Kronológia a válogatáshoz

1991
1991. jan. 2. A szovjet különleges alakulatok középületeket foglalnak el Rigában, és támogatják az ellenkormányt, amely a Lettország függetlenségét kikiáltó népfrontos kormány megdöntésére törekszik. A puccskísérlet megbukik.

1991. jan. 5. Az alsónémedi földfoglalással megkezdôdik a kisgazdapárt által bátorított önkényes akciók sorozata.

1991. jan. 8. Ismét Pethô Tibor a Magyar Nemzet fôszerkesztôje, aki 1973 és 1983 között már betöltötte ezt a tisztséget.

1991. jan. 10. A belgrádi sajtó nyilvánosságra hozza, hogy Magyarország több ezer kalasnyikov gépfegyvert szállított Horvátországnak. Jeszenszky Géza és Für Lajos a hírt cáfolja.

1991. jan. 12–13. A szovjet különleges alakulatok Vilniusban középületeket és tömegkommunikációs intézményeket ostromolnak meg. A litván tévét és parlamentet védô polgárok közül sokan meghalnak, megsebesülnek, eltûnnek. Gorbacsov nyugati nyomásra visszavonja a katonákat.

1991. jan. 14. Meghal Demény Pál. Az idôs politikust, aki 1990-tôl az MSZP képviselôje volt, az országgyûlés üléstermében érte a halál.
1991. jan. 16. Antall József kisgazda minisztereket – köztük a párt elnökét – érintô kormányátalakítást hajt végre annak ellenére, hogy a kisgazdapárt elnöksége még a kormányátalakítási tárgyalásokat sem tartotta idôszerûnek a földtulajdont rendezô törvényjavaslat elfogadásáig. Kiss Gyula, addigi tárca nélküli miniszter veszi át a munkaügyi tárcát Gerbovits Jenôtôl, Gergátz Elemér pedig a földmûvelésügyi tárcát Nagy Ferenc József pártelnöktôl, aki tárca nélküli miniszterként tevékenykedik tovább.

1991. jan. 17. Megkezdôdik a Kuvait iraki megszállásának fölszámolására indított „sivatagi vihar” hadmûvelet.

1991. jan. 26. A magyar sajtót is eléri a fegyverszállítási botrány, amellyel már két hete foglalkozik a világsajtó.

1991. jan. 29. Hankiss Elemér egy hónapra letiltja a képernyôrôl Juszt Lászlót és Franka Tibort, mert megítélése szerint rendkívül agresszív stílusban és felkészületlenül készítettek interjút Torgyán Józseffel.

1991. febr. 1. A kormány nyilatkozatban ismeri el a Horvátországba irányuló fegyverszállítások tényét. Sem a jogellenesen lebonyolított üzletért, sem a valósággal ellentétes nyilatkozatokért nem vontak felelôsségre senkit. A kormánytöbbség elutasította a Fidesz és az SZDSZ vizsgálóbizottság felállítására irányuló kezdeményezését.
1991. febr. 13. Meghal Krassó György.

1991. febr. 15. A lengyel, csehszlovák és magyar állam- és kormányfôk csúcstalálkozója Visegrádon. A visegrádi együttmûködés kezdete.

1991. febr. 16. Kis János, az SZDSZ elnöke a párt küldöttgyûlésén kijelenti, hogy az SZDSZ kész vállalni a kormányzás felelôsségét, s az SZDSZ immár nem a kormány ellenzéke, hanem ellenfele. A tavasz folyamán vita bontakozik ki a Fidesz és az SZDSZ között arról, hogy miként érintené a demokratikus fejlôdés érdekeit a kormány idô elôtti bukása.

1991. febr. 19. Az Országgyûlés heves vita után elfogadja a taxisblokád résztvevôire vonatkozó közkegyelmi törvényjavaslatot, amelyet Göncz Árpád terjesztett be.

1991. febr. 28. Hankiss Elemér kinevezi a két állami tévécsatorna intendánsait, Bányai Gábort és Vitray Tamást. A kormány vitatja a kinevezések jogszerûségét. Vitray Tamás két hónap múlva lemond.

1991. márc. 1. Véget ér az Öböl-háború. Bush elnök elfogadja az iraki elnök kapitulációját, és megállítja a Bagdad felé tartó csapatokat.

1991. márc. 2. A pakraci rendôrörs elleni szerb támadással megkezdôdik a jugoszláv polgárháború.
1991. márc. 7. A kormány elfogadja Kupa Mihály gazdaságstratégiai programját.

1991. márc. 17. A Gorbacsov által kierôszakolt, de több tagállam által bojkottált népszavazáson a résztvevôk közel 80 százaléka arra szavaz, hogy – független államok önkéntes szövetségeként – maradjon fenn a Szovjetunió.

1991. márc. 18. Az FKgP frakciója leváltja Torgyán József frakcióvezetôt.

1991. márc. 28. A Fidesz hatpárti tárgyalásokra tesz javaslatot.

1991. márc. 31. Grúziában a szavazásra jogosultak 95 százaléka a Szovjetunióból való kilépésre szavaz. A népszavazást követôen a tbiliszi parlament helyreállítja Grúzia függetlenségét.

1991. ápr. 10. Azonnali hatállyal felmentik Zwack Péter washingtoni nagykövetet, aki a külügyminiszter lemondását sürgette.
Meghal Csengey Dénes.

1991. ápr. 14. Fónay Jenô, a Politikai Foglyok Országos Szövetségének elnöke egy beszédében kijelentette, hogy az utolsó orosz katona kivonulása után a parlamentbôl kirekesztettek diktálnak majd, megcsinálják az igazi rendszerváltást, és megtisztítják a parlamentet az oda nem való képviselôktôl. A szervezet képviselôit szakértôként foglalkoztatja a Nemzetbiztonsági Hivatal.
1991. ápr. 16. Az Országgyûlés döntést hoz a bôs–nagymarosi beruházás leállításáról.

1991. ápr. 19. Tûz üt ki Zwack Péter budapesti lakásában. A rendôrségi vizsgálat megállapította a gyújtogatás tényét, de a tettes ismeretlen maradt.

1991. ápr. 23. Szlovákia legnagyobb pártjának (VPN, Nyilvánosság az Erôszak Ellen) szakadása után Meciart felmentik kormányfôi tisztségébôl. Utóda Jan Carnogursky.

1991. ápr. 24. Az Országgyûlés elfogadja az elsô kárpótlási törvényt, amelynek – utóbb – több lényeges pontját alkotmányellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság.

1991. ápr. 26. Megalapítják az Új Magyarország címû kormánypárti napilapot, amelyet nagyrészt állami tulajdonú bankok finanszíroznak.

1991. ápr. 27. Az FKgP nagyválasztmányának viharos ülésén társelnökké választják Torgyán Józsefet.

1991. ápr. 29. Bangladesben több százezer ember vesztette életét és tízmillióan váltak hajléktalanná a Bengáli-öböl vízszintjét hat méterrel megemelô szökôár következtében.

1991. ápr. 30. Antall József levélben emlékezteti a Rádió és a Tévé elnökét arra, hogy egy 1974-es kormányhatározat értelmében a Rádió és a Televízió a kormány felügyelete alatt áll.

A zwickaui autógyárban elkészül az utolsó Trabant.

1991. máj. 4. Mindszenty József újratemetése Esztergomban.

1991. máj. 5. Macedónia államfôje közli, hogy ha Horvátország és Szlovénia kiválik Jugoszláviából, Macedónia is követi példájukat.

1991. máj. 13–15. Antall József személyében elôször látogat magyar miniszterelnök Izraelbe.

1991. máj. 14. Bécs lakossága népszavazással elvetette a Bécs–
Budapest világkiállítás gondolatát.

1991. máj. 17. Pozsgay Imre megalakítja a Nemzeti Demokrata Szövetséget.

1991. máj. 21. Indiában merénylet áldozata lesz Radzsiv Gandhi.

1991. máj. 24. Az Országos Társadalombiztosítási Fôigazgatóság értesíti a kb. ezer érdekeltet arról, hogy megszûnnek az MSZMP KB által a múlt rendszerben megállapított kiemelt nyugdíjak.

1991. máj. 25. Az izraeli légierô egy nap alatt kb. tizenötezer falassát, fekete bôrû zsidót menekít ki a polgárháborús Etiópiából.
1991. máj. 26. Végleg megszakadnak a Jugoszlávia jövôjérôl folyó tárgyalások, miután Szerbia elveti a tagköztársaságok laza szövetségére, illetve konföderációjára vonatkozó javaslatokat.

1991. máj. 28. Etiópiában megbukik Mengisztu Hailé Mariam diktatúrája.

1991. máj. 31. Antall József átadja az átvilágításukat kérô kisgazda politikusoknak a múltjuk feddhetetlenségét igazoló borítékot. Torgyán József a borítékba való betekintés után megtagadja annak átvételét. Az ügynöklista fölhasználásával kapcsolatos ellenzéki aggályokra Antall József azzal válaszol, hogy az ügynöklista sem szolgálati sem államtitoknak nem tekinthetô.

1991. jún. 6. Torgyánnal szembenálló kisgazda polititkusok a képviselôk átvilágítását célzó határozati javaslatot terjesztenek be.

1991. jún. 12. Boross Péter belügyminiszter államtitokká nyilvánítja a III/III. ügyosztály iratait.

Az Országgyûlés elfogadja a fôvárosról szóló törvényt, amelyben a fôváros egységes irányításának szempontjai alig érvényesülnek.

Borisz Jelcin megnyeri az orosz elnökválasztást.

1991. jún. 17. A Dél-afrikai Köztársaság parlamentje eltörli az apartheid törvényeket.
1991. jún. 19. Az utolsó szovjet csapatok is elhagyják Magyarországot.

1991. jún. 26. Az Országgyûlés elfogadja a kárpótlási törvény átdolgozott változatát.

Horvátország és Szlovénia kikiáltja függetlenségét.

1991. jún. 28. Aláírják a KGST megszûnésérôl szóló okmányt.

1991. jún. 29. Az FKgP nagyválasztmányi ülésén Torgyán Józsefet a párt elnökévé választják.

1991. júl. 1. Antall József Prágában aláírja a Varsói Szerzôdés megszûnésérôl szóló okmányt.

1991. júl. 8. A Brioni szigetén kötött megállapodással véget ér a függetlenség kikiáltását követô tíznapos szlovéniai háború.

1991. júl. 10. Elfogadják a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérôl szóló törvényt. Az SZDSZ és az MSZP képviselôi nemmel szavaznak, a Fidesz képviselôi tartózkodnak.

1991. júl. 12. Göncz Árpád lelkiismereti okokra hivatkozva nem nevezi ki a Magyar Rádió és a Magyar Televízió alelnökének a kormányfô által jelölt – és a közmegegyezéssel választott elnökökkel szembenálló – személyeket.
1991. júl. 30–31. Bush és Gorbacsov moszkvai találkozóján aláírják a nukleáris fegyverzetek 30%-os csökkentését elôíró START szerzôdést.

1991. aug. 1. Tisztogatást hajtanak végre a Magyar Nemzet szerkesztôségében. Leváltanak négy rovatvezetôt, eltávolítják a laptól Weyer Bélát, Császár Nagy Lászlót és másokat.

1991. aug. 16–20. II. János Pál pápa magyarországi látogatása.

1991. aug. 19. Gorbacsov eltávolítását és az új szövetségi szerzôdés aláírásának meghiúsítását célzó puccskísérlet Moszkvában. Az ún. pancser puccs három nap alatt megbukik.

1991. aug. 28. Megkezdi adásait Budapesten a Tilos Rádió, amely engedély nélkül mûködik, mivel a frekvenciamoratórium miatt hosszú évekig nem adnak ki mûködési engedélyt magán, illetve civil rádiók és televíziók számára.

1991. szept. 5. Nyilvánosság elé kerül és nagy vihart kavar Kónya Imre párton belüli vitára szánt dolgozata, amelynek számos eleme sérti a polgári demokrácia normáit.

1991. szept. 15. Az MDF által támogatott Kupa Mihály pénzügyminiszter gyôz a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 11. sz. választókörzetben, ahol a Németh Miklós
lemondása folytán megürült képviselôi helyért rendeztek idôközi választásokat.

1991. szept. 18. Boross Péter országos rendôrfôkapitánnyá nevezi ki Pintér Sándort.

1991. szept. 23. Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök jogkörét illetôen megállapította, hogy a hadsereg vezetése békeidôben nem a köztársasági elnök feladata, a Magyar Televízió és Rádió vezetôinek kinevezését és leváltását illetôen pedig az államfônek a demokráciát súlyosan veszélyeztetô esetekben van mérlegelési joga.

1991. szept. 26. A Zsil-völgyi bányászok ismét Bukarestbe érkeznek, de ezúttal nem a kormány védelmében, hanem annak ellenében törnek-zúznak. Elfoglalják a parlament épületét. Petre Roman kormányfô lemondása után a bányászok hazatérnek.

1991. szept. 27. Megjelenik a Demokratikus Charta felhívása.

1991. okt. 4. Göncz Árpád nem hoz döntést a média-alelnökök kinevezésével kapcsolatban, hanem bekéri az érintett intézmények hatályos mûködési szabályzatait. (Ilyenek ekkor nincsenek, és az elnökök közremûködése nélkül nem is fogadhatók el.)

1991. okt. 7. A júliusi brioni megállapodásban szereplô három hónapos moratórium lejártával Horvátország és Szlovénia ismét kikiáltja függetlenségét.

1991. okt. 9–11. Sztrájk a Magyar Nemzet szerkesztôségében.
A tiltakozási akció megállapodással végzôdik, a laphoz visszavesznek három elbocsátott újságírót.

1991. okt. 15. A lett legfelsôbb tanács olyan állampolgársági törvényt fogad el, amely szavazati joggal nem rendelkezô hontalanná teszi a lakosság negyedét kitevô orosz kisebbséget.

1991. okt. 23. Kambodzsában a békeszerzôdés aláírásával véget ér a polgárháború.

1991. okt. 24. Torgyán József pert indít Antall József, Boross Péter, Gálszécsy András és Für Lajos ellen, mert nem adtak kielégítô választ azon írásbeli kérdésére, hogy állították-e vagy sem, hogy a III/III-as fôcsoportfônökség besúgója volt. A keresetet az év végén visszavonja.

1991. okt. 27. Jugoszláv katonai repülôgépbôl kummulatív töltésû gránátok hullanak Barcsra. Több lakóház megsérül.

Csecsenföldön elnökké választják Dzsohar Dudajev tábornokot, aki szuverén állammá nyilvánítja a Csecsen Köztársaságot, Jelcin rendkívüli állapotot hirdet ki a köztársaságban.
1991. okt. 30. Az FKgP országos vezetôsége visszahívja a párt minisztereit és államtitkárait a kormányból. Az érintettek a visszahívásnak nem tesznek eleget.

1991. nov. 4. Elfogadják az ún. Zétényi–Takács-féle törvényjavaslatot, amely bizonyos esetekben visszamenôleges hatállyal megszünteti néhány súlyos bûncselekmény elévülését. A Fidesz és az MSZP képviselôi a törvény ellen szavaznak, az SZDSZ képviselôinek többsége tartózkodik.

1991. nov. 5. Nem egészen tisztázott körülmények között meghal Robert Maxwell sajtómágnás, a Magyar Hírlap és az Esti Hírlap többségi tulajdonosa.

1991. nov. 6. Az észt alkotmányozó nemzetgyûlés olyan állampolgársági törvényt fogad el, amely a lakosság harmadát kitevô orosz kisebbséget hontalanná teszi, s megfosztja szavazati jogától.

1991. nov. 9. Meghal Yves Montand.

1991. nov. 13. Dénes János független képviselô az Országgyûlésben Marosán György és társai felakasztását követeli.

1991. nov. 15. Miután a kisgazda pártvezetés hûségnyilatkozat megtételére szólítja fel a párt képviselôit, kettészakad a kisgazda frakció.
1991. nov. 17. A Politikai Foglyok Országos Szövetsége levelet küldött a Zétényi–Takács-törvényt elutasító képviselôknek, mely szerint szavazatukkal a hajdani gyilkosok cinkosaivá váltak, és ezt a szervezet nem fogja elfelejteni.

1991. nov. 18. A televízió két alkalommal is levetíti Petô Iván és Kónya Imre nyilvános vitáját az igazságtételrôl. A vitát a szélsôséges csoportokból verbuvált közönség ijesztô magatartása tette emlékezetessé.

A Jugoszláv Néphadsereg három hónapos ostrom után elfoglalja a horvát elllenállás jelképének tekintett Vukovárt.

1991. nov. 23. Tölgyessy Pétert a Szabad Demokraták Szövetségének elnökévé választják.

1991. nov. 24. AIDS-ben meghal Freddie Mercury, a Queen együttes énekese.

1991. nov. 28.  A miniszterelnök a Magyar Nemzeti Bank elnökének az addigi elnök, Surányi György helyett pártpolitikust, Bod Péter Ákos ipari minisztert jelöli. A miniszterelnök döntését többek között azzal indokolja, hogy az ellenzéki kezdeményezésû Demokratikus Charta aláírása nem egyeztethetô össze a jegybankelnöki tisztséggel.

1991. dec. 3. Az Országgyûlés elfogadja az 1996-ban rendezendô világkiállításról szóló törvényjavaslatot.
1991. dec. 6. Antall József Moszkvában magyar–szovjet és magyar–orosz alapszerzôdést, Kijevben magyar–ukrán együttmûködési megálapodást ír alá.

Meghal Aczél György.

1991. dec. 7. Mozgalommá alakul a Demokratikus Charta.

1991. dec. 8. Beloruszszia, Oroszország és Ukrajna államszövetségi szerzôdésével megkezdôdik a Szovjetunió felbomlása és a Független Államok Közösségének kialakulása.

1991. dec. 10. Tetemes késéssel megkezdôdik a következô évi költségvetés vitája.

Csoóri Sándort a Magyarok Világszövetségének elnökévé választják.

1991. dec. 13. A Szabó Iván az új iparügyi miniszter.

1991. dec. 14–15. Az MDF országos gyûlésén megerôsödnek a párt nép-nemzeti szárnyának pozíciói. Ügyvezetô elnökké választják Für Lajost, alelnökké Csurka Istvánt, Lezsák Sándort.

1991. december 16. Antall József Brüsszelben aláírja Magyarország és az Európai Közösség társulási szerzôdését.

Meghal Vas István.
1991. dec. 22. Szokolay Zoltán MDF-es képviselô, a Közakarat Egyesület kezdeményezôje, akit rajtakaptak, amint képviselôtársa helyett szavazott, bejelenti, hogy lemond mandátumáról. Pályafutását a Belügyminisztériumban folytatja.

1991. dec. 23. Bombamerényletet követtek el az Oroszországból Izraelbe tartó kivándorlók busza ellen a Ferihegyi gyorsforgalmi úton. Négy utas és két rendôr megsebesült. A tettesek máig ismeretlenek.

Németország elsôként elismeri a független Horvátországot és Szlovéniát. Példáját egy hónap leforgása alatt közel hatvan ország követi.

1991. dec. 26. Hivatalosan is deklarálják a Szovjetunió megszûnését. A magyar kormány nyilatkozatban méltatja a Szovjetunió leköszönô elnökének, Mihail Gorbacsovnak az érdemeit.

1991. dec. 30-31. Az Országgyûlés közel huszonnégy órás folyamatos szavazással, az ügyrendi szabályok és megállapodások felrúgásával az év utolsó napjának délutánjára elfogadja a költségvetést.

Kérjük küldje el véleményét címünkre: beszelo@c3.hu

http://www.c3.hu/scripta