[freemail]

A C³ Kulturális és Kommunikációs Központ működésének pontosabb megértéséhez a névben szereplő 3 k betűs szó mellé érdemes még legalább kettőt hozzákapcsolni, ezek a kezdeményezés és a kooperáció. Jellemző példa a freemail, amely a három alapvető program elem közül az Internet program (521) fejlesztéseként kapott a megvalósításhoz zöld utat a Soros Alapítvány programvezetőjétől és a C³ kuratóriumától. A „legekkel" általában óvatosan illik bánni, de bizonyosan állítható, hogy a C³ legismertebb, legsikeresebb fejlesztése a freemail ingyenes levelezőrendszer, mely 1997. október másodikán indult és ma is működik. Idézzük itt az elképzelés első részletes leírását, mely részben átkerült az első nyilvános sajtóközleménybe is.

freemail.c3.hu

A projekt címe: freemail (munkacím)

A projekt előzményei:

Magyarországon az elektronikus levelezés elterjedésének akadálya, hogy csak egy viszonylag szűk kör tud ingyenes postaládához jutni, ez még az internet hozzáféréssel rendelkezők számára sem mindig megoldható. Nyilván ennek köszönhető, hogy Magyarországon is nagyon sokan kezdték [használni] az utóbbi időben a némi reklám elviselése árán ingyenes postaládát szolgáltató amerikai cégek (pl. HotMail, UsaNet) szolgáltatásait, annak ellenére, hogy ez a megoldás az internet vonalak terheltsége miatt általában igen időigényes dolog. Éppen ezért volna kézenfekvő hasonló szolgáltatást Magyarországon is elindítani, mely igen kevés költség árán ki tudná elégíteni a fenti igényeket, jelentősen hozzájárulva az internet szélesebb körben történő elterjedéséhez.

Éppen az ötlet kézenfekvősége miatt több hazai internetszolgáltató is tervezi hasonló szolgáltatás beindítását, így – függetlenül attól, hogy a c3 keretei között az ingyenes szolgáltatás reklámoktól mentesen is beindítható, ami nyilván vonzó alternatíva – a szélesebb körű elterjeszthetőség érdekében mindenképpen törekedni kell az elsőségre.

Az ADAM stúdió (http://www.adam.hu/) régóta tervezi egy ingyenes elektronikus postaláda-szolgáltatás megszervezését. Felvetődött a c3 és az ADAM stúdió együttműködése útján lehetséges megvalósítás.

Célkitűzések:

Az elterjedtebb levelezőeszközök képességeivel egyenértékű elektronikus levelezés megvalósítása www felületen, mely bárki számára ingyen hozzáférhető. A postafiókok elkészítése, a levelek olvasása-írása weboldalakon keresztül történik, a felhasználók maguk tudják elkészíteni postafiókjaikat, melyek természetesen egyedi azonosítóval védettek. A rendszer használatához minimális számítógépes ismeretek, illetve web-elérés szükségesek. A rendszer technikai üzemeltetése az indulástól kezdve automatikusan történik. A rendszerfejlesztést és felügyeletet a c3 munkatársai, a grafikus arculat, felhasználói felület kialakítását és korszerű színvonalon tartását az ADAM stúdió munkatársai végzik.

Fejlesztési fázisok:

Indulásként az elektronikus levelezés alapfunkciói érhetők el, második fázisként a csatolt dokumentumok kezelése, illetve a POP3 funkciók teljes implementációja valósítandó meg.

A projekt kifutása, továbbfejlesztési lehetőségek:

Miután a rendszer használatához www elérés szükséges, kézenfekvőnek tűnik egy korlátozott (napi 5-10 perces) dial-up szolgáltatás bevezetése. Ez az első beruházást igénylő elem, nyilván szükséges a MATÁV-val történő egyeztetés, további 20-30 telefonvonal, modemek, terminálszerver üzembe helyezése.

[Fernezelyi Márton, 1997. július 1.]

Kiemelendő az a felismerés, hogy bár voltak elgondolások a könnyen elérhető, nyilvános, ingyenes elektronikus levelezés létrehozásának indokoltságáról, szükségességéről, ilyen magyar nyelvű, működő rendszer nem létezett Magyarországon, vagyis valódi kihívást jelentett a megvalósítás. Tehát hazai alternatíva a nemzetközi példák mellé helyezve, mely egyúttal – mint a dokumentum is jelzi – hozzájárul az internet szélesebb körű elterjedéséhez, ami a C³ program egyik alapvető küldetése, egyben illeszkedik a Soros Alapítvány nyílt társadalomhoz kapcsolódó küldetéséhez is. Talán még fontosabb ennél, hogy volt három olyan munkatárs, akik nem pusztán szerették volna, hanem képesek is voltak a megvalósításra: Fernezelyi Márton, Pecsenyánszky István és Tüdős András voltak a szerzők.

A freemail egyértelmű és az elterjedés sebességét tekintve is kivételes sikere (a felhasználók száma már a 6. napon átlépte a kétezret, egy hónap alatt a tízezret, nagyjából ennyi bejegyzett magyar weboldal működhetett ekkoriban), a nyilvánvalóan szükséges fejlesztéseken túl, mint a szerverbővítés, két további új projekthez vezetett. Egy évvel a freemail indulását követően jelentette be a C³ a nyilvános terekre kihelyezhető WebTerminál prototípusát: „Célunk egy olyan univerzális, egyszerűen használható kommunikációs eszköz megalkotása volt, amely az utca embere számára elérhetővé teszi a hálózati tartalmat, képpel, hanggal, mozgóképpel." https://www.c3.hu/events/98/nyiltnap/webterm.html A nagy sávszélességű kapcsolat meglétét feltételező eszköz egyúttal lehetőséget nyújtott arra, hogy a Matáv tesztelje ezt a bevezetésre váró új technikát (ADSL), a fejlesztők pedig e sajátos kommunikáció-alapú „public art" eszköz és a használók interakcióit: „A prototípus bemutatását követően több kísérleti WebTerminált szeretnénk elhelyezni a város különböző pontjain (pl. forgalmas tér, mozi, múzeum, bevásárlóközpont, egyetem)." Végül is öt terminál került kihelyezésre, melyek közül volt, ami 2011-ig működött.

A World Wide Web hazai elterjedésével párhuzamos folyamat volt a mobiltelefonok és a mobilkommunikáció megjelenése, vagyis a következő lépés ehhez kapcsolódott. 2000 március 20-án történt a WAP interfész a freemail ingyenes levelezőszolgáltatáshoz fejlesztés bejelentése: „A C3 Alapítvány kutatási-fejlesztési tevékenységei között kiemelt szerepet kapnak a közcélú Internet alkalmazások, az új technológiák. Ezek egyike a mobil kommunikáció lehetőségeinek kutatása, a mobil eszközökhöz hasznos alkalmazások kifejlesztése. A WAP (Wireless Application Protocoll) a mobil Internet elérés, alkalmazások szabványa. Jelenleg az 1.1-es verzióját használják az eszközök és a kiszolgáló berendezések. A WAP böngésző a mobiltelefonon fut, s pontpont dial-up vagy SMS kapcsolaton keresztül kommunikál egy ún. WAP átjáróval, mely a telefon és az Internet között közvetít. Az WAP tartalmat hagyományos webszerverek szolgáltatják a WML (Wireless Markup Language) lapleírónyelv segítségével. Természetesen a WAP-os tartalomszolgáltatás lehetőségei nagyon behatároltak a miniatűr kijelző, az egyirányú pozícionálás és a monokróm kép miatt, de még így is számos rendkívül hasznos funkció megvalósítható."

Ma már különösen jól látható, hogy e két, akkor párhuzamos irány a kommunikáció tömegességének kezdettől jelen lévő alternatíváját mutatta, egyszerűsítve: dróton, vagy drót nélkül történjen az információk „szállítása", illetve egyirányú üzenetek sokaknak, vagy/és kétoldalú, interaktív kommunikáció. További kettősségek, míg az egyik verzió, az információ tömeges terjesztésének útja – mint a telegráf, rádió –, a másik a dialogikus konstrukció (telefon). Amíg a WebTerminál azok számára tette lehetővé az új technika kipróbálását, használatát, akik nem rendelkeznek ilyen eszközzel, addig WAP az eszközt birtokló felhasználók lehetőségeit bővítette új alkalmazásokkal.

E két fejlesztés között, nagyjából félidőben felmerült, mi lesz a freemail további sorsa? Részben, mert a három évre tervezett C³ program a lezáráshoz közeledett, részben pedig, mivel látható volt a freemail növekedésének iránya, s az is, hogy egy NGO, vagyis egy non-profit civil szervezet önmagában nem feltétlen alkalmas olyan színtű gazdasági befektetésekre, amit a projekt megkövetel, különösen, hogy tervei között a profilváltás, vagyis az eredeti célok elhagyása illetve felcserélése piaci célokkal, nem szerepelt. Tény persze, hogy az Internet magyarországi elterjesztése is alapvető feladat volt, ám erről ki lehetett jelenteni, hogy lényegében sikerült, mármint a kulturális és kommunikációs szférában. Az üzleti és gazdasági terület viszont nem szerepelt a vállalások között. A gazdasági profitként megfogalmazható „nyereség" nem illeszkedett a közcélú, általános, társadalmi értelmű nyereség-fogalomhoz, így szükségesnek tűnt végiggondolni, milyen lehetőségek állnak a freemail és a C³ előtt az 1999 június utáni, potenciális folytatáshoz. Ugyanis ha a program sikeres volt, márpedig ez nem volt vita tárgya, akkor meg kellett teremteni a C³ mint önálló entitás új szervezeti kereteit. Így már 1999 márciusában, a három év lejárta előtt készült egy javaslat, pontosabban felhívás potenciális kooperációra a freemail további üzemeltetése, fejlesztése érdekében. Ennek eredményeként vásárolta meg azon év nyarán a projektet a MATÁVnet, s került később, megalakulása után az origo portfoliójába azzal, hogy a fejlesztést és üzemeltetést továbbra is azok végzik, akik létrehozták. Ezek a feltételek, mint kiderült, a C³ Alapítvány létrehozatala után is alapvetőek voltak a fenntartáshoz és működéshez, mely időszak a freemail szempontjából jól és részletesen követhető a 15 éves évforduló alkalmából készített, részletes idővonal adatai alapján (mely az archive.org jóvoltából ma is elérhető). A 20 éves freemail évforduló alkalmából sajnos hasonló összegzés nem készülhetett, minthogy a tulajdonos átalakította a kezdeti feltételeket, vagyis a C³ Alapítványnak annyi köze maradt a kezdeményezéséhez, hogy a főoldalán (homepage) történeti relikviaként megtartotta a freemail aktuális logoját és elérhetőségi linkjét. Nem érdektelen idézni ezt a jubileumi bevezetőt sem:

15 éves a freemail

Tizenöt évvel ezelőtt, még bőven a betárcsázós internet korában indult útjára a fennállása óta több mint két Magyarországnyi felhasználót kiszolgáló [freemail]: az eltelt másfél évtized alatt a két megabájtos postafiókméret tíz gigabájtosra bővült. 1997. október 2-án még a szolgáltatás jelenlegi gazdája, az [origo] sem létezett. A [freemail] egy olyan számítógépen futott, amelynek teljesítményét egy mai olcsó okostelefon is felülmúlja, néhány hónapon belül át is kellett költöznie egy komolyabb erőforrásokat kínáló szerverre. A [freemail]-en fennállásának másfél évtizede alatt mintegy huszonnégymillió postafiókot hoztak létre, az indulás első évében regisztrált felhasználók közül közel nyolc és félezer freemailes címet jelenleg is használnak tulajdonosaik. Az első években a [freemail] rendszerében minden egyes felhasználó számára csupán két megabájtos postafiók állt rendelkezésre, bár ezt ideiglenesen további három megabájttal túl lehetett lépni alkalmanként egy-egy hétig. Egy ekkora méretű tárhelyet ma már egy mobiltelefonnal készült fotóval telíteni lehetne. Az elküldhető levélméret az indulás környékén mindössze 50 kilobájt volt, ez gyakorlatilag néhány oldalnyi szövegnek felel meg. A két megabájtos tárhelyet a felhasználók igényei nyomán végül öt megabájtosra növelték, 2005-ben 25 megabájtosra, két évvel később pedig egy gigabájtosra bővültek a postafiókok. Jelenleg akár tíz gigabájt adatot is tárolhatnak a freemailesek postafiókjaikban. (2012)

https://web.archive.org/web/20121107210102/http://gephaz.freemail.hu/15-eves-a-freemail/

A freemail idővonala még számos izgalmas információt tartalmaz, mivel a dinamikus kronológia öt szempont alapján összegzi – egymás kontextusában – a 15 évet, melyek sorban: az esemény, a felhasználók és a gépek száma, egyéb adatok (pl. sávszélesség, tárhely) valamint a fejlesztések. Például könnyen követhetjük, miként jutott el a projekt az 1999 novemberi kétszázezes felhasználó számtól a négymillióig, 2012 február 11-re (1 millió: 2002, 2 millió: 2005, 3 millió: 2007). A 15 éves jubileum táján már jól látható volt, hogy jelentősen megváltozik nem csupán a nemzetközi, de még inkább az a közvetlen civilizációs környezet, ami a C³ Alapítvány további sorsára is kihatással van, így részben a freemailtől történő elszakadás egyik következményének tekinthetjük azt is, hogy mint a megalakulás és működés első helyszínét (Országház u. 9) korábban, 2017-ben a második helyszínt, a publikus terekkel már nem, de raktár és munka-terekkel még rendelkező Szpáhi utcai bérleményt is fel kellett adni. De ez a kronológia már nem olvasható ki a freemail idővonalából.