Weber és a fordítók  

A tudomány és a politika mint hivatás

Lénárd Henrik


* Max Weber:
A tudomány és a politika mint hivatás.
Ford.: Glavina Zsuzsa Józsa Péter fordításának figyelembevételével.
Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1995. 138 old., 360 Ft


Jegyzetek

Max Weber mûveinek magyar nyelvû kiadása mindig örömmel tölti el a hazai társadalomtudományokkal foglalkozó szakmai, és - talán megkockáztatom - a társadalomtudományok iránt pusztán csak érdeklõdõ olvasókat. Könyvkiadásunk, úgy tûnik, elkényezteti e téren a könyvbarátokat, hisz rövid idõ alatt több Weber-alapmû újra megjelent a könyvpiacon, köztük mindeddig lefordítatlan szövegek is.
  Különösen hálás lehet az olvasó, ha egy korrekt, pontos, az eredeti szöveget hûen tolmácsoló fordítást vehet kézbe. Ezt a feladatot sajnos csak részben sikerült a fordítónak A tudomány és politika mint hivatás címû Weber-kötet esetében megoldani. Pontosabban szólva A tudomány mint hivatás fordítását nem érheti kritika. A szöveg gördülékeny, világos, jól visszaadja Weber professzoros, mégis élvezetes stílusát. Nincsenek benne durva félrefordítások, a szöveg egyenletes, igaz, néhol lehetne vitatkozni bizonyos megoldásokon, de azt gondolom, nem érdemes, mert a szöveg "elbírja" ezeket a vitatható részeket. Érzõdik, hogy gondos, kimunkált interpretációja a német eredetinek.
  Egészen más a helyzet A politika mint hivatás címû elõadással. Már a szöveg elején meglepve tapasztalhatjuk, hogy egyes, Weber által precízen kidolgozott alapfogalmak összekeverednek. A fordító még véletlenül sem használja a megfelelõ terminusokat. Az uralom (Herrschaft) fogalmát végig a hatalom (Macht) fogalmával cseréli fel, noha a jelentésbeli eltérés világos. Így lesz az uralmi viszonyból (Herrschaftsverhältnis) hatalmi viszony (55. old.), a legitim, a karizmatikus, a tradicionális és a racionális uralomból (Herrschaft), legitim, karizmatikus, racionális és tradicionális hatalom (56-57. old.). Ez bizony súlyos vétek, hisz maga Weber tesz különbséget a két fogalom között. Hatalomról akkor beszélhetünk "ha egy társadalmi kapcsolaton belül van rá esély, hogy valaki saját akaratát az ellenszegülés ellenére is keresztülvigye...", ezzel szemben uralomról akkor, "ha van rá esély, hogy egy meghatározott tartalmú parancsnak megadható személyek engedelmeskedni fognak." 1 A különbség nyilvánvaló. Az uralom típusainál maradva nem helytálló a karizma (Gnadengabe) "természetfeletti adottságnak" való fordítása sem, ugyanis a német kifejezés pontosan visszaadható lett volna a "kegyelmi adomány" terminussal (56. old.).
  Kétségeket ébreszt a "Sitte" bár nehezen lefordítható, a szövegben ismételten "hagyománynak" interpretált fogalma is (56., 57. old.). Weber a szabályszerû társadalmi cselekvés típusainál definiálja a Sitte fogalmát, ahol megkülönbözteti a szokást a szokáserkölcstõl, illetve a konvenciótól. A szokáserkölcs (Sitte) mint meggyökeresedett, szabályszerû társadalmi cselekvés a hagyománynál lényegesen körvonalazottabb fogalom. 2 Megtévesztõ a "politischer Verband" (54., 60. old.) "politikai szövetségnek" való fordítása is, noha a Verband szó elsõsorban valóban "szövetséget" jelent. Weber azonban a modern állam történeti kialakulásánál nem politikai szövetségrõl beszél abban az értelemben, ahogy, mondjuk, politikai erõk szövetségre lépnek egymással, hanem politikai szervezetekrõl mint embereknek emberek feletti hatalmi viszonyairól, amelyek a legitim erõszak eszközére építenek. Olyan alapfogalom is áldozatul esett, mint a korábbi fordításokból jól ismert "érzületetika" (Gesinnungsethik), amelyet hibásan "lelkiismeret-etikának" (124. old.) magyarít a fordító, jóllehet a lábjegyzetben utalás történik a korábbi, egyébként az eredeti jelentést lényegesen jobban visszatükrözõ alakra. Érdemes lett volna azt meghagyni.
  A szöveg számos helyen tartalmaz még kisebb-nagyobb melléfogásokat. Csak néhány szembeöltõ példa: "saját költségvetés" áll ott, ahol a "saját igazgatási szervrõl" (in eigener von ihm organisierter Regie) van szó (59. old.), a "Verwaltungsstab" "rendileg tagolt szövetségként" szerepel az egyszerû és könnyen lefordítható "igazgatási testület" helyett (60. old.). Félrevezetõ a "sachlich" melléknév és fõnévi alakja, a "Sachlichkeit" visszaadása is; "érdeminek" (69. old.), illetve "ügyszeretetnek" (115. old.) való magyarításuk helyett a "tárgyi", illetve a "tárgyszerûség" lenne a helyesebb megoldás. Nincs értelme tovább sorolni a hibákat, hisz ez már nem segít a szövegen, bár elgondolkoztató, miképp maradhattak benne, ha a szöveg vélhetõen többszörös szerkesztõi kontrollon ment keresztül, mire kiadásra került. A hibás, pontatlan megoldások miatt a mû sokat veszít értékébõl, ami különösen sajnálatos egy ilyen alapszöveg esetén.
 
 

Jegyzetek

1 * Max Weber: Gazdaság és társadalom. A megértõ szociológia alapvonalai. 1. Ford. Erdélyi Ágnes. Közgazdasági és Jogi, Bp., 1987. 77. old. - kiemelés tõlem.

2 * Uo. 56-57. old.


protestáns etika és a kapitalizmus szelleme

Wessely Anna


* Max Weber: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. A kötetet fordította: Józsa Péter, Lissauer Zoltán, Somlai Péter. A fordítást ellenõrizte: Schulz Katalin. 2., bõv. kiad., Cserépfalvi Könyvkiadó, Budapest, 1995. (1. kiad.: Gondolat, Budapest, 1982) 271 old., 699 Ft


  A Berényi Gábor szerkesztésében s jegyzeteivel, valamint Lukács József utószavával a Gondolat Kiadó 1982-ben A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme címmel válogatást adott ki Max Weber vallásszociológiai írásaiból. E kötetben a címadó tanulmányon kívül azok az írások kaptak helyet, amelyeknek - a kiadó meggyõzõdése szerint - "nemcsak kérdésfeltevései, hanem megoldásai is idõtállóknak bizonyultak" (fülszöveg). Berényi a Cserépfalvi Kiadónál - az 1920-ban írott, A protestáns szekták és a kapitalizmus szelleme címû tanulmánnyal kiegészítve, s elhagyva A villágvallások gazdasági etikája korábban közölt részleteit, ismét megjelentette A protestáns etikát.
  Az újonnan bekerült szöveg fordítása - Lissauer Zoltán munkája - pontos, híven követi Weber irodalminak aligha nevezhetõ stílusának minden fordulatát, akár a magyar nyelvhasználat és szintaxis rovására is. A szöveghûségre törekvés dicséretes igyekezetének kétes gyümölcsei az olyan megoldások, mint az "agyonkonkurál" (234. old.), az "egyének alaktalan homokbuckája" (239. old.), vagy a középosztályi rétegek, melyek "annak a specifikus vallási irányultságnak a hordozói, amelyet az õ esetükben csak opportunista indítékokkal magyarázni nagyon is óvakodnunk kell" (238. old.), vagy éppen ez a mondat: "Követelések biztosításaképpen akkor elsõsorban azt az eskü által megteremtendõ lehetõséget használták ki, hogy adósokat sikerüljön kiközösíttetni." (259. old.) Nehezményezhetõ viszont, hogy a tanulmány két kulcsfontosságú fogalma, a vallási, etikai és üzleti értelemben egyaránt elõforduló igazolódás és vizsgálat (Bewährung, Prüfung) magyar megfelelõje lapról lapra más, holott Weber épp ezen eljárások több tevékenységi szférát összekapcsoló általánosulását tartja fontosnak. E két szót ezért rendszerint kurziváltan, terminusként használja; helyettük a magyar szövegben viszont váltakozva "próba kiállása", "beválás", "bizonyulás", "bizonyítás", "igazolás", "igazolódás", illetve "próbatétel kiállása" (sic!), "próba" és "vizsgálat" szerepel. További zavar forrása, hogy a Legitimation, valamint a Qualifikation szó és származékai hol latinosan, hol magyar megfelelõjükkel fordulnak elõ, s így például összemosódik két, Webernél jól elkülönülõ folyamat - az igazolódás és a legitimáció - jelentése. A protestáns szektákban kialakított életvitel nagy gazdasági horderejû jellemzõje Weber elméletében az evilági avagy a világon belüli aszkézis. A fogalom e bevett magyar megfelelõjével egyszer elõfordul a 260. oldalon, ezért is érthetetlen, hogyan lett belõle "bensõ, lelki aszkézis" a 236., illetve "bensõ aszkézis" a 245. lapon. Apróbb tévesztés, hogy az ungelernter Arbeiter nem tanulatlan, hanem szakképzetlen munkás; a table d'hote nem egyszerûen társas, hanem éttermi vagy szállodai közös étkezés, s hogy a hívõt vagy a Szellem, vagy a Szentlélek (Geist) szállja meg, de nem a "lélek".
  Ami a már korábban is hozzáférhetõ szövegeket illeti, az új kiadás sajnos változatlanul tovább örökíti az érdeklõdõ olvasók következõ generációjára az egykori fordítás súlyos hibáit s kevésbé súlyos pontatlanságait. Teljes listájuk közreadása sziszifuszi vállalkozás volna; álljon itt mutatóba és tanulságként néhány példa az Elõszóból, amelyet Weber a halála elõtti évben illesztett összegyûjtött vallásszociológiai írásai elé: "a körülmények miféle láncolata [Verkettung: egybekapcsolódása, összefonódása, tehát nem egymásutánja, amire a "láncolat" utal] vezetett oda, hogy éppen a Nyugat talaján, és csakis itt keletkeztek olyan mûvelõdéstörténeti jelenségek [Kulturerscheinungen: kultúr- vagy kulturális jelenségek], amelyek - legalábbis úgy véljük - egyetemes jelentõségû és érvényû fejlõdés irányába mutattak." (welche doch - wie wenigstens wir uns gern vorstellen - in einer Entwicklungsrichtung von universeller Bedeutung und Gültigkeit lagen: amelyekrõl mi legalábbis szívesen gondoljuk úgy, hogy egy egyetemes jelentõségû és érvényû fejlõdési irányba illeszkedtek). (9. old.) - "A Nyugaton kívül minden más mûvelõdés területén hiányzik a racionális kémia." (Kulturgebiet: kultúrterület; Weber fogalomhasználatát mint elavultat, etnocentrikusat stb. elutasíthatjuk, de nem fordításban; a "kultúrnemzet" fogalma Magyarországon sem "a mûvelõdés nemzetét" jelentette, s az ókori magas kultúrák sem "magas mûvelõdések"). (9-10. old.) - "Mégis csak Nyugaton van racionálisan harmonikus zene - tehát mind a kontrapunkt, mind az akkordharmónia. Csak mi formáljuk a hanganyagot a három hármashangzat alapján a harmonikus terccel, a reneszánsz óta racionális formában, nem pusztán távolságszerûen kifejlett kromatikánkkal és enharmóniánkkal, zenekarunkkal, annak magvával, a vonósnégyessel, a fúvós hangszerek és a generálbasszus együttesének szervezetével, [...] Mindez csak a Nyugaton alakult így ki." (Aber rationale harmonische Musik -: sowohl Kontrapunktik wie Akkordharmonik -, Bildung des Tonmaterials auf der Basis der drei Dreiklänge mit der harmonischen Terz, unsere nicht distanzmäßig, sondern in rationaler Form seit der Renaissance harmonisch gedeutete Chromatik und Enharmonik, unser Orchester mit seinem Streichquartett als Kern und der Organisation des Ensembles der Bläser, der Generalbaß, [...]: dies alles gab es nur im Okzident: De racionális harmonikus zene - a kontrapunkt, valamint a harmonikus hangzatok -, a harmonikus tercet tartalmazó hármashangzatok alapján képzett hanganyag, a nem távolságok szerint, hanem - racionális formában a reneszánsz óta - harmonikusan értelmezett kromatika és enharmónia, zenekarunk, középpontjában a vonósnégyessel és a fúvósok együttesének szervezetével, a generálbasszus, [...]: mindez csak Nyugaton volt meg.) (10. old.) - "Kínában volt könyvnyomtatás. [könyv(?!), Weber szerint: Produkte der Druckerkunst, azaz a nyomtatás mesterségének vagy mûvészetének termékei, nyomtatott termékek] De csak Nyugaton létezett általa olyan nyomtatott irodalom - tehát >>sajtó<< és >>folyóiratok<< -, amely éppen a nyomtatást kívánta meg, s csak nyomtatva maradhatott életképes." (Aber eine gedruckte: eine nur für den Druck berechnete, nur durch ihn lebensmögliche Literatur: "Presse" und "Zeitschriften" vor allem, sind nur im Okzident entstanden: De csak Nyugaton jött létre nyomtatott - csak a nyomtatással számoló, csak általa életképes irodalom, mindenekelõtt a "sajtó" és a "folyóiratok".) (11. old.) - "Noha voltak az egész világon >>pártok<< [...], mégis a Nyugat hozta létre az idõszakonként választott >>népképviselõk<<, a demagógok parlamentjét, s a pártvezéreknek, mint a parlament felelõs minisztereinek uralmát." (Ez a magyar mondat inkább a fordítás idõszakát jellemzõ magyar viszonyoknak, semmint Weber kijelentésének felel meg: Und vollends Parlamente von periodisch gewählten "Volksvertretern", den Demagogen und die Herrschaft von Parteiführern als parlamentarisch verantwortliche "Minister" hat - obwohl es natürlich "Parteien" [...] in aller Welt gegeben hat - nur der Okzident hervorgebracht. Azaz: S végképp csak a Nyugat hozta létre az idõszakosan megválasztott "népképviselõk" parlamentjét, a demagógot, valamint a pártvezérek mint a parlamentnek felelõs "miniszterek" uralmát - noha persze az egész világon voltak "pártok"...) (11. old.) - "E naiv fogalmi társítás a mûvelõdéstörténet gyerekszobájába való, s végezzünk vele egyszer s mindenkorra. (Es gehört in die kulturgeschichtliche Kinderstube, daß man diese naive Begriffsbestimmung ein- für allemal aufgibt. Azaz: Már a kultúrtörténet gyerekszobájában illik egyszer s mindenkorra szakítani a fogalom eme naiv meghatározásával.) (12. old.) - "A folyamatos, racionális, kapitalista üzemben szerzett nyereségre, mindig megújuló nyereségre, tehát >>jövedelmezõségre<< való törekvéssel azonban igenis azonos a kapitalizmus. Mert >>nyereségnek<<, annak lennie kell." (A nyereség persze nem újul meg, Weber mást is mond: Viszont a kapitalizmus valóban egyet jelent [ist identisch mit] a nyereségre törekvéssel: méghozzá a folyamatos racionális, kapitalista üzemben a mindig új nyereségre [nach immer erneutem Gewinn], a "jövedelmezõségre" törekvéssel. Mert ezt kell hogy jelentse [Denn er muß es sein].) (12. old.) - "Ahol racionálisan törekszenek kapitalista szerzésre, ott tõkeszámla szerint alakítják ki a megfelelõ cselekvést."(Wo kapitalistischer Erwerb rational erstrebt wird, da ist das entsprechende Handeln orientiert an Kapitalrechnung - azaz: az ennek megfelelõ cselekvés a tõkeszámítás hoz igazodik.) (12. old.) - "Nemcsak egyes elszigetelt vállalkozásokat találni, hanem olyan gazdaságokat is, amelyek újabb és újabb kapitalista vállalatokként mûködtek." (auch Wirtschaften, welche gänzlich auf immer neue kapitalistische Einzelunternehmungen eingestellt waren, azaz: olyan gazdaságokat is, amelyek teljességgel arra rendezkedtek be, hogy újabb és újabb kapitalista vállalkozásokba fogjanak) (14. old.) - "kommunista és szocialista gazdálkodások" (Wirtschaften: gazdaságok) (16. old.) - "Máshol tökéletesen hiányzik a nagyipari vállalkozó és a szabad bérmunkás közötti modern ellentmondás." (Gegensatz, tehát ellentét s nem logikai ellentmondás) (17. old.) - "...a modern racionális kapitalista üzemnek [...] szüksége van [...] a formális szabályok szerint kiszámítható jogra és igazgatásra. (Milyen formális szabályokkal volna kiszámítható bármiféle jogrend? Weber kiszámítható jogról és formális szabályok szerint mûködõ igazgatásról beszél: bedarf[...] des berechenbaren Rechts und der Verwaltung nach formalen Regeln) (18. old.) - "a mágikus és vallásos hatalmak és a hitben hozzájuk kötött etikai kötelesség képzetei" (die magischen und religiösen Mächte und die am Glauben an sie verankerten ethischen Pflichtvorstellungen, azaz a mágikus és vallási hatalmak s a beléjük vetett hitben gyökerezõ etikai kötelességek képzete) (19. old.) - "Csakis így lehetett hozzáfogni valamennyire egyértelmû kauzális leíráshoz azokról az elemekrõl, melyek - ellentétben más elemekkel - sajátszerûek a nyugati vallásos gazdaságetikában. Ezek az írások tehát nem tartanak számot kultúrák átfogó elemzésére - bár e feladat elvégzése sürgõs volna -, hanem szándékosan azt hangsúlyozzák minden kultúrterületen, ami ellentmondásban állt és áll a nyugati kultúrfejlõdéssel." (Denn nur so läßt sich ja die einigermaßen eindeutige kausale Zurechnung derjenigen Elemente der okzidentalen religiösen Wirtschafts- ethik, welche ihr im Gegensatz zu anderen eigentümlich sind, überhaupt in Angriff nehmen. Diese Aufsätze wollen also nicht etwa als - sei es auch noch so gedrängte - umfassende Kulturanalysen gelten. - Mert csak így lehet egyáltalán megpróbálkozni a nyugati vallásos gazdasági etika azon elemeinek oksági hozzárendelésével [ez talán csúnyább a semleges leírásnál, de sajnos Webernél terminus!], amelyek a többi etikától sajátosan megkülönböztetik. E tanulmányok tehát nem törekszenek arra, hogy - akár mégoly sûrített - kulturális elemzéseknek számítsanak.) (19. old.) - [A szerzõ] "arra van utalva, hogy monumentális, dokumentatív és irodalmi források használati és értékelési módjáról tájékozódjon az egymásnak gyakorta nagyon is ellentmondó szakirodalomban." (darauf angewiesen ist, über die Art der Be nutzung und Bewertung der monumentalen, dokumentarischen oder literarischen Quellen sich in der häufig sehr kontroversen Fachliteratur zu orientieren - e források nyilván emlékmûvek, dokumentumok és irodalmi mûvek, a szakirodalom pedig legfeljebb vitatott). (20. old.)
  Ez a hibalista - mindössze 14 lapról - távolról sem teljes. Csattanóként egy puszta figyelmetlenségbõl adódó - értelemzavaró tévesztés: "De jól teszi, ha személyes kommentárjait megtartja önmagának, ahogyan a tenger, vagy a magas hegycsúcs elsõ pillantásakor azok, akik akár mûvészi megformálásra, akár prófétai hivatásra érzik elhivatottnak vagy képesnek magukat. Az ezzel ellenkezõ legtöbb esetben az >>intézmények<<-rõl történt sok beszéd amúgy sem leplez mást, mint a tárgytól való távolság hiányát" (Aber er wird gut tun, seine kleinen persönlichen Kommentare für sich zu behalten, wie es man vor dem Anblick des Meeres und des Hochgebirges auch tut - es sei denn, daß er sich zu künstlerischer Formung oder zu prophetischer Forderung berufen und begabt weiß. In den meisten anderen Fällen verhüllt das viele Reden von 'Intuition' nichts anderes als eine Distanzlosigkeit zum Objekt. Hogy az intézményekrõl tényleg "sok beszéd történik-e", nem tudom; Weber is csak az intuícióra való hivatkozás jogát tagadja meg mindazoktól, akikbõl hiányzik a mûvészi vagy prófétai elhivatottság tudata.) (21. old.)


Észrevételeit, megjegyzéseit kérjük küldje el a következõ címre: buksz@c3.hu


C3 Alapítvány       c3.hu/scripta/