* Max Weber:
A tudomány és a politika
mint hivatás.
Ford.: Glavina Zsuzsa Józsa Péter
fordításának figyelembevételével.
Kossuth Könyvkiadó, Budapest,
1995. 138 old., 360 Ft
1 * Max Weber: Gazdaság és társadalom. A megértõ szociológia alapvonalai. 1. Ford. Erdélyi Ágnes. Közgazdasági és Jogi, Bp., 1987. 77. old. - kiemelés tõlem.
2 * Uo. 56-57. old.
* Max Weber: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. A kötetet fordította: Józsa Péter, Lissauer Zoltán, Somlai Péter. A fordítást ellenõrizte: Schulz Katalin. 2., bõv. kiad., Cserépfalvi Könyvkiadó, Budapest, 1995. (1. kiad.: Gondolat, Budapest, 1982) 271 old., 699 Ft
A Berényi Gábor szerkesztésében
s jegyzeteivel, valamint Lukács József utószavával
a Gondolat Kiadó 1982-ben A protestáns etika és a
kapitalizmus szelleme címmel válogatást adott ki Max
Weber vallásszociológiai írásaiból.
E kötetben a címadó tanulmányon kívül
azok az írások kaptak helyet, amelyeknek - a kiadó
meggyõzõdése szerint - "nemcsak kérdésfeltevései,
hanem megoldásai is idõtállóknak bizonyultak"
(fülszöveg). Berényi a Cserépfalvi Kiadónál
- az 1920-ban írott, A protestáns szekták és
a kapitalizmus szelleme címû tanulmánnyal kiegészítve,
s elhagyva A villágvallások gazdasági etikája
korábban közölt részleteit, ismét megjelentette
A protestáns etikát.
Az újonnan bekerült
szöveg fordítása - Lissauer Zoltán munkája
- pontos, híven követi Weber irodalminak aligha nevezhetõ
stílusának minden fordulatát, akár a magyar
nyelvhasználat és szintaxis rovására is. A
szöveghûségre törekvés dicséretes
igyekezetének kétes gyümölcsei az olyan megoldások,
mint az "agyonkonkurál" (234. old.), az "egyének alaktalan
homokbuckája" (239. old.), vagy a középosztályi
rétegek, melyek "annak a specifikus vallási irányultságnak
a hordozói, amelyet az õ esetükben csak opportunista
indítékokkal magyarázni nagyon is óvakodnunk
kell" (238. old.), vagy éppen ez a mondat: "Követelések
biztosításaképpen akkor elsõsorban azt az eskü
által megteremtendõ lehetõséget használták
ki, hogy adósokat sikerüljön kiközösíttetni."
(259. old.) Nehezményezhetõ viszont, hogy a tanulmány
két kulcsfontosságú fogalma, a vallási, etikai
és üzleti értelemben egyaránt elõforduló
igazolódás és vizsgálat (Bewährung, Prüfung)
magyar megfelelõje lapról lapra más, holott Weber
épp ezen eljárások több tevékenységi
szférát összekapcsoló általánosulását
tartja fontosnak. E két szót ezért rendszerint kurziváltan,
terminusként használja; helyettük a magyar szövegben
viszont váltakozva "próba kiállása", "beválás",
"bizonyulás", "bizonyítás", "igazolás", "igazolódás",
illetve "próbatétel kiállása" (sic!), "próba"
és "vizsgálat" szerepel. További zavar forrása,
hogy a Legitimation, valamint a Qualifikation szó és származékai
hol latinosan, hol magyar megfelelõjükkel fordulnak elõ,
s így például összemosódik két,
Webernél jól elkülönülõ folyamat -
az igazolódás és a legitimáció - jelentése.
A protestáns szektákban kialakított életvitel
nagy gazdasági horderejû jellemzõje Weber elméletében
az evilági avagy a világon belüli aszkézis. A
fogalom e bevett magyar megfelelõjével egyszer elõfordul
a 260. oldalon, ezért is érthetetlen, hogyan lett belõle
"bensõ, lelki aszkézis" a 236., illetve "bensõ aszkézis"
a 245. lapon. Apróbb tévesztés, hogy az ungelernter
Arbeiter nem tanulatlan, hanem szakképzetlen munkás; a table
d'hote nem egyszerûen társas, hanem éttermi vagy szállodai
közös étkezés, s hogy a hívõt vagy
a Szellem, vagy a Szentlélek (Geist) szállja meg, de nem
a "lélek".
Ami a már korábban
is hozzáférhetõ szövegeket illeti, az új
kiadás sajnos változatlanul tovább örökíti
az érdeklõdõ olvasók következõ
generációjára az egykori fordítás súlyos
hibáit s kevésbé súlyos pontatlanságait.
Teljes listájuk közreadása sziszifuszi vállalkozás
volna; álljon itt mutatóba és tanulságként
néhány példa az Elõszóból, amelyet
Weber a halála elõtti évben illesztett összegyûjtött
vallásszociológiai írásai elé: "a körülmények
miféle láncolata [Verkettung: egybekapcsolódása,
összefonódása, tehát nem egymásutánja,
amire a "láncolat" utal] vezetett oda, hogy éppen a Nyugat
talaján, és csakis itt keletkeztek olyan mûvelõdéstörténeti
jelenségek [Kulturerscheinungen: kultúr- vagy kulturális
jelenségek], amelyek - legalábbis úgy véljük
- egyetemes jelentõségû és érvényû
fejlõdés irányába mutattak." (welche doch -
wie wenigstens wir uns gern vorstellen - in einer Entwicklungsrichtung
von universeller Bedeutung und Gültigkeit lagen: amelyekrõl
mi legalábbis szívesen gondoljuk úgy, hogy egy egyetemes
jelentõségû és érvényû fejlõdési
irányba illeszkedtek). (9. old.) - "A Nyugaton kívül
minden más mûvelõdés területén hiányzik
a racionális kémia." (Kulturgebiet: kultúrterület;
Weber fogalomhasználatát mint elavultat, etnocentrikusat
stb. elutasíthatjuk, de nem fordításban; a "kultúrnemzet"
fogalma Magyarországon sem "a mûvelõdés nemzetét"
jelentette, s az ókori magas kultúrák sem "magas mûvelõdések").
(9-10. old.) - "Mégis csak Nyugaton van racionálisan harmonikus
zene - tehát mind a kontrapunkt, mind az akkordharmónia.
Csak mi formáljuk a hanganyagot a három hármashangzat
alapján a harmonikus terccel, a reneszánsz óta racionális
formában, nem pusztán távolságszerûen
kifejlett kromatikánkkal és enharmóniánkkal,
zenekarunkkal, annak magvával, a vonósnégyessel, a
fúvós hangszerek és a generálbasszus együttesének
szervezetével, [...] Mindez csak a Nyugaton alakult így ki."
(Aber rationale harmonische Musik -: sowohl Kontrapunktik wie Akkordharmonik
-, Bildung des Tonmaterials auf der Basis der drei Dreiklänge mit
der harmonischen Terz, unsere nicht distanzmäßig, sondern in
rationaler Form seit der Renaissance harmonisch gedeutete Chromatik und
Enharmonik, unser Orchester mit seinem Streichquartett als Kern und der
Organisation des Ensembles der Bläser, der Generalbaß, [...]:
dies alles gab es nur im Okzident: De racionális harmonikus zene
- a kontrapunkt, valamint a harmonikus hangzatok -, a harmonikus tercet
tartalmazó hármashangzatok alapján képzett
hanganyag, a nem távolságok szerint, hanem - racionális
formában a reneszánsz óta - harmonikusan értelmezett
kromatika és enharmónia, zenekarunk, középpontjában
a vonósnégyessel és a fúvósok együttesének
szervezetével, a generálbasszus, [...]: mindez csak Nyugaton
volt meg.) (10. old.) - "Kínában volt könyvnyomtatás.
[könyv(?!), Weber szerint: Produkte der Druckerkunst, azaz a nyomtatás
mesterségének vagy mûvészetének termékei,
nyomtatott termékek] De csak Nyugaton létezett általa
olyan nyomtatott irodalom - tehát >>sajtó<< és
>>folyóiratok<< -, amely éppen a nyomtatást
kívánta meg, s csak nyomtatva maradhatott életképes."
(Aber eine gedruckte: eine nur für den Druck berechnete, nur durch
ihn lebensmögliche Literatur: "Presse" und "Zeitschriften" vor allem,
sind nur im Okzident entstanden: De csak Nyugaton jött létre
nyomtatott - csak a nyomtatással számoló, csak általa
életképes irodalom, mindenekelõtt a "sajtó"
és a "folyóiratok".) (11. old.) - "Noha voltak az egész
világon >>pártok<< [...], mégis a Nyugat hozta
létre az idõszakonként választott >>népképviselõk<<,
a demagógok parlamentjét, s a pártvezéreknek,
mint a parlament felelõs minisztereinek uralmát." (Ez a magyar
mondat inkább a fordítás idõszakát jellemzõ
magyar viszonyoknak, semmint Weber kijelentésének felel meg:
Und vollends Parlamente von periodisch gewählten "Volksvertretern",
den Demagogen und die Herrschaft von Parteiführern als parlamentarisch
verantwortliche "Minister" hat - obwohl es natürlich "Parteien" [...]
in aller Welt gegeben hat - nur der Okzident hervorgebracht. Azaz: S végképp
csak a Nyugat hozta létre az idõszakosan megválasztott
"népképviselõk" parlamentjét, a demagógot,
valamint a pártvezérek mint a parlamentnek felelõs
"miniszterek" uralmát - noha persze az egész világon
voltak "pártok"...) (11. old.) - "E naiv fogalmi társítás
a mûvelõdéstörténet gyerekszobájába
való, s végezzünk vele egyszer s mindenkorra. (Es gehört
in die kulturgeschichtliche Kinderstube, daß man diese naive Begriffsbestimmung
ein- für allemal aufgibt. Azaz: Már a kultúrtörténet
gyerekszobájában illik egyszer s mindenkorra szakítani
a fogalom eme naiv meghatározásával.) (12. old.) -
"A folyamatos, racionális, kapitalista üzemben szerzett nyereségre,
mindig megújuló nyereségre, tehát >>jövedelmezõségre<<
való törekvéssel azonban igenis azonos a kapitalizmus.
Mert >>nyereségnek<<, annak lennie kell." (A nyereség
persze nem újul meg, Weber mást is mond: Viszont a kapitalizmus
valóban egyet jelent [ist identisch mit] a nyereségre törekvéssel:
méghozzá a folyamatos racionális, kapitalista üzemben
a mindig új nyereségre [nach immer erneutem Gewinn], a "jövedelmezõségre"
törekvéssel. Mert ezt kell hogy jelentse [Denn er muß
es sein].) (12. old.) - "Ahol racionálisan törekszenek kapitalista
szerzésre, ott tõkeszámla szerint alakítják
ki a megfelelõ cselekvést."(Wo kapitalistischer Erwerb rational
erstrebt wird, da ist das entsprechende Handeln orientiert an Kapitalrechnung
- azaz: az ennek megfelelõ cselekvés a tõkeszámítás
hoz igazodik.) (12. old.) - "Nemcsak egyes elszigetelt vállalkozásokat
találni, hanem olyan gazdaságokat is, amelyek újabb
és újabb kapitalista vállalatokként mûködtek."
(auch Wirtschaften, welche gänzlich auf immer neue kapitalistische
Einzelunternehmungen eingestellt waren, azaz: olyan gazdaságokat
is, amelyek teljességgel arra rendezkedtek be, hogy újabb
és újabb kapitalista vállalkozásokba fogjanak)
(14. old.) - "kommunista és szocialista gazdálkodások"
(Wirtschaften: gazdaságok) (16. old.) - "Máshol tökéletesen
hiányzik a nagyipari vállalkozó és a szabad
bérmunkás közötti modern ellentmondás."
(Gegensatz, tehát ellentét s nem logikai ellentmondás)
(17. old.) - "...a modern racionális kapitalista üzemnek [...]
szüksége van [...] a formális szabályok szerint
kiszámítható jogra és igazgatásra. (Milyen
formális szabályokkal volna kiszámítható
bármiféle jogrend? Weber kiszámítható
jogról és formális szabályok szerint mûködõ
igazgatásról beszél: bedarf[...] des berechenbaren
Rechts und der Verwaltung nach formalen Regeln) (18. old.) - "a mágikus
és vallásos hatalmak és a hitben hozzájuk kötött
etikai kötelesség képzetei" (die magischen und religiösen
Mächte und die am Glauben an sie verankerten ethischen Pflichtvorstellungen,
azaz a mágikus és vallási hatalmak s a beléjük
vetett hitben gyökerezõ etikai kötelességek képzete)
(19. old.) - "Csakis így lehetett hozzáfogni valamennyire
egyértelmû kauzális leíráshoz azokról
az elemekrõl, melyek - ellentétben más elemekkel -
sajátszerûek a nyugati vallásos gazdaságetikában.
Ezek az írások tehát nem tartanak számot kultúrák
átfogó elemzésére - bár e feladat elvégzése
sürgõs volna -, hanem szándékosan azt hangsúlyozzák
minden kultúrterületen, ami ellentmondásban állt
és áll a nyugati kultúrfejlõdéssel."
(Denn nur so läßt sich ja die einigermaßen eindeutige
kausale Zurechnung derjenigen Elemente der okzidentalen religiösen
Wirtschafts- ethik, welche ihr im Gegensatz zu anderen eigentümlich
sind, überhaupt in Angriff nehmen. Diese Aufsätze wollen also
nicht etwa als - sei es auch noch so gedrängte - umfassende Kulturanalysen
gelten. - Mert csak így lehet egyáltalán megpróbálkozni
a nyugati vallásos gazdasági etika azon elemeinek oksági
hozzárendelésével [ez talán csúnyább
a semleges leírásnál, de sajnos Webernél terminus!],
amelyek a többi etikától sajátosan megkülönböztetik.
E tanulmányok tehát nem törekszenek arra, hogy - akár
mégoly sûrített - kulturális elemzéseknek
számítsanak.) (19. old.) - [A szerzõ] "arra van utalva,
hogy monumentális, dokumentatív és irodalmi források
használati és értékelési módjáról
tájékozódjon az egymásnak gyakorta nagyon is
ellentmondó szakirodalomban." (darauf angewiesen ist, über
die Art der Be nutzung und Bewertung der monumentalen, dokumentarischen
oder literarischen Quellen sich in der häufig sehr kontroversen Fachliteratur
zu orientieren - e források nyilván emlékmûvek,
dokumentumok és irodalmi mûvek, a szakirodalom pedig legfeljebb
vitatott). (20. old.)
Ez a hibalista - mindössze
14 lapról - távolról sem teljes. Csattanóként
egy puszta figyelmetlenségbõl adódó - értelemzavaró
tévesztés: "De jól teszi, ha személyes kommentárjait
megtartja önmagának, ahogyan a tenger, vagy a magas hegycsúcs
elsõ pillantásakor azok, akik akár mûvészi
megformálásra, akár prófétai hivatásra
érzik elhivatottnak vagy képesnek magukat. Az ezzel ellenkezõ
legtöbb esetben az >>intézmények<<-rõl
történt sok beszéd amúgy sem leplez mást,
mint a tárgytól való távolság hiányát"
(Aber er wird gut tun, seine kleinen persönlichen Kommentare für
sich zu behalten, wie es man vor dem Anblick des Meeres und des Hochgebirges
auch tut - es sei denn, daß er sich zu künstlerischer Formung
oder zu prophetischer Forderung berufen und begabt weiß. In den meisten
anderen Fällen verhüllt das viele Reden von 'Intuition' nichts
anderes als eine Distanzlosigkeit zum Objekt. Hogy az intézményekrõl
tényleg "sok beszéd történik-e", nem tudom; Weber
is csak az intuícióra való hivatkozás jogát
tagadja meg mindazoktól, akikbõl hiányzik a mûvészi
vagy prófétai elhivatottság tudata.) (21. old.)
Észrevételeit, megjegyzéseit kérjük küldje el a következõ címre: buksz@c3.hu