A fraktálok dilatációs szimmetriát mutatnak: önhasonlók. Ha egy dilatációs szimmetriával rendelkezô tárgy képét látjuk, nem tudjuk eldönteni, hogy a felvétel milyen nagyításban készült, mert minden nagyításban körülbelül ugyanazt látjuk. Ha a kép egyes részeit kinagyítjuk, újabb és újabb, az eredetihez hasonló részletek tûnnek elô(klasszikus példa erre a közismert Mandelbrot-halmaz). Matematikailag konstruált fraktálnál a nagyítás vég nélkül folytatható: a halmaz belsejének világa végtelen, és minden léptékváltásnál hasonló struktúra ismétlôdik. Nincs tehát kitüntetett lépték vagy skála.