Krúdy Gyula a Tiszaeszlári Solymosi Eszter című dokumentumregényéhez kapcsolódó filmterv

(16 mm, 90 perc, kb. 800.000 Ft)
Jövôre negyvennyolc éve lesz, hogy Krúdy megkezdte a vérvádrólszóló feljegyzéseinek közlését a Magyarország című napilapban.Negyvennyolc évvel azután, hogy Tiszaeszláron megtörtént az, amima nevezetesség és legenda; Krúdynál feldolgozott és feltisztultgyermekkori emlék. Az idôpontok szimmetriája összevetésekre adalkalmat avult indulatok, csírázó elméletek, egy régi történetés megváltozott helyszíne között.
A három idôpont három technikai rétegnek felel meg:
1. Néhány (6) emblémaszerűen beállított kép, amely sűrítettentartalmazza a korabeli környezet atmoszféráját.
2. Csak hangként, Krúdy szövege mint kommentár.
3. Dokumentumfelvételek a mai Tiszaeszláron.
A beállított, kosztümös tablók is Krúdy látomását követik. Másképminôségben jelennek meg, mint a dokumentumok, és csak annyitmozdulnak, amennyit az azóta eltelt idôk "víznyomása"ésa szereplôk "mélységrészegsége"megenged. Krúdy szövegeképviseli az irányító fedélzeti hangot és a mai Tiszaeszlár afelbukást. Az egymásba áthorpadó képek és korok a megtörténtnekés a most történônek más és más összefüggéseit hozzák felszínre.Krúdy szövegének olykor kegyetlen, de mindig üde iróniája kétfeléveszélyes. A múltat éppúgy megszurkálja, ahogy a jelent ishorzsolja. Krúdy szellemi elôkelôsége a korabeli, és nemcsak akorabeli antiszemitizmust olyan felületi jelenségként kezeli,mint bármely viseletet. Elemzése azért maradhatott aktuális, mertnála a dráma olyan társadalmi és lélektani mélyrétegben zajlik,ahol az ideológiai "viseletek"másodlagos jelentôségűek.Képei azért rendelkeznek olyan átfogó vizuális-drámai erôvel,mert azokat a gyanú és gyanútlanság, rettegés és fenyegetés,szolgaiság és kiszolgáltatottság rendezi, mert egyszerre képesellentétes indulatokkal azonosulni és azokat kívülrôl, nagymagasságból bemutatni.
Még nem tudhatjuk, hogy Tiszaeszláron ma mit találunk, milyennyomait lelhetjük fel a régi eseményeknek. Idézem azokat aképeket Krúdy regényébôl, melyek köré a film szervezôdik:
1. Scharf József és Móric megérkezése a Keleti pályaudvarra"A tiszaeszlári utas, aki börtönszagú, ócska télikabátjábana józsefvárosi pályaudvaron leszállott a miskolci vonatról, éskomoly, kemény tekintettel körülnézett a hordárokon: ugyancsakarra volt predesztinálva, hogy másnap a földkerekség valamennyiújságjában megírják az ô csodálatos, börtönbôl való szabadulását,"babiloni fogságának"végét.
Sokan tudtak Scharfék viselt dolgairól, még a vasúti hordárok is.És ezek a durva teherhordók nem nagyon örültek, amikor hírefutamodott a vonattal érkezett családnak.
Scharfék egyszerre csak azon vették magukat észre, hogy körülvannak véve éljenzô és fenyegetô emberekkel.
2. Scharf Móric leselkedése a zsinagóga kulcslyukán"Midôn a leány a székrôl leszállott, akkorra a templomból egykoldus zsidót beküldtek a lányért, a koldus zsidó megfogta alánynak a kezét és kicsalta magával a templomba. Ott a templompitvarában a magas, barna koldus a lányt megragadta és a földreterítette Ekkor kezdett a leány jajgatni és ordítani, de ekkorhirtelen a már ott volt téglási és tarcali metszôk a leányt aföldön megnyomták, és a Tiszalökrôl jött, jelenleg tiszaeszlárimetszô, Schwarcz Salamon megmetszette a lány nyakát, és verescseréptálba eresztették a vérét, s midôn a tányér telefolytvérrel, a vért fazékba öntötte E jelenetnél nem voltam bent atemplomban, hanem kívül, a templom ajtaja kulcslyukán néztem Midôn a leányt bevitték a templomba, a templomajtót belülrôlriglivel bezárták A lányt elôbb egy ingre vetkôztették, úgymetszette meg a metszô a lány mezítláb volt. Midôn a lány márnem mozdult, a nyakát ronggyal bekötötték, úgy ismétfelöltöztették. A lányt a metszôk fogták, a koldus zsidólevetkôztette, midôn meghalt; ugyancsak a koldus zsidófelöltöztette. Az eset után bementem apámhoz és anyámhoz aszobánkba, és elbeszéltem nekik, hogy a leányt megölték, akkormámi megtiltotta, hogy senki se beszéljek errôl."
3. Sakterválasztásra érkeznek a ruszinok.
"Gyerekijesztô, szakállas, kísértetkabátú zsidók jöttek lenémán a Tiszán, és Eszlárnál partra szállottak. Hárman voltak azsidók, három rókaprémes hegyes sapka, három hosszú kaftán éshárom szakáll lépett a partra, ahol a csónak földet ért. Hosszúharisnyás lábukkal kiugráltak az eszlári földre, és csakhamarzümmögni kezdtek a maguk érthetetlen nyelvén, mintha aztbeszélték volna meg egymás között, hogy mi most a teendô, merttájékozatlanok voltak Eszláron. Batyu egyiknél sem volt, csakegy-egy hosszú fatokot szorongattak a hónuk alatt, amilyen tokbana metszôk borotvaélesek késeiket szokták takargatni. Hasonlít aza fuvolatokhoz, de többnyire szögletes, mint a koporsó.Holnap metszôválasztás lesz Eszláron. Erre a választásra jöttekel a zsidók a Tiszántúlról, hogy tudományukat az eszlári hívekelôtt bemutassák. Vajon kit vágnak le? Borjút vagy gyereket?4. Hullaúsztatás a csáklyázás a Tiszán"Szép, fiatal nô holtteste volt az úszó hulla. Barna hajú,barna szemű. Nem is lehetett idôsebb, mint tizenöt esztendôs.Melyiktek hozta magával a szeretôjét? kiáltott fel az elsôtutaj orrában egy Herskó nevű sáfár És a holttest, amely a tokaji hídon túl megint csak kiemelkedettgömbölyű, felfuvalkodott hátsó részével a folyamból, mint egyduda, amely talán egyszer valami nótát ereszt ki magából:teljesen ruhátlan volt.
A sáfár veres szeme, mióta a hullát szemtôl szembe látta egypillanatra: most már gyűlölködve nézte a holttestet, minthamegutálta volna szépségéért, fiatalságáért, tüneményességéért.
Akár látta, akár nem a víz színén is úszó barna, hínáros, babonáshajzatát azon törte a fejét, hogyan vehetné el a hullának ahaját, mert gondolata szerint a varázslat ezzel gyengülne.
»Valamennyi tutajunkat szétveri ez a vízikisasszony, ha el nemtesszük láb alól
Az pedig nem sokat törôdött Herskó sáfár vereslô szemével, hanema folyam egy kanyarulatánál úgy kiemelkedett a vízbôl, hogy méga lábszárai is kilátszottak, mintha táncra akarna kerekedni ahullámot megsarkantyúzó áprilisi napsugárral. A két karja kitérvaúszott a vízen, mintha megölelésre tartaná azokat, akik a halálbakövetni fogják ôt.
Mint késôbb vallotta Herskó, minden erôlködése hiábavaló volt,hogy a tehetetlen hullát magához közelebb vonja, csak a hajátfogta, és azt húzogatta, amíg a hulla egyetlen rántással minthaa víz alól rántotta volna meg valami erô kiszakadt a kezébôl,és olyan gyorsan merült el a vízben, mintha ólomból lett volna.De a barna, hosszú nôi haj Herskó kezében maradt. (Ollóval vágtadle! mondta a csendbiztos, aki elôször kihallgatta Herskót azügyben. El akartad adni a hajat a parókakészítônek Szigeten! Herskó esküdözött, hogy a haj magától maradt a kezében.)
5. Solymosi Eszter a sírgödörben
"Az elsô pillanatban azt sem lehetett tudni, hogy fiú vagyleány a rongyos iszapcsomó, amelyet a Tisza a vén fűzfák tövéhezsodort.
Nônemű! kiáltott fel a gödörbôl Horváth, az orvosnövendék Valami asszony lehet ismételte Szűcs szomszéd, aki a gödörmásik oldalán mászott le a föld alatti rejtelemhez.
Milyen korú lehet?
Olyan kicsi, mint egy gyermek válaszolt a sírból »Szűcsszomszéd«. Valami pesztonka Solymosi Eszter lehetettilyenféle.
Persze, hogy Solymosi Eszter. Ott van a veres csíkos köténya derekán.
A holttest arcából ugyanis alig lehetett valamit is látni.
Szürke, sárga volt a Tisza iszapjától.
Szűcs szomszéd, aki a sírban a hulla mellé guggolva nézelôdött,mert ô volt a legszemesebb a jelenlévôk között, most márfelemelkedve diktálta: A bal kezében kendô van, amely acsuklójára van kötve, és benne valami sárga papír. Nagykendô vana derekán átkötve. Kék szoknya a testén. Mezítláb vanszegény.
6. Scharf József és az eszlári zsidók a vádlottak padján, ScharfMóric a bírói emelvény elôtt
"Az elnök elôtt középen sorakoznak fel. Szomorú emberek,akiket a csaknem esztendeig tartó fogház ugyancsak meggyötört.Még csak nézni sincs kedve a publikumnak a kovás színű arcokat,elrongyosodott ruháikat Amint ilyen szokatlan, katonai rendbenállnak a zsidók: alig van közöttük valami különbség. Az arcukolyan keserves, mintha hosszúnapi istentiszteletre jöttek volnaössze. Állnak megtörten, mint akár az utolsó ítélet napján.Most megjelenik Scharf Móric, a nevezetes zsidófiú, a törvényszékelôtt, és két kezével az elnöki emelvény rácsozatába kapaszkodva:sorsára várakozik.
Ki kellett állnia a körülötte elhelyezkedett vádlottaktekintetét, akiket ô juttatott a keserves rabságra, akik mostegyszerre, mint egy összetartozandó, fekete ruhás emberfal vettékkörül a színük elôtt megjelent Scharf Móriczot, és szemükkellegszívesebben megölnék, mielôtt az megmukkanhatna
DOKUMENTUM: Erdély Miklós: A FILMRŐL, 1995

A Verzió véglegesen 1982-ben készült el, bár a standardizálással a betiltás ellenére sem volt elvi volt viszont technikai probléma:
Feljegyzés

Balázs Béla Stúdió Vezetôsége részére

A Verzió (Tiszaeszlár) című film hangminôsége nem megfelelô,holott a harmadik standard kópiát készítették el.
Megvizsgálva a különbözô technikai szinteken való minôségromlás mértékét, úgy találtuk, hogy a keverés nem sikerült olyan jól, hogy a késôbbi átkopírozások során adódó minôségromlásokat elbírná, ezért ??? a keverést megismételhessem, és új fényhanggal jó kópiákat készíthessek.
Megjegyzem, hogy a kép minôsége sem volt megfelelô az elkészült kópiáknál (sötét), azért mindenképpen új kópiák elkészítésére van szükség.
Az elsô kópia költségeit a Hangosztálynak kell vállalnia, tekintve, hogy nyilvánvaló az aszinkronitás.
A harmadik, javított kópia második hibáit nem tudta teljesen megszüntetni, és így szerintem költségek újra a labort terhelik. Budapest, 1982. III. 1.
(Erdély Miklós)rendezô

1982 májusában kapott Erdély mint a film rendezôje e filmre szerzôdést. Ezt teljes terjedelmében közlöm, mint mintát arra nézve, milyen megalázó és a szerzôi jogokat lényegében semmibe vevô szerzôdések aláírására kényszerültek azok, akik a BBS-ben filmet készítettek, másfelôl pedig a BBS, minthogy (nem lévén önálló, hanem gazdaságilag-szervezetileg a Mafilmtôl, politikailag-gazdaságilag a Filmfôigazgatóságtól függô intézmény)ezt kényszerült kiadni, aláíratni.
Erdély Miklós
1026 Budapest
Virágárok u. 6.

Megbízzuk Önt a Verziók című (BB/8107) kb. 660 m hosszúságú, fekete-fehér kísérleti filmünk rendezôi teendôivel.
Feladatát képezi a filmmel kapcsolatban elôkészítéstôl a standard kópia illetékes szervek részérôl történô végleges elfogadásáig, szükség szerinti idôben a kívánt megszakításokkal minden rendezôi munka elvégzésére.
A munkát 1981. május 13-tól 1982. május 15-ig folyamatosan végzi fôállású munkaidején kívül.
A forgatás a gyártási terv szerint történik fekete-fehér nyersanyagon. A munka egyenlôtlen munkaidôben szükség szerint változó munkahelyen kerül teljesítésre.
Ezen szerzôdés alapján a film kizárólag és korlátozás nélküli felhasználási, értékesítési jogát szerezzük meg. Így vállalatunkra ruházza az alant hivatkozott jogszabályi elôírások keretében az Ön rendezésében készült film területi és idôbeli megkötés nélküli, bel- és külföldi, bármely már ismert (beleértve vetítés, tv-sugárzás, tv-kazetta, képlemez stb.) technikai átvitel útján történô nyilvános és szabadon fel nem használható, zártkörű elôadásának (ismétlésekkel is) forgalmazásnak, valamint az ezek és különbözô eljárással és szélességben elkészíthetô bármely nyelvű felirattal vagy szinkronizált hanggal ellátott kópiák korlátozás nélküli többszörözési és értékesítési jogát is.
Jogunkban áll továbbá a filmbôl megfelelô jeleneteket, képeket esetleg más filmünkben is kikopírozás útján felhasználni és afilmet a fentiek szerint értékesíteni. A film felvételeibôl megfelelô képeket propagandaanyagban is jogosultak vagyunk szabadon felhasználni, nyomdai és bármely más úton többszörözni, forgalmazni és értékesíteni. A rendezôi munkájával kapcsolatban érvényesek a vállalatunk állományában lévô rendezôkre is vonatkozó elôírások, vállalati ügyrend és igazgatói utasítások.
Díjazásként megilletô Ön átalányösszegben 1500 (ezerötszáz) Ft gyártási pótlék, mely összeg a Kollektív szerzôdés 8. sz. mellékletének 10. pontjában elôírt feltételek szerint kerül kifizetésre.
A fentiekben nem szabályozott kérdésekben még a szerzôi jogról szóló 1969. évi III. tv. és annak végrehajtásáról megjelent jogszabályok alkalmazandók.
Ez a megbízás egyéb jogviszony keretében jön létre, így munkaviszonyt nem létesít.
Daubner István
fôgyártásvezetô
Fenti megbízást elvállaltam és az abban foglaltakat magamra nézve kötelezônek ismerem el. Tudomásul veszem, hogy ezen megbízással munkaviszony nem létesül.

Erdély Miklós
BÉDA Szövetkezet
AU V 686568
Sok kísérlet történt a Verzió felszabadítására. Ezek egyike az alábbi meghívás (melynek eredeti, francia nyelvű szövegét magyar fordításban közöljük), mely a többihez hasonlóan sikertelennek bizonyult, pedig a fesztiváligazgató a francia külügyminisztériumot is megkereste, hogy járjanak közre a magyar hatóságoknál.
A ZSIDÓ KULTÚRA NEMZETKÖZI FESZTIVÁLJA
Mme Simone Veil, az Európa Parlament elnökének védnökségével
Tiszteletbeli tagok bizottsága:
André Lwoff professzor
Georges Perec
Josy Eisenberg rabbi
Ariane Mnouchkine
Clara Malraux
Anouk Aimée
Claude Vignée

Párizs, 1983. március 7.

Hivatalos meghívás
A Zsidó Film Második Nemzetközi Fesztiválja 1983. április 12. és 26. között a Studio de l'Etoile-ban és a Cinema Les Acacias-ban, április 27-tôl május 3-ig pedig a Cinemathegue Française-ben kerül megrendezésre. Meghívjuk Erdély Miklós urat, hogy jöjjön el és mutassa be Verzió című filmjét ennek a fesztiválnak a keretében.
Elôre is köszönetet mondjunk a magyar hatóságoknak megértésükért.
Hogy szolgáljuk és érvényre juttassuk az igazságot.

Párizs, 1983. március 7.
Emil Weis
igazgató