mindenben együvé tartozunk. És a végsô harc létezik. Én azt mondtam, nem hiszem. Te azt mondtad, hogy a célok, az eszközök, a határvonalak világosak. Én azt mondtam, nem tudom. Azt mondtad, csak együtt, egy ügyért, egy irányban. Én azt mondtam, vannak külön feladataink…
…azt mondják,
ismét teli vannak felétek a koncentrációs táborok. Lelkiismeret-furdalásom van a köztünk maradt feszültségért, tisztázatlanságért. Pedig minden jól indult. Ültünk a havannai egyetem lépcsôjén. Egyforma farmernadrágban, egyszabású pamuttrikóban. Egyetértettünk. Mi, azonos világnézetûek. Nem zavart minket, hogy a te harcban szerzett trikódra az volt írva, Paraguay Kommunista Pártja. Amely feliratért önmagában, alkotmányosan jár három év börtön. Az én trikómon ez állt: XI. VIT, Magyarország. Kaptam ezt a ruhadarabot, nem küszködtem érte. Érdeklôdés jár érte nálunk…
…nem jutott volna eszembe
egy világért sem, hogy összevessem kettônket, de most azt a hírt kaptam, letartóztatások voltak nálatok. Amilyen forrófejû vagy, könnyen lehet, hogy azóta már géppisztolyosok ôriznek téged is. Te otthon tisztaságot tanultál analfabéta földmûves szüleidtôl, aztán ahogy középiskolába kerültél, azt láttad, hogy édesapád lovai is emberségesebbek, mint a diktatúra hivatalnokai. Téged minden arra nevelt, hogy egyértelmû értékekben fogalmazz…
…tudod,
nálunk az alapokat már lerakták. Én úgy örököltem ôket.
A világnézetemért sem kellett különösebben megküzdenem. Legalábbis ellentétbe senkivel sem kerültem miatta. Nekem távoli legenda Che története. Mi a farmerviselési jogért vívjuk a harcot…
…hát, köszi szépen,
a szüleimmel, a fônökeimmel megvagyunk. Az elvek és a napi gyakorlatunk közti apró különbségeket elnézzük egymásnak. Végül is a Lánnyal szintén minden oké. A kapcsolatunknak nincs tétje. Bár most elhatároztuk, hogy lakásra fogunk gyûjteni, és tudod, ez már komoly szövetség. Ez a gyûjtés. Ez komoly…
…érts meg!
Én az állandó életszínvonal-emelkedés, az élni és élni hagyni, nyugodt munkával gyarapodni légkörben nôttem fel. És nekem igenis ennek a lassú, lépésrôl lépésre lakhatóbb világnak a csiszolgatása a dolgom. Csak semmi áttörés! De a személyes gyarapodást olyan könnyû öncélnak hinni! És nehéz elválasztani egymástól az errét és az arrát, ha az ember mégis rákényszerül. Tudod, nálunk mindenféle van. Divatban, filmben, életvitelben, véleményben. Értékekben…
…nálunk
már megbocsáss! - gyanúsak lennének a Te egyértelmû, frontokban fogalmazó elveid. El sem jutottál volna hozzájuk. Mert a mi huszonnégy óráinkból nem azok az értékek következnek. De nálunk úgy találnád, úgy találnánk, hogy axiómák nélkül azért mégsem lehet, mégsem érdemes. És nem árt, ha az elvek elbírják a mindennapot. Ha nem kell lavíroznunk köztük: kecskétôl a káposztáig, és vissza. Ha itt és most beszélgetnénk, fel kellene tennünk néhány alapkérdést. És aztán - no igen - komolyan venni saját válaszainkat…
Megjelent az IM 1979. januári számában.
Észrevételeit, megjegyzéseit,
kérjük, küldje el postafiókunkba:
beszelo@c3.hu