Trencsényi Imre = = Parola. 1994. IV. 8.p.
A Nonprofit Alapítvány Kurázsi Szerkesztősége, az Európa Ház és a Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány a cikk címével hasonló címmel konferenciát rendezett azzal a céllal, hogy szembesítse az új kormánykoalíciót a civil társadalom elvárásaival.
Szerdák, vasárnapok: Sóshalom túlélte /Hegyi Márton = = Parola. 1995. V. 8.p.
A cikk a 100 éves Sóshalmi Olvasókört mutatja be.
Újraszerveződő "civil" társadalom a statisztikai adatok tükrében /Varga Józsefné = = Parola. 1994. I. 13.p.
A modern társadalom jellemzője a háromszektorúság. A harmadik szektor tartalmi és formai továbbfejlesztését erősen gátolja az információ-hiány. Ennek enyhítése céljából végez adatgyűjtést a KSH a társadalmi szervezetekről.
Dzsumbuj help! Civil Rádió műsorából /Réz = = Parola. 1996. II. 11.p.
Újvári Róbert, a Kerületi Családsegítő Szolgálat munkatársa beszél a Dzsumbuj help programról, melynek megbízott vezetője. A program célja: segíteni a hátrányos helyzetű, deviáns viselkedésű, alkoholisták, bűnözők stb. helyzetén és egymással törődő emberek közösségévé formálni őket.
Az irgalom mozdulatai /Kiss Domokos = = Parola. 1997. II-III. 11.p.
Az Újpalotai Családsegítő Szolgálat - alapításának 10. éves évfordulójára - Tízpróba címmel jelentetett meg egy kis kötetet.
Tükör által homályosan /Várhalmi Judit = = Parola. 1995. I. 8.p.
1995. március elején Siófokon háromnapos országos konferenciát szervezett a Magyar Családsegítők Országos Kamarája.
-
nevelés
A fő, hogy egészség legyen /Faludi Erika = = Parola. 1996. I. 13.p.
A holisztikus egészségszemlélet magában foglalja az egyén, család, közösség, kistérség, ország, világ, fizikai, lelki- és szellemi egészségét. A közösségfejlesztőnek, településszervezőnek keresnie kell helyét az egészségnevelés összetett feladatrendszerében.
- jogi szabályozása
- működési példái
- tevékenysége
- története
Az egyesületek mint cél a születendő Európa számára: Nemzetközi Kollokvium Terracina 1991. szeptember 28. - október 5. /Lucien Trichand = = Parola. 1991. IV. 10-11.p.
Egyesületek működésének megyei tapasztalatai 1983-tól napjainkig. /Pálinkás Sándorné = = Parola. 1990. I. 3.p.
A cikk Nógrád megye hat kistelepülésében elindított kísérlet lényegéről, jövőbe mutató sikereiről számol be. A kísérlet folyamán létrehozott egyesületek a helyi közművelődés szervezésén túl, közéleti és településfejlesztési feladatokat is vállaltak.
Helyi cselekvés = = Parola. 1990. I. 6-8.p.
A cikk az alábbi cselekvési technikák helyi alkalmazásához nyújt segítséget:
- hogyan kell egyesületet alakítani,
- hogyan lehet egy település önállóságát visszaállítani?
- hogyan indítsunk helyi újságot?
- hogyan lehet helyi népszavazást kezdeményezni?
Hogyan szervezzünk-alakítsunk-egyesületet /Parola. 1986. IV. 6.p.
Témák:
- miért érdemes egyesületet alakítani?,
- az egyesületi forma legfontosabb jellemzői,
- az alakítás legfontosabb lépései,
- a hivatalos nyilvántartásba vétel módja,
- részletesebben az Alapszabályról.
- Indul a Baraka Ház = = Parola. 1997. I. 17.p.
A cikk a Baraka Ház Egyesület megalapításáról tudósít. "A baraka szó szufi nyelven áldást, lélegzetet, vagy az
élet esszenciáját jelenti.
Klubunk és a mi történetünk /Domokos Sándor = = Parola. 2001. 3. 10.p.
Az 1996-ban megalakult Földtani Örökségünk Természetvédelmi Egyesület létrejöttéről számol be a cikk.
A Közösségfejlesztők Egyesülete éves beszámolója, 1998. = = Parola. 1998. IV. 15-17.p.
Az Egyesület célja az állampolgárok közösségi kezdeményező- és cselekvőképességének fejlesztése. E célját az állampolgárok saját ügyeikben való részvételének fokozásával, az önszerveződés és a helyi cselekvés közösségi feltételeinek javításával, a demokrácia helyi intézményeinek építésével kívánja megvalósítani.
Művelődési egyesületek Franciaországban /Varga Matild = = Parola. 1993. III. 15.p.
A Közösségfejlesztők Hajdú-Bihar Megyei Egyesületének tíz tagja dél-Franciaországban tanulmányozta a francia művelődési intézményrendszert. E tapasztalatokról számol be a cikkíró.
A művelődési- és ifjúsági ház, mint egyesület: Francia példa /Solymosi Judit = = Parola. 1993. III. 13.p.
Alakulásuk célja: lehetőséget nyújtani az embereknek arra, hogy ráébredjenek képességeikre, fejleszthessék személyiségüket és felkészülhessenek arra, hogy egy élő közösség aktív és felelős polgárai legyenek........
A német egyesületi modell fogalmi és keletkezési kérdései a polgári társadalommal való összefüggésben. /Papházi Tibor = = Parola. 1994. I. 12-13.p.
A cikk egy készülő hosszabb tanulmány részleges összefoglalása. A magyar egyesületek fejlődésének vizsgálatakor nem érdektelen a német egyesületek kialakulásának figyelemmel kísérése, a német egyesületi modell megismerése.
Sárvíz Völgye Polgári Együttműködés Egyesület Sáregres /Dr. Dobrovitzky Imelda = = Parola. 2001. 3. 11.p. Az egyesület bemutatását Kovács Edit közösségfejlesztő ajánlása egészíti ki.
Segítő kapcsolat /Péterfi Ferenc = = Parola. 1990. I. 1,3.p.
A cikk a Közösségfejlesztők Egyesületének tevékenységét összegzi.
- karitász tevékenysége
- közösségi munkája
Együtt és egyformán - párbeszéd az egyházakkal Szécsényben /Beke Pál = = Parola. 1990. I. 15.p.
A szécsényi együttlét tanulsága, hogy a Közösségfejlesztők Egyesülete és a különböző vallásokat képviselő lelkipásztorok szándékai, cselekedetei és eredményei rokoníthatók.
"Jézussal egy fedél alatt" Kultúrotthon-avatásra. /B.P. = = Parola. 1990. II. 5.p.
Angyalföldön újra megalakult, újjáalakult a Katólikus Szent László Kultúrotthon.
Közösségépítés Káposztásmegyeren: Kovács Flórián interjúja a Civil Rádió 1994. VI. 11-ei adásában hangzott el. = = Parola. 1994. IV. 14-15.p.
Közösségalkotó erő a kölcsönös szeretet - vallják a lakótelepi egyházi közösség képviselői. A cikk nagyrészt karitatív tevékenységükről számol be.
Érdekképviseleti önszerveződések
Félévszázados üzenet / Bíró Miklós = = Parola. 1992. II. 14.p.
Kiss Ignác nábrádi gazda ötven évvel ezelőtt megjelent írásának mára is érvényes üzenetét, az egykori
gazdakörök érdekképviseleti tevékenységét ismerteti a cikk.
Mit érdemes tudni a Diákjószolgálati Csoportról? = = Parola. 1993. II. 14-15.p.
A Diákjószolgálati Csoportot az Országos Diák Unió, az Egyesület a Diákönkormányzatokért, és az Iskolapolgár Alapítvány hozta létre diák panaszok kivizsgálására és megoldásuk elősegítése céljából.
Új érdekfeltáró fórum alakult Tatabányán /Hubay Győző = = Parola. 1994. V. 7.p.
A falvak felelőssége - felelősségünk a falvakért /Faludi Erika = = Parola. 1994. II. 9.p.
A mező-, és erdőgazdaság földterületeinek zöme magánkézbe került, ezért nagyon sok múlik az egyének felelősségén.
Városlakók falun ....... /Bús Gabriella, Nemoda István = = Parola. 1994. III. 11.p.
A Bakonyalja és a Balaton-felvidék között meghúzódó Eger völgye falvai lakosaira jut a legtöbb városról falura költözött, időszakosan vagy tartósan ott élő értelmiségi. Speciális helyzetükről, kezdeményezéseikről tudósít a cikk.
- fejlesztés
Elkésett gondolatok a hőgyészi falusi turizmus tanácskozásához /Faludi Erika = = Parola. 1994. I. 5.p.
Lásd: Falusi turizmus
Faluakció /Lauri Hautamaki = = Parola. 1992. IV. 10-11.p.
Finn mozgalom az elnéptelenedő falvak újraéledésére.
Falufejlesztés-rehabilitáció az építész szemével /Siklósi József = = Parola. 1992. II. 15.p.
A falufejlesztéshez három szempontot javasol az építész:
- készüljenek általános és részletes rendezési tervek,
- szükség van egy főépítész jelenlétére,
- a falu hozzáértők segítségével mérje fel a saját közintézményeit.
A helyi fejlesztések szerepe és lehetősége a Dél-Dunántúl falvaiban I. rész /Faludi Erika = = Parola. 1994. V. 1, 4-5.p.
Lásd: Helyi fejlesztések
A helyi fejlesztések szerepe és lehetősége II. rész /Faludi Erika = = Parola. 1994. VI. 4-5.p.
Lásd: Helyi fejlesztések
Kistérségi fejlesztési program a Kis-Zagyva -Völgyben /B. Szolnoki Ildikó-Brunda Gusztáv = = Parola. 1995. I. 1, 4-5.p.
Lásd: Település
- fejlesztés
Kistérségi összefogással falvainkért = = Parola. 1994. I. 4.p.
Lásd: Fejlesztési tervek
Nyolcvan falu /Beke Pál = = Parola. 1992. I. 1-2.p.
Lásd: Kultúrális fejlesztés
- értékei, szemlélete
- képzés,
- példái
Elkésett gondolatok a hőgyészi falusi turizmus tanácskozáshoz /Faludi Erika = = Parola. 1994. I. 5.p.
A falusi turizmus a falvak talpon maradásának, fejlődésének egyik fontos része, hiszen a falu jövője nem az ott élők nagy számától, hanem cselekvőképességétől függ.
Falusi turizmus = = Parola. 1994. IV. 17.p.
A Galga Menti Népfőiskola 80 órás tanfolyamot kíván indítani 94-95. téli hónapjaiban, a falusi vendégfogadásban résztvevők számára.
A falusi turizmus szerepe a térségfejlesztésben /Kórikné Terebes Mária = = Parola. 1996. I. 7.p.
Ismét a falusi turizmusról /Makk Katalin = = Parola. 1991. I. 5.p.
A szerző "a falu" című folyóíratból ajánl két írást a falusi turizmussal kapcsolatban.
Kistérségi összefogás: Seyssel = = Parola. 1993. V. 18-19.p.
Lásd: Fejlesztési tervek
A turizmus, mint fejlesztő munkalehetőség /Vercseg Ilona = = Parola. 1991. IV. 1, 6.p.
Baráti körtől a térségi összefogásig /Pósfay Péter = = Parola. 1996. I. 4-5.p.
A Vas megye déli részén zajló kistérségi fejlesztőmunka példa arra, hogy a hátrányos körülmények, a kényszer mire sarkallhat egy közösséget, amely önhibáján kívül sodródik bele egy helyzetbe.......
Fejlesztés és konfliktus /Louis Caul- Futy = = Parola. 1992. I. 7.p.
Lásd: Konfliktus
- fontossága
A helyi fejlesztések szerepe és lehetősége a Dél-Dunántúl falvaiban I. rész /Faludi Erika = = Parola. 1994. V. 1, 4-5.p.
Lásd: Helyi
- fejlesztések
A helyi fejlesztések szerepe és lehetősége II. rész /Faludi Erika = = Parola. 1994. VI. 4-5.p.
Lásd: Helyi
- fejlesztések
A kispadon: a Felső Szabolcsi Térségi Fejlesztő Társulás /Faludi Erika = = Parola. 1996. I. 3.p.
Lásd: Település
- fejlesztés
Kistérségi együttműködést segítő fejlesztési folyamat /Pósfay Péter = = Parola. 1995. II. 7-8.p.
Lásd: Település
- fejlesztés
Kistérségi fejlesztési program a Kis-Zagyva-Völgyben /B. Szolnoki Ildikó-Brunda Gusztáv = = Parola. 1995. I. 1, 4-5.p.
Lásd: Település
- fejlesztés
A szociális földprogramról = = Parola: 1996. I. 6-7.p.
A szociális földprogram célja: az agrár térségekben élő, szociálisan hátrányos helyzetű családok életminőségének javítása, a meglévő családi munkaerő kihasználásával mezőgazdasági tevékenység végzése által.
Kistáji együttműködést fejlesztő beszélgetések /Kenyeres Sándorné = = Parola. 1992. I. 8-9.p.
A cikk a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Művelődési és Ifjúsági Szolgálat, valamint a Kulturinnov Közös fejlesztési tervét ismerteti Tiszazug településeiért, különös tekintettel az idegenforgalomra.
Kistérségi összefogás: Seyssel = = Parola. 1993. V. 18-19.p.
A 70-es évek végén született meg a francia Seyssei - kistérségi szerződés - gondolata, mely 9 kis falura terjedt ki. Számunkra a falusi turizmus kiépítése jelentette a kiutat, a fennmaradást.
Kistérségi összefogással falvainkért = = Parola. 1994. I. 4.p.
A fenti címmel rendezett konferenciát az MTA Regionális Kutatási Központjának Észak Magyarországi Osztálya 1993-ban. A kistérségi szerveződések célja: a térség regionális érdekeinek képviseletére hivatott politikai, önkormányzati, vállalati, intézményi vezetők, valamint magán személyek tevékenységének összehangolása a terület fejlesztése érdekében.
A területfejlesztésben (kistérségfejlesztésben) vállalt szervező funkció ellátásának lehetséges módjáról és feltételeiről: A kistérségi szerveződések II. Országos Konferenciájának állásfoglalása = = Parola. 1994. III. 16.p.
Térségfejlesztési program Jászszentlászlón /Markolt Endre = = Parola. 1993. V. 19-20.p.
Közösségi iskola /Trencsényi Imre = = Parola. 1994. V. 2-3.p.
Lásd: Művelődés
- közösségi
Lenin eltűnt - Miki egér megjelent: Felnőttnevelés a balti államokban. = = Parola. 1994. IV. 5.p.
Foglalkoztatás-politikai tudnivalók (részlet) /P.S. = = Parola. 1992. III. 16-17.p.
A cikk az önkormányzatok foglalkoztatáspolitikai feladatait ismerteti s közli a foglalkoztatási- és képzési szervezetek, intézmények listáját.
Helyi közösségek mozgósítása (részlet) /Ronnby, Alf = = Parola. 1996. II. 4-7.p.
Lásd: Közösségfejlesztés, szervezés
-módszerei
- példái
Intenzív gazdaiskola Csitáron /Pálinkás Sándorné = = Parola. 1990. II. 7.p.
A Nógrád megyei község gazdaiskolája a kisszövetkezeti forma és az önálló gazdálkodás megvalósításához kíván példát mutatni, segítséget adni.
Közösségi gazdasági fejlesztés / Judith Reynolds = = Parola. 1997. II-III. 12-14.p.
Részlet a Kunbábonyban megrendezett szeminárium előadásából. Az előadó alapvető kiindulása az, hogy a közösségi vállalkozás a helyi emberek készségeire és tapasztalatára épít s ezt használja fel arra, hogy helyben teremtsen munkahelyet. Négyfajta szerveződést mutat be:
- szövetkezetek,
- közösségi vállalkozások,
- hitelszövetkezetek,
- fejlesztési trösztök.
Az összeomlás után - a közösségi gazdaság erősödése /Dauncey, Guy = = Parola. 1998. II-III. 6-7.p.
Minden válságban ott a lehetőség. A szerző könyvében ezt példákon mutatja be.
Szövetkezetfejlesztés = = Parola. 1994. II. 16-17.p.
1994. áprilisában tartották az angol-magyar szövetkezetfejlesztési tanfolyam első szemináriumát. Itt tartott előadást Judith Reynolds, előadásának rövidített változatát közli a cikk.
Lásd még: Gazdasági fejlesztés
Szövetkezetfejlesztési tanfolyam közösségi munkások számára: tervezet /Judith Reynolds = = Parola. 1993. III. 4-5.p.
A Devon-i Szövetkezetfejlesztési ügynökség, a Közösségfejlesztők Egyesülete és a Magyar Művelődési Intézet Judith Reynolds vezetésével szövetkezetfejlesztési tanfolyamot szervez Magyarországon.
A szövetkezetfejlesztési munka a közösségfejlesztésnek egy, a helyi munkahelyteremtéssel kapcsolatos lehetséges ága.
Adalékok a gyermekközösségek önmeghatározásához /Trencsényi László = = Parola. 1994. I. 18-19.p.
A cikk a Gyermek és demokrácia elnevezésű projekthez kapcsoló Balatonalmádiban zajló bemutatkozó - önismereti csoportmunka kérdéseit ismerteti.
Gyermekdemokrácia program - falusi kistérségben /Herpainé Márkus Ágnes = = Parola. 1994. VI. 8.p.
A gyermekönkormányzatok azok a sajátos gyermekszervezetek, amelyek a gyerekek demokráciát működtetni tudó készségét hivatottak fejleszteni. A gyermekönkormányzatok Magyarországon a türjei példa nyomán kezdtek el terjedni.
Gyermekönkormányzatokról /Beke Pál = = Parola. 1992. III. 20.p.
A Települési Gyermekönkormányzatok Segítő Egyesülete Nézsán és Terényben szervezte meg a települési gyermek- és ifjúsági önkormányzatok I. találkozóját.
GYÖK - oldalak = = Parola. 1994. I. 1-4.p.
Tartalom:
Paulik László: Levél 1.p.
Török István: Mágocs - Szabadszentkirály
A Gyök - találkozó értelmezése diákfejjel. 2.p.
Balu: "Szárnyalj fennen ..." 2.p.
Kollár: Levél 3.p.
N.N.: A BEGY jelenti ... 3.p.
A Szabadszentkirályi GYÖK rovata. 4.p.
GYÖK - oldalak = = Parola. 1994. II. 1-4.p. Szerkesztette: Fehérgyarmat.
Tartalom:
Barnóczkiné Menyhárt Ildikó: Bemutatkozunk 1.p.
Szokol Judit: Kampány és választás 2.p.
Török István: Hogyan lettem diákpolgármester 2.p.
Kalydi Lívia: Túl vagyunk a nehezén 2.p.
Nagy Ernő: Az első sikeres kenutúra 3.p.
Horváth Szabina-Molnár Mária: Parlamenti "naplopás" 3.p.
Mészáros Diána versei 4.p.
GYÖK - oldalak = = Parola. 1994. IV. 1-4.p. Szerkesztette: Mágocs
Tartalom:
Roberta: Francia vendégek Mágocson 1.p.
A nagy utazás 1.p.
Ivancsó Réka: Folytatása következzen! 1.p.
Csorba Katalin: Közelebb egymáshoz 2.p.
Molnár Mária: Francia útinapló 2-3.p.
Bernadett: Madarak, fák napja Mágocson 4.p.
GYÖK - oldalak = = Parola. 1994. V. 1-4.p. Szerkesztette: Türje
Tartalom:
Molnár Mária: Hurrá, játszótér 1.p.
Talpalló Edina: A mi Lajosunk 1-2.p.
Martincserics Vera: A Zala-Kar 2.p.
László József: Többen együtt könnyebb 2-3.p.
Kalydi Lívia: Kérdőíves felmérés 3.p.
És még mindig a nyári élményekről ..... A francia-magyar találkozó - a mi szemünkkel. 3-4.p.
Szokol Judit: "Szuvenyír!" 4.p.
Zsorzsi: Longjumean 4.p.
GYÖK - oldalak = = Parola. 1995. I. 1-4.p. Szerkesztette: Terény
Tartalom:
Blaskó Viktória: Újra együtt 1.p.
Balu, Attila: Egyszer volt, hol nem volt 1-2.p.
Jónás Andrea: Vélemények 2.p.
Paulik László: Köszönöm ....... 2.p.
Móni: Ahoj, fiúk, lányok! 2.p.
Munkacsoportokról röviden .... 3.p.
T.I.T. Hogyan szerezzünk pénzt! 3.p.
Zsu: Farsang 1995. 3.p.
Zsa: Zsákbamacskák 3-4.p.
K.K.: Gyökfalva-sirató 4.p.
Tamás Tamás: Gyerekek, kisiskolások! Gyertek Terénybe! 4.p.
Gyermekönkormányzatok
Gyermekönkormányzat /Beke Pál = = Parola. 1992. I. 14.p.
A franciaországi Val de Renil-i Gyermekönkormányzat példa lehet Magyarország számára is.
Immár Szlovákiában is /Cibulya Márk = = Parola. 1996. IV. 18.p.
Szlovákiában is megalakult a Települési Ifjúsági és Gyermekönkormányzat.
Közjogi kiskáté: Gyermekönkormányzati Füzetek /Beke Pál = = Parola. 1998. II-III. 14-17.p
A közjogi fogalmakkal foglalkozó könyvecske azokhoz a gyermekekhez szól, akik közéleti cselekvésre szánták el magukat.
Önkormányzó gyerekek /Beke Pál = = Parola. 1994. III. 17-19.p.
A gyermekkorosztály sajátos értékeket és értékrendet hordoz, sajátos érdeklődése és érdekei vannak. Ezeket felismerni és megfogalmazni, ezekre alternatívát keresni és megoldásokat adni, elsősorban ők maguk képesek.
Utazás Demokráciában: Települési gyermek-önkormányzatok /Trencsényi Imre = = Parola. 1993. IV. 1,3.p.
A Települési Gyermekönkormányzatokat Segítők Egyesülete egyhetes tanulmányutat szervezett Franciaországba, ahol négy francia gyermekönkormányzat képviselőivel találkozott. Az ott szerzett tapasztalatokról tájékoztat a cikk.
- őrzés
Királyi szakácsok nyomdokán /Bihariné Asbóth Emőke = = Parola. 1994. I. 1, 3.p.
Nagyszakácsiban, a 640 lelket számláló -Somogyi kis faluban megalakult a Királyi Szakácsok Nyomdokain Hagyományőrző Egyesület, hagyományteremtő és őrző céllal, mely egyben idegenforgalmi jelentőségű is.
- csoportok
- népesség
- térségek
Dzsombuj help! A Civil Rádió műsorából /Réz = = Parola. 1996. II. 11.p.
Lásd: családsegítő munka
Éjszakai ping-pong bajnokság a gyermekrendelőben: A Civil Rádió műsorából = = Parola. 1994. VI. 3.p.
Dr. Faragó Sándor gyermekorvossal Tüske Ferenc beszélgetett az óbudai kallódó gyermekekkel való foglalkozás ma még szokatlan formájáról.
Az ifjúkori válság Európa szerte élő gond /Kozma György = = Parola. 1995. II. 17.p.
Az ifjúkor válságait elemző országos konferencián, melyet a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola rendezett - szervezetek, alapítványok, szövetségek adták át egymásnak tapasztalataikat a drogfogyasztással, AIDS-el, ifjúkori bűnözéssel stb. kapcsolatban. Felszólalt az ICEA európai régiójának igazgatója is.
Lángos és társadalmi beilleszkedés /Blin, Erik és Solymosi Judit = = Parola. 1996. I. 2.p.
Franciaországban a szociális, gazdasági és kultúrális dimenziójú lángossütő projekt lehetővé tette, hogy a nevelőotthonban elhelyezett fiatalok visszailleszkedjenek a társadalomba.
A szociális földprogramról = = Parola. 1996. I. 6-7.p.
Lásd: Fejlesztés
- fejlesztések
A dörögdi medence organikus fejlesztése /Vásárhelyi Judit = = Parola. 1995. III. 13.p.
Lásd: Település
- fejlesztés
Helyi cselekvés = = Parola. 1990. I. 6-8.p.
A cikk az alábbi cselekvési technikák helyi alkalmazásához nyújt segítséget:
- hogyan kell egyesületet alakítani,
- hogyan lehet egy település önállóságát visszaállítani?
- hogyan indítsunk helyi újságot?
- hogyan lehet helyi népszavazást kezdeményezni?
A helyi cselekvés /Péterfi Ferenc = = Parola. 1991. I. 9.p.
A cikk cselekvési technikákat ismertet helyi alapítványok létrehozására. Ismerteti a velük kapcsolatos jogszabályokat és kiadványokat.
Lásd még: Alapítványok
A helyi cselekvés az új társadalmi rendben /Vercseg Ilona = = Parola. 1995. III. 10-12.p.
A szerző a cikkben a helyi cselekvés két "főszereplője", a lakosok és a képviselők cselekvési motívációit és a közösségi működéssel kapcsolatos problémáit vizsgálja meg.
A "Helyi cselekvés" program = = Parola. 1999. 1. 1.p.
Tíz éve alakult meg Dombóváron a Közösségfejlesztők Egyesülete. Ebben az évben nagyszabású programot indítottak el a MOTT Alapítvány támogatásával. A támogatás jelentősége abban áll, hogy 2000-től lehetővé teszi az ún. "Helyi cselekvés" program beindítását.
Helyi cselekvés: A program bevezetése = = Parola. 2000.1. 9.p.
1999-ben készítette elő a Közösségfejlesztők Egyesülete a "Helyi cselekvés" Programot, melynek fő munkafázisai a következők voltak:
- egyeztető tárgyalások
- partnerek keresése
- forrásteremtés
- szakértői szolgálat
- adományozó bizottság felállítása
A cikk ismerteti a program bevezetését és értékeli az eddigi tapasztalatokat.
Lásd még: Közösségfejlesztés-, szervezés
A helyi cselekvési program projektjei /VAT = = Parola. 2000. 2. 12-13.p.
Cselekvési színhelyek:
- Apaj
- Bárdudvarnok
- Makra
- Zalaegerszeg
Lásd még: Közösségfejlesztés-, szervezés
A helyi fejlesztések szerepe és lehetősége a Dél-Dunántúl falvaiban. I. rész /Faludi Erika = = Parola. 1994. V. 1, 4-5.p.
Két dologra kell koncentrálni:
1./ Hogyan hozható felszínre a helyi tudás és hogyan erősíthető meg a helyi közösség a cselekvéshez.
2./ Hogyan szervezhető és közvetíthető úgy a szakmai és anyagi segítség, hogy ez a falvak, falusi térségek
számára elfogadható és hasznosítható legyen.
A helyi fejlesztések szerepe és lehetősége II. rész /Faludi Erika = = Parola. 1994. VI. 4-5.p.
Témák: - a kistérségi együttműködés,
- a kistérségi fejlesztés gondjai, ellentmondásai,
- a kapcsolattartó menedzser feladata
- hálózatok és léptékek
Kistérségi fejlesztési program a Kis-Zagyva-Völgyben /B. Szolnoki Ildikó-Brunda Gusztáv = = Parola. 1995. I. 1, 4-5.p.
Lásd: Település
- fejlesztés
Nagyszékely és kistérsége /Donát Jordánka = = Parola. 1995. III. 15.p.
Lásd: Település
- fejlesztés
- orgánumok
Családregény születik /Péterfi Ferenc = = Parola. 1996. IV. 1-4.p.
A cikk a Sárbogárd és Vidéke című regionális újság születésének körülményeit ismerteti.
A falusi Suttogóban mindenki szóhoz jut: Kistelepülések kis lapjai és a sajtószabadság /Tanács István = = Parola. 1995. II. 10.p.
Lásd: Nyilvánosság
- helyi
Helyi lapok és közösségek Csongrád megyében I. rész: "Az önkormányzat mi vagyunk" /Magyar Istvánné = = Parola. 1993. IV. 8-9.p.
A helyi nyilvánosság nemcsak helyi ügy: Megyei egyesület a helyi lapokért /Magyar Istvánné = = Parola. 1994. I. 20.p.
Lásd: Nyilvánosság
- helyi
Községi Kalendáriumok Ságújfaluban /Pinczés Rudolfné Kiss Klára = = Parola. 1995. II. 6.p.
1991 ősze óta évente elkészül a Községi Kalendárium. A cikk bemutatja az utat az eltervezéstől a megvalósulásig.
-
társadalom
A helyi társadalom fejlettsége és szerepe a városfejlesztésben /Kovács Flórián = = Parola. 1994. III. 3.p.
A helyi társadalom a település élő szervezet rendszere. A Közösségszolgálat Alapítvány azért született, hogy kiépítse azt az országos segítő hálózatot, mely a közösségfejlesztés eszközeivel segítséget tud adni a helyi társadalmak újjáélesztéséhez, a fejlesztési programok születéséhez és megvalósításához.
Divat és gyökerek: A Civil Rádió műsorából = = Parola. 1994. V. 13.p.
A riportban Búza Péter várostörténész újságíróval beszélget Furulyás Katalin és Péterfi Ferenc Budapest múltjáról szóló sorozatukban, ezúttal az utca és városrésznevek alakulásáról.
Humán Fejlesztő Műhely Tatabányán: Az emberi erőforrások kiaknázásának a szervezeti működés fejlesztésének módszereiről röviden. = = Parola. 1996. I. 12.p.
A Humán Fejlesztő Műhely az emberi erőforrások fejlesztését szolgálja.
- fejlesztés
Kistáji együttműködést fejlesztő beszélgetések. /Kenyeres Sándorné = = Parola. 1992. I. 8-9.p.
Lásd: Fejlesztési tervek
Az ifjúkori válság Európa szerte élő gond /Kozma György = = Parola. 1995. II. 17.p.
Lásd: Hátrányos helyzetű
- csoportok
Néhány szó Skóciáról, az ICEA-ról, az ifjúságról .... /Beke Márton = = Parola. 1995. IV. 16.p.
Lásd: Ifjúsági önkormányzatok
- cserekapcsolatok
Munkanélküli fiatalok Angliából: Vendégek a Red Water Arts művészeti magániskola hallgatói /Varga Matild = = Parola. 1993. IV. 6.p.
A magániskola 14 fős csoportja
egy hetet töltött Debrecenben és Hajdú-Bihar megyében a Közösségfejlesztők
Hajdú-Bihar megyei Egyesületének vendégeként.
- képzések
Háztartástan-szympozion 1991. = = Parola. 1991. III. 6.p.
A tanácskozás szervezői az OKI Iskolafejlesztési Központ, a Népjóléti Minisztérium Gyermek- és Ifjúságévelmi Főosztálya, a Habilitas Egyesület és a Budapesti Művészeti Központ. Témája: A "háztartástan" körébe sorolt ismeretek iskolai közvetítése, különös tekintettel a veszélyeztetett gyermekcsoportokra. A cikk témához kapcsolódó irodalmi jegyzéket is közöl.
Hogyan nyissunk magániskolát? /Novák Gábor = = Parola. 1992. IV. 17.p.
Pályakezdők speciális szakiskolája a Budapesti Művelődési Központban. /dr. Kövessi Erzsébet = = Parola. 1991. I. 18.p.
A Budapesti Művelődési Központ új típusú kísérleti oktatási tervvel működő iskolát alapított szakképzetlen pályakezdők számára. A nyolcadik osztályt befejező fiatalok a népi kismesterségek szakmáit sajátíthatták el, az érettségizettek marketing menedzser képzésben vettek részt s felkészültek középfokú nyelvvizsgára is.
Szakiskola Csengerben /Szakács István = = Parola. 1992. IV. 18.p.
Egy épület-együttesben elhelyezkedő oktatási centrumot avattak Csengerben, melynek egyik részterülete gazdaképző speciális szakiskola lenne.
Vállalkozói készségfejlesztési program a középiskolákban. = = Parola. 1991. III. 7.p.
1991. februárjától hat vidéki és két budapesti középiskolában kísérleti jelleggel, fakultatív módon új tantárgyként vállalkozói készségfejlesztő tantárgyat vezettek be. A cikk közli az iskolák címét is.
- önkéntes szervezetek
"Borbála" Ifjúsági Népfőiskola és segítőház: Munka és tanulásközösség és szolidaritás /Pörös Béla = = Parola. 1992. III. 14-15.p.
A cikk olyan komplex szociális- és kultúrális intézményt mutat be, amelynek tevékenysége a helyi közösségi kapcsolatok fejlesztésére, az állami szociális tevékenységet kiegészítő alternatív megoldásokra törekszik.
Ifjúsági mozgalom a műemlékvédelemért: Örökségünk őrei /Ghyczy Gabriella = = Parola. 1992. II. 7.p.
Az Országos Műemléki Felügyelőség 1989-ben hozta létre az Örökségünk őrei műemlékvédő ifjúsági szervezetet, melynek tagjai folyamatos országjáró munkájuk során hívják fel a figyelmet a védelemre szoruló műemlékekre, céhkeretekben kézműves szakmákat mentenek meg a kihalástól.
Mi a Zöld Szív? = = Parola. 1995. II. 15.p.
A cikk a Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalmat mutatja be.
Tájak Korok Múzeumok mozgalom és az iskola világa /T.L. = = Parola. 1993. V. 11.p.
E klubok tevékenysége sokoldalú. A természetjárás, turizmus, aktív környezetvédelem ötvöződik a művelődéstörténeti érdeklődéssel.
Lásd még: Környezetvédelmi mozgalmak
Városvédő fiatalok /Pinczés Rudolfné Kiss Klára = = Parola. 1993. VI. 7.p.
A Város és Faluvédők Szövetsége 1991. óta hirdet meg ifjúsági pályázatot. "Gyermekek az épített és természeti környezet védelméért."
"A fiatalok találjanak rá a saját hangjukra!" /Morvay Petra = = Parola. 1998. II-III. 12-13.p.
ICEA Konferencia a gyermekönkormányzatok tapasztalt tagjai és fiatal ifjúsági munkások számára.
Ifjúság és demokrácia /Trencsényi Imre = = Parola. 1994. III. 20-21.p.
Dán tapasztalatok a települési gyermek- és ifjúsági önkormányzatok tevékenységéről.
Témák: - Projekt tervezés - külföldi partnerekkel.
- Fiatalok iskolája - Viborg.
- "Gyerekjáték" - a gyermekek közéletbe való bevonására.
- Diákönkormányzás.
Az ifjúkori válság Európaszerte élő gond /Kozma György = = Parola. 1995. II. 17.p.
Lásd: Hátrányos helyzetű
- csoportok
Immár Szlovákiában is /Cibulya Márk = = Parola. 1996. IV. 18.p.
Lásd: Gyermekönkormányzat
Néhány szó Skóciáról, az ICEA-ról, az ifjúságról ...... /Beke Márton = = Parola. 1995. IV. 16.p.
A cikkíró egy nagy nemzetközi ICEA-konferencián képviselte a magyar ifjúsági önkormányzatokat, Skóciában. Nagyvonalakban kidolgozták egy európai ifjúsági együttműködés kereteit, melyben folyamatos információ csere és segítségnyújtás folyik a honnan-hogyan? kérdésben.
Vass Andrea ifjúsági önkormányzat vezető részt vett Skóciában az ICEA Konferenciáján, melynek előzménye a nyíregyházi "Ifjúkor válságai" című konferencia volt. == Parola. 1995. IV. 17-18.p.
- adatszolgáltatás
- hálózat, rendszer
Csináljunk levelezőcsoportot! /Huszerl József = = Parola. 2000. 1. 13.p.
A Közösségfejlesztők Egyesülete létrehozta a kofe@egroups.com nyílt, nem moderált levelezőcsoportot. A felhasználók szempontjából ez egy olyan rendszer, amely biztosítja, hogy a csoport egy tagjának levelét - amit a fenti e-mail címére ír - minden további tag megkapja.
Fontosabb címek = = Parola. 1991. I. 9.p.
Gyermek- és Ifjúsági Alapítványok.
Fontos címek, információk = = Parola. 1991. I. 7.p.
Alapítványok, Egyesületek, Szövetségek stb.
Nem boszorkányság, internet!: A Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Kistérség lakossága széles körének bekapcsolása az információs társadalomba. Közösségfejlesztői és informatikai projekt = = Parola. 2001. 3. 7-9.p.
I. A projekt szükségessége és háttere.
II. A projekt céljai és megvalósítása.
Telekunyhó /Magyar Istvánné = = Parola. 1994. I. 7.p.
A Telekunyhó - skandináv példára - a kis települések információs tájékoztató állomása lenne, ahol az érdeklődők a mindennapi élethez, munkájukhoz szükséges információkhoz perceken belül hozzájuthatnának. E célért fogott össze Csongrádban 6 település.
Szociális-jóléti szolgálatok önkéntes szervezetek és egyesületek Katalóniában. = = Parola. 1991. II. 15-17.p.
Lásd: Szociális
és közösség munka kapcsolata
Egy utcai szociális munkás monológja. = = Parola. 1996. I. 16-17.p.
Lásd: Szociális
- munka
Egy év Franciaországban az Ecole de Clunyben /Haáz Andrea = = Parola. 1993. VI. 14.p.
A cikk egy franciaországi animátorképző iskola életébe kínál rövid bepillantást.
A helyi kezdeményezéstől a világméretű elterjedésig: MAISON FAMILIALE RURALE (MFR) elnevezésű oktatási intézmények = = Parola. 1994. I. 6-7.p.
Az MFR elnevezésű oktatási intézmény serdülőkorú fiatalok és fiatal felnőttek globális képzését szolgálja, amelynek során az általános képzést a szakképzéssel ötvözi, bekapcsolva a folyamatba a családokat és az egész környezetet is. Franciaországból kiindulva terjedt el a világon.
- közösségfejlesztői
Civil Kollégium Közösségi Ház, Kunbábony = = Parola. 1997. I. 1-2.p.
1997. június 27-én a Civil Kollégium Alapítvány megnyitotta bentlakásos képzési központját Kunbábonyban.
Demokrácia program: Gondolkodjunk a demokráciáról = = Parola. 1999. 3-4. 25.p.
A Közösségfejlesztők Egyesülete és képzési szervezete, a Civil Kollégium munkatársai felismerték, hogy a helyi társadalomnak demokratikus fejlesztése nem képzelhető el a demokrácia tartalmának és technikáinak ismerete nélkül, s az alapvető demokratikus ismeretek felelevenítése, illetve tanítása mozgósító erejű lehet a helyben cselekvő önkéntesek számára. A "képzők képzője" program 6 modulból áll.
Gondolkodjunk a demokráciáról!: Képző tanárok felkészítése a közösségi szempontú demokrácia-képzésekre. = = Parola. 2000. 1. 3-8.p.
A Közösségfejlesztők Egyesülete elhatározta, hogy elkészítik hat demokráciát tanító modul magyar változatát és azokat beépítik képzési programjaikba.
A cikkben közölt tanulási folyamat vázlatos ismertetése segítséget ad a tanulási és tanítási tapasztalatok értelmezéséhez.
A képzők képzője = = Parola. 1991. II. 2.p.
A Közösségfejlesztők Egyesülete közösségfejlesztői szakképzést szervezett kettős céllal:
- hazai cselekvési lehetőségek keresése, a szakmai-információs kapcsolatrendszer szélesítése,
-
szélesebb nemzetközi távlatok teremtése, szakmai tájékozódás, a világban,
kapcsolatok szervezése.
A közösségfejlesztők képzése /Louis Caulfuty = = Parola. 1993. II. 8-9.p.
Témák: - miért van szükség a vidéki közösségfejlesztők képzésére,
- a vidéki közösségfejlesztő tevékenységének legfontosabb jellemzői,
- a vidéki közösségfejlesztő feladatai.
Közösségfejlesztői "képzők képzője" /Vercseg Ilona = = Parola. 2003. 1-2. 7-8.p.
A Közösségfejlesztők Egyesülete már jó ideje azon dolgozik, hogy mind több és minél jobban felkészült tanár képezze a közösségfejlesztés, a közösségi munka iránt érdeklődő civil szervezeteket, önkénteseket csakúgy, mint a zömmel a felsőoktatásban tanuló leendő szakembereket, valamint a középszintű szakemberré válni kívánó helyi közösségi aktivistákat is.
Mi a Civil Kollégium? /Vercseg Ilona = = Parola. 1996. I. 15.p.
A Közösségfejlesztők Egyesülete, mely a Civil Kollégium alapítói közül a legjelentősebb, rájött, hogy az emberek csak egy bizonyos általuk meghatározott feladat sikeres megvalósítása érdekében hajlandók tanulni, de akkor is csak élményszerű, saját tapasztalataikra és véleményükre is építő képzés esetében. Ez a felismerés az alapja a Civil Kollégiumnak.
Roma közösségi ház vezetők képzése /Varga Matild, Dr. Vercseg Ilona = = Parola. 2000. 2. 3-6.p.
A Soros Alapítvány -, amelynek célja a roma lakosság társadalmi hátrányainak mérséklése, jelen esetben a közösségi házak hálózatának segítségével - a Közösségfejlesztők Egyesületét bízta meg a már működő és potenciális közösségi házak vezetőinek, aktivistáinak képzésével. A képzés legfőbb célja a "képessététel" volt az, hogy a roma közösségi házak és aktivistái képesek legyenek saját közösségi életük demokratikus szemléletű, az önszerveződésre és önkéntességre építő megszervezésére.
"Tanuljunk demokráciát!": A Westminster Alapítvány támogatása, a demokrácia fejlődéséért. (9 kísérleti képzés Magyarországon) /Vercseg Ilona = = Parola. 1997. IV. 3-4.p.
A londoni székhelyű Westminster Alapítvány támogatja a Civil Kollégium Alapítvány demokráciafejlesztő képzéseit.
1-3 képzés: A civil szervezetek képviselőinek képzése.
4-6 képzés: A független helyi médiák fejlesztése.
7-9 képzés: Választott képviselők és a jövő évi választások jelöltjeinek felkészítése.
Szakképzés és önkéntes közösségi munkások képzése /Vercseg Ilona = = Parola. 1993. I. 16.p.
- mezőgazdasági
Biodinamikus alapítvány, Iváncsa = = Parola. 1993. VI. 8.p.
Az alapítvány a biodinamikus mezőgazdálkodási módszer bemutatására, oktatására biodinamikus oktatási központot, gazdaiskolát kíván létrehozni Iváncsa községben.
Folyamatokban gondolkodni /P.F. = = Parola. 1990. II. 6-7.p.
Lásd: Közösségfejlesztés-, szervezés
módszerei
példái
Intenzív gazdaiskola Csitáron /Pálinkás Sándorné = = Parola. 1990. II. 7.p.
Lásd: Gazdasági fejlesztés
Vállalkozói gazdaiskolák /Vercseg Ilona = = Parola. 1990. II. 1, 6.p.
A nagyrábéi, az epöli és a csitári közösségfejlesztés tapasztalatairól.
- vállalkozói
Folyamatokban gondolkodni /P.F. = = Parola. 1990. II. 6-7.p.
Lásd: Közösségfejlesztés-, szervezés
módszerei
példái
Gazdanapok Nagyrábén /Vercseg Ilona = = Parola. 1990. II. 8.p.
Lásd: Közösségfejlesztés-, szervezés
módszerei
példái
Intenzív gazdaiskola Csitáron /Pálinkás Sándorné = = Parola. 1990. II. 7.p.
Lásd: Gazdasági fejlesztés
Vállalkozói gazdaiskolák /Vercseg Ilona = = Parola. 1990. II. 1, 6.p.
A nagyrábéi, az epöli és a csitári közösségfejlesztés tapasztalatairól.
- önkormányzati
településpolitika
Kisiskola: Napló lépésről-lépésre 1. /Beke Pál = = Parola. 1993. I. 9.p.
A kis lélekszámú falvakban újra felmerül az osztatlan iskolák visszatelepítésének gondolata, s az erre irányuló képzések újjáélesztése.
Kisiskola: Napló lépésről-lépésre 2. /Beke Pál = = Parola. 1993. II. 14.p.
A Közösségfejlesztők Egyesülete a kis, osztatlan iskolák visszatelepítésében gondolkodó önkormányzatok figyelmébe ajánlja segítő közreműködését.
Kisiskola: Napló lépésről-lépésre 3. /Beke Pál = = Parola. 1993. III. 8.p.
Gondolatok egy korábban meglévő és működő struktúra, az osztatlan kisiskolák visszaállításáról.
Kisiskola: Napló lépésről-lépésre 4. /Beke Pál = = Parola. 1993. IV. 7.p.
A cikkíró levele találkozóra hívja a kisiskolák tanítóit, a települések polgármestereit az intézmények megmentése érdekében.
Kisiskola: Napló lépésről-lépésre 5. /Beke Pál = = Parola. 1993. VI. 10-11.p.
Kisiskola: Napló lépésről-lépésre 7. /Lékáné Lehoczki Alice = = Parola. 1994. III. 24.p.
A kisiskolákról /Beke = = Parola. 1992. IV. 18.p.
Szakmai tanácskozás zajlott Szigetváron a kisiskolákról.
A kisiskola sorskérdéseiről Kővágótöttösön / T.L. = = Parola. 1996. I. 8-9.p.
Kisiskolás tanítók írják / Beke = = Parola. 1994. I. 8-11.p.
Osztatlan, összevont osztályokban tanító pedagógusok tájékoztatnak tapasztalataikról, gondjaikról. Céljuk, hogy létrehozzák az osztatlanul tanítók szakmai érdekérvényesítő egyesületét.
A kistelepülések iskoláiért: Konzultáció az Országos Közoktatási Intézet Iskolafejlesztési Központjában /Trencsényi László = = Parola. 1995. II. 12-13.p.
Több szakmai, civil szervezet szakértői, tisztségviselői tartottak megbeszélést a napjainkban különösen aktuálissá vált kérdésről: mi a kistelepülések kisiskoláinak jövője?
Közlemény a kisiskolák szövetségének megalakulásáról = = Parola. 1991. III. 7.p.
A Kecskeméten megalakult szakmai érdekképviseleti szervezet célja: mindazon erők egyesítése, amelyek a kistelepülések oktatásügyének megújítási törekvéseit, a szakmai, jogi, gazdasági szempontból rendezett viszonyok megteremtését elősegíthetik.
Levél Szabó Zoltán államtitkár úrnak /Trencsényi László = = Parola. 1995. IV. 2.p.
"A kistelepülési iskolák miatt hihetetlen pazarlás megy végbe az oktatásügyben ... " államtitkári kijelentés ürügyén a szerző a kisiskolákban folyó oktatás előnyeiről, visszaállításuk érdekében zajló erőfeszítésekről ír.
Ülésezett a Kisiskolák Szövetsége = = Parola. 1995. V. 18.p.
Vissza az iskolákat! /Péterfi Ferenc = = Parola. 1990. II. 4.p.
A cikk egy 610 lelkes nógrádi kisfalu, Egyházasdengeleg Faluvédő Egyesületének iskolát visszaállító erőfeszítéseiről tudósít.
Alakítsunk párbeszéd-köröket: Beszélgessünk egymással. /Vercseg Ilona = = Parola. 1995. V. 1-3.p.
A beszélgetés a demokrácia alapeleme. A cikk amerikai és svéd példákat hoz a párbeszéd fontosságának alátámasztására. A közösségfejlesztők munkáinak fontos része a beszélgetés-kezdeményezés. A cikk a párbeszéd és a vita összehasonlítását is adja.
Made in Gilvánfa: Beszélgetés a szegedi Apple Pic Reklámügynökséggel. = = Parola. 1996. III. 8-9.p.
A "Made in Gilvánfa" elnevezésű kommunikációs programmal azt szeretnék bebizonyítani, hogy hatékony és profi módon megszervezett kommunikációval emberek, közösségek, falvak életét lehet pozitív módon megváltoztatni.
- fontossága
Fejlesztés és konfliktus / Louis Caul-Futy = = Parola. 1992. I. 7.p.
A konfliktus elszakíthatatlan a fejlesztéstől. A fejlődés, fejlesztés fogalma magában hordozza az ellentmondást, s nem csökkenti a cselekvés hatékonyságát, sőt ......
- mint az önkéntes szervezetek partnerei
Az állami és önkormányzati szervek kapcsolata a nonprofit szektorral I. rész: A Népjóléti Minisztérium példáján = = Parola. 1995. IV. 10-11.p.
A Nonprofit Humán Szolgáltatók Szövetsége kiadványa igen hasznos tanulmány.
Témakörök:
- A szektor erősítése és az állami feladatok átvállalásának lehetőségei.
- A kapcsolatrendszerben résztvevő civil szervezetek és jellemzőik.
A Nonprofit szervezetek részvétele az állami és önkormányzati feladatok ellátásában II. rész. = = Parola. 1995. V. 16-17.p.
A civil szervezetek általános társadalmi szerepük mellett kiegészítik, illetve helyettesítik az állami-önkormányzati intézmények tevékenységét.
E szerepek:
- indikátor vagy közvetítő szerepek,
- az állami ellátást kiegészítő szerepek,
- speciális, a szektorra jellemző szerepek.
A cikk ismerteti a célok megvalósításának eszközrendszerét is.
A folyó út legyen, ne határ /Kecskeméthy Gyuláné = = Parola. 1995. III. 14.p.
Lásd: Település
- fejlesztés
A helyi cselekvés az új társadalmi rendben /Vercseg Ilona = = Parola. 1995. III. 10-12.p.
Lásd: Közösségfejlesztés-, szervezés
Kutatások az önkormányzati és a civil szféra együttműködéséről /Solymosi Judit = = Parola. 1996. III. 4-5.p.
A cikk a Helyi Társadalom Kutató Csoport által kiadott Innovatív Önkormányzatok c. kötet tanulmányait ismerteti. A tanulmányok fontos megállapításokat közölnek a két szektor közötti kapcsolatról, sőt helyenként a harmadik - a piaci - szféra szerepvállalásáról is.
Még csak megtűrtek vagyunk ............. / Farkas Gábor = = Parola. 1990. II. 2.p.
Az egri lakótelepi egyesület hiába vár anyagi támogatásra. Ennek oka, hogy az egyesületek és a helyi hatalom között még általános az ellentét.
Az önkormányzatok felelőssége /Smitnya Sándor = = Parola. 1997. II-III. 32.p.
Az önkormányzat a társadalom komplex önszabályozó rendszerének statikus és nagyon lényeges elem.
A civil társadalom az egyén és az államigazgatás rendszere közötti mezőben fellelhető aktivitások gyűjteménye. Az önkomrányzat felelőssége: a kooperáció. Az előadás az Európa Ház rendezvényén, 1997. július 4-én hangzott el.
Partnerség - újpesti módra = = Parola. 1996. II. 12.p.
Lásd: Partnerség, építés
PHARE - Projekt az önkormányzati és a nonprofit szektor együttműködéséről /Solymosi Judit = = Parola. 1996. III. 6.p.
A projekt egyéves programot indított két magyar és három román nagyvárosban, annak felmérésére, hogy milyen az állami és a nonprofit szektor együttműködése a helyi közösség fejlesztése érdekében. Cél: a kapcsolatok erősítése és az együttműködés új útjainak kidolgozása volt.
Térségfejlesztés - vállalkozásfejlesztés = = Parola. 1996. II. 8-10.p.
Lásd: Település
- fejlesztés
- mozgalmak
Mi a Zöld Szív? = = Parola. 1995. II. 15.p.
A cikk a Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalmat mutatja be.
Tanulmány a Közép-Kelet európai zöldszervezetekről /maja és pepe = = Parola. 1997. I. 7.p.
A Regionális Környezetvédelmi Központ megjelentette a Problémák, fejlődési irányok és lehetőségek: felmérés a Közép- és Kelet-európai országokban működő környezetvédelmi NGO-k szükségleteiről c. kiadványát. A tanulmány először vállalkozik arra, hogy a régió nem-kormányzati környezetvédelmi szervezeteiről átfogó értékelést nyújtson.
A Zöldút (Greenway) filozófiája és logisztikája az USA-ban = = Parola. 1999. II.-III. 30-31.p.
A cikk példát ajánl a környezeti-természeti értékek védelme és közös hasznosítása kapcsán lehetséges összefogásra - a Borostyánkő út egyik szlovákiai munkatársa USA-beli tapasztalatai alapján.
- önszerveződés
Bajaink rangsorolása - nehézségekkel: Környezetbarát Közösségek 4. /Nizák Péter = = Parola. 1992. IV. 12-14.p.
A cikk a Fenntartható Közösségek programban résztvevő két magyar kisváros munkájának harmadik szakaszát ismerteti.
A dörögdi medence organikus fejlesztése /Vásárhelyi Judit = = Parola. 1995. III. 13.p.
Lásd: Település
- fejlesztés
A folyó út legyen, ne határ /Kecskeméthy Gyuláné = = Parola. 1995. III. 14.p.
Lásd: Település
- fejlesztés
A gyakorlati kérdések következnek: Környezetbarát Közösségek 7. /Nizák Péter = = Parola. 1993. III. 18-19.p.
A FÖK közös programon dolgozik az USA-beli Vermont államban működő Fenntartható Közösségek Intézetével. A tervező munka utolsó fázisához érkezett: a két város befejezi a remélhetőleg városaik jövőjét meghatározó környezetvédelmi akció és végrehajtási tervet.
Környezetbarát közösségek /Vásárhelyi Judit = = Parola. 1992. I. 3.p.
1992. márciusában a Fenntartható Közösségek Intézete /Vermont, USA/ és a Független Ökológiai Központ /Bp./ közös programot indított Mosonmagyaróvárott és Sátoraljaújhelyen. A program lényege: hogy a települések segítséget kapjanak demokratikus, környezetvédelmi és földhasználati irányelvek kidolgozásában.
Másfél év mérlegen: Környezetbarát közösségek (7.) /Nizák Péter = = Parola. 1993. IV. 16-17.p.
A Független Ökológiai Központ közös programon dolgozik az USA-beli Vermont államban működő Fenntartható Közösségek Intézetével. A vermonti gyakorlat magyarországi adaptálása Mosonmagyaróvárott és Sátoraljaújhelyen folyik. A 10 hónapra tervezett program utolsó fázisához érkezett. A cikkben az "utolsó négy hónap eseményeiről és a jövőbeni tervekről olvashatunk.
Problémakatalógus avagy még a kákán is csomót keresünk ? Környezetbarát Közösségek /Nizák Péter = = Parola. 1992. III. 10-12.p.
A FÖK közös programon dolgozik az USA-beli Fenntartható Közösségek Intézetével. A vermonti gyakorlat magyarországi adaptálása Mosonmagyaróvárott és Sátoraljaújhelyen folyik. A helyi önkormányzat, a szakértők és a helyi környezetvédők, valamint a társadalom helyben fellelhető érdekcsoportjai közös tanulással egybekötött döntés előkészítési munkálatokban vesznek részt.
A szakértők is, a lakosság is mérlegel: Környezetbarát Közösségek /Nizák Péter = = Parola. 1992. II. 4-5-6.p.
A Független Ökológiai Központ közös programon dolgozik az USA-beli Vermont államban működő Fenntartható Közösségek Intézetével. A cikk a Sátoraljaújhelyen folyó munkálatokról szól, melyben a helyi önkormányzat, a szakértők és a helyi környezetvédők, valamint a társadalom helyben fellelhető érdekcsoportjai vesznek részt. A Környezet -politikai Bizottság a helyi közösséggel való kapcsolattartás módszereiről, a Szakmai Bizottság pedig a környezeti problémák feltárásainak technikáiról kapott részletesebb tájékoztatást - többnapos oktatás keretében.
Tanulmány a Közép-Kelet európai zöldszervezetekről = = Parola. 1997. I. 7.p.
A szervezetek fő célja a közvetlen környezetvédelmi tevékenység, az oktatás és képzés és a környezetvédelemmel kapcsolatos ismeretek terjesztése.
Városi szintű környezetvédelmi célok, stratégiák felállítása: Környezetbarát Közösségek 5. /Nizák Péter = = Parola. 1993. I. 10-11.p.
A Fenntartható Közösségek program-előkészítő munkái véget értek. A hátralévő időben a két magyar kisvárost érintő konkrét probléma-megoldási stratégiákat dolgoznak ki.
Vermonti útinapló, avagy Amerika, ahogyan mi láttuk: Környezetbarát Közösségek 6. /Nizák Péter = = Parola. 1993. II. 16-17.p.
A vermonti gyakorlat magyarországi adaptálásához gyűjtöttek hasznos tapasztalatokat Amerikában, magyarországi szakemberek.
Zempléni Környezetvédelmi Egyesület (ZEKE) = = Parola. 1997. II-III. 18-19.p.
- programok
Elindult a KÖRLÁNC '94 környezeti nevelési projekt /Borbásné Márki Márta = = Parola. 1994. II. 2.p.
A nevelési program célja, hogy a fiatalokat folyamatosan nevelje, oktassa környezetük védelmére!
E programban a szülők és a gyerekek közösen, egy nagy "környezetvédelmi család" keretében tevékenykednek.
- elmélet
"Közösség" Európában /Margo Gorman = = Parola. 2002. 2. 9-14.p.
A cikk a "közösség" szó azon értelmezéseit kutatja, amelyek a helyi társadalom-fejlesztésben érdekelt szervezetek együttműködése során alakultak ki. A tanulmány elsősorban a "közösségek" fejlesztésében közreműködő európai gyakorlati szakemberek mindennapos tapasztalatából merít.
Lásd még: Közösségfejlesztés-, szervezés,
értékei, szemlélete, filozófiáj
- szolgálatok
Dél-alföldi Közösségszolgálat /Magyar Istvánné = = Parola. 1993. V. 4.p.
Dél-dunántúli Közösségszolgálat /Balipap Ferenc = = Parola. 1993. I. 3.p.
Létrejött a Kaposvidéki Közösségszolgálat. A segítő és fejlesztő tevékenység az intézményfalak közül "kilép" abba a közegbe, amelyre mindig is irányult. Jelmondatuk: Ha tudunk, segítünk!
Dél-dunántúli Közösségszolgálat /Balipap Ferenc = = Parola. 1993. V. 8-9.p.
Észak-magyarországi Közösségszolgálat /Kecskeméty Gyuláné = = Parola. 1993. V. 6.p.
Felső-magyarországi Közösségszolgálat /Balázsi Károly = = Parola. 1993. V. 4.p.
Kelet-magyarországi Közösségszolgálat /Groskáné Piránszki Irén = = Parola. 1993. I. 3.p.
Az 1983. február 1-jétől induló közösségszolgálat információkkal és kapcsolat-szervezéssel kívánja segíteni mindazokat az önkormányzatokat, intézményeket, civil szervezeteket, magánembereket, akik kéréseikkel megkeresik. Példa erre többek között a Nagyrábén., Konyáron, Bodaszőlőn folyó közösségfejlesztő munka.
A Kelet-magyarországi Közösségszolgálat /Groskáné Piránszki Irén = = Parola. 1993. V. 10.p.
A Komárom-Esztergom megyei Közösségszolgálat /Keresztesi József = = Parola. 1993. V. 11.p.
Közösségszolgálat Alapítvány /Beke Pál = = Parola. 1993. V. 1, 3.p.
A Postabank és Takarékpénztár Rt., a Kós Károly Egyesülés és a Közösségfejlesztők Egyesülete 1993. nyarán Közösségszolgálat Alapítvány néven új szervezetet alapított a települések humán fejlesztését elősegítendő. A közösség szolgálatok alapvető feladata a helyi civil társadalom működésbe lendítése és folyamatos működésének elősegítése.
Nógrád Megyei Közösségszolgálat /Pálinkás Sándorné = = Parola. 1993. V. 5.p.
Nyugat-dunántúli Közösségszolgálat /Vattay Dénes = = Parola. 1993. V. 7.p.
Somogy Megyei Közösségszolgálat /Bihariné Asbóth Emőke = = Parola. 1993. V. 6-7.p.
Vas Megyei Közösségszolgálat /Pósfay Péter = = Parola. 1993. V. 8.p.
- cselekvés
A hagyományos paraszti társadalom kalákában végzett munkáiról: Király-Nagy Éva beszélgetései Tátrai Zsuzsa néprajzkutatóval a Civil Rádióban. = = Parola. 2002. 2. 15-17.p.
Az elhangzott beszélgetésből kiderül, hogy a paraszti társadalom közösségben végzett munkái mennyire megerősítették magát a közösséget, ami által a közösség maximálisan be tudta tölteni funkcióit, elősegítve ezzel tagjai gazdasági boldogulását, erősítve ezzel a közösséghez tartozás érzését.
Lásd még: Hagyományőrzés
A házépítés: Kalákában végzett munkák = = Parola. 2003. 1-2. 18-20.p.
Király-Nagy Éva interjúja Tátrai Zsuzsa néprajzkutatóval. A beszélgetés vezérfonala a közösen végzett cselekvés, mely által olyan munkákat tudtak elvégezni, ami az egyén számára erejét meghaladó feladat lett volna.
Lásd még: Hagyományőrzés
- csoportok
Együtt élni egy otthonban = = Parola. 1990. II. 5.p.
A Bárka Keresztény Közösség értelmileg, illetve halmozottan sérült személyek részére teremt, végleges otthont a "Bárkaházak" felépítése révén.
Helyi lapok és közösségek Csongrád megyében II. rész: Az önkormányzat mi vagyunk. /Magyar Istvánné = = Parola. 1993. V. 14-15.p.
A cikk a régió közösségeinek feltérképezéséről, bátorításáról vall:
- olvasótáborok,
- olvasókörök,
- népfőiskolák,
- pátria-körök,
- faluvédő-szépítő egyesületek,
- művelődési- és kultúrális egyesületek.
- felmérés
A bakonysárkányi közösségi felmérésről /Keresztesi József = = Parola. 1994. V. 14-15.p.
A cikk témái:
- általános fejlesztési kérdések,
- gazdaság foglalkoztatás,
- kereskedelem, szolgáltatás,
- egészségügyi- és szociális kérdések,
- óvoda, iskola,
- hagyományápolás, művelődés,
- turizmus, idegenforgalom,
- nyilvánosság, tájékoztatás.
Jövő Műhely: A közösségtervezés aktivizáló módszere = = Parola. 1994. V. 16-17.p.
A közösségi felmérés leggyakrabban bemutatott módszere, a közösségi feltárás mellett, egy közösségi tervezési folyamat is. A Jövő Műhely aktivizáló módszert a Tolna-megyei Gyulaj-községben alkalmazták először.
Fázisai: - előkészítés,
- kritika,
- fantázia,
- megvalósítás.
A Kecskédi közösségi felmérés: Dokumentum /Keresztesi József = = Parola. 1994. II. 10-11.p.
A program a Komárom-Esztergom megyei Közösségszolgálat felmérő munkájáról tudósít, mely a megyei középfokú közösségfejlesztő képzés keretében indult el.
Közösségfelmérés = = Parola. 1993. VI. 16-17.p.
A Közösségfejlesztők Egyesületének kezdeményezésére 19 településen a helyi fejlesztést támogató módszer alkalmazását próbálták ki, melyet legkifejezőbben közösségfelmérésnek neveztek el. A cikkből megtudhatjuk, hogy mit jelent a közösségfelmérés, mire és mikor használható, egyben közli a közösségfelmérés módszerét ismerő közösségfejlesztő szakemberek névsorát is.
Közösségfelmérés: Az első lépések: Kezdeményezés, tervezés = = Parola. 1994. I. 16-17.p.
A közösség önmaga általi felmérése nem végtermék, hanem munkaeszköz. A cikk a közösségfelmérés fázisait, a közösségfejlesztő kulcsszerepét ismerteti.
Közösségfelmérés Csengelén /Magyar Istvánné = = Parola. 1994. IV. 16-17.p.
A közösségi felmérés a fejlesztési program szerves része. Sikert csak akkor hozhat, ha a helyi közösség önmaga tárja fel saját lehetőségeit. A fejlesztők célja mindössze az aktivizálás.
Közösségfejlesztési folyamat, közösségi felmérés Kecskéden 1994-1996. /Mészáros Zsuzsa = = Parola. 1997. II-III. 20-23.p.
Az esettanulmány a Kecskéden végzett közösségfejlesztő munka tapasztalatairól tudósít.
Közösségi felmérés Földeákon = = Parola. 1996. IV. 15.p.
A közösségi felmérés főbb témakörei voltak:
- Megismerhetnénk Önt?
- Földeák 150 éve,
- Környezetvédelem, faluszépítés,
- Helyi nyilvánosság,
- Közművelődés- és kultúra.
A közösségi felmérés módszere: tematikus szám /Vercseg Ilona = = Parola. 1995. VI. 2-25.p.
A tematikus szám tartalma:
- A közösségi felmérés alkalmazásának céljai 2.p.
- A település kiválasztása 3.p.
- Vágy a közösségre 3.p.
- Hogyan lehet ezt elkezdeni 4.p.
a./ Interjúk készítése 4.p.
b./ Nyilvános beszélgetések 5.p.
c./ Mintakérdőív 8.p.
Milyen témát tartanak a legfontosabbnak a mai Magyarországon
a helyi polgárok 10.p.
- A kérdőív véglegesítésének problémái 12.p.
- A véglegesített kérdőív szétosztása és összeszedése 14.p.
- A fogadtatás 14.p.
- A nyilvánosság folyamatos biztosítása 15.p.
- A kérdőívek értékelése 15.p.
- Eredmények 16.p.
- A kérdőíveket kitöltők száma 16.p.
-Egyesületté alakulás 16.p.
- Mérhető eredmények 17.p.
- Nem mérhető eredmények 19.p.
- A módszer alkalmazhatóságáról 21.p.
- Melléklet
- Közösségi felmérés Cserkúton 22-25.p.
Összefoglalás, javaslatok a további cselekvésre.
Szomszédsági fejlesztőmunka Kőbányán = = Parola. 1998. I. 10-14.p.
Lásd: Szomszédság
-i munka
- házak
Civil Kollégium Közösségi Ház, Kunbábony = = Parola. 1997. I. 1-2.p.
A Civil Kollégium Alapítvány megnyitotta bentlakásos képzési központját Kunbábonyban, 1997. június 27-én.
A Szőnyi Kultúrális Egyesület által működtetett közösségi ház terve /Mészáros Zsuzsa = = Parola. 1996. IV. 16-17.p.
A cikk témái:
- A település bemutatása
- Közösséghiány
- A fordulat-közösségfejlesztési folyamat kezdődik
- Megalakul a Szőnyi Kultúrális Egyesület
- Elkészül a közösségi felmérés
- Önállósulási törekvések
- Tervezés
- Szolgáltatások
- Jövőkép
- iskola
Közösségi iskolai program Magyarországon /Péterfi Ferenc = = Parola. 1991. 1. 14-15.p.
A szerző a közösségi iskola hazai, bevezetésének több jelentős problémájára hívja fel a figyelmet. Fontosnak tartja, hogy a közösségi iskolai mozgalom szemlélete és lényege beépüljön a hazai pedagógus képzésbe és ezzel nagyon fontos társadalmi szükségleteket elégíthetne ki.
Közösségi iskola /Trencsényi Imre = = Parola. 1994. V. 2-3.p.
A közösségi iskolák egyik legfontosabb célja a valódi élettel kapcsolatos tanmenet kialakítása. Elősegíti a felnőttoktatás minden formáját. A cikk a békásmegyeri Bárczi Géza Közösségi Iskolát mutatja be.
A közösségi művelődés és közösségi iskolák létrehozásának lehetőségei /Lőrinczi Csaba = = Parola. 1992. IV. 16-17.p.
A cikk ismerteti a közösségi művelődés és iskolák ismérveit, s példákat hoz a közösségi iskolák tevékenységéről.
- kutatás
Bevásárlóközpontok a közösségfejlesztő szemével /Péterfi Ferenc = = Parola. 1998. II-III. 7-9.p.
A cikk részletet közöl a Fővárosi Szociális Forrásközpont által szervezett azon nemzetközi konferencia egyik hozzászólásából, amely a nagy bevásárlóközpontok komplex társadalmi hatásmechanizmusait vizsgálta 1998. februárjában.
- munka
Kettős szerepben /Schmidt Melinda = = Parola. 2001. 3. 3-5.p.
Folyamatos viták tárgya a szociális munkások, közösségi munkások, közösségfejlesztők között, hogy hol van e segítői tevékenységek közt a határ, s a szociális munka és a közösségi munka közt van-e határ egyáltalán. A cikk a szociális munka, közösségi munka és a közösségfejlesztés viszonyáról szól.
Lásd még: Szociális munka,
Közösségfejlesztés-, szervezés
Közösségi munka a városrészekben /Péterfi Ferenc = = Parola. 1995. V. 5.p.
Több nonprofit szervezet együttműködésével konferenciát szerveztek Budapesten, a fenti címmel. E találkozó kísérlet volt arra, hogy a különböző szakterületeken közösségekkel foglalkozó szakemberek és önkéntesek véleményt és tapasztalatokat cseréljenek a városi-városrészi közösségi munka sajátosságairól.
A közösségi munka meghatározása: Közösségi munkát tanító csoportok meghatározása (Federation of community work training groups) = = Parola. 1999. 1. 5.p.
A közösségi munka lényege, hogy az embereket bevonjuk az életüket befolyásoló kérdések megoldásába. A cikk pontos, körültekintő és sokoldalú megfogalmazását adja a közösségi munkának.
Közösségi munkások Angliában: Szécsényi tanulságok II. /Vercseg Ilona = = Parola. 1993. V. 12-13.p.
A Közösségfejlesztők Egyesületének meghívására az angliai Devon megyéből hat közösségi munkával foglalkozó kolléga érkezett Magyarországra. Tapasztalataik átadására konferenciát szerveztek Szécsényben. Az itt elhangzottakból állította össze írását Vercseg Ilona.
Szécsényi tanulságok I. rész: Szövetkezetfejlesztés a helyi közösségben. (Nonprofit szervezetek)
Közösségi munka Nagy-Britanniában: /Alison Gilchrist = = Parola. 2003. 1-2. 20-23.p.
A tanulmány a brit közösségi munka részletes történelmi áttekintését, valamint a jelenlegi helyzet bemutatását, elemzését adja.
Megfigyelés és cselekvés: Gondolatok a közösségi munkáról - egy megjelent új kötet kapcsán. Válogatás a közösségi munka elméleteiből. Válogatta, fordította és a bevezetőt írta: Varsányi Erika. /Vercseg Ilona = = Parola. 2000. 1. 14-16.p.
A hazai közösségi munka egy újabb értékes fordításkötettel és az azt bemutató jelentős tanulmánnyal gazdagodott. A szerző e munkáját "nem személyes önkifejezésnek" szánta, "hanem a különböző megközelítések bemutatásának". Egy olyan rendszert épít fel, amelynek két fő pillére van. Az egyik a közösségi munkát "mint más szakterületek elméleti tudásanyagának befogadóját" mutatja be, a másik az "önálló elméletképzési kísérletekről" szól.
- művelődés
Híradás az ICEA Világkonferenciájáról: International Community Education Association Trininad, 1991. július 19. - augusztus 2. /Vercseg Ilona = = Parola. 1991. IV. 13.p.
- rádió
- televízió
Civil Rádió - Budapest /Péterfi Ferenc = = Parola. 1993. I. 14-15.p.
A közösségfejlesztők Egyesülete Civil Rádió elnevezéssel közösségi rádióadót kíván működtetni.
Fréguence Párizs Plurielle = = Parola. 1994. IV. 11.p.
A Párizsban működő rádió egyesületi formában, nonprofit szervezetként működik .
Helyi rádióstúdiók kialakításának néhány kérdése = = Parola. 1994. III. 8-9.p.
Helyi (közösségi) rádiók és televíziók Hollandiában = = Parola. 1992. III. 1, 8.p.
A Közösségfejlesztők Egyesületének és a Nyitott Képzések Egyesületének közös vendége volt egy holland kommunikációs szakember, Henri Braakenburg. A vendég előadó a holland rádiózás és televíziózás rendszeréről és jellegzetességéről számolt be.
Helyi rádió és televízió - állomások Hollandiában /Halász János = = Parola. 1993. I. 13-14.p.
Egy hollandiai tanulmányút tapasztalatai a rádió és televízió - állomások rendszeréről.
Hogyan alapítsunk közösségi rádiót? = = Parola. 1999. 1. 8-9.p.
SZABADON - A szabad, közösségi rádiózás lehetőségei Magyarországon. Ez a címe annak a kiadványnak, amelyből a cikk egy fejezetet közöl. Kiadja a Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete. Szerkesztő: Péterfi Ferenc.
Kábel rádió Veszprémben /Péterfi Ferenc = = Parola. 1993. I. 12.p.
A helyi rádiózás sajátos formáját választotta néhány fiatalember Veszprémben: a kábeltévé hálózatán sugároznak adást. A Rádió Jam széles rétegekhez szól.
A közösségi rádió az Appalaches-hegységben: Amerikai rádiósvendégek /Péterfi Ferenc = = Parola. 1993. IV. 10-11.p.
Az amerikai rádiósvendégek a Civil Rádiózásért Alapítvány és a Közösségfejlesztők Egyesülete vendégeként Budapesten a Lágymányosi Közösségi Házban és Debrecenben találkoztak itthoni közösségi rádióadó alapításán munkálkodó kollégáikkal és nyolc éves gyakorlati tapasztalataikról számoltak be nekik.
A Közösségi Rádiók Európai Szövetségének (Federation Européenne des Radios Libres F.E.R.L.) III. Kongresszusa: Záróközlemény. = = Parola. 1991. IV. 5.p.
A közösségi rádiózásról: Védjük meg a hazai frekvenciákat! /Péterfi Ferenc = = Parola. 1991. III. 1.p.
A Közösségfejlesztők Egyesülete 1991. szeptember 5-6-án konferenciát szervezett Tatabányán a helyi közösségi rádiózásról. Előadó egy francia házaspár volt, akik a hazájukban folyó közösségi rádiózás helyzetéről számoltak be.
A közösségi rádiók legfontosabb jellemzői = = Parola. 1998. IV. 6-7.p.
Részlet a Szabadon - A szabad, közösségi rádiózás lehetőségei Magyarországon című kiadványból.
A közösségi médiahasználat szakértőinek képzése /Péterfi Ferenc = = Parola. 1993. IV. 12.p.
Lásd: Nyilvánosság
helyi
Közösségi Tv-adás Kőszegdoroszlóban /Aradszky János = = Parola. 1992. III. 7.p.
Média a helyi közösségek kezében = = Parola. 1999. 3-4. 11-13.p.
Péterfi Ferenc interjút készített a Civil Rádióban Upor Péterrel, a Fekete Doboz Alapítvány szerkesztőjével. A beszélgetés témája: hogyan lehet a romákat segíteni, felkészíteni közösségi műsorok készítésére.
A médiatörvény nem a rádió- és tévéelnökökről szól /Péterfi Ferenc = = Parola. 1992. III. 7.p.
Radio Popolare: Tanulmányút egy olasz közösségi rádiónál /Molnár Balázs = = Parola. 1995. II. 11.p.
Szóla Rádió Alapítvány /Halász János = = Parola. 1992. III. 12.p.
Létrejött a Szóla Rádió Alapítvány, amely a debreceni közösségi rádiózás szervezeti keretéül szolgál.
A Szóla Rádió egy lehetséges szerkezeti felépítése = = Parola. 1993. II. 15.p.
Közösségi rádió indult Debrecenben.
A Szabad Rádiók Európai Szövetsége a demokratikus társadalom esélyeiért /Solymosi = = Parola. 1995. I. 12.p.
Szóla Rádió - Debrecenben /Halász János, Koppányi István, Vincze Béla = = Parola. 1993. II. 15.p.
A Más-Mozaik Kultúrális Egyesület, a Pódium Műhely Egyesület és a Szép Klub Kultúrális Egyesület képviselőjében fogalmazódott meg egy széles civil bázisra épülő debreceni közösségi rádió indításának gondolata.
A szabad rádiózás valami más Fiksz Rádió /Cs. Kádár Péter = = Parola. 1995. I. 10-11.p.
A cikk a Szombathelyi Közösségi Rádiót mutatja be.
- stratégiák
Hogyan szervezzünk és vezessünk nyilvános gyűléseket = = Parola. 1996. IV.5.
A cikk a szervezés és levezetés legfőbb szabályait
ismerteti.
Közösségfejlesztés -, szervezés
Közösségfejlesztés: Írta, gyűjtötte és szerkesztette Varga A. Tamás és Vercseg Ilona = = Parola. 1998. II-III. 20-22.p.
Ez a könyv az első nagyobb szabású kísérlet arra, hogy összefoglalja a magyar közösségfejlesztés mintegy 20 éves gyakorlatát és az annak hátterében meghúzódó elméleti megfontolásokat.
A közösségfejlesztés mozgástere /Vercseg Ilona = = Parola. 1997. II-III. 4-7.p.
A cikk részleteket közöl a közösségfejlesztés első átfogó kézikönyvéből. A cikk fejezetei:
- A közösségfejlesztés módszerei.
- A módszerek kialakulása.
- A települések megismerése és feltárása.
Közösségfejlesztői magatartásformák 1. /Beke Pál = = Parola. 1994. VI. 6-7.p.
A cikkíró a közösségfejlesztés helyett szerencsésebbnek tartja a település és társaságfejlesztés szóösszetételt.
Közösségfejlesztői magatartásformák 2. /Beke Pál = = Parola. 1995. I. 6-7.p.
A közösségfejlesztő a helybelieknek elkötelezett, érdekeik közös képviseletének megtalálásában segítő, együttműködésüket megteremteni képes szakember.
Közösségfejlesztői magatartásformák 3. /Beke Pál = = Parola. 1995. II. 8-9.p.
A közösségfejlesztőnek nem feladata az igazságtevés. Az azonban, hogy az ellentmondások nyilvánvalóak legyenek, hogy a döntést megelőző pillanatban az avatott résztvevők köre minél nagyobb legyen, hogy a részletkérdések és a következmények ismerete minél szélesebb körben közismertté váljon - felvállalható és megoldható feladat.
Közösségfejlesztői magatartásformák 4. /Beke Pál = = Parola. 1995. V. 6-7.p.
A közösségfejlesztői megközelítés, a közösségfejlesztés szakmai eszköztára és az általa sugallt és elsajátítható magatartásforma képes leginkább a mindenütt föllelhető helyi erőforrás: az emberek és csoportjainak képességfejlesztésére.
A közösségi fejlesztőmunka képzése /Péterfi Ferenc = = Parola. 1996. IV. 10.p.
E címmel szervezett konferenciát a M.M.I. Közösségfejlesztési Osztálya, a Közösségfejlesztők Egyesülete és a Hálózat a Demokráciáért Program. A cikk a konferencia tapasztalatairól számol be, melyen zömmel a hazai felsőoktatási intézmények képviselői vettek részt.
Új foglalkozás alakul?: Bemutatom a közösségfejlesztést. /Vercseg Ilona = = Parola. 1993. IV. 5.p.
A cikk egy hosszabb tanulmány része, amelyben a szerző a közösségfejlesztést, mint új foglalkozást mutat be egy megjelenő esszékötetben.
- értékei, szemlélete, filozófiája
Feladatok és lehetőségek az ezredfordulón a civil szervezetek előtt a település- és közösségfejlesztésben /Vercseg Ilona = = Parola. 1999. 3-4. 14-18.p.
A közösségfejlesztés a lakosság közösségi kezdeményező- és cselekvőképességét hivatott fejleszteni. Párbeszédet folytatnak más szervezetekkel, az önkormányzatokkal és a helyi közjóért cselekednek.
Lásd még: Település
fejlesztés
A felnőttek ösztönzése oktatási és művelődési tevékenység támogatására: Keresetlen beszámoló fejlesztési munkáról. /John Wolf = = Parola. 1991. I. 16.p.
Lásd: nem kormányzati
Fordítási hiba: Település- és közösségfejlesztés /Beke Pál = = Parola. 1998. IV.4-5.p.
Vajon pusztán fordítási hiba, vagy esetleg titkos koncepció a közösségfejlesztés (az emberi-polgári képességfejlesztés, de tulajdonképpen társadalom-fejlesztés) hazai gyakorlatának gyanús volta és támogatásának hiánya? Meditatív visszatekintés.
A helyi cselekvés az új társadalmi rendben /Vercseg Ilona = = Parola. 1995. III. 10-12.p.
A szerző a cikkben a helyi cselekvés két "főszereplője", a lakosok és a képviselők cselekvési motívációit és a közösségi működéssel kapcsolatos problémáit vizsgálja meg.
Közösség: Emlékülés Varga A. Tamás tiszteletére = = Parola. 2002. 2. 3-14.p.
- Varga A. Tamás 1940-2002. Szakmai életút.
- Részletek Varga A. Tamás 1971-es műegyetemi jegyzeteiből.
- Varga A. Tamás fontosabb publikációi.
- Két baráti kolléga hozzászólása Angliából.
- Margo Gorman: "Közösség" Európában.
Lásd még: Közösség
elmélet
A közösségfejlesztés szakmai profilja /Vercseg Ilona = = Parola. 1996. IV. 11-14.p.
Vercseg Ilona előadása a Közösségi fejlesztőmunka képzése című konferencián hangzott el. Témák:
- a közösségfejlesztés gyökerei,
- a közösségfejlesztés definíciója,
- főbb jellemzői,
- módszerei.
Segítő kapcsolat / Péterfi Ferenc = = Parola. 1990. I. 1, 3.p.
A cikk a Közösségfejlesztők Egyesületének tevékenységét összegzi, s várja azokat a szakembereket, akik a fejlesztői feladatok megoldásában munkatársai lennének.
A település-fejlesztés közügy / Loydl Tamás = = Parola. 1995. III. 6-7.p.
Lásd: Település
- fejlesztés
Település-közösség-fejlesztés = = Parola. 1991. III. 2.p.
Megjelent a hazai közösségfejlesztés első átfogó jellegű szakkönyve: Varga A. Tamás - Vercseg Ilona: Település, közösség, fejlesztés. (Tapasztalataink a helyi kulturális-társadalmi fejlesztésről.) Kiadta az Országos Közművelődési Központ 1991-ben.
A cikk részletet közöl a könyv előszavából, melyben a szerzők megfogalmazzák a könyv létrejöttének körülményeit, célját s példákon keresztül a hazai közösségfejlesztés helyzetét, módszereit.
- céljai
Egyesített Európai Hivatal a Társadalmi Fejlődésért (CEBSD) /A Közösségfejlesztők Egyesülete vezetősége = = Parola. 1991. IV. 14-15.p.
A Közösségfejlesztők Egyesülete 1991. májusától meghívott tagja a közös piaci országok közösségfejlesztési szakmai szervezetét kutatási- és képzési műhelyeit egyesítő Combined European Bureau for Social Development elnevezésű szervezetnek.
- meghatározása
Fogalomtár = = Parola. 1999. 3-4. 24-25.p.
A cikk a közösségfejlesztés megfogalmazását közli, különböző
megközelítésekből, forrásokból idézve.
Közösségfejlesztés /C.McConell = = Parola. 1993. II. 1.p.
Definíció
- módszerei
- példái
Aláírásgyűjtés megszervezése = = Parola. 1996. II. 2.p.
Témák:
1./ Mikor folyamodjunk ehhez az eszközhöz?
2./ Hogyan használjuk ezt az eszközt?
3./ A petíció formája.
4./ Az aláírásgyűjtés megszervezése.
Angliai élmények /Varga Matild = = Parola. 1994. IV. 9.p.
A Közösségfejlesztők Hajdú-Bihar Megyei Egyesületének szervezésében egy 14 fős diákcsoport a Red Water Arts művészeti magániskola vendégeként 7 napot töltött a Yorkshire-i Todmorden városkában. Maradandó élmények mély nyomot hagyó személyes ismeretségek egészítették ki a szakmai tapasztalatokat, információkat.
Ausztriai tanulságok /Keresztesi József = = Parola. 1994. IV. 19.p.
A Komárom-Esztergom-Megyei Közösségfejlesztők Egyesülete szakmai utat szervezett Ausztriába. Tapasztalataikról számolt be az egyesületi elnök.
Együtt és egyformán - párbeszéd az egyházakkal Szécsényben /Beke Pál = = Parola. 1990. I. 15.p.
Lásd: Egyházak
Az első magyar szövetkezetfejlesztési tanfolyam /Vercseg Ilona = = Parola. 1994. V. 10-12.p.
Lásd: Szövetkezetek, új típusú
Erzsi /Trencsényi Imre = = Parola. 1994. IV. 18-19.p.
A cikk a türjei polgármester, Guitprechtné Molnár Erzsébet portréját rajzolja meg. A népművelő, tanácselnök majd közösségfejlesztő és polgármester tevékenységben, közösségfejlesztésben gazdag mindennapját mutatja be a cikkíró.
Fejlesztési javaslatok Csabacsüd társadalmi fejlődésének felgyorsítására (1.rész) = = Parola. 1992. I. 10-11.p.
A közösségfejlesztői képzés egyik munkacsoportja Csabacsüdün végez terepmunkát. A cikk a csoport közösségfejlesztési javaslatainak első részét közli az alábbi témaköröket hangsúlyozva:
I. - lokalitás,
- nyilvánosság,
- civil társadalom
Fejlesztési javaslatok Csabacsüd társadalmi fejlődésének felgyorsítására (2.rész) = = Parola. 1992. II. 12-13.p.
A közösségfejlesztői képzés egyik munkacsoportja Csabacsüdön végez terepmunkát. A cikk a csoport közösségfejlesztő javaslatainak második részét közli az alábbi témakörökben:
- az egzisztenciával kapcsolatos közösségi tájékozódás,
- helyi társadalompolitika.
Javaslat az
- önkormányzat és a
- lakosság számára.
A fejlesztői munka esélyei és irányai városokban /P.F. = = Parola. 1990. I. 9.p.
Tapasztalatok alapján az alábbi csomópontok közül bontakozhat ki a városokban végzett fejlesztői munka:
- a helyi nyilvánosság fórumainak és technikai csatornáinak kialakítása,
- a különféle csoportok egy másközti kommunikációjának segítése,
- a szociális szerepvállalás.
A Felső-Kiskunsági közösségfejlesztő folyamat eredményei és nehézségei /Mészáros Zsuzsa = = Parola. 2003. 1-2. 13-15.p.
A cikkben bemutatott közösségfejlesztői munka területe a kistérség öt települése. A fejlesztőmunka kiinduló helyszíne Kunbábony, a Civil Kollégium Alapítvány működési területe.
A fejlesztő folyamat fázisai:
I. 1997-1998. Ismerkedés, problémafeltárás, bevonás.
II. 1998-1999. Közösségi munkások képzése.
III. 1999. Formalizálódás, intézményesülés.
IV. 2000-2003. Térségi gazdaság-fejlesztési program. A közösségfejlesztő módszerek alkalmazásának kiterjesztése a teljes térségre.
V. 2003. A térségi közösségi munka újragondolása.
Folyamatokban gondolkodni /P.F. = = Parola. 1990. II. 6-7.p.
A cikkíró Rédli Lászlót, a kezdeményezőt kérdezi az Iváncsán elindult gazdaiskoláról, annak részleteiről.
Folytatódó közösségi munka a bakonyi térségben /Vercseg Ilona = = Parola. 1991. I. 12.p.
A cikk a Bakonyszentkirályon és két társközségében, Bakonyoszlopon és Cseszneken végzett fejlesztői folyamat jellemzőit, eredményeit és konfliktusait mutatja be. Előzményeit a cikkíró a Kultúra és Közösségben rendszeresen publikálta.
Gazdanapok Nagyrábén /Vercseg Ilona = = Parola. 1990. II. 8.p.
A nagyrábéi gazdanapok rendezvényei fokozatosan vezették rá az egykori cselédfalu lakóit az önálló
gazdálkodás, vállalkozás előnyeire.
Gondolatok a Felső-Kiskunsági közösségi munkások egyesületének tevékenységéről, jövőbeni terveiről /Németh Gáborné, Mészáros Zsuzsa = = Parola. 1999. 3-4. 6-7.p.
A Felső-Kiskunság hat településén 1998. májusában a Közösségfejlesztők Egyesülete közösségi feltáró munkát végzett. Ez év decemberében alakult meg az egyesület, mely a kistérség együttes közösségfejlesztését tűzte ki célul. Tevékenységükről tájékoztat a cikk.
Lásd még: Közösségi
munkások
Gondolatok a térségfejlesztésről /Guitprechtné Molnár Erzsébet = = Parola. 1994. II. 7.p.
Lásd: Település
- fejlesztés
A határok kibővítése = = Parola. 1995. I. 16-17.p.
A yorkshire-i Red Water Arts művészet-pedagógiai szervezet egy kétéves nemzetközi, művészeti csereprogram keretében a Közösségfejlesztők Hajdú-Bihar Megyei Egyesületének meghívására 14 fiatalt küldött Magyarországra, Debrecenbe tapasztalatcserére, szakmai információszerzésre, majd e csereprogram keretében jutottak ki Angliába magyar fiatalok is.
A "Helyi cselekvés" program = = Parola. 1999. 1. 1.p.
Tíz éve alakult meg Dombóváron a Közösségfejlesztők Egyesülete. Ebben az évben nagyszabású programot indítottak el a MOTT Alapítvány támogatásával. A támogatás jelentősége abban áll, hogy 2000-től lehetővé teszi az ún. "Helyi cselekvés" program beindítását.
Helyi közösségek mozgósítása (Részlet) /Ronnby Alf = = Parola. 1996. II. 4-7.p.
A cikk a svéd szerző hasonló című könyvéből közöl részletet. Rámutat arra, hogy valódi közösség kialakulása, működése nélkül bármiféle fejlesztés életképtelen, s külső pénzügyi támogatás nélkül nem tartható fenn. A gazdasági fejlődés alapelemei: - anyagok,
- emberi erő,
- piacok,
- vezetés,
- pénz
A fejlesztés négy stratégiai megközelítése:
1./ A hely és a fizikai fejlesztés.
2./ Vállalkozásfejlesztés.
3./ Az emberi erőforrás fejlesztése.
4./ Közösségre alapozott gazdasági és foglalkoztatási fejlesztés.
Híradás Epölről /Keresztesi József = = Parola. 1990. II. 13.p.
A cikk a Komárom-Esztergom megye 700 főt számláló községében végzett közösségfejlesztő munkáról tudósít, mely egyben a megyei középfokú népművelő tanfolyam hallgatóinak gyakorló színtere is volt.
Hogyan fakasszunk forrásokat? /Louis, Caul-Futy = = Parola. 1995. III. 3-5.p.
A francia településfejlesztési szakértő, aki közösségfejlesztőként is dolgozott, egy hanyatló bányavidék példáján mutatja be a település - közösségfejlesztés fázisait.
"Kéve" /Keresztesi József = = Parola. 1993. IV. 4.p.
A Komárom-Esztergom Megyei Közösségfejlesztők Egyesülete ezt a kiveszőfélben lévő szavunkat választotta emblémaként, amely szimbóluma lehet törekvéseiknek. Munkájukról tudósít a cikk.
Kistérségi fejlesztés a Bugac-majsai homokhátságon /Markolt Endre = = Parola. 1995. III. 16.p.
Lásd: Település
- fejlesztés
A közösségek megújulásának útjai /John Armstrong = = Parola. 1992. IV.9.p
- közösségfejlesztés,
- közösségi művelődés,
- szakmai tanácsadás,
- képességfejlesztés,
- közösségi tulajdon,
- partneri kapcsolatok.
Közösségépítés Káposztásmegyeren: Kováts Flórián interjúja a Civil Rádió 1994. VI. 11-ei adásában hangzott el = = Parola. 1994. IV. 14-15.p.
Közösségalkotó erő a kölcsönös szeretet - vallják a lakótelepi egyházi közösség képviselői. A cikk nagyrészt karitatív tevékenységükről számol be.
Lásd még: Egyházak
karitász tevékenysége
Közösségfejlesztés és a helyi önkormányzatok. = = Parola. 1998. IV. 1, 3.p.
A Világvárosok Önkormányzati Egyesületének "Közösségfejlesztés - A helyi kormányzat szerepe" című kiadványa alátámasztja azt a véleményt, miszerint a közösségfejlesztésnek az egész önkormányzati kultúra részévé kell válnia.
Közösségfejlesztési folyamat, közösségi felmérés Kecskéden 1994-1996. /Mészáros Zsuzsa = = Parola. 1997. II-III. 20-23.p.
Az esettanulmány a Kecskéden végzett közösségfejlesztő munka tapasztalatairól tudósít.
Lásd még: Közösségi
felmérés
Közösségfejlesztés Nagyrábén /Groskáné Piránszki Irén = = Parola. 1990. II. 14.p.
Nagyrábé a debreceni Kölcsey Ferenc Művelődési Központ középfokú népművelő tanfolyamának hallgatói számára gyakorlási lehetőséget biztosított. A képzési szempontok, valamint a tanács vezetőjének és a művelődési ház népművelőinek együttes munkája indította el azt a közösségfejlesztő folyamatot, melyről a cikk írója számol be.
Közösségfejlesztés Nógrád megyében /Pálinkás Sándorné = = Parola. 1990. II. 12-13.p.
A cikkíró Nógrád-megyei települések konkrét közösségi és kultúra fejlesztési példáin mutatja be a fejlesztő-segítő-szolgáltató munka főbb állomásait, a Megyei Közművelődési Központ Közösségfejlesztő tevékenységét, az új szemlélet és módszer gyakorlati alkalmazásait.
Közösségfejlesztők Angliában: Projektmunka a konkrét feladatok megoldására. /Kováts Flórián = = Parola. 1992. III. 3-4.p.
A cikkíró a közösségfejlesztéssel kapcsolatos angliai tapasztalatairól számol be. Témái: felnőttoktatás, közösségi művelődés, településszervezés, a családokkal való törődés stb.
Közösségfejlesztők Nemzetközi Egyesülete: Információk az egyesületről és a tagságról = = Parola. 1998. II-III. 22-23.p.
A cikk az IACD-t mutatja be, s tájékoztat az 1999-ben Skóciában megrendezésre kerülő konferenciájukról.
A közösségi felmérés módszere: tematikus szám. /Vercseg Ilona = = Parola. 1995. VI. 2-25.p.
Lásd: Közösségi
- felmérés
Lesz-e a Csallóközben közösségfejlesztés? /Vercseg Ilona = = Parola. 1991. IV. 7.p.
Csepi Zsuzsa népművelő a dunaszerdahelyi járásban két napos találkozóra hívta meg a Közösségfejlesztők Egyesületének néhány képviselőjét, köztük a cikk íróját is, aki Csepi Zsuzsa - a közösség érdekében kifejtett - munkájáról tudósít.
Lépcsőházi közösségi munka az I. kerületben /Horváth Ágnes = = Parola. 1994. II. 13.p.
A lakók közötti beszélgetés eredménye a valós probléma felismerése, majd a megoldás keresése volt.
Miért éppen Istenkút? /Peták Péter = = Parola. 2003. 1-2. 9-12.p.
Az esettanulmány szerzője az Istenkúti Közösségért Egyesület alapító tagja, jelenleg társelnöke, az istenkúti közösségi fejlesztőmunka egyik meghatározó vezetője, helyi lakos. Cikkében az 1997-ben alapított egyesület tevékenységéről, a közösségi identitás megerősítése érdekében kifejtett erőfeszítésről számol be.
Nagyszékely és kistérsége /Donát Jordánka = = Parola. 1995. III. 15.p.
Lásd: Település
- fejlesztés
Parolát Erdélynek! /Beke Pál = = Parola. 1990. I. 1-2.p.
Az erdélyi településeknek egyre inkább nem segélyekre van szüksége, hanem jó tanácsra, mintára, együttműködésre, együttgondolkodásra, kapcsolatépítésre.
Párizs - Meaux öt tételben: Francia kapcsolat /Pocsajiné Fábián Magdolna = = Parola. 1991. III. 14-15.p.
A cikk Békés megyei közösségfejlesztők franciaországi tanulmányútjáról, tapasztalatairól tudósít.
Témái:
- Az UNIREG ifjúsági házai.
- Közösségek és közösségfejlesztők egy szegény kerületben.
- ESPACE BEAUJON - művelődési ház.
- Egyesületek Háza - Párizsban.
- MEAUX város szociális és ifjúsági intézményei.
Pillantás a jövőbe: A Looking Glas - módszer = = Parola. 1999. II-III. 26-28.p.
A cikk az életminőség kutatásának új módszerét, a LENS-módszert mutatja be egy holland falu közösségén keresztül.
Rögös út a demokráciába, avagy angolok, búrok, xhoszák, zuluk, és szotok földjén /Solymosi Judit = = Parola. 1995. V. 13-15.p.
A cikkíró a The Prince of Wales Business Leaders Forum meghívására egy nemzetközi csoport tagjaként a Dél-Afrikai Köztársaságban járt, ahol városmegújítási és fejlesztési tervekkel ismerkedett. E fejlesztői munka tapasztalatairól számol be.
Sóshartyán élni akar: Közösségfejlesztés hátrányos helyzetben /Handó Péter = = Parola. 1993. III. 7.p.
A többszörösen hátrányos helyzetű kistelepülés faluarculat-alakító tevékenysége, erőfeszítése mintaértékű. A cikkíró és felesége - lelkes kis csapatukkal - alkotó közösségeket teremtve reménykedve tekint a holnap felé.
Szomszédsági munka Svédországban /Pia Sellstrom = = Parola. 1997. II-III. 28-31.p.
Svéd közösségfejlesztési esettanulmány.
Teleház - a falu mosolya /Gáspárné Takáts Mária = = Parola. 1995. I. 20.
A cikk arról tudósít, hogy a Teleház, ez a kis "intelligencia központ" hogyan tud egyre fontosabb szerepet betölteni Csákberény kis falu újjáélesztésében.
Település - Közösség - Fejlesztés /Beke Pál = = Parola. 1995. III. 1-2.p.
Ezzel a címmel szervezett találkozót és tanácskozást 1995. márciusában a Közösségszolgálat Alapítvány és a Magyar Művelődési Intézet Közösségfejlesztési Osztálya. A cikk összefoglalót közöl a tanácskozásról.
"Tető az együttlét felett": Roma közösségi házak vezetőinek és önkénteseinek felkészítése. Soros Alapítvány program. = = Parola. 1999. 3-4. 26-27.p.
A projekt egy közösségfejlesztői megközelítésű felkészítő programot tartalmaz.
Új, közösségfejlesztési munkamódok, módszerek és technikák kifejlesztése /Vercseg Ilona = = Parola. 2003. 1-2. 26-27.p.
Új közösségi struktúrák kialakítása:
1. Közösségi tanácsok.
2. Képzési tanácsok.
3. Beruházási, fejlesztési, ún. partnerségi tanácsok.
4. Közösségi válságkezelő tanács.
- fejlesztés
Ez a ház más mint a többi !....: hajlék a társaságok fölött. = = Parola. 1991. I. 14.p.
Felhívás B.A.Z. megye egyesületeihez, társaságaihoz. A miskolci Tanácsház tér 13.sz. alatti új kultúrális közszolgálati intézmény várja a hasznosításával kapcsolatos terveket, ötleteket, hogy az öntevékeny kultúrális szervezetek minél hamarabb birtokba vehessék az épületet.
A kultúrális fejlesztés stratégiái és az alapműveltség falun (1993. április 15-17. Salamanca, Spanyolország) /Harangi László = = Parola. 1993. III. 16.p.
Salamanca adott helyt az UNESCO hamburgi oktatási intézete szemináriumának, amelyen 11 ország (köztük Magyarország is) 35 közösségfejlesztő, közreműködési és felnőttoktatási szakembere vett részt.
Nyolcvan falu /Beke Pál = = Parola. 1992. I. 1-2.p.
A Közösségfejlesztők Egyesülete 1992. januárjában nyolcvan falu képviselőjét hívta meg Normafához, hogy a falvak kultúrális fejlesztéseiről folytassanak eszmecserét.
Az Európai Városi Charta: A Charta célja, filozófiája és felépítése = = Parola. 1998. II-III. 36-37.p.
Az Európai Városi Charta az Európa Tanács Várospolitikai munkájára épül, s figyelme a városi élet javítására irányul.
Fő területe:
- a városi környezet fizikai állapotának javítása,
- a meglévő lakásállomány javítása,
- szociális- és kultúrális lehetőségek teremtése,
- a közösségek fejlesztése.
- sal kapcsolatos állampolgári akciók
Lakáskörülmények és szociális munka /Uwe Majewski = = Parola. 1991. IV. 12.p.
A cikk a saját önkormányzattal rendelkező düsseldorfi Theodorstrasse-i és a chemnitzi Further Strasse-i lakónegyed-project elképzeléseiről tudósít.
A bevásárlóközpontok a közösségfejlesztő szemével: Felelősek vagyunk szomszédainkért /Péterfi Ferenc = = Parola. 1998. II-III. 7-9.p.
A cikk részleteket közöl a Fővárosi Szociális Forrásközpont által szervezett nemzetközi konferencia azon hozzászólásából, amely a nagy bevásárlóközpontok komplex társadalmi hatásmechanizmusát vizsgálta 1998. februárjában.
Szomszédok egymásért = = Parola. 1998. II-III. 34-35.p.
Horváth Ágnes interjúja Dr. Kopácsi Sándorral egy új, a közbiztonságot elősegítő lakossági mozgalomról. Elhangzott a Civil Rádió adásában.
- programok
- szerveződések
"Szolgálat" Közösségi Lélekvédő Egyesület /P.F. = = Parola. 1991. III. 8.p.
A szakmai egyesület céljáról dr. Fodor Katalin, az egyesület elnöke számol be. A "Szolgálat" humán intézmények szervezetfejlesztésére specializálódott.
- fejlesztés
Hogyan csinálják nyugaton? Az agrárhitelezés gyakorlata. /Nechay Veronika, Szűcs Zoltánné = = Parola. 1994. II. 8.p.
A közelmúltban tanulmány készült hat fejlett ipari állam pénzügyi intézményrendszeréről és agrárhitelezési gyakorlatáról. Ennek tanulságaiból idéz a cikk.
Vállalkozások, érdekképviselet, kistermelői szövetkezetek: Cséri Péter előadása a Közösségfejlesztők Egyesülete szakmai napján, 1990. április 16-án. (rövidített változat) = = Parola. 1990. II. 10-11.p.
Cséri Péter, a MÉM Háztáji- és Kistermelői Osztályának főmunkatársa a mezőgazdaságban bekövetkezett változások két irányát, ezek problémáit és az ezekkel kapcsolatos feladatokat vázolta előadásában. Egyik irány a nagyüzemek belső vállalkozásainak kibővülése, a másik a farmergazdálkodás kialakulása.
- kisszövetkezetek
Mezőgazdasági egyesülettől a szövetkezetig /Nógrádi Zoltán = = Parola. 1995. III. 17-18.p.
Lásd: Non-profit szervezetek
Hírek a másik partról /K.J. = = Parola 1991. III. 8.p.
Híradás a munkanélküliség kezeléséről Komárom-Esztergom megyében.
Az ifjúsági munkanélküliség kezelése Dél-Franciaországban /Solymosi Judit = = Parola. 1994. VI. 18-20.p.
Franciaországban a munkanélküliséggel, mint tartós jelenséggel kell számolni. A kiutat az úgynevezett szociális gazdaságra való áttérés jelentheti. Fontos szerep jut a munkaközvetítő egyesületek számára is.
Két kitekintés /Trencsényi Imre = = Parola. 1992. I. 12-13.p.
Franciaországi példák a munkanélküliség "kezelésére".
Munkahelyteremtés a munkaerő-piac fő áramlatán kívül /Frey Mária = = Parola. 1998. I. 1. 4-7.p.
Ezzel a címmel szervezett szakmai konferenciát Kunbábonyban 1998. április 24-26-án a Közösségfejlesztők Egyesülete az OFA és a Magyar Művelődési Intézet támogatásával. A cikk Frey Máriának az itt elhangzott előadását tartalmazza.
- átképzése
Lehetőségek az átképzésben: Jegyzetek egy Szolnokon szervezett információs konferenciáról /Nagy Júlia = = Parola. 1990. II. 9.p.
- önszerveződése
Bemutatkozik az oroszlányi Munkanélküliek és Álláskeresők Egyesülete /Fejes István = = Parola. 1994. I. 15.p.
-i mozgalmak
Garabonciás Kis Trakta 1992. = = Parola. 1992. I. 5.p.
E címen jelent meg a Magyar Garabonciás Szövetség kiadványa, mely a fiatalok és felnőttek körében népszerű olvasótábori mozgalom történetének összefoglalását és további terveit tartalmazza.
-i otthonok
A "Kultúra" propagálójából a helyi társadalom önfejlesztő intézménye /Balipap Ferenc = = Parola. 1992. IV. 15.p.
Volt -e szerepük a művelődési otthonoknak a rendszerváltás előkészítésében, s mi lehet a feladatuk az elkövetkező időszakban?
A művelődési- és ifjúsági ház, mint egyesület: Francia példa /Solymosi Judit = = Parola. 1993. III. 13.p.
Lásd: Egyesületek
Művelődési otthoni alternatívák. A püspökladányi variáns I. rész: Javaslat a közművelődés szervezetének és támogatási rendszerének átszervezésére Püspökladányban. /dr. Farkas Dezső = = Parola. 1994. IV. 20-21.p.
Művelődési otthoni alternatívák. A püspökladányi variáns II. rész: /Szabó Zoltán = = Parola. 1994. V. 8-9.p.
(Tájékoztató jelentés az 1993. évi tevékenységről). A Püspökladány Közművelődéséért Alapítvány 1992. július 1-jétől a megszünt Művelődési Központ intézményétől vette át a helyi közművelődési feladatokat. A cikk a püspökladányi példán keresztül mutatja be a pályázati rendszerű működést.
Művelődési otthoni alternatívák: A tatabányai variáns = = Parola. 1994. VI. 12-14.p.
Salamon Hugóval, a Közhasznú Társasággá alakult Közművelődés Házának ügyvezető igazgatójával beszélgetett a Parola képviseletében Mátyus Alíz.
Romok helyett /Horváth Szilárd = = Parola. 1992. II. 17.p.
Gergye Rezső, a vasvári művelődési ház igazgatója beszél a közművelődés mai helyzetéről, a népművelői pályáról, intézménye tevékenységéről.
Nem kormányzati szervezetek, NGO-k
- értékei, filozófiája
- stratégiája
- szervezetei
Amerikai önkéntesek. Gyerekek és nagymamák a Nixon által elindított mozgalomban /Hámori Zia = = Parola. 1991. III. 10-11.p.
Lásd:
Önkéntes munka
A civil társadalmi szervezetek ereje minden demokrácia jellemzője: A Civicus egy szerény válasz a kihívásra /Péterfi = = Parola. 1995. IV. 9.
A Civicus a polgárok részvételéért küzdő civil szervezetek világszövetsége washingtoni székhellyel, melynek igazgatója: Marschall Miklós. A cikk A függetlenségtől a partnerségig címmel rendezett szimpoziumon elhangzott előadásának lényegét ismerteti.
Egyesületek Háza Barcelonában = = Parola. 1992. I. 16-17.p.
A Katalán Kormányzóság szociális minisztériuma létrehozta az Egyesületek Házát, mely azon egyesületeknek ad otthont, melyek nonprofit jellegűek és polgári - társadalmi célkitűzésekkel jöttek létre.
Fejlesztés - túljutni a holtponton = = Parola. 1993. VI. 1-4-5-6.p.
A zimbabwei Sithenbibo Nyoni előadása az EL TALLER tuniszi Közgyűlésén hangzott el.
A felnőttek ösztönzése oktatási és művelődési tevékenység támogatására: Keresetlen beszámoló fejlesztési munkáról. /John Wolf = = Parola. 1991. I. 16.p.
A cikkíró Portugália Algane fejletlen régiójában működő Elemi Alap- és Középfokú Gyermekoktatási Központ tevékenységét ismerteti, mely egy oktatási és művelődési magánszervezet. A Központ két fő feladatot lát el:
1./ Az oktatási és művelődési tevékenységek ösztönzését a helyi közösségekben.
2./ Egy iskola megalapítását.
A filantrópiától a partnerségig: Nemzetközi Szimpózium Londonban. /Solymosi Judit = = Parola. 1995. IV. 8.p.
Lásd: Partnerség
Helyi önkormányzatok segítése Lengyelországban /Péterfi Ferenc = = Parola. 1990. I. 13.p.
A segítés többek között az állampolgári bizottságok és a Helyi demokrácia fejlesztésének alapítványa révén történik.
Jelentés a National Issues Forums-ról: Civitas Körök világszerte = = Parola. 1992. III. 5.p.
A jövő kihívásai: El Taller Szeminárium Budapesten. /ifj. Varga Tamás = = Parola. 1993. III. 20.p.
A szeminárium alappilléreit az NGO-k identitásának, filozófiájának, stratégiájának és nemzetközi kapcsolatainak kérdései alkották.
A jövő kihívásai: A hazai esélyekről. = = Parola. 1993. III. 21-22.p.
A"jövő kihívásai" konferencián lezajlott kerekasztal-beszélgetésre meghívott szakértők a magyarországi nem kormányzati szervezetek közeljövőbeli esélyeiről beszéltek. A cikk Harsányi László közgazdász hozzászólását ismerteti.
A jövő kihívásai: El Taller szeminárium Budapesten 1993. április 22-25. Felhívás a magyar NGO-k számára /Vercseg Ilona, Szabon János = = Parola. 1993. I. 19.p.
A szeminárium legfőbb célja, hogy elősegítse a magyar NGO szervezetek együttműködését, tudatosítsa szerepüket a civil társadalomban.
Kapcsolat az El Tallerrel - a prágai konferencia /Tárkányi Ákos = = Parola. 1992. III. 5.p.
Nem - kormányzati szervezetek nemzetközi szövetsége. Az El Taller szervezett információ és tapasztalatcserével segíti az együttműködést a világ országainak egyesületei, mozgalmai között. A prágai konferencia célja az volt, hogy a Kelet-európai országoknak is felkínálja ezt a lehetőséget.
Kapcsolatépítés a közélet szektorai között: Hercegi üzenet = = Parola. 1994. III. 1. 4-6.p.
Lásd: Partnerség-, építés
Két kitekintés /Trencsényi Imre = = Parola. 1992. I. 12-13.p.
Az első "kitekintés"-ben francia közösségfejlesztők számoltak be a munkanélküliség kezelésére szerveződött társadalmi egyesületek tevékenységéről - Pécsett. A második "kitekintés"-ben dr. Sjef Theunis holland filozófus Budapesten számolt be az 1989-ben EL TALLER néven bejegyzett nemzetközi egyesületi szövetség céljairól és működéséről.
Közösségfejlesztők Oxfordban /Giczey Péter = = Parola. 1993. II. 18.p.
A Közösségfejlesztők Egyesülete, a Közösségfejlesztők
Hajdú-Bihar Megyei Egyesülete, a Csapókerti Közösségi Ház és a Civil Alapítvány képviseletében 10 fő tett
látogatást Oxfordban, ahol a helyi közösségfejlesztők munkájával,
szervezeteivel, a szociális problémák és azok kezelési módjaival ismerkedtek
meg.
Mik azok az NGO-k? /Ernst Gabriella = = Parola. 1994. IV. 6.p.
A nonprofit szektor, a harmadik szektor, a nem kormányzati szervezet elnevezések mindegyike a civil szervezetek lényegi jellemzőit ragadják meg, de más-más aspektusból. Legfontosabb jellemzőjük, hogy e szervezetek a civil társadalom alkotó elemei.
"A nagy nonprofit vásár": NGO Fórum, Koppenhága, 1995. március 6-12. /Giczey Péter = = Parola. 1995. IV. 12-13.
2000 civil szervezet képviseltette magát a fórumon, melyen igazi világvásár volt. Ismerősökre, kapcsolatokra lehetett szert tenni, új és más módszereket, szemléleteket látni és tapasztalni. Cél volt: tenni valamit a társadalom fejlődéséért.
"Politika és Állampolgárok Konferencia (Budapest, 1991. május 15-17.) Zárónyilatkozat: Az Európa Parlament Konferenciája Budapesten. = = Parola. 1991. II. 14.p.
A politika az állampolgárok szolgálatában és az állampolgárok részvétele a politikában: Az Európa Parlament Konferenciája Budapesten /Péterfi Ferenc = = Parola. 1991. II. 12.p.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1991. május 15-17-én Budapesten rendezte meg a "Politika és állampolgárok" című Konferenciáját. A konferencia tematikája arra a kérdésre kereste a választ, hogy a nem-kormányzati szervezetek milyen beleszólási részvételi lehetőségeket kínálnak az állampolgároknak a helyi és a "nagypolitikában" való részvételre?
A santiagói felhívás = = Parola. 1993. I. 20-21.p.
Az El Taller Konferencia Alapító Gyűlésének nyilatkozata.
"Szervezzük meg önmagunkat!" /Alison Lys = = Parola. 1997. II-III. 15-16.p.
Eljött az ideje annak, hogy a civil szervezetek egységesen tudjanak felszólalni, cselekedni, pénzforrásokat teremteni. Ne csak egymás között lobbyzzanak, hanem felfelé is, így segítve a kormányt abban, hogy jobban tudja végezni a tevékenységét.
Részlet a Kunbábonyban megrendezett szeminárium előadásából.
Az előadó Nagy-Britanniából vett példák segítségével jellemzi a nem kormányzati
szervezeteket, a kormány és a civil szervezetek kapcsolatát
- szervezetek
Embertől emberig: Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan = = Parola. 1990. II. 16.p.
A cikk egy nemzetközi, nem hivatalos, neveléssel foglalkozó egyesületet, az ICEA-t mutatja be.
- támogatási programok
A SASAKAWA Közép-Európa Alap egy évtizednyi működése és stratégiája = = Parola. 2000. 2. 10-11.p.
A Sasakawa Közép-Európa Alap 1990-ben jött létre a Nippon Foundation 40 millió dolláros adományából. Programfinanszírozási alapelvei:
1. Japán és a közép-európai országok közötti csereprogramok.
2. A közép-európai országok 21. században elfoglalt helye a világban.
3. A nonprofit szervezetek szerepe a civil társadalom megszervezésében.
- hazai
"Borbála"Ifjúsági Népfőiskola és Segítőház /Pörös Béla = = Parola. 1992. III. 14-15.p.
Lásd: Ifjúsági
- önkéntes szervezetek
A dörögdi medence organikus fejlesztése /Vásárhelyi Judit = = Parola. 1995. III. 13.p.
Lásd: Település
- fejlesztés
Falusi turizmus = = Parola. 1994. IV. 17.p.
Lásd: Falusi turizmus
- képzés
Fordulóponton a népfőiskolák /Bordás István = = Parola. 1992. I. 4.p.
A szervező a Sárospataki Népfőiskolai Egyesületben végzett munkája során a népfőiskolai mozgalom elvi alapjairól, tartalmi, módszertani kérdéseiről számol be.
- külföldi
Iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás Svédországban, 1994:
A svéd népoktatás rövid bemutatása - történelem, célok, ideológia és
gazdálkodás. = = Parola. 2002. 2. 18-20.p.
Két hét Dániában: /részletek Jagasits Béla útijelentéséből/ = = Parola. 1991. III. 12-13.p.
A Dán Népfőiskolai Szövetség meghívása révén 15 magyar népfőiskola-szervező két hétig tanulmányozta a dániai rendszert. E tapasztalatokról tudósít a cikk.
Népfőiskolák Svédországban /Keresztesi József = = Parola. 1993. IV. 14.p.
A Magyar Népfőiskolai Társaság támogatásával 10 fős szakmai csoport utazott tanulmányútra Svédországba. Az ott szerzett tapasztalatokról tudósít a cikk.
"Akkor életképes egy település, ha abban életképes közösségek vannak": Teológusból polgármester /Péterfi Ferenc = = Parola. 1992. I. 6.p.
Lásd: Szociális
- és közösségi munka kapcsolata
Amit az üzleti világ a nonprofit szervezetektől tanulhat /Kelemen Károly = = Parola. 1996. III. 12-13.p.
A menedzsment tudomány megújulása, továbbfejlődése a 90-es években legnagyobb valószínűséggel a nonprofit szervezetek működésében megfigyelt tapasztalatokra, felismerésekre, módszerekre épül. Ezt támasztja alá Peter Drucker 1992-ben megjelent kötete is.
Á, BÉ....... CET: A hazai nemkormányzati szervezetek (NGO) alakuló mozgalma /Buza Péter = = Parola. 1992. II. 3.p.
Megalakult a CET Hálózat. (Civil Egyesületek és Társaskörök Hálózata). Fő tevékenysége és célja: a civil szervezetek informálásának, együttműködésének és érdekegyeztetésének segítése.
Lásd még: Nem kormányzati szervezetek
Az állami és önkormányzati szervek kapcsolata a nonprofit szektorral: A Népjóléti Minisztérium példáján = = Parola. 1995. IV. 10-11.p.
Lásd: Kormányzati szervezetek
- mint az önkéntes ........
Civil a pályán: Egervölgye civil szervezetei /Nemoda István = = Parola. 1994. IV. 7.p.
E civil szervezetek biztosítják a társadalmi önszerveződés és érdekérvényesítés kereteit.
Civil fórum Vas megyében /Pósfay Péter = = Parola. 1994. IV. 2.p.
A Vas megyei Közösségszolgálat, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ és a Megyei Önkormányzat 1994. szeptember 4-én Győrváron rendezte meg a civil szféra első nagy Vas megyei seregszemléjét.
Civil Közösségek Háza = = Parola. 1997. I. 6.p.
A Civil Közösségek Háza otthont ad a pécsi civil közösségeknek, nonprofit szervezeteknek, szakmai programokat és képzéseket szervez. Elősegíti az együttműködést a pécsi, illetve a régió más önkormányzati és a nonprofit szervezetek között.
A civil Rádió vendége volt.......: Beszélgetés Joe Szakossal /Péterfi Ferenc = = Parola. 1994. III. 10.p.
Az Egyesült Államokban élő magyar származású fiatalember egy évet tölt Magyarországon s civil szervezetek körében dolgozik. Hasonló feladatokat lát el hazájában is. Mindkét országban szerzett tapasztalatairól számol be.
Civil szervezetek találkozója Salgótarjánban /Pálinkás Juli = = Parola. 1993. V. 16.p.
Eszmecsere a civil szervezetek szerepéről.
Civil szervezetek Vas megyében /Pósfay Péter = = Parola. 1996. II. 14-17.p.
A cikk választ ad a Mi a civil? kérdésre, visszatekint a múltba s tájékoztatást ad a rendszerváltás utáni szervezetekről is. Vas megyei példákat hoz az önszerveződésre és összefogásra.
Civil társadalom iroda Zalában /Jagasics Béla = = Parola. 1991. III. 5.p.
A cikkben bemutatott iroda célja: hogy a helyi és megyei
társadalmi szervezetek információs, szervező, koordináló, tanácsadó központja
legyen. Tevékenységét az iroda titkára mutatja be.
Egyesületek működésének megyei tapasztalatai 1983-tól napjainkig /Pálinkás Sándorné = = Parola. 1990. I. 3.p.
Nógrád megyei tapasztalatok bizonyítják, hogy közművelődési egyesületek, öntevékenyen szerveződő közösségek hozzájárulnak a helyi önkormányzatok megerősödéséhez, a demokratikus közélet természetes gyakorlatához.
Egy pályázat tanulságai /P.F. = = Parola. 1992. II. 16.p.
Budapesten a XV. kerületi Csokonai Művelődési Központ hirdetés útján segítséget ajánlott fel nonprofit szervezeteknek, kulturális tevékenységet folytató csoportoknak helyiség, pénz, szervezői segítség formájában. A cikk a tapasztalatokról számol be.
A felnőttek ösztönzése oktatási- és művelődési tevékenység támogatására: Keresetlen beszámoló fejlesztési munkáról /John Wolf = = Parola. 1991. I. 16.p.
Lásd: Nem kormányzati
A harmadik szektor bája /Galotti = = Parola. 1994. VI. 10.p.
Beszélgetés Marschall Miklóssal, a washingtoni székhelyű Civicus, a nonprofit szervezetek világszövetségének vezetőjével.
Hogy vagyunk? /Balipap Ferenc = = Parola. 1991. I. 11.p.
Dombóvári példák sikeres civil szervezetekről:
- Dombóvári Polgárkör.
- Dombóvári Szabadművelődési Társaság.
- Otthonkeresők Érdekvédelmi Egyesülete.
- Szomszéd Ház szociális segítő és fejlesztő szolgálat.
- Munkakeresők Érdekvédelmi Szövetsége.
- Önkéntes Segítők Egyesülete.
Környezetbarát közösségek /Vásárhelyi Judit = = Parola. 1992. I. 3.p.
Lásd: Környezetvédelmi
- önszerveződés
Közösségi munkások Angliában: Szécsényi tanulságok II. /Vercseg Ilona = = Parola. 1993. V. 12-13.p.
Két példa az angol közösségi művelődés gyakorlatából.
- Lesley Lake a "Szülők Művelődése" projekt vezetője.
- Norie Stuart patch-worker, vagyis a helyi művelődés irányítók által megállapított területtel és az azon lévő
közösségi házak irányításával foglalkozik, különös tekintettel az ifjúság tanítására.
Közhasznú társaság, egyesület, köztestület, alapítvány, közalapítvány = = Parola. 1993. VI. 20-21.p.
A Magyar Közlöny 1993. október 30-ai számában megjelent új törvényszöveg ide vonatkozó részletei.
Kutatások az önkormányzati és a civil szféra együttműködéséről /Solymosi Judit = = Parola. 1996. III. 4-5.p.
Lásd: Kormányzati szervezetek
Legyen nonprofit törvény és jól működő civil társadalom! /Trencsényi Imre = = Parola. 1994. IV. 8.p.
Lásd: Civil
- társadalom
Legyünk optimisták! /Péterfi Ferenc = = Parola. 1992. II. 14-15.p.
Magyarországon is szerveződtek optimista klubok a Nemzetközi Optimista Mozgalom Magyarországi Tagozata keretében.
Mezőgazdasági egyesülettől a szövetkezetig /Nógrádi Zoltán = = Parola. 1995. III. 17-18.p.
A cikkíró a helyi humán erőforrásnak nagy fontosságot tulajdonít, melyre komoly gazdaság-fejlesztési programot lehet alapozni: Mórahalom példáján mutatja be a mezőgazdasági egyesület megalakulását, majd ezt követően egy szolgáltató típusú szövetkezet létrehozását.
Mit tanulhat az üzleti világ a nonprofit szervezetektől?: Az Amerikai Önkéntes szektorról = = Parola. 1993. II. 4-5-6-7.p.
Péter Drucker élő klasszikusa az amerikai menedzsment irodalomnak, könyvei a menedzser képzés törzs tananyagaihoz tartoznak. A kötet egyik tanulmányában a szerző a nonprofit szervezetek menedzsment tevékenységének sajátosságait veszi sorra. Ennek lényegét közli a cikk.
Nonprofit Marketing Klub /S.J. = = Parola. 1996. III. 11.p.
A Nonprofit Marketing Klub beindításával fórumot kívánnak biztosítani ahhoz, hogy a nonprofit szervezetek értesüljenek a marketing-szakirodalom legújabb fejleményeiről, hogy elsajátítsák az alapvető marketing ismereteket és megvitathassák a működésük során felmerülő problémákat.
Nonprofit szervezetek Magyarországon 1994. = = Parola. 1996. II. 13.p.
A KSH az 1994-es adatszolgáltatás alapján kiadványt jelentetett meg a fenti címen. A cikk összefoglalását adja az adatgyűjtés eredményeinek és az adatok elemzéséből adódó legfontosabb következtetéseknek.
Nonprofit szervezetek és az önkéntesek: Részletek Kósa Eszter amerikai beszámolójából = = Parola. 1995. I. 14-15.p.
A cikk az Amerikai Egyesült Államokban eltöltött tanulmányút tapasztalatairól tudósít.
Az állami és önkormányzati szervek kapcsolata a nonprofit szektorral I. rész: A Népjóléti Minisztérium példáján = = Parola. 1995. IV. 10-11.p.
A Nonprofit Humán Szolgáltatók Szövetsége kiadványa igen hasznos tanulmány.
Témakörök:
- A szektor erősítése és az állami feladatok átvállalásának lehetőségei.
- A kapcsolatrendszerben résztvevő civil szervezetek és jellemzőik.
A nonprofit szervezetek részvétele az állami és önkormányzati feladatok ellátásában II. rész. = = Parola. 1995. V. 16-17.p.
Lásd: Kormányzati szervezetek
- mint az önkéntes......
Az önszerveződés alakulása Magyarországon /Vercseg Ilona = = Parola. 1994. II. 4-6.p.
Lásd: Önszerveződés
Őri Alapítvány Őriszentpéteren = = Parola. 1997. I. 6.p.
Az Őri Alapítvány 1993-ban alakult kulturális, szociális és környezetvédelmi indíttatással.
Összefognak a civilek /Pocsajiné Fábián Magdolna = = Parola. 1994. I. 15.p.
A cikk a Civil Szervezetek Regionális Találkozójáról tudósít, amin Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megye civil szervezeteinek képviselői vettek részt. A találkozó célja többek között az információ-áramlás és együttműködés segítése és hasznos tapasztalatok, módszerek átadása volt.
PHARE-Projekt az önkormányzati és a nonprofit szektor együttműködéséről /Solymosi Judit = = Parola. 1996. III. 6.p.
Lásd: Kormányzati szervezetek .....
Problémakatalógus avagy még a kákán is csomót keresünk? Környezetbarát Közösségek /Nizák Péter = = Parola. 1992. III. 10-12.p.
Lásd: Környezetvédelmi
- önszerveződés
A szakértők is, a lakosság is mérlegel: Környezetbarát Közösségek /Nizák Péter = = Parola. 1992. II. 4-5-6.p.
Lásd: Környezetvédelmi
- önszerveződés
Szövetkezetfejlesztés a helyi közösségben: Szécsényi tanulságok I. /Vercseg Ilona = = Parola. 1993. II. 10-11-12-13.p.
A szerző az angol Devoni Szövetkezetfejlesztési Ügynökség (CDA) munkájáról számol be. A CDA egy nonprofit szervezet, mely azzal a céllal alakult, hogy szakmai segítséggel és tanácsokkal lássa el mindazokat, akik szövetkezetet kívánnak alapítani.
Szécsényi tanulságok II.: Vercseg Ilona: Közösségi munkások Angliában. (Közösségi munka)
Újraszerveződő "civil" társadalom a statisztikai adatok tükrében /Varga Józsefné = = Parola. 1994. I. 13.p.
Lásd: Civil - társadalom
- helyi
A civil társadalom - helyi nyilvánosság /Péterfi
Ferenc = = Parola. 1991. II. 13.p.
A Falusi Suttogóban mindenki szóhoz jut: Kistelepülések kis lapjai és a sajtószabadság /Tanács István = = Parola. 1995. II. 10.p.
A Lokalitás - a Csongrád Megyei Helyi Lapok Egyesülete - az algyői faluházban a helyi lapok szerkesztői számára találkozót rendezett. A találkozó tapasztalatairól számol be a cikk.
Helyi lapok és közösségek Csongrád megyében I. rész: "Az önkormányzat mi vagyunk" /Magyar Istvánné = = Parola. 1993. IV. 8-9.p.
A helyi nyilvánosság nemcsak helyi ügy: Megyei egyesület a helyi lapokért /Magyar Istvánné = = Parola. 1994. I. 20.p.
Lokalitás néven alakult meg Szegeden a Csongrád Megyei Helyi Lapok Egyesülete.
A közösségi médiahasználat szakértőinek képzése /Péterfi Ferenc = = Parola. 1993. IV. 12.p.
A demokrácia helyi szintű kialakulásához a jól működő helyi nyilvánosság nélkülözhetetlen. Ennek kialakulásában a helyi médiumok: újságok, közösségi televíziók és rádiók meghatározó szerepet töltenek be. A Közösségfejlesztők Egyesülete ezért tartja fontosnak a megfelelő felkészültségű szakembergárda kialakítását, képzését.
Amerikai önkéntesek: gyerekek és nagymamák a Nixon által elindított mozgalomban /Hámori Zia = = Parola. 1991. III. 10-11.p.
Az önsegítés az amerikai kultúra része. A lakosság mintegy 60 %-a vesz részt aktív formában önsegítő mozgalomban.
Lásd még: Önsegítő
- csoportok,
- fejlesztések
Egyetemes nyilatkozat az önkéntes munkáról = = Parola. 1997. I. 16.p.
Az önkéntesek világszervezetének 1990-ben Párizsban megfogalmazott kiáltványa.
Gondolatok az önkéntességről a második évezred végén /Josefina Fernandez i Barrera = = Parola. 1997. IV. 10-12.p.
Az előadás elhangzott a civil szervezetek számára 1997. június 20-22-e között Szentendrén "Az önkéntesség újjászületése Közép-Kelet Európában" címmel megrendezett nemzetközi konferencián.
A hasznosság tudata önbizalmat ad: Kuti Éva gondolatai az önkéntes munka szerepéről = = Parola. 1997. I. 14-15.p.
"Az önkéntesség újjászületése Kelet-Közép-Európában" címmel rendeztek konferenciát Szentendrén, melyen előadást tartott Kuti Éva, a civil szektor kutatásával foglalkozó szakértők egyik legismertebb képviselője is. A cikk előadásának rövidített változata.
Kell -e nekünk önkéntes szolgálat? Haáz Andrea = = Parola. 1997. II-III. 3.p.
Gondolatok az Európai Önkéntes Szolgálat bevezetésének lehetőségeiről, feltételeiről. Kerekasztal-beszélgetés a magyar elvárásokról, tapasztalatokról.
A Mánfai Önkéntes Segítő Hálózat /Schmidt Melinda = = Parola. 1996. IV. 7-9.p.
A hálózat szerepe közvetíteni azok között, akik rászorulnak a segítségre, illetve segíteni szeretnének.
Műhelybeszélgetés az önkéntes munkáról = = Parola. 1997. I. 10-12.p.
Beszélgetés-részlet a Civil Rádió adásából. Vercseg Ilona közösségfejlesztő, Gereben Ferenc szociológus és Péterfi Ferenc, az adás házigazdájának részvételével.
Nonprofit szervezetek és az önkéntesek: Részletek Kósa Eszter amerikai beszámolójából = = Parola. 1995. I. 14-15.p.
Lásd: nonprofit szervezetek
Az önkéntesség újjászületése: Ellensúly a versennyel és önzéssel szemben /Péterfi Ferenc = = Parola. 1997. I. 12-13.p.
A cikk rövid összefoglalását adja a szentendrei konferenciának (1997. június 20-22.), melynek témája az önkéntes munka a Közép-Kelet-Európában újjászülető önkéntes mozgalom volt.
Az önkéntesség újjászületése Közép-Kelet-Európában: Nemzetközi Konferencia Szentendrén június 20-22-én = = Parola 1996. IV. 18.p.
Az önkéntes munka szerepéről, jelentőségéről rendezett konferenciát a Hálózat a Demokráciáért Program, a National Forum, a Foundation, és a Nonprofit Pénzügyi Központ.
Önkormányzati településpolitika
A didergő demokrácia és az önkormányzatok /Kónya Ferenc = = Parola. 1990. II. 1-2.p.
A demokrácia alapkérdése az önkormányzati törvény közmegegyezéses
megalkotása és az önkormányzatbarát társadalmi környezet kialakítása. Ebben a
folyamatban a közösségfejlesztőknek sokrétű feladata és felelőssége van.
Egy franciaországi kistelepülés önkormányzata: Hogyan kormányoznak /Kováts Flórián = = Parola. 1994. III. 15.p.
Az 1700 lakosú település, Seyssel polgármestere tájékoztatja a magyar küldöttséget és ismerteti önkormányzatuk tevékenységét.
Egy városi önkormányzat szerepe és lehetőségei: Részletek egy dokumentum-tervezetből = = Parola. 1991. II. 7.p.
A tervezetet Kovács Flórián és Meró Béla készítette a zalaegerszegi Kulturális Egyeztető Fórum vitájára.
Érdekérvényesítő közösségeket: Szabálytalan beszámoló tanulságos következtetésekkel /Mezei József = = Parola. 1991. II. 1, 10-11.p.
A valóban demokratikus helyi társadalom kialakulásához az érdekérvényesítő közösségek kialakítása vezet el.
Jobb energiagazdálkodás a településeken = = Parola. 1995. I. 13.p.
Második éve folyik "A települések energiahatékonyságáért" című tanácsadó program, mely az önkormányzatoknak kíván segítséget nyújtani.
Önálló városrészek = = Parola. 1993. I. 8.p.
A cikk a nagy körzetek, kerületek decentralizálásának előnyeit hangsúlyozza. Az önkormányzati törvény lehetővé teszi, hogy a képviselő testület településrészi önkormányzatot hozhat létre települési képviselőkből, más választópolgárokból.
Önkormányzatok Hollandiában: Beszámoló a Magyar Népfőiskolai Társaság által szervezett tanulmányútról. /Zám Mária = = Parola. 1991. III. 9.p.
A cikk a holland önkormányzatok működését ismerteti:
- szervezeteit,
- költségvetését,
- a tevékenységükkel kapcsolatos nyilvánosságot.
Vállalkozó önkormányzat /Pálinkás Sándorné = = Parola. 1991. II. 5.p.
A cikkíró Ságújfalu polgármesterével beszélget az önkormányzat elképzeléseiről, programjáról. Szentes Attila a Faluszépítő és Művelődő Egyesület jelöltjeként indult.
Városrészi önkormányzat = = Parola. 1992. III. 6.p.
Az önkormányzati törvény lehetővé teszi rész-önkormányzatok kialakítását. A cikk ismerteti ezek működési mechanizmusát, a városrészi önkormányzatokat segítő csoport működésének alapelveit.
A városrészi önkormányzatok működésének tapasztalatai /dr.Bekényi József = = Parola. 1993. III. 11.p.
A cikkíró a helyi közösségek egy intézményesült formájáról, az önkormányzati rendszerben meghonosodott településrészi (városrészi) önkormányzatról számol be.
Városrészek rehabilitációja Pécs körzetében /Pörös Béla = = Parola. 1997. II-III. 26-28.p.
Lásd: Városi
- felújítási programok
Az önsegélyezés Magyarországon /Tivald Attiláné = = Parola. 1994. V. 6.p.
A Vasutas Önkéntes Támogatási Alap példája is bizonyítja, hogy az önsegélyező mozgalom ismételt fejlődésnek indulása a szociális biztonság megteremtésének kezdetét jelenti.
- csoportok
- fejlesztések
"Cselekedni helyi, lobbyzni magas szinten kell" /Varga Matild = = Parola. 1997. I. 2-3.p.
Útkereső szeminárium a közösségi alapú, önsegítő munkahelyteremtésről Kunbábonyban, 1997. június 28-29-én a Közösségfejlesztők Egyesülete szervezésében.
A Mánfai Önsegítő Mezőgazdasági Csoport /Schmidt Melinda = = Parola. 1999. 3-4. 1-5.p.
E közösség egy baranyai kis faluban működik. Létezése példa arra, hogy egyszerű, nagyrészt iskolázatlan emberek is válhatnak települési szervező erővé a közösségi munka által. Az esettanulmány az e felismeréshez vezető igen rögös útról szól.
Lásd még: Közösségi
munka
Tizenéves tanácsadó: Információs és Fejlesztő Egyesület = = Parola. 1992. III. 15.p.
1987 óta működik Budaörsön ez a segítő szolgálat, mely a fiatalokat információval, élethelyzeteikben tanácsokkal, folyamatos támasszal segíti.
Az önszerveződés alakulása Magyarországon /Vercseg Ilona = = Parola. 1994. II. 4-6.p.
Az önszerveződés gyakorlata és igénye a modern társadalmak terméke. A cikk témái:
- Az önszerveződés kezdetei.
- Amerika példája az önszerveződés segítésének kialakulására.
- Az önszerveződés, a civil társadalom hagyományai.
- A működés feltételei.
A cikk után témához kapcsolódó irodalom is található.
Ami összeköt, avagy egy francia kapcsolat /Pósfay Péter = = Parola. 1994. VI. 16-17.p.
A Közösségszolgálat Alapítvány meghívására 18 francia kolléga érkezett Felső Szavoja-ból Vas megyébe. Itt tartózkodásuk eseményeit, a szakmai programokat ismerteti a cikk.
Egy barátság motívumai /Blin Paul = = Parola. 1994. IV. 12-13.p.
Fodor Gábor Művelődési- és Közoktatási miniszter 1994-ben Paul Blinnek, a franciaországi Magyarbarát Közösségek Társasága elnökének, a magyar-francia közművelődési és egyesületi cserékért végzett tíz éves tevékenységéért a PRO CULTURA HUNGARICA emlékplakettet adományozta. A cikkben a kitüntetett számol be új dinamikát, humanista és közösségi megújulást jelentő tevékenységéről.
Privát internacionalizmus (avagy a: Clos Normand apoteózisa) /Balipap Ferenc = = Parola. 1991. III. 10-11.p.
A cikk a Népművelési Intézet által 1984-ben életrehívott magyar-francia közművelődési és egyesületi cserekapcsolatok hatékonyságáról, közösségteremtő erejéről tudósít. E kezdeményezés kapcsán kb.: másfélezer magyarországi közművelődési szakember, csoport, együttes jutott el Normandiába, s fogadtak viszont francia kollégákat. Sajnos ez a kapcsolat egyenlőre véget ért.
Szováta rendben: Kezdetben volt a forradalom /Takáts Péter = = Parola. 1994. I. 14.p.
Százhalombatta Szovátát választotta "ikervárosának". E sokszínű partnerkapcsolatról számol be a cikk.
Borostyánkő Út Program: A Közép-Európai Enviromental Partnership irodák kezdeményezése a fenntartható fejlődés elősegítésére = = Parola. 1997. II-III. 1, 3.p.
A "Borostyánkő út" programot a szlovák, a lengyel és a magyar alapítványok közösen dolgozták ki. A program magyarországi koordinátora az Ökotárs Alapítvány. Céljuk: katalizálni a civil, az önkormányzati és a gazdasági szféra közötti együttműködés kialakulását.
A civil társadalmi szervezetek ereje minden demokrácia jellemzője: A Civicus egy szerény válasz a kihívásra.
Lásd: Nem kormányzati szervezetek,
NGO-k stratégiája
Felhívás partnerségi cselekvésre: A Prince Of Wales Business Leaders Forum munkatársának összefoglalója a koppenhágai csúcstalálkozóról. /Nelson, Jane = = Parola. 1995. II. 4.p.
A fejlődés partnerségi megközelítése a Kelet-európai régióban /Simpson Susan = = Parola. 1996. III. 16-17.p.
A cikk ismerteti azokat a célokat, melyek eléréséért a The Prince Of Wales Business Leaders Forum dolgozik. A partnerségi cselekvés néhány olyan példáját ismerteti, amelyek az elmúlt években jelentek meg Közép-Európában.
A filantrópiától a partnerségig: Nemzetközi Szimpózium Londonban /Solymosi Judit = = Parola. 1995. IV. 8.p.
A Prince Of Wales Business Leaders Forum öt évvel ezelőtt alakult meg. A jubileum alkalmából nemzetközi szimpoziumot rendeztek a társadalmi szektorok közötti partnerség témakörében a hatékonyság, az eredményesség mérése, a partnerség alapelveik stb. témakörében.
Ismét a partnerségépítésről /Solymosi Judit = = Parola. 1996. II. 7.p.
"Tanuljunk a tapasztalatokból" címmel a The Prince of Wales Business Leaders Forum nagyszabású képességfejlesztő programot bonyolított le. A zárókonferenciára 1996. június 22-26-a között Budapesten került sor.
Kapcsolatépítés a közélet szektorai között: Hercegi üzenet = = Parola. 1994. III. 1, 4-6.p.
1994. áprilisában a walesi herceg által létrehozott Prince of Wales Business Leaders Forum és annak magyar tagszervezete egynapos konferenciát szervezett, melynek célja az állami, az önkéntes és az üzleti (vállalati) szektor együttműködésének népszerűsítése volt.
Közösségfejlesztési partnerség-építés Közép- és Kelet-Európában = = Parola. 2001. 3. 12-14.p.
A magyar Közösségfejlesztők Egyesülete tagjainak volt
alkalmuk bepillantani néhány közép és kelet-európai közösségfejlesztő egyesület
munkájába. (Lengyelország, Románia, Szlovákia) E partnerszervezeteket bevonják
saját "Képzők képzője" programokba. Azt szeretnék elérni, hogy a
közösségfejlesztés hozzá tudjon járulni régiónk és országaink fejlődéséhez, a
részvételi demokrácia, az önsegítés és önszerveződés széleskörű alkalmazásához.
Kutatások az önkormányzati és a civil szféra együttműködéséről /Solymosi Judit = = Parola. 1996. III. 4-5.p.
Lásd: Kormányzati szervezetek .....
Mi megtanultuk, hogy a partnerség életbevágóan fontos: Részletek Károly walesi hercegnek 1995. december 12-én a The Prince Of Wales Business Leaders Forum fennállása 5. évfordulóján elmondott beszédéből. = = Parola. 1996. III. 2.p.
Partnerszolgálat = = Parola. 1996. I. 10.p.
Létrehozója a Közösségfejlesztők Egyesülete és a Közösségi Kapcsolat Alapítvány. A partnerségszolgálat összekötő, közvetítő és kapcsolatteremtő új szolgáltatás az üzleti szféra vállalatai, illetve a civil szervezetek kezdeményezései és projektjei között.
Lásd még: Kommunikáció
Partnerség -mit, miért, hogyan? /Tennyson, Ros = = Parola. 1996. III. 3.p.
Témák:
- Miért van szükség partnerségre?
- Mit jelent a partnerség?
- Hogyan építsük a partnerséget?
- Helyi cselekvés - globális gondolkodás.
Partnerség - újpesti módra = = Parola. 1996. II. 12.p.
Egyre gyakoribb a társadalom különböző szektorai közötti együttműködés kapcsán a partnerség kifejezés emlegetése. A cikkben Újpest alpolgármestere beszél a civil szervezetek és az önkormányzat kapcsolatáról.
A piaci szektor-partner a fejlesztésben /Nelson, Jane = = Parola. 1996. III. 7.p.
A cikk Jane Nelson "Az üzleti szféra-partner a fejlődésben" című új publikációjának adaptációja.
Talán együtt ......?: Walesi tapasztalatok a partnerség-építésről /Solymosi = = Parola. 1995. II. 1, 3.p.
A partnerség-építésre azért van szükség, hogy legyen egy olyan fórum, amelynek keretében "egymásra találhatnak" a közös cselekvés érdekében.
Hogyan pályázzunk?: 10 jó tanács pályázatok készítéséhez /Péterfi Ferenc = = Parola. 1991. IV. 9.p.
(fund-raising)
Az egyesületek pénzforrásteremtő lehetőségei: Fundraising tippek /G.G. = = Parola. 1994. IV. 10-11.p.
Az amerikai Joe Szakos egy éve él Magyarországon, s a civil egyesületek képzését segíti. A képzés egyik sarkalatos pontja a pénzforrások előteremtése, az, hogy nem pénzt kell kérni, hanem egy jó cél támogathatóságát kell felajánlani. Fontos annak megértése, hogy mindenki vállalhat valamilyen részt a közös pénzteremtésben.
- kialakulása
- jellemzői
A polgárosodásról /Tőkéczki László = = Parola. 1994. IV. 3-5.p.
Cikk a polgárosodás történeti folyamatáról.
- megoldás
A csoportos problémamegoldás segítése /Pósfay Péter = = Parola. 1992. IV. 8.p.
E munka fázisai:
- feladat/probléma-meghatározás előkészítése,
- probléma-meghatározás,
- a problémacsoportok rangsorolása, súlyozással,
- a problémamegoldás első szakasza,
- felelősségvállalás-azonosulás.
- együttműködési programok
Kistérségi összefogással falvainkért = = Parola. 1994. I. 4.p.
Lásd: Fejlesztési tervek
-
programok
-
szervezetek
Együtt élni egy otthonban = = Parola. 1990. II. 5.p.
Lásd: Közösségi
- csoportok
Francia anzikszok /Horváth Ágnes = = Parola. 1995. I. 16.p.
Lásd: Szociális
és közösségi munka kapcsolata
Szociális segítőmunka az utcán = = Parola. 1998. II-III. 10-11.p.
Lásd: Szociális
- munka
Újra Dolgozni Program Baranya megyében. Partneri segítség a tartós munkanélkülieknek. = = Parola. 1999. 1. 15.p.
A cikk a Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont új programjának megvalósítási tervét ismerteti.
Lásd még: Szociális
munka
A settlement-gondolat időszerűsége Magyarországon /Zám Mária = = Parola. 1994. II. 12.p.
A settlement-gondolat Magyarországon a '80-as években meginduló szociálismunkás-képzésben vetődött fel. Fő ismérvei:
- egyetemes átfogó gondozás,
- egyéni, családi, közösségi szociális munka,
- szolgálat jellegű,
- egész életet átfogó, célra irányuló munka.
Bemutatkozik az Európai Kerékpáros Szövetség = = Parola. 1993. I. 18.p.
Emberi Erővel!: People Power /Isé Zsuzsanna = = Parola. 1993. V. 17.p.
A Santa Cruzban megalakult mozgalomról, mely a kerékpározás előnyeit hirdeti.
Regionális kerékpárút - hálózat /Kelemen József = = Parola. 1995. V. 20.p.
A Kerékpáros Centrumok feladata a magas színvonalú kerékpáros turizmus szervezése és koordinálása.
Fölhívás szabadművelődésre = = Parola. 1990. I. 12.p.
A Kós Károly Céh országos kultúrális egyesület fölhívással szorgalmazza a helyi szabadművelődési bizottságok megalakítását országszerte.
- munka
Egy utcai szociális munkás monológja = = Parola. 1996. I. 16-17.p.
A cikk Nagy Zoltánról készült portré, aki a szipósok, szenvedélybetegek segítése érdekében tevékenykedik.
Emmans-i közösségek Franciaországban /Solymosi Judit = = Parola. 1995. II. 2.p.
Az Emmans mozgalom alapelvei:
- közösségi élet,
- munka,
- segítségnyújtás a legelesettebbeknek.
E közösségek lehetővé teszik, hogy a társadalom szélére került emberek közösen éljenek, dolgozzanak és éljék meg a szolidaritás élményét.
A settlement-gondolat időszerűsége Magyarországon /Zám Mária = = Parola. 1994. II. 12.p.
Lásd: Settlement - házak
Szociális segítőmunka az utcán = = Parola. 1998. II-III. 10-11.p.
A Civil Rádió műsorában Magyar Ádám faggatja Urbán Beatrixet, aki utcai szociális munkás, a Láncszem gondozó bázis vezetője.
A szociális Szakmai Szövetség = = Parola. 1997. I. 8.p.
A Szövetség célja a szociális szakma szakmai öntudatának kialakítása, a szociális szempontok megjelenítése a politika kormányzati, helyi- és közéleti szintjein.
- és közösségi munka kapcsolata
"Akkor életképes egy település, ha abban életképes közösségek vannak": Teológusból lett polgármester / Péterfi Ferenc = = Parola. 1992. I. 6.p.
Bencsik János szociális munkásból lett Tatabánya polgármestere. A vele készült interjúban az egész országra vonatkoztatható szociálpolitikai kérdések kerültek szóba.
"Borbála" Ifjúsági Népfőiskola és Segítőház /Pörös Béla = = Parola. 1992. III. 14-15.p.
Lásd: Ifjúsági
- önkéntes szervezetek
Egyesület alakult a napközbeni kisgyermek ellátás segítésére = = Parola. 1998. I. 7.p.
Egy települési - közösségi összefogás esélyei Pest megye egyik kisvárosában /Rédei Ágnes = = Parola. 2003. 1-2. 24-25.p.
A Közösségfejlesztők Egyesülete az ELTE Szociális Munka Tanszékével együttműködésben az elmúlt évben több alkalommal szervezett "Közösségi munkás" továbbképzést a szociális területen dolgozók számára. A cikk a Dabason dolgozó szociális munkás programját ismerteti. Rédei Ágnes 1998. óta a dabasi gyermekjóléti szolgálat munkatársa s fő tevékenységi területe a 12-18 éves gyermekek és fiatalok hasznos szabadidejének megteremtése.
Francia anzikszok /Horváth Ágnes = = Parola. 1995. I. 16.p.
Példák a szociális, segítő munkára, szervezetekre:
- "Munkával Segítő Központ, a hajléktalan, munkanélküli fiatalok háza.
- Egyesület, mely fogyatékos emberek részére biztosít munkát.
- Franciaország legerősebb bankhálózata, a Crédit Mutuel, fontosnak tartja a szociális és kultúrális
munka támogatását.
- Egy helyi rádióról.
A "Head Start" óvodai program /Harkai Nóra = = Parola. 2002. 2. 8-9.p.
A Soros Alapítvány 1994. szeptemberében Közép-, illetve Kelet-Európa 15 országában új óvodai reformprogramot vezetett be. A cikkíró szociális munkásként működött közre a program megvalósításában, melynek célja az volt, hogy a szülő minél több időt töltsön el az óvodában, minél aktívabban bekapcsolódjon gyermeke óvodai életébe, ezáltal a családi és óvodai nevelés egységesebbé váljon, mely az amerikai "Head Start" - óvodai nevelést támogatóprogram mintájára épült. A program szellemisége: a hátrányos helyzetű gyermekek előnyhöz juttatása, amit még viszonylag korai életkorban, természetes közegben és preventív módon valósít meg. A budapesti Murányi utcában folyó kísérleti program ráirányította a figyelmet a közösségi szociális munka gyakorlásának szükségességére.
Közösségépítés Káposztásmegyeren: Kováts Flórián interjúja a Civil Rádió 1994. VI. 11-ei adásában hangzott el = = Parola. 1994. IV. 14-15.p.
Lásd: Közösségfejlesztés-, szervezés
- módszerei,
- példái
Lakáskörülmények és szociális munka /Uwe Majewski = = Parola. 1991. IV. 12.p.
Lásd: Lakás
- sal
kapcsolatos állampolgári akciók
Lángos és társadalmi beilleszkedés /Blin, Erik és Solymosi Judit = = Parola. 1996. I. 2.p.
Lásd: Hátrányos helyzetű
Önkényes lakásfoglalók: Közösségi szociális munka lehetőségei /Madlena Erzsébet = = Parola. 1992. II. 8-10.p.
A cikk az ESÉLY Családsegítő és Közösségfejlesztő Szolgálat beszámolójának részlete, mely Németországban a Kelet-Nyugat Szeminárium címmel rendezett konferencián hangzott el. A cikk kiegészítő anyagként javaslatot is közöl az önkényes lakásfoglalók helyzetének rendezésére.
Lásd még: Családsegítő munka
Szociális-jóléti szolgálatok önkéntes szervezetek és egyesületek Katalóniában = = Parola. 1991. II. 15-17.p. Josefina Fernandez i Barrera előadása a Közösségfejlesztők Egyesülete által szervezett magyarországi körúton, amely elhangzott Debrecenben és Budapesten a közösségfejlesztők és szociális munkások körében.
Szociálpolitika kényszerpályán /Zám Mária = = Parola. 1991. IV. 16-17.p.
Egy távlati szociálpolitikai program kidolgozása elkerülhetetlen. Fő célkitűzése: a középrétegek létbiztonságának a szavatolása, lecsúszásuk megakadályozása és a szegények elnyomorodásának minimalizálása.
- i munka
- i tanácsok
Egy szomszédsági közösség St. Louis-ban /Georg Eberle = = Parola. 1993. I. 4-5-6-7.p.
Elhangzott 1992. márciusában a németországi Buckowban a Szomszédsági Szervezetek Nemzetközi Szövetségének Kelet-Nyugat Szemináriumán. Szomszédsági munkával kapcsolatos irodalom is található itt.
Szomszédsági fejlesztőmunka Kőbányán = = Parola. 1998. I. 10-14.p.
Közösségi felmérés tapasztalatairól szól a tudósítás, mely felmérés a "Kisgyermekek napközbeni ellátása" projekt része.
Szomszédsági fejlesztőmunka Kőbányán: Háttéranyag a kőbányai önkormányzat képviselőtestülete számára. (Információk és helyzetértékelés az adatok értelmezéséhez.) /Gosztonyi Géza, Makk Katalin, Péterfi Ferenc, Vercseg Ilona = = Parola. 1998. I. 10-11.p.
1996-ban indult az a közösségfejlesztői folyamat, amelynek egy szakaszáról, az elvégzett közösségi felmérés tapasztalatairól tudósít a cikk.
Szomszédsági munka Svédországban /Pia Sellstrom = = Parola. 1997. II-III. 29-31.p.
A cikk egy svéd közösségfejlesztési esettanulmányt mutat be.
Szomszédsági stratégia: Egy példa a gyakorlati munkára /Tony Gibson = = Parola. 1992. IV. 6.p.
A szomszédság, mint a társadalmi cselekvés színtere /Vercseg Ilona = = Parola. 1992. IV. 3-5.p.
A cikk témái:
- a szomszédság, mint funkcionális közösség,
- a szomszédság jelentősége a nagyvárosban,
- a szomszédsági munka története,
- a szomszédság növekvő szerepe,
- a szomszédság és az idő dimenziója.
Bárcsak sokáig tartana ! A Longo Mai szövetkezetek húsz éve = = Parola. 1993. VI. 12-13.p.
A civil mozgalom közösségei megtalálhatók Európa számos országában. Céljuk olyan Európát építeni, amely a nyelvi, nemzetiségi és földrajzi akadályokat elutasító közösségeken alapul.
Az első magyar szövetkezetfejlesztési tanfolyam /Vercseg Ilona = = Parola. 1994. V. 10-12.p.
A tanfolyam célja: közösségfejlesztők kiképzése közösségi vállalkozások fejlesztésére. Ebben mindkét elem - a közösség - fejlesztői és az üzleti - egyaránt fontos.
Az Etei Tejszövetkezet /Fábiánné Szabó Irén = = Parola. 1995. I. 2-3.p.
A cikk ismerteti a Komárom-Esztergom megyében létesült szövetkezet alapításának közvetlen előzményeit, személyi- és tárgyi feltételeit, tanulságait.
Közösségi vállalkozásokat segítő szolgálat = = Parola. 1999. 3-4. 20-21.p.
A közösségfejlesztők egy szakmai csoportja már több éve azon munkálkodik, hogy a közösségi alapon szerveződő szövetkezetek és vállalkozások segítésére megfelelő intézményi formát találjon. E terveket a közösségeknek a gazdasági életben is lehetséges önszerveződő szerepét kívánja hangsúlyozni.
"Kutya nélkül eb a pásztor": Az Etei Tejszövetkezet története II. rész /Fábiánné Szabó Irén = = Parola. 1996. II. 1-3.p.
A cikk az 1995. I. számban megjelent híradásnak folytatása.
Fejezetei:
- A közös legeltetés - közös megoldása.
- A szövetkezet közös beszerzései.
- Amiért MÉGIS érdemes tovább küzdeni.
(I. rész: Az Etei Tejszövetkezet)
Mezőgazdasági egyesülettől a szövetkezetig /Nógrádi Zoltán = = Parola. 1995. III. 17-18.p.
Lásd: Nonprofit szervezetek
Az összeomlás után - a közösségi gazdaság erősödése /Guy Dauncey = = Parola. 1998. II-III. 6-7.p.
A könyv megjelenése a Göncöl Kiadó gondozásában 1998. végére várható. A könyv olyan példákat mutat be, amelyek már egy eljövendő, közösségi alapú világ és gazdaság csírái lehetnek.
Svédországi szövetkezetek (3.) Mészáros Zsuzsa = = Parola. 1999. 1. 6-7.p.
A cikk svédországi példákat mutat be a szövetkezetek alapításával kapcsolatban:
- Lakásbérlők Szövetkezete (MSB), Skora
- Kutyamegőrző, Falköping
- Gépgyűrű szövetkezet, Skaraborg
Svédországi szövetkezetek és projektek a munkanélküliség enyhítése érdekében /Mészáros Zsuzsa = = Parola. 1998. II-III. 1,4-5.p.
A cikkíró 1997. októberében négyhetes svédországi tanulmányúton vett részt abból a célból, hogy működő szövetkezetekben, projekteken keresztül ismerje meg a szövetkezetfejlesztők munkáját. Az alábbi szövetkezetekről tudósít írás:
- lakásszövetkezetek,
- mozgássérültek által működtetett szövetkezetek,
- mezőgazdasági gépkölcsönző (gépgyűrű) szövetkezet.
Svédországi szövetkezetek és projektek a munkanélküliség enyhítése érdekében 2. /Mészáros Zsuzsa = = Parola. 1998. IV. 17-19.p.
Néhány gyakorlati példa és ötlet bemutatása:
- női vállalkozók segítése Skaraborg megyében,
- női vállalkozók háza Skarabrogban,
- szabás-varrás szövetkezet,
- szövetkezeti óvoda Göteborgban,
- Finn nyugdíjasok háza,
- Felnőttképzési Központ, FNV
- Mozgássérülteket segítő szövetkezet, Srentorpf.
Svédországi szövetkezetek (3.) Mészáros Zsuzsa = = Parola. 1999. 1. 6-7.p.
A cikk svédországi példákat mutat be a szövetkezetek alapításával kapcsolatban:
- Lakásbérlők Szövetkezete (MSB), Skora
- Kutyamegőrző, Falköping
- Gépgyűrű szövetkezet, Skaraborg
Szövetkezetfejlesztés = = Parola. 1994. II. 16-17.p.
1994. áprilisában tartották az angol-magyar szövetkezetfejlesztési tanfolyam első szemináriumát. Itt tartott előadást Judith Reynolds, előadásának rövidített változatát közli a cikk.
Lásd még: Gazdasági fejlesztés
Szövetkezetfejlesztési tanfolyam közösségi munkások számára: tervezet /Judith Reynolds = = Parola. 1993. III. 4-5.p.
A Devon-i Szövetkezetfejlesztési ügynökség, a Közösségfejlesztők Egyesülete és a Magyar Művelődési Intézet Judith Reynolds vezetésével szövetkezetfejlesztési tanfolyamot szervez Magyarországon.
A szövetkezetfejlesztési munka a közösségfejlesztésnek egy, a helyi munkahelyteremtéssel kapcsolatos lehetséges ága.
Lásd még: Gazdasági fejlesztés
- fogyasztási- és értékesítési
Az újjászerveződő Hangya szövetkezeti mozgalomról = = Parola. 1990. I. 4.p.
A Közösségfejlesztők Egyesülete felkérésére Kiss János, a "Hangya" Rt. elnök-vezérigazgatója előadást tartott a nagy hagyományokkal rendelkező Hangya-szövetkezetek területeiről, szervezési tudnivalóiról.
VE-GA Szövetség: Részletek a VE-GA - Gyermek- és Ifjúsági Szövetség Manifesztumából = = Parola. 1995. II. 16-17.p.
A szövetség elsősorban helyi érdekvédelmi, kultúrális, szociális- és önsegítő tevékenységet végez.
A kisstílűségtől a nagyvonalúságig: A szponzorálás, mint szakma = = Parola. 1996. III. 14.p.
A szponzorálás szakma. A projekt készítésnek is meg vannak a saját szabályai. Ezeket ismerteti a cikk.
- fejlesztés
Ajánlások a községi és kisvárosi településfejlesztési koncepciók készítéséhez: Településfejlesztési füzetek = = Parola. 1995. I. 9.p.
Ez a füzet a falusi-kisvárosi településfejlesztési elképzelések összefoglalásához és megfogalmazásához kíván hasznosítható segédletet adni.
Bemutatjuk a Zalai Falvakért Egyesületet = = Parola. 1997. I. 4.p.
A Zalai Falvakért Egyesület települési önkormányzatok, kistérségi társulások, civil szervezetek, intézmények és magánszemélyek egyesülete.
Cserehát - 95. Kistérségi Térségfejlesztési Konferencia 1995. október 5-6-7. Gagyvendégi felhívása az országban működő kistérségi fejlesztő szervezetekhez = = Parola. 1995. IV. 4.p.
Tanácskozás a hazai kistérségfejlesztés tapasztalatairól, feltételeiről, továbblépési lehetőségeiről.
A dörögdi medence organikus fejlesztése /Vásárhelyi Judit = = Parola. 1995. III. 13.p.
A Független Ökológiai Központ a Balaton-felvidék öt kis falujának fejlesztése érdekében népfőiskolát hozott létre, mely megteremtett egyfajta jövő iránti érdeklődést. Az itt végzett fejlesztő munka kiinduló pontja az volt, hogy ezeken a kistelepüléseken a legnagyobb természeti erőforrás a talaj.
Egy elfelejtett falu helyi társadalmának felélesztéséről /Pocsajiné Fábián Magdolna = = Parola. 2003. 1-2. 16-18.p.
Furugy a Körösök Völgyében található kistelepülés. Az esettanulmány az itt végzett közösségfejlesztői munkáról számol be.
Lásd még:
Közösségfejlesztés-, szervezés
A folyó út legyen, ne határ /Kecskeméthy Gyuláné = = Parola. 1995. III. 14.p.
A szerző, ki 27 éve település- és közösségfejlesztő, a civil szervezetek és az önkormányzatok összefogásán munkálkodik. E cél hozta létre az Ipoly Szabadegyetemet, mely az Ipoly vízgyűjtő területén 140 települést célzott meg programjával. Azt szeretnék, hogy a mesterséges határral kettéválasztott, egykor virágzó gazdasági- és kultúrális terület ismét magára találjon.
Gondolatok a térségfejlesztésről /Guitprechtné Molnár Erzsébet = = Parola. 1994. II. 7.p.
Zala megyében ZALA-KAR néven kistérségi társulás jött létre, melynek célja, hogy közös összefogással tevékenykedjenek a térség felemelkedése érdekében. Munkájuk legfontosabb eleme a közösségfejlesztés.
A helyi fejlesztések szerepe és lehetősége a Dél-Dunántúl falvaiban I. rész: /Faludi Erika = = Parola. 1994. V. 1, 4-5.p.
Lásd: Helyi
- fejlesztések
A helyi fejlesztések szerepe és lehetősége II. rész: /Faludi Erika = = Parola. 1994. VI. 4-5.p.
Lásd: Helyi
- fejlesztések
Hogyan fakasszunk forrásokat? /Louis, Caul-Futy = = Parola. 1995. III. 3-5.p.
Lásd: Közösségfejlesztés-, szervezés
Kistérségi együttműködést segítő fejlesztési folyamat /Pósfay Péter = = Parola. 1995. II. 7-8.p.
A cikk a címben jelzett folyamatvázlatot ismerteti,
megjegyezve, hogy az adott térség sajátosságai a részleteket sokban
befolyásolhatják, egyes elemek nagyobb jelentőséget, mások kisebb hangsúlyt
kaphatnak a folyamatban.
Kistérségi fejlesztés a Bugac-majsai homokhátságon /Markolt Endre = = Parola. 1995. III. 16.p.
Jászszentlászlót és kiterjedt tanyavilágát segíti a Jóléti Szolgálat Alapítvány, mely felvállalta
- a közművelődés szervezését,
- a mezőgazdaság segítését,
- a falusi turizmus fejlesztését,
- a közösségek fejlesztését, segítését.
Megalakult a Bugac-Majsai Homokhátság Kistérségfejlesztési Társulás.
Kistérségi fejlesztési program a Kis-Zagyva-Völgyben /B. Szolnoki Ildikó - Brunda Gusztáv = = Parola. 1995. I. 1, 4-5.p.
A térségfejlesztésben - csakúgy, mint a közösségfejlesztésben nincsenek receptek, előre prognosztizálható technológiai sorok, hanem szemlélet van és technikák, amelyeket ismerni és fejleszteni kell.
Kistérségi összefogás a Sárvíz mentén: Közösség, hagyomány, kultúra /Kiss Balázs = = Parola. 1999. 3-4. 8-10.p.
A cikkíró településmérnök 1997-től kíséri figyelemmel a Mezőföld nyolc közösségének szerveződését, fejlődését. Az írás bemutatja, hogy hogyan lehet igazán szerves polgári fejlődést gerjeszteni a helyi társadalom civil szféráinak segítségével.
A Kispadon: a Felső Szabolcsi Térségi Fejlesztő Társulás /Faludi Erika = = Parola. 1996. I. 3.p.
A tizenegy települési önkormányzatot magában foglaló Felső Szabolcsi Térségi Fejlesztő Társulás polgármesterei számára a Kispad Alapítvány három napos képzést szervezett a térség problémáinak teljes körű áttekintése érdekében. Célja az volt, hogy egy kistérségben segítséget nyújtson az önerős fejlődéshez, a bizalom és az önbizalom erősödéséhez, az érdemi együttgondolkodáshoz.
Kistérségek jövője a területfejlesztésben = = Parola. 1998. II-III. 32-33.p.
A cikk a Kistérségi Fejlesztő Szervezetek Országos Klubja és a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács által szervezett konferencia ajánlásait tartalmazza.
Nagyszékely és kistérsége /Donát Jordánka = = Parola. 1995. III. 15.p.
Az 500 lakossá zsugorodott Tolna megyei kistelepülés lelkipásztora azon fáradozik, hogy terület- és közösségfejlesztő munkája révén az egykori nagy múltú faluból és környékéből ismét emberközpontú, megélhetést és műveltséget adó település legyen.
A szatmári fejlesztőmunka: I. Szándékok, célok, tervek /Beke Pál = = Parola. 1997. IV. 5-7.p.
1. Gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés.
2. Az idegenforgalom fejlesztése.
A szatmári fejlesztőmunka: II. Határon innen és túl /Beke Pál = = Parola. 1998. I. 14-17.p.
1. Javaslat a két megye (a hazai Szabolcs-Szatmár-Bereg és a túloldali Satu-Mare) vezetőinek közös megbeszélésére.
2. Javaslat a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg és a romániai Szatmár megye határmenti településeinek polgármesteri találkozójára.
A szatmári fejlesztőmunka: III. /Beke Pál = = Parola. 1998. II-III. 18-19.p.
I. A fejlesztéshez meglévő szervezeti és egyéb feltételek.
II. Hol tartunk most?
III. Milyen adottságok vannak a fejlesztéshez?
A szatmári fejlesztőmunka: IV. Útközben /Beke Pál = = Parola. 1998. IV. 8-9.p.
A településfejlesztés közügy /Loydl Tamás = = Parola. 1995. III. 6-7.p.
Települési közösség nélkül nincs településfejlesztés. Az igényeket a közösségnek kell megfogalmaznia.
A településfejlesztés térségi összefüggései /Miklóssy Endre = = Parola. 1995. III. 8-9.p.
Az alábbi elveknek kell érvényesülniük:
- szubszidiális elv,
- a támogatás elve,
- programozási elv,
- a partnerség elve.
Térségfejlesztés - Vállalkozás fejlesztés = = Parola. 1996. II. 8-10.p.
Az "Őrhegy" Egyesület az Emberért és a Térségért Észak-Magyarországon a térség polgármestereinek és civil szerveződéseinek kezdeményezésére alakult. A megvalósítandó térségfejlesztési program a következő modulokból áll:
- humán programok,
- gazdasági programok,
- környezetvédelmi program.
Vidékfejlesztési tréning /Csonka Bernadett = = Parola. 1997. I. 4-5.p.
A Zalai Falvakért Egyesület kezdeményezésére Sümegen intenzív tréningen vettek részt Belső Göcsej Kistérségeinek vezetői településük helyzetének javításáért, a vidék szépüléséért.
A ZALA-KAR Térségi Innovációs Társulás kialakulásának és fejlődésének tapasztalatai /Herpainé Márkus Ágnes, Guitprechtné Molnár Erzsébet = = Parola. 1995. IV. 5-7.p.
A ZALA-KAR fejlődésének szakaszai:
1. Előzmények, a "bemelegítés" időszaka.
2. A tényleges együttműködés igényének megfogalmazódása.
3. A Térségfejlesztési Iroda létrehozása.
4. A tudatos gyakorlati fejlesztés beindulása.
5. És a jövő ....?
A ZALA-KAR értékei és elvei.
- felmérés
Ismerd meg a településed I. = = Parola. 1997. II-III. 8-10.p.
Ismerd meg a településed III. = = Parola. 1998. I. 8-9.p.
Ismerd meg a településed IV. = = Parola. 1998. II-III. 24-25.p.
Ezzel a címmel készül a Közösségfejlesztők Egyesülete szerkesztésében egy angol szakkönyv fordítása, mely segítséget nyújt egy-egy település, városrész, lakónegyed társadalmi helyzetének, természeti adottságainak feltárásához.
- politika
Példa a Kistérségi összefogásra: Archamps = = Parola. 1993. VI. 15.p.
A cikk Svájc egyik térségét mutatja be.
A turizmus, mint fejlesztő munkalehetőség /Vercseg Ilona = = Parola. 1991. IV. 1, 6.p.
Az egyik legnagyobb gazdasági és szellemi húzóerő a turizmus. Olyan egyediségre épít, aminek másutt nem lehet konkurenciája, hiszen minden faluból csak egy van.
Családi vállalkozásból országos szervezet /Pocsajiné Fábián Magdolna = = Parola. 1991. I. 10.p.
A cikkíró Szeverényi Tiborral készített interjújában egy sikeres családi vállalkozás útját követi végig, mely bizonyíték arra, hogy jó gazdaság-politika nélkül nincs jó szociálpolitika.
Gazdaságfejlesztés és vállalkozás - élénkítés: A Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Területfejlesztési Kistérségi Önkormányzati Társulás programja /Mészáros Zsuzsa = = Parola. 2000. 1. 10-11.p.
A "Gyors Reagálás-program" 1996-ban kezdődött Magyarországon. E kifejezés mind a gazdaságfejlesztési, mind a válságkezelési modellt is jelöli, mely egy alulról építkező, a helyi szereplők széleskörű részvételén alapuló műhelymunka sorozatból áll. A program alapjellemzői: a helyi szereplők mindhárom (civil, vállalkozói és önkormányzati) szektorát érintő széleskörű összefogás és a helyi kezdeményezések fontossága.
Információk kisvállalkozóknak = = Parola. 1991. I. 1, 3.p.
A cikk szakmai segítséget kíván adni azoknak, akik mezőgazdasági kisüzem létesítésével foglalkoznak.
Interjú egy falusi vállalkozóval /N. Gárdonyi Géza = = Parola. 1991. I. 5.p.
Hideg József Röjtökmuzsajon, egy Sopron melletti faluban egy Kft. ügyvezető igazgatója. Nyugati példára hozták létre sikeres, orvosi műszereket gyártó kisüzemüket.
Maszek mozi kálváriája: /Pocsajiné Fábián Magdolna = = Parola. 1991. I. 8.p.
A cikk egy kulturális vállalkozás buktatóiról, sikertelenségéről szól, s kutatja annak okait.
A SEED Alapítvány = = Parola. 1991. I. 6.p.
A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítványt néhány magyar minisztérium, vállalkozói érdekképviselet és oktatási intézmény hozta létre 1989-90. fordulóján azzal a céllal, hogy segítse, támogassa a vállalkozókat, gyarapítsa az életképes vállalkozások számát. E tevékenységet ismerteti a cikk.
Térségfejlesztés - vállalkozás-fejlesztés = = Parola. 1996. II. 8-10.p.
Lásd: Település
- fejlesztés
Vállalkozás segítés Zalában: A Zalaegerszegi Vállalkozási Iroda tervezete. = = Parola. 1991. I. 4.p.
A cikk ismerteti a vállalkozási iroda célját, tevékenységét, működési formáját és pénzügyeit.
Vállalkozás - fejlesztő képzés Kunbábonyban /Mészáros Zsuzsa = = Parola. 1997. IV. 1, 8-9.p.
A Civil Kollégium Alapítvány egy speciális képzésen keresztül szeretne hozzájárulni a munkanélküliség enyhítéséhez az önfoglalkoztatás lehetőségének felméréséhez a Felső-Kiskunságban.
Vállalkozások, érdekképviselet, kistermelői szövetkezetek: Cséri Péter előadása a Közösségfejlesztők Egyesülete szakmai napján, 1990. április 16-án. (Rövidített változat) = = Parola. 1990. II. 10-11.p.
- felújítási programok
Városrészek rehabilitációja Pécs körzetében /Pörös Béla = = Parola. 1997. II-III. 26-28.p.
A nemzetközi együttműködési projekt teljes címe: A helyi önkormányzat, a települési részönkormányzatok és a helyi közösségek kooperációja a szociálisan- és fizikailag leépült városrészek, lakóterületek rehabilitációjában.
- közösségfejlesztés
Közösségi munka a városrészekben /Péterfy Ferenc = = Parola. 1995. V. 5.p.
Lásd: Közösségi
-munka
Városi fejlesztői munka Németországban - Essen /Cser Annamária = = Parola. 1998. IV. 10-14.p.
Az esettanulmány arról a gyakorlati munkáról szól, amelyet német közösségfejlesztő hallgatók végeznek Essen különböző szomszédságaiban. A cikk végén a szerző és egykori tanára Vercseg Ilona E-mail levelezése olvasható.
- fejlesztése
Civil szervezetek és vidékfejlesztés /Vercseg Ilona = = Parola. 1999. 1. 10-12.p.
Az előadás a "Kistérségek szerepe a vidékfejlesztésben" konferencián hangzott el. (1999. február 18-19. Kecskemét.)
Témái:
1. A harmadik szektor.
2. A harmadik szektor néhány jellemzője a számok tükrében.
3. Az önszerveződés gátjai.
4. A segítő szakmák és szervezetek szükségessége.
5. Kistérségfejlesztés.
Lásd még: Nonprofit szervezetek
Kultúra, közösség, gazda(g)ság, életminőség /Halász Tibor = = Parola. 1999. 1. 16-17.p.
A SAPARD előkészítését végző Földművelésügyi- és Vidékfejlesztési Minisztérium pályázatot írt ki kistérségek vidékfejlesztési programjainak elkészítésére. A programkészítés lelke a partnerség. E partnerek bekapcsolása a programkészítésbe a valódi siker feltétele. A közös gazdasági érdek tudatosítása aktivizálhatja a helyi közösségeket és új dimenziót adhat az együttműködésnek. Ezzel a gazdaságfejlesztés a közösségfejlesztés eszköze lehet és viszont.
Lásd még: Közösségfejlesztés-, szervezés
Vidékfejlesztési tréning /Csonka Bernadett = = Parola. 1997. I. 4-5.p.
A Zalai Falvakért Egyesület kezdeményezésére 1997. áprilisában intenzív tréninget szerveztek Sümegen, melynek során központi szerepet kapott a térségi szinten való gondolkodás fontossága és beépülése napjaink vidékfejlesztési gyakorlatába.