Keserü Katalin
A gödöllői művésztelep történetének kronológiája

• 1863 Budán megszületik Kriesch Aladár, Zomborban Juhász Árpád grafikus és iparművész.
  
• 1869 Németbányán megszületik Nagy Sándor.
  
• 1870 Pesten megszületik Wigand Ede (később Toroczkai Wigand) építész és iparművész.
  
• 1873 Világkiállítás Bécsben, jelentős magyar és nemzetközi népművészeti-háziipari bemutató.
  
• 1874 Raáb Ervin festő és grafikus megszületik Zólyomban.
  
• 1875 Frecskay Endre festőművész megszületik Máramaros-szigeten.
  
• 1876 Megszűnik Erdély közigazgatási különállása. Vas Béla bútortervező születése.
  
• 1877 Budapesten megszületik Benkó (később Medgyaszay) István építész, Győrben Springholz (később Undi) Mariska festő és tervezőművész.
  
• 1879 Juhász Árpád első tanulmányrajzait készíti. Bábolnán megszületik gróf Zichy István festő-iparművész, Budapesten Kriesch Laura (később Nagy Sándorné) grafikus és tervező, valamint Erdei Viktor festő.
  
• 1880 Kriesch Aladár a Mintarajziskolában Székely Bertalan tanítványa.
  
• 1881 Undi Carla szövőnő és tervező születése.
  
• 1882 Kriesch Aladár Lotz Károly tanítványa. Juhász Árpád falusi segédjegyző. Budapesten megszületik Sidló Ferenc szobrász.
  
• 1883 Kriesch rajztanári diplomát kap. Juhász Árpád díjnokként dolgozik Zomborban, kapcsolatának kezdete Schmitt Jenő Henrikkel.
  Moiret Ödön szobrász megszületik Budapesten.
  
• 1885 Megalakul az Iparművészeti Társulat és folyóirata, a Művészi Ipar (megjelenik 1894-ig) .
  Budapesten országos kiállítást rendeznek, ahol kalotaszegi népművészeti gyűjteményt mutat be Gyarmathy Zsigmondné.
  Remsey Jenő György festő és író megszületik Békéscsabán.
  
• 1886 Kriesch Aladár az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat tagja. Juhász Árpád, Nagy Sándor a Mintarajziskolában tanul. Nagy Sándor két évig Székely Bertalan tanítványa.
  Budapesten megszületik Örkényi (Oetzelberger) István tervező.
  
• 1887 Kriesch először vesz részt a Képzőművészeti Társulat kiállításán.
  Frey Rózsa szövőnő megszületik Fürön.
  
• 1888 Kriesch Aladár tanársegéd a Műegyetem rajzi tanszékén.
  
• 1889 Kriesch Münchenben az akadémián Liezen-Mayer tanítványa.
  Budapesten megszületik Müller (később Mihály) Rezső (Rudolf] grafikus.
  
• 1890 Kriesch Velencében Eugen von Blaas akadémiáján tanul, barátságot köt Tom von Dreger osztrák festővel. Juhász rajztanári diplomát kap. Lotz tanítványaként a festészeti osztályt tovább látogatja, segédkezik mesterének a Kúria mennyezetképének festésénél.
  
• 1891 Kriesch és Nagy Sándor római ösztöndíjasok, ott találkoznak Szoldatits Ferenc nazarénus festőnél.
  
• 1892 Nagy Sándor Párizsba megy a Julian Akadémiára. Juhász Árpád müncheni és olasz tanulmányútra indul.
  
• 1893 Kriesch Aladár nyáron az erdélyi Tövisen és Diódon dolgozik a Boér családnál. Remsey Zoltán születése Budapesten.
  
• 1894 Megalakul a Nemzeti Szalon, az alapító tagok között Kriesch Aladárral, Frecskay Endrével, később a gödöllőiek közül az Undi testvérek, Zichy, Nagy Sándor és Raáb Ervin lesznek tagjai. Megindítják a Mintalapok című iparművészeti tervsorozatot. Kriesch portrémegrendeléseket kap a Magyar Tudományos Akadémiától. Juhász Árpád Lotz mesteriskoláján tanul tovább.
  
• 1895 Nyáron Nagy Sándor és Kriesch együtt a Boér családnál, Diódon. Művésztelep-féle alakul körülöttük.
  
• 1896 Medgyaszay István végez az Iparművészeti Iskolán. A millenniumi kiállításon Kriesch festménye sikert arat.
  
• 1897 Megindul a Magyar Iparművészet című folyóirat. Nyáron Erdélyben találkozik Kriesch, Nagy Sándor és P. Tudor-Hart. Kriesch Lotz mesteriskoláját látogatja, itt találkozik Juhász Árpáddal. Zichy a Mintarajziskolában, Sidló az Iparművészeti Iskolában tanul.
  
• 1898 Kriesch megbízása a pannonhalmi ezredéves emlékmű falképére és a tövisi r. k. templom Szent László oltárképére. Nagy Sándor ez évtől kezdve vesz részt a Képzőművészeti Társulat kiállításain. Zichy megkezdi 1902-ig tartó tanulmányútját. Először Münchenben, Hollósy magániskolájában majd Nagybányán és a párizsi Julian Akadémián tanul.
  
• 1899 Kriesch az Iparművészeti Társulat tagja lesz, Nagy Sándorral és a Dreger családdal Diódon van. Erdei Viktor rajzainak kiállítása a Nemzeti Szalonban.
  
• 1900 Párizsi világkiállítás. Kriesch és Nagy Sándor iparművészeti tervezésért bronzérmet kapnak. Kriesch elnyeri a Képzőművészeti Társulat tagjai számára a Vaszary Kolos hercegprímás által alapított Vaszary-díjat. Nagy Sándor végleg hazaköltözik Párizsból. Raáb Ervin főhadnagy művészeti stúdiumokat kezd Münchenben. W. Crane kiállítása, előadása Budapesten, utazásai az országban.
  Tom von Dreger házat épít Diódon. A diódi művésztelep vezetője lesz.
  
• 1901 Kriesch Aladár Gödöllőre költözik (Erdő u. 30.). Nagy Sándor kapcsolatba kerül Szabó Ervinnel. Lajta Béla építész népművészeti tárgyakat gyűjt. Leo Belmonte festő és iparművész Párizsból Magyarországra látogat. Moiret Ödön a bécsi akadémián szobrászatot tanul (1902-ig), Sidló Stróbl Alajos mesteriskolájában.
  
• 1902 Torinói világkiállítás. Nagy Sándor és Toroczkai aranyérmet, Kriesch és Kovalszky Sarolta németeleméri szövőműhelye ezüstérmet nyer. Kriesch és Toroczkai együtt állítanak ki. Toroczkai az Iparművészeti Iskola festőszakának elvégzése után népművészeti gyűjtőútra indul, amelynek főbb állomásai: Göcsej, Somogy, Mezőkövesd, az Alföld, Kalotaszeg, Székelyföld. Elkészül Kriesch két seccója az Országházban, s egy újabb oltárképe (Szent István) a tövisi templomba. Kriesch Laura mintarajziskolai tanulmányok után házasságot köt Nagy Sándorral. Veszprémben telepednek le.
  
• 1903 Gödöllőn Kriesch szövőiskola szervezésébe fog. Átveszi Kovalszky szövőműhelyének berendezését. Az Iparművészeti Társulat kiállításán Nagy Sándor és Belmonte, Nagy Sándor és Toroczkai közös munkái szerepelnek. Nagy Sándor grafikai díjat kap, Krieschsel együtt állami díjat nyer Koronghi Lippich Elek verseskötetének illusztrálásáért. Publikálja dunántúli néprajzi gyűjtéseit. Kriesch Kalotaszegről közöl cikket. Az OMKT választmányának tagja. Frecskay az Iparművészeti iskolában és Münchenben folytatott tanulmányok után a szolnoki művésztelep tagjaival állít ki. Medgyaszay végez a bécsi művészeti akadémia mesteriskoláján Otto Wagner építész tanítványaként. Sidló a bécsi akadémián tanul. Zichy és Sidló Ferenc kiállítanak a Nemzeti Szalonban. Undi Mariska budapesti és franciaországi tanulmányai, valamint vidéki rajztanári múlt után kiállítja enteriőrjeit. Népművészeti gyűjtőútra indul.
  
• 1904 St. Louis-i világkiállítás. Kriesch arany és bronzérmet, Undi gyermekszoba-berendezéséért bronzérmet nyer. Nagy Sándor és Belmonte közös munkákkal szerepelnek. Gödöllőn megindul a szövőiskola. Medgyaszay diplomát kap a Műegyetemen, Nagy Sándor és Leo Belmonte műteremházait tervezi Gödöllőre (1906-ig). Kalotaszegi gyűjtőúton Kriesch, Undi, Juhász, Medgyaszay. Kriesch előadásokat tart az Iparművészeti Múzeumban. Nagy Sándorral közösen illusztrált könyvük: Schmitt Jenő Henrik-Migray József Batthyány Ervin: Anarkizmus. Undi Mariska az Iparművészeti Társulat gyermekjáték-pályázatán második díjat nyer. Angliába utazik. Az OMKT tárlatain kiállít Frecskay, valamint müncheni tanulmányai közben Raáb Ervin. Sidló is Münchenben tanul. Moiret Ödön a brüsszeli akadémián (1905-ig). Ez az év tekinthető a gödöllői művésztelep megalakulási évének.
  
• 1905 Az iparművészeti műhely fenntartására 2000 korona segélyt kapnak. Belmonte párizsi szövészeti tanulmányok után Gödöllőre költözik. Juhász Árpád feleségével, Omelka Vilmával szintén letelepszik itt. Zichy is kezd kijárni körükbe. Megjelenik Kriesch "Hitvallásunk" című írása a Művészi Iparban. Nyáron közös néprajzi gyűjtőút Kalotaszegre, Torockóra. A Műbarátok Köre lakáskiállításán Kriesch, Toroczkai, Nagyék, Belmonte és az Undi lányok közösen szerepelnek. Megjelenik Kriesch könyve Ruskinről. Kriesch a müncheni nemzetközi tárlaton Krisztus-képével 2. osztályú érmet nyer. Családjával Itáliában.
  
• 1906 A milánói világkiállítás: Medgyaszay és Undi aranyérmet kapnak, együtt mutatkoznak be Krieschsel, Nagy Sándorékkal, Belmonte-tal. Gödöllőn a szövőiskola épületének tervezése (1908-ig) Toroczkai, Medgyaszay, Kriesch részvételével. Zichy Gödöllőre költözik az Erdő u. közelébe. Sidló római ösztöndíjas, de nyaranta kijár Gödöllőre. Medgyaszay dunántúli és mezőkövesdi gyűjtőútja, utóbbin Zichy is részt vesz. Medgyaszay ezután német- és franciaországi tanulmányútra indul. Zichy kiállítása a Műbarátok Körében. Moiret megjelenik az OMKT kiállításain. Nagy Sándor grafikai kiállításon szerepel sikeresen. Moiret a bécsi akadémián tanul, Remsey Jenő vendéghallgató az Iparművészeti Iskolában. Ő és Zichy látogatják a Thália előadásait. Kriesch befejezi a Vigyázó-féle mauzóleum freskóit. Az ún. Fiatal építészek első útja Erdélybe. Megjelenik Bartók-Kodály Magyar népdalok című népdalfeldolgozás-kötete. A gödöllői szövőiskolát az Iparművészeti Iskola tanműhelyévé nyilvánítják. Nagyék és Frecskay Gödöllőre költöznek. Már itt dolgoznak szövőnőkként a Frey lányok és Boér Lenke. Moiret nyáron Gödöllőn tartózkodik. Örkényi és Szendrői (Schuszlik) Dezső ösztöndíjasként Gödöllőn. A szövőműhely nagydíjat kap a pécsi országos kiállításon, Kriesch pedig az Iparművészeti Társulat tavaszi kiállításán állami aranyérmet nyer. Itt szerepelt még Toroczkai, Belmonte, az Undi lányok, Vas Béla, Vaszary János és a szövőműhely. Kriesch felveszi a Körösfői előnevet. Elkészül Nagy Sándorral közös munkájuk a Nemzeti Szalonban, Zichyvel a Zeneakadémián. Nagy Sándor és Medgyaszay a veszprémi színházon dolgoznak. Közös munkájukként megjelenik Malonyay: A magyar nép művészete I. kötete. Akseli Gallén-Kallela Magyarországon. Barátsága Körösfőivel, utazása Bánfhyhunyadra Toroczkaival és másokkal. Moiret erdélyi, olaszországi tanulmányútja. Zichy Velencében, Mihály Rezső Berlinben, Remsey Zoltán az Iparművészeti Iskola esti tagozatán, Hende Vince a díszítőfestő előkészítő osztályban tanul. Remsey Jenő Gulácsy Lajos körében. Megalakul a KÉVE művészegyesület, az alapítók között van Moiret Ödön. A gödöllői művésztelep részt vesz a II. Műhely-kiállításon, a karácsonyi tárlaton és a londoni magyar kiállításon. Utóbbin Raáb Ervin és Juhász Árpád grafikáikkal aranyérmet nyernek. Mihály Rezső és Charles de Fontenay Gödöllőre kerül, Undi Carla az Iparművészeti Iskola ösztöndíjasaként dolgozik. Sidló az Erdő u. 38-ba költözik. Vas Béla is kapcsolatba kerül Gödöllővel. Moiret Bécsben Edmund Hellmer mesteriskolás tanítványa, Toroczkai Marosvásárhelyre költözik (1914-ig). Medgyaszay Sidlóval dolgozik együtt a rárosmulyadi templomon, Körösfőivel pedig a bécsi Nemzetközi Építészeti Kiállításon vesz részt. Az ehhez kapcsolódó kongresszuson előad a vasbeton jelentőségéről az új építészetben. Körösfői Franciaországba utazik a Cannes-i textilkiállításra. Megalakul a Magyar Grafikusok Egyesülete, tagjai között van Körösfői, Nagy Sándor, Raáb, Zichy is. Nagy Sándorné illusztráció-díjat nyer.
  
• 1909 A gödöllőiek nagy csoport-kiállítása a Nemzeti Szalonban. Kiállítanak még közösen az Iparművészeti Társulat enteriőrkiállításán, s közös munkájukként jelenik meg Malonyay II. kötete. Raáb Ervinék a közeli Máriabesnyőről végleg Gödöllőre költöznek. Charles de Fontenay szobát bérel. Remsey Jenő ösztöndíjjal jön Gödöllőre. Zichy Erdélybe, Frecskay, Juhász, Undi Mariska Nyugat-Európába utazik. Mihály Mezőkövesden rajzol. Nagy Sándor, Körösfői, Telcs Ede közös munkái díszítik a velencei magyar kiállítási pavilont. Remsey Jenő és Mihály Rezső a KÉVE tagjai. Akseli Gallén-Kallela ismét Magyarországon. Kecskeméten művésztelep alakul.
  
• 1910 Párizsi tanulmányok után Rózsaffy Dezső festő és művészeti író letelepszik Gödöllőn. A bécsi vadászati világkiállításon Remsey Jenő díjat nyer; részt vesz még Körösfői, Nagy Sándor, Mihály Rezső. Remsey a KÉVE bécsi kiállításán is szerepel, a Hagenbund tagjává választják. Mihály Rezső Erdélyben, Juhász (1914-ig) és Nagy Sándor Mezőkövesden rajzol és végez néprajzi felméréseket. Örkényi textiltervezést tanít az Iparművészeti Iskolán (1919-ig). Zichy Budapestre költözik, Moiret is a fővárosba tér vissza Bécsből. Moiret Ráth-díjat kap az 1909-1910-es képzőművészeti társulati kiállításon, Toroczkai I. díjat nyer a munkáslakás-berendezésre meghirdetett tervpályázaton. Megalakul a Magyar Akvarell- és Pasztellfestők Egyesülete, a tagok között Körösfőivel, Nagy Sándorral.
  
• 1911 Nagy Sándor és Körösfői illusztrációival jelenik meg Schmitt Jenő Henrik Három előadása. Megjelenik Nagy Sándor könyve is Az élet művészetéről, s az ő fordításában Tolsztoj Az életről című könyve. Körösfői népművészetről szóló cikkét közli a Studio című angol iparművészeti folyóirat. A. S. Levetus, a Studio munkatársa ez évtől kezdve rendszeresen ellátogat Gödöllőre, s beszámolókat ír a Studio évkönyvének. Mihály Rezső és Hende Vince Kalotaszegen rajzol. Frecskay Andrássy-ösztöndíjat, Moiret a Ferenc József koronázási díjat kapja. Moiret a Műegyetem szobrásztanszakának vezetője. Mihállyal együtt nagy anyaggal szerepelnek a KÉVE III. kiállításán.
  
• 1912 Dienes Valéria látogatása és előadása Gödöllőn. Remsey Jenő házassága Frey Vilmával, aki ösztöndíjasként az Iparművészeti Iskola növendéke. Nyáron a nagybányai szabadiskolában dolgoznak. Körösfői és Hende ismét Kalotaszegen, Mihály Mezőkövesden rajzol. Juhász kiállítása Faragó Gézával a Nemzeti Szalonban. Körösfői a Szalon alelnöke. Zichy a Művészház igazgatósági tagja. Raáb Ervin pasztell-díjat, Nagy Sándor vízfestmény-díjat, Toroczkai állami nagy iparművészeti aranyérmet kap. Sidló Budapestre költözik a Százados úti művésztelepre.
  
• 1913 A Művészház kiállítást rendez a gödöllőiek szőnyegeiből. Elkészül a marosvásárhelyi Kultúrpalota a gödöllőiek munkáival. Körösfői, Sidló, Moiret részt vesznek az Erzsébet-emlékmű pályázaton. Frey Rózsa Svédországba és Norvégiába utazik tanulmányútra. Remsey Zoltán is dolgozik Gödöllőn, egyúttal a KÉVE tagja. Mihály Rezső és Boér Lenke házassága, Budapestre költöznek. Körösfői az Iparművészeti Iskola díszítőfestő osztályának vezetője. Így kerülnek Gödöllőre tanítványai: Diósy Antal, Leszkovszky György, Hende Vince is. Raáb állami vízfestmény-díjat, Undi Mariska pasztelldíjat kap. Zichy a Történelmi Képcsarnok vezetője (1919-ig). Körösfői megalakítja a Céhbeliek művészegyesületét.
  
• 1914 A Céhbeliek I. kiállítása Körösfői, Nagy Sándor, Moiret, Raáb, Telcs, Beck Ö. Fülöp és mások részvételével. Gödöllői szőnyegek a San Franciscó-i világkiállításon és a stockholmi iparművészeti kiállításon. A Remsey testvérek sikere a KÉVE müncheni kiállításán. Zichy díszletet tervez az Operaházba. Diósy a díszítőfestészet tanára az Iparművészeti Iskolán. Az első világháború kitörésekor Belmonte családjával visszamegy Párizsba. Elmegy Gödöllőről Rózsaffy és Frecskay Budapestre. Zichy bevonul, elesik Ortner Ferenc tervező és Szendrői Dezső. Juhász tüdőbajban hal meg Budapesten.
  
• 1915 Medgyaszay Dorottya utcai épületére Sidló készít oromdíszt. Medgyaszay frontszolgálatra vonul. Hende Vince történelmi témájú műveiért Ipolyi-díjat kap.
  
• 1916 Körösfői és Nagy Sándor a temesvári szeminárium díszítésén dolgoznak (1917-ig). Juhász hagyatéki kiállítása. Remsey Jenő Eszeveszettek címmel háborúellenes drámát ír. Megjelenik a Toroczkai eddigi munkásságát összefoglaló Hímes udvar című könyv. Undi Mariska elnyeri a Műbarátok 1000 koronás díját. Elesik Charles de Fontenay, bevonulnak a Remsey fivérek. Sidló az olasz fronton teljesít szolgálatot szobrászként. Raáb Ervin százados.
  
• 1917 Hende Vince az Iparművéseti Iskolán díszítőfestészetet tanít (1920-ig). Körösfői és Frecskay is katonák.
  
• 1918 Körösfői az olasz hadszíntéren van, majd ősszel a Nemzeti Tanács Irodalmi és Művészeti Szaktanácsának lesz tagja. A Céhbeliek II. kiállítása Körösfői, Moiret, Nagy Sándor, Nagy Sándorné, Raáb, a szövőiskola, Telcs Ede, Beck Ö. Fülöp, Edvi Illés Aladár és mások részvételével. Nagy Sándorné a Magyar Képzőművésznők Egyesülete X. kiállításán ezüstérmet nyer. Toroczkai az Iparművészeti Iskola tanára.
  
• 1919 A Tanácsköztársaság közoktatásügyi népbiztosa, Antal Frigyes köztulajdonba veszi a gödöllői szövőműhelyt. Meghal Frecskay Endre Budapesten. Remsey Jenő vöröskatona. Frey Rózsa Szentendrére költözik. Körösfői elkészíti Gránátvető című háborús emlékművét (felállítva: 1930, Vácszentlászló). Nagy aranyérmet kap. Mihály Rezső az erdélyi Odvoson dolgozik a háziipari műhelyben. Toroczkai a belsőépítészet és kertművészet tanára.
  
• 1920 Remsey Jenő kiállítása Budapesten. Moiret Bécsbe költözik. Budapesten meghal Körösfői-Kriesch Aladár.
  
• 1921 Remsey Jenő elnyeri a székesfőváros díját, Toroczkai az OMKT építészeti díját. Nagy Sándorék újjászervezik a szövőműhelyt.
  
• 1922 Sidló Ferenc kitüntető elismerésben részesül az OMKT részéről.
  
• 1923 Remsey Jenő kiállítása Budapesten, Moiret gyűjteményes kiállítása az Ernst Múzeumban és a Nemzeti Szalonban. Megjelenik Zichy István könyve A magyarság őstörténete és műveltsége a honfoglalásig címmel.
  
• 1924 Sidló a Képzőművészeti Főiskola tanára. Remsey Jenő megalapítja a Spirituális Művészek Szövetségét. Kiállítása Budapesten. Nagy Sándorné az ismét iparművészeti tanműhellyé nyilvánított szövőműhely vezetője (1927-ig). Medgyaszay Holtán-díjat kap. Moiret kiállítása a bécsi Népkert Theseus-templomában.
  
• 1925 Gödöllőn meghal Remsey Zoltán. Nagy Sándor az Arany János Társaság, Zichy a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Medgyaszay a Műegyetem tanára.
  
• 1926 Nagy kiállítás Gödöllőn a Járási Közművelődési Egyesület és a Faluszövetség szervezésében. A szövőműhely, Nagy Sándorék, Remsey, Sidló és Hende részt vesznek az egyházművészeti kiállításon is. Örkényi a Székesfővárosi Iparrajziskola textiltanára (1946-ig). Moiret Új élet városa című tervével szerepel a bécsi Nemzetközi Városépítészeti Kongresszuson. Remsey Zoltán hagyatéki kiállítása Gödöllőn.
  
• 1927 Nagy Sándor kiállítása Londonban.
  
• 1928-1929 Remsey Jenőék a háziipari szövést szervezik Gödöllőn.
  
• 1930 Nagy Sándorék és a szövőműhely részt vesznek az Árpád-házi szentek modern egyházművészeti kiállításán. Tudor-Hart Gödöllőre látogat. Moiret elkészíti Körösfői síremlékét. Medgyaszay Greguss-díjat kap.
  
• 1931 Nagy Sándorék kiállítása a Műcsarnokban.
  
• 1933 A gödöllői szövőműhely gobelin-kézitáskákat készít a jamboree résztvevőinek. Vas Béla díjat nyer a főváros bútorpályázatán.
  
• 1934 Nagy Sándor a Képzőművészeti Főiskola tanára, Remsey kiállítása Budapesten. Zichy István a Történeti Múzeum főigazgatója (1944-ig).
  
• 1935 Remsey kiállítást rendez Budapesten.
  
• 1936 Raáb és felesége, Ráth Anna kiállítása a Tamás Galériában.
  
• 1938 Belmonte és Tudor-Hart együtt dolgozik Párizsban.
  
• 1939 Megjelenik Dénes Jenő monográfiája Körösfőiről. Meghal Vas Béla. Gödöllőn Remsey Ágnes bekapcsolódik a szövés irányításába.
  
• 1944 A front előretörése következtében Körösfői műterme leég, Nagy Sándor háza is romos lesz.
  
• 1945 Sidló Ferencet júliusban a Képzőművészeti Főiskola rektorává választják. Budapesten meghalnak Toroczkai Wigand Ede és Erdei Viktor.
  
• 1947 Remsey kiállít Budapesten.
  
• 1949 Meghal Örkényi István Debrecenben.
  
• 1950 Meghal Nagy Sándor Gödöllőn.
  
• 1951 Abán meghal Zichy István.
  
• 1953 Meghal Sidló Ferenc Budapesten.
  
• 1956 Meghal Undi Carla (Sidló Ferencné) és Párizsban Leo Belmonte.
  
• 1958 Remsey-kiállítás Párizsban.
  
• 1959 Budapesten meghal Medgyaszay, Undi Mariska, Dunaújvárosban pedig Raáb Ervin.
  
• 1960 Raáb Ervin emlékkiállítása Székesfehérvárott.
  
• 1964 Remsey-kiállítás Budapesten.
  
• 1965 Remsey-kiállítás Békéscsabán és Párizsban.
  
• 1966 Gödöllőn megjelenik a Gödöllői képzőművészek 1903-66-ig című kiadvány. Meghal Nagyné Kriesch Laura. Bécsben meghal Moiret Ödön.
  
• 1970 Remsey Jenő kiállítása Párizsban. Megjelenik Traian Dusa könyve a marosvásárhelyi Kultúrpalotáról.
  
• 1972 Felsőőrsön meghal Mihály Rezső.
  
• 1973 Megjelenik Remsey Jenő visszaemlékezése a Vigiliában.
  
• 1975 Szentendrén meghal Frey Rózsa.
  
• 1976 Remsey Jenő kiállítása Budapesten.
  
• 1977 A gödöllői művésztelep kiállítása Kecskeméten. Megjelenik Keserü Katalin kismonográfiája Körösfőiről.
  
• 1978 Gödöllői szőnyegek címmel kiállítás Gödöllőn. Megjelenik Gellér Katalin kismonográfiája Nagy Sándorról.
  
• 1979 Megjelenik Kathy Imre monográfiája Medgyaszayról.
  
• 1980 Kiállítás Gödöllőn a gödöllőiek gyermektárgyú alkotásaiból. Nagy Sándor-emlékkiállítás Veszprémben. Gödöllőn meghal Remsey Jenő.
  
• 1981 Állandó kiállítás nyílik a Gödöllői Városi Helytörténeti Gyűjteményben Gödöllői művésztelep 1901-1920 címmel.