KALENDÁRIUMOK

Csapókerti Kalendárium. Szerk.: a Csapókerti Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat tagjai. Debrecen, 2002. Csapókerti Közösségi Ház.

Az első Csapókerti Kalendárium lelkes anyaggyűjtő és szerkesztő munka eredménye. Nemcsak helytörténeti tényeket közöl, hanem az emberi kapcsolatokra, a helyi cselekvésre is koncentrál. Leírja azokat a helyi kezdeményezéseket, amelyek a településrész életében megtörténtek. Fotókkal, térképekkel, interjúkkal, régi dokumentumokkal támasztja alá az ott élő emberek elbeszéléseit.

Képes krónika Hencida községről a Millennium jegyében. Szerk.: Horváth Sándor. Hencida, 2002.

A kiadványt Fónyad László polgármester köszöntő sorai vezetik be. E könyvet szeretettel ajánlja a Hencidán élőknek, az elszármazottaknak, gyűjtőknek és ismerősöknek. Tankönyvkiegészítésként ajánlja iskolásoknak, történelmi és földrajzi ismereteik bővítése céljából. Dr. Matolcsi Lajos meleghangú előszava e szép kis bihari falu múltjának, történetének felkutatására és megismerésére buzdít. Nagyobb fejezetei: - Hencida község címerének és pecsétnyomatainak leírása, régészeti emlékek, események jegyzéke Hencida község történetéhez, birtokos családok, községi elöljárók adatai.

A kötetet Hencidáról készült színes fotók zárják.

Nagyrábéi Falukönyv. Nagyrábé, 1992. Nagyrábéi Baráti Kör és Egyesület, Nagyrábé Nagyközség Önkormányzata.

„Életutak, emlékek, apáról-fiúra szálló történetek, egy generáció szenvedése, öröme-bánata a maguk egyszerű valóságában”. Ezekkel a szavakkal vezeti be Nagyrábé első falukönyvét Józsa Kálmán polgármester. A könyv - mely hagyományt teremtett - a Falukönyv Baráti Köre lelkes munkájával valamint Groskáné Piránszki Irén és Vercseg Ilona közösségfejlesztők szakmai segítségével készült. A kiadvány közreadja a baráti beszélgetések során felelevenedő emlékeket, pásztor-,summás és katodalokat, vőfélyrigmusokat. Visszaemlékezéseket olvashatunk többek között Pernyéspusztáról, a nagyrábéi malomról és Iparoskörről, a színjátszó körről és a Református Nőszövetségről. A falukönyvet korabeli fotók illusztrálják.

Nagyrábéi Falukönyv 2. Nagyrábé, 1995. Nagyrábéi Baráti Kör és Egyesület, Nagyrábé Nagyközség Önkormányzata.

A kalendáriumot Józsa Kálmán polgármester ajánló sorai vezetik be. Estébe nyúlóbeszélgetések alatt formálódott ez a könyv mely folytatása az 1992-ben megjelent első kötetnek. A visszaemlékezők lejegyzései nyomán egy régmúlt világ tárul az olvasók elé. Az egyéni sorsok egybefonódnak Nagyrábé történetével és a faluhoz való ragaszkodás követendő példáját adják. A kötetben olvashatunk-többek között-a nagyrábéi református templom történetét, a lakodalom, a temetkezés szokásait, a nagyrábéi zenekarok történetét. Nagyanyáink ételreceptjei-Parti Sándorné tollától-régi ízeket idéznek.

Nagyrábéi Falukönyv 3. Nagyrábé, 2001. Nagyrábéi Baráti Köt és Egyesület, Nagyrábé Nagyközség Önkormányzata.

A Millenium évében megjelenő harmadik kötet Józsa Kálmán polgármester ajánlja az érdeklődő olvasóknak. Három falukönyvben sikerült feldolgozni azokat a történeteket, eseményeket-írja a polgármester-melyek a múlt megismerését szolgálják, emlékeztetve mindenkit az eltelt évtizedek embert próbáló, nehéz, de szép időszakaira. A kötet visszaemlékezői négy fejezetben idézik a múltat: 1. Így éltük meg a II. világháborút. 2. Újrakezdés 3. Még egyszer Pernyésről 4. Kötődések. A kalendáriumot gazdag fotóanyag illusztrálja.

Első Püspökladányi Kalendárium 1995. Szerk.: Csontos Gabriella. Püspökladány, 1995. Püspökladány Közművelődéséért Alapítvány.

A kalendáriumot Csontos Gabrilla kiadványt köszöntő sorai vezetik be. Köszönetet mond mindazoknak, akik írásaikkal, visszaemlékezéseikkel, adatközlésükkel hozzájárultak a könyv megjelenéséhez. Az írások a régmúlt és a közelmúlt emlékeit idézik fel, melyek mindegyike közkincs, a jövő nemzedékének kincsestára. A Krónika fejezet szubjektív válogatás négy év eseményeiből. A Kalendáriumot Nagy Imre költő versei és Györfi Lajos szobrászművész rajzai gazdagítják.

Püspökladányi Kalendárium, 1998. Püspökladány, 1997. Eu-Kontakt Kiadó.

A negyedik Püspökladányi Kalendárium írásai - az előzőekhez hasonlóan - a régi hagyományok, emlékek, történetek továbbörökítői, továbbadói. A kötet írásai megmentik, megőrzik a múlt emlékeit, hiszen ha van múlt, akkor jövő is lesz. A kötetben írás olvasható pl: Karacs Ferencről, a régi ladányi nagyvásárokról, a magyarországi leventeintézmény rövid történetéről. Külön fejezet ismerteti a helyi civil szervezeteket. A kiadványt fotók illusztrálják.

Örökségünk. Gáborján, Hencida, Szentpéterszeg. Szerk.: Rácz Zoltán. A szerkesztésben közreműködött: Kiss Lászlóné Pásztor Irma. Debrecen, 1996. Rácz Építész Iroda. /Bihari falvak 1./

Ez a könyv az 1995-ben Gáborján, Hencida, Szentpéterszeg községekben összegyűjtött helytörténeti tárgyakból és emlékekből Örökségünk címmel megrendezett kiállítás anyagát és az azt kísérő előadássorozaton elhangzottakat tartalmazza és egészíti ki. A kiadvány, mely államalapításunk 1100. évfordulóján jelent meg, a térség földrajzi jellemzőit, élővilágát, határainak jeles kiemelkedéseit, árkait és földvárait, történetét a XVIII. századig, történeti néprajzát, építészeti értékeit és turizmusát ismerteti.

Szentpéterszeg első falukönyve. Szerk: Kiss Lászlóné Pásztor Irma, Szentpéterszeg 1996. Szentpéterszegi Önkormányzat Faluháza.

A falukönyv a Millecentenárium évében jelent meg. Múltat idéző írásai a mai és a jövőbeli tudatot erősítik, kifejezik a ragaszkodást a faluhoz, a szülőföldhöz. Valamennyi visszaemlékezés egyben hagyományápolás, az értékek továbbadása. Irás olvasható - többek között - színjátszókról, lakodalmas szokásokról, a kenyérsütésről, a szőttes készítésről. A Szentpéterszegi ki- kicsoda 1930-tól mutat be gazdálkodót, református lelkészt, református igazgató - kántórtanítót stb. A régi idők ételreceptjei és kordokumentumok. A kalendáriumot Fekete Borbála festőművész grafikái ékesítik.

Szentpéterszeg falukönyve 2. Szentpéterszeg, 1998. Bihar Közösségeiért Alapítvány. Felelős kiadó: Kissné Pásztor Irma.

A síkeres első Falukönyv és másfél eszetendő anyaggyűjtés után 1998 karácsonyán megjelent Szentpéterszeg második Falukönyve. Sikerült újra megmenteni egy darabka múltat, emlékeket, emberi sorsokat. Irások olvashatók - többek között - Szentpéterszeg történetéről a középkorban, Fekete Borbála festőművészről, rajztanárról, iskolába járó lányok viseletéről, gyermekjátékokról, hadifogoly emlékeiről, temetési szokásokról stb. Gazdag fotóanyag mutatja be a falu életét. A felelős kiadó zárszava további gyűjtésre és közreadásra buzdít.

Udvari Kalendárium 1998. Szerk.: Tóthné Szabó Mária. Kiadó: Parasztkórus Egyesülete, Sárrétudvari.

A kalendáriumot a felelős szerkesztő sorai vezetik be. A hónapokat Költő Nagy Imre és a helyi születésű Fekete György, valamint az itt szolgált Nagytiszteletű Nagy Ferenc lelkipásztor versei illusztrálják. A kalendárium Megemlékezések, Történetek - visszaemlékezések, Életutak, Bemutatkozások című fejezetei a szűkebb szülőföld tiszteletéről, szeretetéről példaképül állításáról szólnak. Helyet kapnak még a kiadványban a Sárrétudvari hiedelmekről, Sárrétudvari címeréről és szellemiségéről, receptekről és a Kalendáris megfigyelésekről szóló írások is.

Udvari Kalendárium 1999. Szerk.: Tóthné Szabó Mária. Kiadó: Parasztkórus Egyesülete, Sárrétudvari.

Az Előszót követően a hónapokat ebben a kalendáriumban is Költő Nagy Imre, Nagy Ferenc és Fekete György versei egészítik ki. Minden hónap után megtalálhatjuk az arra az időre eső gazdasági teendőket is. A kiadványban központi helyet kap a 125. éves énekkar köszöntése, a Zagyva László karnagy úrra való emlékezés, magas színvonalú munkásságának méltatása. A Gyökerek, Életutak, Elszármazottak írásaiból, Történetek - visszaemlékezések fejezetekben múltatidéző és emléketállító írások találhatók. Az Emlékeinkben élnek tovább című részben írások olvashatók pl. az udvari szélmalomról, a vasútról és a gőzmalomról. A kalendáriumot a Sárrétudvari általános és Alapfokú Művészeti Iskola Nevelőtestülete által készített 1998. évi Pedagógiai Program zárja.

Udvari Kalendárium 2000. Szerk.: Tóthné Szabó Mária. Kiadó: Parasztkórus Egyesülete. Sárrétudvari.

A felelős szerkesztő bevezető sorait Költő Nagy Imre, Nagy Ferenc, Fekete György és Nadár Ilona verseivel illusztrált naptár követi. A Történelmi visszatekintés fejezetben Gyarmati Péter tollából két írás is olvasható az 1848 - 49es szabadságharcról és az azt követő fegyverletételről. A Barangolás Sárrétudvarban című rész közli Rékasi Jánosné írásait a Falumúzeumról és a falu fürdőjéről. Az énekkari megemlékezések fejezetben a 125. éves kórusra és kiemelkedő karnagyára, Zagyva Lászlóra emlékezik testvére, Zagyva Imre. Fejezetek még: A szakma szeretete, Életutak, Érdekes emberekről, Oly távol van hazám, Üde percek, A tudomány világáról, Civil szervezetekről, Udvari sportéletéről.

Udvari Kalendárium 2001. Szerk.: Tóthné Szabó Mária. Kiadó: Parasztkórus Egyesülete. Sárrétudvari.

Visszaemlékezésekben, múltidézésben gazdag kötetet tarthat kezében az olvasó. A kalendárium hónapjait Bihari Dezső versei illusztrálják. A Történelmi visszatekintés című fejezetben többek között rövid kronológiai áttekintést olvashatunk a magyarok elmúlt1100 évéről és Nyíri Andrásról, a Rákóczi szabadságharc ezereskapitányáról. A Régmúlt idők nyomában fejezetben Rékasi Jánosné emlékezik az udvari varrónőkre, a helyi kosárfonókra. Láposi Gyuláné az óvodai életről ír, Csibiné Szabó Piroska: Bátyám Hegedűs Imrére emlékezik. Külön fejezetben idézik az udvari énekkar eseményeit. Az Akikre büszkék vagyunk részben többek között Cséri Lajos szobrászművészt idézi Zagyva Imre írása, Csibiné Szabó Piroska Sárrétudvar festőjét, Vigh Arankát mutatja be. A kötetben olvashatunk még a helyi szövetkezeti mozgalomról és udvari sportéletéről is.