ERCOLE SCALA

Magyarországi összefoglaló
(1685)

BUDA VÁROSA

Elérvén a szigetet, ahol a Duna folyásai ismét egyesülnek, feltárul a szem elõtt Buda, latinul Sicambria, németül pedig Ofen, amelyet a különféle szerzõk azért nevezhettek el így, mert sokak szerint neve a város egykori zsarnokának, Attilának a testvérétõl, Budától eredeztethetõ; a Bécstõl 160 mérföldre fekvõ korábbi királyi fõvárost két sziget szegélyezi, melyeknek partjait a Duna vize mossa: a feljebb esõ szigetet Vizének vagy Szent Endre-szigetnek hívják, a lejjebb esõt, mivel nyulakban igencsak bõvelkedik, Hasen Inselnek, Szent Margit-szigetnek, magyar nyelven Csepelnek (sic!), azaz a nyulak szigetének nevezik - "budával és a Szent Gellért-erõddel együtt 1684-ben Lotharingiai Károly vezetésével foglalta el a császári sereg. Budát, ezt az egyedülálló várost más városok tisztelik és mint székhelyet szolgálják; a folyóvölgy mentén már korábban is állt palota, de mivel félõ volt, hogy nem tud kellõ biztonságot és védelmet nyújtani a támadókkal szemben, két oldalról szárnyakkal toldották meg, majd építettek hozzá egy körfalat, és ez ma a fellegvár. Az egyre gyarapodó számú lakos miatt mind újabb és tágasabb külvárosokkal kellett bõvíteni a várost; itt van a Szent Gellértnek nevezett domb is, erre alapoztak egy óriási, kettõs falú építményt, amely ovális alakban veszi körül, így nemcsak a váron, hanem külvárosaival együtt az egész városon uralkodik; s ha már említettem, hogy ehhez a hatalmas épületegyütteshez több város is csatlakozik, az okát is el kell mondanom: egy víz színén úszó csónakhíd révén a Duna túlpartján fekvõ Pest összeköttetésbe kerül az erõdítéssel, a várépülettel, a Felsõvárossal, valamint kapuikkal, árkaikkal és falaikkal együtt a három újonnan emelt külvárossal is határossá válik; az egyik a Felsõvároshoz vezet, a másik az Alsóvároshoz, más néven Vízivároshoz vagy "budához, ahol is a zsidó lakosság telepedett meg az ott létesített gettóban, de a honi nemzetiségûeken kívül élnek itt különféle egyéb kereskedõk, rácok és görögök is; a harmadik pedig enyhe emelkedõvel a Várnegyedbe visz: a várost a négy körbástyával megerõsített várfal védi, innen uralkodik a királyi vár; hatalmas, árkádos folyosóinak és tágas termeinek falán fényesen csillog az arany- és ezüstborítás. Tovább menvén a város legmagasabb pontján székelõ várkastély felé látjuk, hogy az hat külsõ sarokbástyából áll, amelyekhez még egy csaknem áthághatatlan kettõs falgyûrû is járul. Buda városát a hévizû fürdõk teszik egyedivé: egyikükben nagy mennyiségû hal él, a többinek gyógyvize van, ami különféle állatok esetében is hasznos, mivelhogy segít lehúzni a sörtét és a szõrt a vaddisznókról vagy tollazni a benne megmártott libákat.

A szegény város egykor a bõsz Szolimán martaléka lett, aki miután kifosztotta, lakóinak számát megtizedelte és végül lepusztította: hamvait János királynak adta hûbérül. Alighogy János keze által újjáépült, Ferdinánd csapatai máris elfoglalták, majd újfent Szolimán vette ostrom alá, és a várõrség, a hõs Nádasdy parancsnok ellenében, feladta az ellenséges erõknek; miután újra János király birtokába került, a császári seregek több ízben hasztalanul próbálták megkaparintani; végül János király 1540. évi halálát követõen Szolimán segítséget színlelve a megözvegyült királyné és fia számára erõs védõõrséget helyezett el benne és teljes jogú urává lett; és bár az ezt követõ idõkben a város ostromlói közt ott volt a brandenburgi választófejedelem, Schwarzenburg (Schwarzenberg) gróf, Mátyás fõherceg és Ruswim (Russwurm) tábornagy, nem voltak képesek többet elérni, legfeljebb ez utóbbi annyit, hogy sikerült elfoglalnia "budát, de aztán mégis jobbnak látta visszahúzódni és az Oszmán Birodalomnak átengedni a várost, melyrõl a késõbbiekben leválasztották a Duna túlsó partján fekvõ részt, Pestet, mivel azt 1684-ben Lotharingia hercege foglalta el seregével.

A város régen a királyok megkoronázásának színhelye volt, ahol a szokásos ünnepségeken mintegy kilencvenezer ember, nagyrészt lovas vett részt. Az idõ múlásával a vár alakra és külsõre egyaránt sokat változott, úgyhogy nem hagyatkozhatunk a már elavult, korábbi leírásokra, inkább a legfrissebb ismeretekre támaszkodjunk, és arra se feledkezzünk meg figyelmeztetni, hogy amikor azt halljuk ma vagy a jövõben, hogy egy várost fõvárosnak neveznek, tudnunk kell, hogy megyeszékhelyekrõl van szó, mert miután az ország két felségterületre osztatott, Pozsony lett az Osztrák, Buda pedig az Oszmán Birodalom székhelye.

PEST VÁRA ÉS VÁROSA

A Duna mosta Pest erõs vára és városa minden idõkben Magyarország egyik legtöbbet támadott helye volt, földjét nem kevesebbszer áztatta török, mint germán vér; 1602-ben a mi fennhatóságunk alá került, az ezt követõ évben pedig a török próbált rajtaütni, de sikertelenül, mert Langereiter, a város parancsnoka, tudomást szerezvén arról, hogy Ali basa 1604-ben még hatalmasabb seregekkel készül a város újabb ostromára, felgyújtatta a lõszerállományt és miután a város nagy részét is hamuvá változtatta, védõivel együtt úgy vonult ki, hogy egyetlen embere sem veszett oda: így került a város minden ellenállás nélkül Ali kezére. ' újjáépíttette, jól felszereltette, és a török még 80 éven át uralkodott itt; végül 1684-ben Lotharingiai Károly fegyveresei elvágták szolgasága kötelékeit, és a város a császári fennhatóság alatt újra lélegzethez jutott; ekkor építették fel újra a keresztény templomokat, ezzel helyreállítva a vallás gyakorlatát is.
 

KOVÁCS BRIGITTA fordítása