A C³ megalakulása

A C³ létrejötte az elképzeléstől a megnyitásig alig fél év története. Az új intézmény mint a Magyar Soros Alapítvány kezdeményezésére megvalósult kísérleti projekt szerkezetét tekintve három program együttese, a meglévő SCCA projekt folytatása megváltozott körülmények között, az új Internet program, valamint maga C³ Kulturális és Kommunikációs Központ -- ezeket a költségvetésben is külön kódok reprezentálták (507, 510, 521). A kezdeményezésről talán az első, konkrétumokat és alapvető információkat tartalmazó sajtóhír 1996 áprilisában jelent meg, s itt érdemes teljes egészében idézni:

„K³ a Várban. A Soros Alapítvány és a Silicon Graphics közösen Kulturális és Kommunikációs Központot (K³) nyit a budai Vár területén. A május közepétől működő, hivatalosan június közepén felavatandó központ a Soros Alapítvány korábbi, Országház utca 9. szám alatti épületében fog működni, 500 négyzetméteres területen. Létrehozását a január-februárban A pillangó-hatás címmel megrendezett kiállítás jó tapasztalatai inspirálták. E központ nyilvános Internetelérést kínál az itt felállított Silicon (Indy) számítógépekről -- 15 hüvelykes monitorokkal, parabolaantennás összeköttetéssel --, továbbá lehetőséget ad a helyi kulturális intézményeknek (egyebek között iskoláknak) és nem kormányzati szervezeteknek Web-helyek kifejlesztésére. Folyóirat- és CD-tárral is fog szolgálni, főként a jelenkori kultúra, a számítógép-technika és az Internet-fejlesztések tárgykörében. Lesz benne továbbá egy műhely (Exploration Laboratory), ezt alkotók és alkotócsoportok használhatják majd kísérletezésre, művészeti, kulturális programok, tervek kivitelezésére, pályázati rendszerben. Ebben a stúdióban egy R 10000-es processzorra épülő gép, az Onyx Infinite Reality működik majd -- ez ma a világ leggyorsabb grafikus számítógépe s mellette két Indy Studio is, 24 bites grafikával és nagy memóriával. Hozzájuk adják az Alias Wavefront programjának teljes választékát (a K3 Silicon Graphics gépeinek értéke egyébként összesen másfél millió dollárt tesz ki). A művek nyomban elérhetővé tehetők az Internetről. Kiállítások rendezésére is lesz hely és alkalom, az Audio-Visiotoriumban pedig előadásokat, oktatási programokat lehet szervezni. A központ a maga nemében egyedülálló az egész világon; olyan rétegek is módot kapnak az Internetben rejlő lehetőségek felismerésére és kiaknázására, amelyek anyagi forrásaik szűkössége miatt eddig nem gondolhattak ilyesmire, vagy eleve távolabb álltak a számítástechnikától." Computerworld -- Számítástechnika, 1996. április 16., 16. szám, címoldal.

A cikkből még hiányzik a harmadik társ-alapító, a Matáv neve, és nem említi, hogy egy már meglévő program az SCCA (Soros Kortárs Dokumentációs Központ) működése is ezen az új helyszínen folytatódhat, átköltözve a Műcsarnokból és ezzel bizonyos régi feladatokat elhagyva vagy újakra cserélve, valamint a rövid név, a C³ helyén -- talán „magyar fordítás" okán -- a Balázs Béla Stúdió korábbi, ismerhető „K3" kísérleti projektjének -- kulturálisan „már foglalt" -- rövidítése jelenik meg. Viszont jól mutatja, miként állt az előkészítés alig két hónappal A pillangó-hatás kiállítás zárása után, melynek stábja adja majd a megnyíló új központ munkatársainak nagy részét. Ők végezik ezidőtájt a megvalósítás gyakorlati munkáját, ami egyfelől helyszín átalakítását, az új hálózati infrastruktúrát valamint a tartalmi működés kitalálását is jelentette. Az Országház utca 9. sz. műemlék épület utcai frontjának két szintjét korábban is a Soros Alapítvány bérelte az I. kerületi önkormányzattól, de az új funkciók új tereket igényeltek, vagyis publikus terek jelentek meg az iroda és munkaterek mellett, mint a előadótér, könyv- és médiatár, a nyilvános internetező hely, a galériatér, az új művészeti és technikai projektek megvalósítására alkalmas műhelyek.

A Magyar Soros Alapítvány közoktatással kapcsolatos projektjeiről és a korábban létrehozott információs központokról Bakonyi Éva, az Alapítvány igazgatója számol be a Köznevelés 1996 május 3-i számában, megemlítve az új Internetes központ megvalósulását követően várható, tervezett fejlesztéseket is.

A C³ megnyitójára kiadott ismertető, tájékoztató füzet a megnyitó szereplői, a célok és praktikus információk mellett felsorolja a program új kuratóriumának és nemzetközi tanácsadó testületének, valamint a munkatársaknak a névsorát, a speciális nyilvános terek (InternetMűhely, Auditórium, InfoMűhely, MédiaMűhely, SiliconMűhely) részletes leírását, funkcióit, a használat formáit valamint a pályázati felhívásokat és egyes programok részleteit. (1-3 kép)

A C³ létrejötte nehezen választható el a globális kommunikációs átalakulások nemzetközi, különösen európai terjedésének kulturális és ezen belül regionális, lokális hatásaitól és kevéssé érthető meg enélkül. Európaszerte új típusú, részben független, részben egyetemekhez, kutatóintézetekhez köthető, illetve korábban meglévő és átalakuló projektekből kialakuló kezdeményezések és szerveződések sokasága jelenik meg lényegében az 1980-as évek második felétől kezdve, melyek szaporodása különösen az Internet és a World Wide Web megjelenésével válik feltűnővé, s hogy az elektronikán alapuló művészet kerül a fókuszba, azért sem véletlen, mert minden új technológia vagy kifejezési forma tesztjének a legfontosabb terepe az eredeti, szabad, alkotó gondolkodás volt a 20. század korábbi évtizedei során is. Átalakuló videó csoportok, kísérleti filmes fesztiválok, regionális fesztiválok és tartalmi fókuszt váltó kiadványok jelzik az utat (Montevideo, European Media Art Festival, Ars Electronica, Mediamatic). Mindez még az ún. „kreatív ipar" ideológiájának egy évtizeddel későbbi megjelenése előtt történik, mely azután -- részben az eredmények piacosításának igényétől vezérelve -- ezen új kezdeményezések nagy részét megszűnteti, illetve esetenként átalakítva magába olvasztja.

Ráadásul az a mágikus együttállás, amelyet a World Wide Web megjelenése és a kelet-közép európai kommunisztikus államberendezkedések csődje majd eltűnése mutat és az 1989-90-es évekhez kapcsol, sajátos optimizmussal, nyitottsággal, mintegy a demokrácia illúziójával társította a folyamatokat.

Az Internet „elterjesztése" nem pusztán technikai kérdés, bár ez alapfeltétel: igen nehéz megérteni anélkül, hogy kipróbálhatná az ember, amit mutat, hogy míg csak olvasnak és beszélnek róla az emberek, potenciális ellenállásuk jelentős, de amint megtapasztalják, kipróbálhatják, használhatják, szinte azonnal híveivé, sőt mintegy „szakértőivé" válnak. (Nem véletlenül hasonlította a megnyitón e folyamatot Soros György az írásbeliség elterjesztéséhez.)

Az új technológia két fő elemét ekkoriban a digitális elektronikus rendszerek -- egyszerűbben a computer -- valamint a kommunikációs hálózatok (telefon, rádió, televízió, videó) jelentik. Magyarországon, mely egy évszázaddal korábban úttörő és innovatív szerepet vállalt a telekommunikációban (Puskás-testvérek, Telefon Hírmondó) a rendszerváltás idején a telefonhelyzet katasztrofálisnak volt mondható. Az 1990-es évek első felében, amikor a mobil eszközök megjelentek, szinte egyszerűbb mobil, mint vezetékes telefonhoz jutni, bár nem olcsón. Televízió és rádió majdnem minden háztartásban található, ami a telefonról nem mondható el. Ezekhez kapcsolódott volna „harmadikként" az az új hálózat, melyet leginkább tudományos intézetek, egyetemek illetve könyvtárosok ismerhettek, az emberek nagy része -- a potenciális „felhasználók" tömegei -- alig. Nem volt sokkal jobb a „computer-helyzet" sem, hiszen a rendszerváltás előtt a legfejlettebb technikához hozzájutni szinte lehetetlen. Ebből adódóan, amikor ez a helyzet megváltozott, több, mint egy évtized kellett ahhoz, hogy a computert már ne luxuscikknek tekintse a közvélekedés.

Manapság, amikor lényegében mindenki használ computert, akár tudatában van ennek, akár nem, hiszen a mobiltelefonok száma Magyarországon is meghaladja a regisztrált népességét, elég nehéz elképzelni, különösen elmagyarázni azt az állapotot, amikor még egészen más volt a helyzet.

A C³ megnyitója és a három évre tervezett kísérleti projekt eredményei

Az új program megnyitóján publikussá vált célok és a kiemelt, a névben is megtalálható három kulcsszó (kultúra, kommunikáció, központ) mellett -- talán épp azért, mert túl nyilvánvaló -- ekkor még közvetett módon jelenik meg az a másik három kulcsszó (tudomány, művészet, technika), mely a sikeres projektzárás nyomán 1999-ben létrehozott C³ Alapítvány missziójában olvasható máig: A C³ Kulturális és Kommunikációs Központ Alapítvány célja az új tudományos -- technológiai eredmények, felfedezések kulturális alkalmazásának, kreatív használatának, innovatív művészeti lehetőségeinek kutatása, fejlesztése, támogatása; új projektek létrehozása, művészeti, tudományos, kommunikációs, oktatási és kulturális programok kezdeményezése, megvalósítása és támogatása. Más megközelítésben mondható, hogy ez az újrafogalmazott cél is tekinthető a sikeres program eredményének. Most azonban még csak a megnyitásnál tartunk:

Az 1996 június 26-án, két szakaszban lezajlott hivatalos megnyitónak -- talán nem csupán a projekt újszerűsége, hanem a megjelent számos fontos közszereplő miatt is -- viszonylag rendes sajtója volt, ezekből idézek:

„Ingyenes Internet. Ma délután nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt a C3 Kulturális és Kommunikációs Központ, amely a kultúrával kapcsolatos véleménycserék és újítások nyilvános fórumaként az új médiumok széles körű elterjedését kívánja elősegíteni. A Soros Alapítvány, a Silicon Graphics Hungary és a Matáv együttműködésének eredményeként létrejött intézmény könyvtárat, információs adattárat és kiállítótermet működtet, emellett Internet-szolgáltatást és nyilvános Internet hozzáférést biztosít az érdeklődőknek. Az új médiumokat megismerni szándékozók részére pedig oktatói és ösztöndíj programokat szerveznek. A központ a maga nemében egyedülálló lesz abból a szempontból, hogy olyanok is módot kapnak az Internetben rejlő lehetőségek kiaknázására, akik ezt anyagi okokból nem tehették meg, vagy fel sem merült bennük a gondolat --- az eszközök használata ugyanis ingyenes. A Soros Alapítvány azért döntött a kulturális és kommunikációs központ felállítása mellett, mert úgy vélik: az Internettel kapcsolatos új kommunikációs formák használata a nyitott társadalmak létrehozásának és fejlődésének lehet az eszköze. Az intézmény egyik legfontosabb célja, hogy a nyilvánosságot megismertesse az új technológián alapuló emberközpontú értékekkel. Az ünnepélyes megnyitón beszédet mond többek között Göncz Árpád köztársasági elnök, Soros György, Magyar Bálint kultuszminiszter és Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter." Esti Hírlap, 1996. június 26 / 131. szám 3. lap

*

„Digitális demokrácia Tisztelettel jelentjük országnak és világnak, ismét hatalmas lépést tettünk, méghozzá a fejlett világ felé. (...) Hogy érzi magát Soros György ebben a különleges, digitális helyzetben? Saját bevallása szerint úgy, mint a törzsfőnök, aki bevezeti az írást, fölfogad néhány íródeákot, de önmaga nem tanulja meg a betűvetést. A számítógéphez ugyanis nem ért, és szívből reméli, mások - sőt mindenki - többet tud nála. Göncz Árpád államelnök (aki a protokolláris kötelezettségei miatt levelet küldött) tudja, hogy „ez még csak a kezdet", s hogy „szegénységünk nem lehet oka szellemi lemaradásunknak". Magyar Bálint kultuszminiszter szerint azért jelentős dolog a központ létrehozása, mert „a digitális térnek nincs központja, ezért nincs perifériája sem". Robert Bishop, a Silicon elnöke pedig ezzel nyitotta a központot: a nyitott társadalom egyenlő lesz a digitális társadalommal. Az önök demokráciája digitális demokrácia lesz." V. E. Kurír - reggeli kiadás, 1996. június 27 / 174. szám 3. lap

*

„Straub Elek a Matáv képviseletében gratulált a kommunikációs központhoz, amely az Internet-használók százezres magyarországi táborának körében mind megvalósításában, mind felszereltségében a csúcsot képviseli." (a. b.) Magyar Nemzet, 1996. június 27 / 149. szám 11. lap

*

„Egy új csoda: http: //www.c3.hu / NÉPSZAVA-információ. (4. kép) Néhány száz négyzetméternyi terület és úgy kéttucatnyi terminál -- ez már egy darabka a huszonegyedik századból. (...) Itt működik Kelet-Közép-Európa leggyorsabb számítógépe, az egyedülálló grafikai teljesítményekre képes csoda, az Onyx. Az érdeklődőknek még annyit, a különböző pályázatokra a C3 kérdőívein lehet jelentkezni. S hogy stílusosan zárjuk a beszámolót, a C3 megtalálható az Interneten: http://www.c3.hu Népszava, 1996. június 28 / 150. szám 8. lap

*

„Vidéki pályázók számára is nyitott már a társadalom. Az InfoMűhelyben a legfontosabb hazai és nemzetközi művészeti és kulturális folyóiratok olvashatók, de ott vannak a komputertechnika fontos szaklapjai is. Ugyanitt képző- és iparművészeti katalógusok, kortárs alkotók munkásságát illusztráló színes és fekete-fehér képek. Tájékoztatás művésztelepekről, kulturális csereprogramokról, ösztöndíjakról, kiállításokról. Az Internet Műhelyben nyolc Silicon Garphics számítógép Internetkapcsolattal, hozzá szakértő segítők, tanfolyamok gyerekeknek, a hálózat használatában kezdő és már haladó felnőtteknek. Csoportos foglalkozásként: barangolás az Interneten (számítógépes ismeretek nélkül is), a csoport közös szakmai érdeklődése szerinti témák. A vetített képes kaland végén a kiválasztott információk nyomtatott formában elvihetők. A felkínált témák: művészet és kultúra, emberi jogok, egészségvédelem, nemek és generációk, környezetvédelem." Vasárnapi Hírek, 1996. 30 / 26. szám 12. lap

*

„Nongovernmental organizations (NGOs) in Hungary are getting a technological booster shot from the Soros Foundation in the form of a new Internet and computer arts center, The Center for Communication and Culture (C3) opened last week as part of the foundation's ongoing efforts to promote the open exchange of ideas and information in Central and Eastern Europe. "The technology facilitates a horizontal, nonhierarchical network of communication which fits in with our concept of an open society," U.S. financier and philanthropist George Soros said at the opening last Wednesday. (...) Hungarian telephone company MATAV donated 16 "blue lines," which will provide long-distance telephone service for countryside C3 users at local calling rates. The center hopes to achieve Soros' open society goals by becoming a free electronic mail provider to thousands of nonprofit organizations all over the country, said Éva Bakonyi, executive director of the Soros Foundation in Hungary. A variety of educational programs - such as films and Internet and computer courses - will be available. And at the center itself, individuals can browse the Net without charge. The center is one of many Soros programs that uses communications technology as a means of promoting democracy. In May, Soros initiated a five-year, $100 million program to provide Internet access at universities across Russia. C³ was created after the Soros Foundation moved to Bolyai utca in District II and vacated its central facilities on Castle Hill, Bakonyi said. "We looked for the needs in society," she said. And the foundation determined that Hungarians could benefit from a better understanding and use of digital media, she said. The public seems to be responding. After C³'s first day in operation, Internet courses were booked until August and "the telephones were ringing all day," said staff member Ágnes Veronika Kovács." Internet center supports Hungarian NGOs. By Daniel Langenkamp, Budapest Week, 1996. 07. 04 / No. 18. p 5.

*

„A 11 állandó munkatárssal működő C3 munkáját kuratórium irányítja, és Nemzetközi Tanácsadó Testület segíti. A Kulturális és Kommunikációs Központ 64 kilobites vonalon kapcsolódik a Matáv központjához, és antennán keresztül teremt összeköttetést Stockholmmal. Hardvereszközei között szerepel egy Onyx grafikus számítógéprendszer (Infinite Reality grafikával), tizenegy WebForce Indy munkaállomás, két R5000-es processzoros IndyStudio munkaállomás, egy WebForce Challenge kiszolgálógép, továbbá PC-k és Macintoshok. Mindez 10 megabites Ethernet hálózatban működik, amelyben két Cisco útválasztó és 80 végpont található. A C3 Internet Műhelyének nyolc Silicon Graphics Indy Internetterminálján a látogatók (előzetesen telefonon egyeztetett időpontban) ingyenesen kapcsolódhatnak az Internethez, legalább két órára. Ezeken az Indyken a következő szoftverek futnak: In-Person, Netscape Communication Server, Adobe Photoshop Illustrator, WebMagic Author, Netscape Navigator és Adobe Acrobat. Civil szervezetek pályázhatnak elektronikus postáért és teljes körű Internet-elérésért. Az érdeklődők heti rendszerességgel ingyenes Internet-oktatáson vehetnek részt. Az Auditorium tanfolyamok, magyar és külföldi meghívottak részvételével tartott előadások, szimpóziumok, műhelymunkák színhelye lesz. Az InfoMűhely a kortárs kultúrával, művészettel, számítógép-technológiával, valamint az Internettel kapcsolatos nyomtatott és digitális forrásanyagok tárháza (helyi olvasásra), ezenfelül kutatóprogramokat koordinál. A Silicon Műhely a Silicon Graphics legújabb szoftvereit: az Alias/Wavefront csomagból a PowerAnimatort, a Composert, a StudioPaint 3D-t és a 3Designt bocsátja a meghívandó szakértők és sikeres pályázók rendelkezésére, kísérletezés céljaira. A MédiaMűhelyben fogják bemutatni a Silicon Műhelyben készült és az InfoMűhely koordinálta kutatásokat, alkalmanként stúdióul is szolgál. A C³ központ Webhelye: http.www.c3.hu, email címe: info@c3.hu, telefonszáma: (36-1) 214-6856, faxszáma: (36-1) 214-6872. Az irodák fogadóórái: hétfőtől péntekig 9-től 17-ig." S. I., „C³ a Várban." Computerworld Számítástechnika, 1996. július 9 / 28. szám, címlap, 6. lap.

A későbbi sajtófigyelés speciális érdekessége, hogy beszámol az akkor szokatlannak tekintett „két betűs" domain (www.c3.hu) bejegyzése körüli anomáliákról, mely áttételesen a ma is működő Internet Szolgáltatók Tanácsa létrejöttéhez vezetett. Részletesebben: Gerényi Gábor cikke, Magyar Nemzet, 1996. július 17 / 166. szám 12. lap vagy Révész Gábor írása, Computerworld Számítástechnika, 1996. július 30 / 31. szám 4. lap.

A C³ kísérleti projektet létrehozói határozott időre, három évre tervezték. Ennek letelte előtt -- az éves beszámolókon túl -- érdemes volt összegezni az eredményeket, hogy döntés születhessen arról, hogyan tovább? Ebből egy részlet:

A program három évének számszerű mérlegét az 1999 májusi vázlatos statisztika mutatja:

• a C³ Internet szolgáltatásait 1600 civil szervezet és iskola használja, 50 közoktatási intézmény és roma központ bérelt vonallal csatlakozik a C³-hoz és így a világhálóra.
• a C³ Internetes honlapjai (weboldalak) látogatóinak száma naponta megközelíti a 25000-et;
• a C³ által kínált ingyenes elektronikus postafiókokat („freemail") 135 000-en használják;
• a C³ Internet műhelyét évente mintegy 4200 személy látogatta, a tanfolyamokon körülbelül 2000-en vettek részt;
• a C³ műhelypályázata és rezidenciaprogramja keretében 54 hazai és nemzetközi művészeti projekt valósult meg;
• a C³ 1996 júniusa óta 48 kiállítást és bemutatót szervezett

A C³ weboldalain a konkrét események, történések, programok máig jól követhetők magyar és angol nyelven, tekintve hogy kezdetektől az Internet nemzetközi terepen (is = globál + lokál) dolgoztunk.

Túl a statisztikán, néhány konkrét projekt és név az első három évből, szinte esetlegesen kiemelve, az emlékezet véletlenszerűségének engedve (5--10 kép) -- tudva és hangsúlyozva azt a tényt, hogy szinte minden történés és esemény több formában elérhető máig a weben: a kronológia felől, a produkciók felől, vagyis kiadványok, művek (gyűjtemény) és a katalógus adatbázisa (catalog.hu) felől, az archív oldalak (NGO, video) felől, az Alapítvány online folyóirata, az exindex felől, a nemzetközi projektek és partnerek felől, a 10 éves és a 20 éves évfordulókra készített oldalak kiemelései felől, majd később a 2000-es évektől közzétett éves közhasznú jelentések felől. Elolvasható az SCCA története, hozzáférhető a kiadványok valamint az eredetileg csak papír-alapon készült dokumentációk nagy része is.

A negyedik „K", ami a C³ működését alapvetően meghatározta, a kooperáció, az együttműködések nemzetközi és hazai intézményekkel és személyekkel: akik például Magyarországon máig rendelkeznek @c3.hu e-mail címekkel, mind alapvetően közéjük tartoznak.

Az első olyan jelentős nemzetközi kiállítás, amely ilyen együttműködés keretében megjelent a C3 Galériában is -- bár akkor még nem használtuk ezt a nevet -- a Ludwig Múzeum Peter Weibel kezdeményezésére megvalósított millenniumi projektje, mely Ausztria és Magyarország hozzájárulását kívánta bemutatni a világ kulturális, művészeti, tudományos, technikai és szellemi fejlődéséhez. A címével is sokat mondó A művészeten túl című projekt néhány olyan alkotása, melyeknek a technikai megvalósítását illetve bemutatását a C³ infrastruktúrája tette lehetővé az Országház u. 9-ben: Konrad Becker: e-scape múzem, Hámos Gusztáv: Keressük Walter Ruttmannt. Sztereogramok, Szegedy-Maszák Zoltán: Cryptogram, Heinz Zemanek: Az osztrik számítógéptudomány úttörői. Alig fél évvel később az Interszubjektivitás: médiametafórák, játék és provokáció. 6. nemzetközi Vilém Flusser szimpozion & eseménysorozat keretében rendezett kiállítás volt látható ugyanott, amit még harminc egyéb bemutató követ a Galéria bezárásáig. A nemzetközi névsorból: Olia Lialina, Alexei Shulgin, Masaki Fujihata, az ETOY és a JODI társulások, Bjørn Melhus, Stephen Kovats (OSTRANENIE), az APSOLUTO, Phil Niblock, Knut Mork & Stahl Stensile, Matthew Barney, Nicolas A. Baginsky, Bill Seaman, Gideon May vagy az előadók közül Kathy Rae Huffman, Siegfried Zielinski, Milos Vojtechovsky, Eric Kluitenberg, Peter Weibel, Vuk Cosic, Marko Peljhan, James Elkins és itt fel lehetne sorolni az első időszak jelentős tudományos / művészeti konferenciáinak valamint az ún. nyílt napoknak közel száz hazai és külföldi vendégét, előadóját.

Természetesen a C³ nem feledkezett meg a szolidaritás, a nemzetközi társadalmi események iránti kritikus figyelem és az ezzel kapcsolatos kommunikáció témáiról, különös érzés például ma az egykori jugoszláv háború miatt keletkezett ex-YU Forum 1999-es felhívását olvasni: Felhívás a háború ellen. híd -- Mindenkienk, aki elfogult (b92).

Technológiai oldalról a kezdeti időszak kulcsszavai a hozzáférés, a tartalom, a nagy sávszélesség háromszögeként rajzolhatók meg, így a C³ szerepet vállalt valamint tagja volt olyan kezdeményezéseknek, melyek e célok elérése érdekében jöttek létre, így az ecb (European Cultural Backbone), az EMARE (ma is létező nemzetközi rezidencia program) és az ENCART. Utóbbit a linzi Ars Electronica, a rotterdami V2 és a karlsruhei ZKM hozta létre a C³-al közösen, s rövid működése alatt számos hálózaton működő kapcsolati projektet valósított meg, mint például az 1998-as és 1999-es Virtuális Ars Electronica Budapesten (INFOHÁBORÚ 11-13. kép, LifeScience 14. kép) vagy a MINDSWEEPER többfelhasználós hang- és videójáték, majd az "Egymásba botlás" - Bump into Each Other, interaktív kültéri installáció (14-15. kép) valamint Masaki Fujihata Nuzzle Afar projektje, mely egyidőben három helyszínen szimultán működött, Linzben, Karlsruhében és Budapesten.

Mindezek, vagyis az „élő", valós idejű közvetítések, speciális interaktív, dedikált adatforgalom mind olyan technikai innovációt is jelentettek, mely ugyancsak meghatározta a C³ működését, beleértve a köztérre tervezett WebTerminal prototípusát és kihelyezését valamint a legismertebb fejlesztést, a freemailt. De ez már új fejezet.