A Törökfürdő Non-profit Irodalmi, Kulturális és Művészeti Alapítvány
irodalmi és kulturális folyóirata

A Törökfürdő kulturális folyóirat

A Törökfürdő kulturális folyóiratot a Törökfürdő Alapítvány adja ki, melyet 1993 januárjában Peter B. Kellner alapított. Szerkesztői és szerzői, akik a lap indulásakor a kortárs irodalom, kritika legfiatalabb generációjához tartoztak, mára elismert írók, költők, a kultúrában működő szakemberek. A Törökfürdő szándékai szerint friss szellemű, nyitott, egyéni stílusú, tág látókörű kulturális folyóirat.

Az Alapítvány

Az alapítvány kuratóriuma: elnök: Bence Ottó, tagok: Salgói Orsolya, Nagy Gabriella.

Szerkesztők

A Törökfürdő szerkesztői voltak az évek során: alapító tagok: Kátai-Nagy Krisztina, Bence Ottó író, a JAK Műfordító Füzetek szerkesztője, a Tilos Rádió alapító tagja és Mezei Tibor.

Péterfy Gergely kétkötetes író, egyetemi tanár, Jánossy Lajos író, kritikus,a Magyar Rádió irodalmi szerkesztőségének tagja, Nagy Gabriella kritikus, költő, a JAK-füzetek szerkesztője, Bánki György pszichiáter, Králik Miklós társadalomkutató, Kresalek Dávid szociológus, Páldi Lívia művészettörténész, Szabó Stein Imre műfordító, író, Kovács Melinda, fotóművész, Ficsku Pál író, a Magyar Televízió Nyugat műsorának szerkesztője, Fejér Balázs kultúrantropológus.

Szerzők

Olyan fiatal tehetséges alkotókat gyűjtöttek maguk köré, mint:

Térey János, Vörös István, Dudás Attila, Ficsku Pál, Peer Krisztián, Kemény István, Hazai Attila, Faragó Ferenc, közölt már írásokat nálunk Tar Sándor, Háy János, valamint tanulmányt Krasztev Péter, Dániel Ferenc, Varga Éva, Kresalek Gábor, de rendszeresen közöl írásokat a lapban például Tandori Dezső is.

A Törökfürdő eddig megjelent lapszámai és legfontosabb rendezvényei

Több kísérleti kiadvány után a Törökfürdő folyóirat 1995-től megújult formában jelenik meg. A Fürdő, Szociográf, Lélekvesztő, Művészet, Kritika (Az író olvas), Próza-Vers rovatokkal különböző témák köré szerveződő számokat adunk ki, amelyekben egy-egy olyan hívószó indítja gondolkodásra az olvasót, mint például 1995 novemberében a vakság, mely témakört feldolgozó számhoz a Braille-írásos mellékleten kívül a novemberben megrendezett “Tekintet nélkül” látóknak és nem-látóknak című kulturális rendezvény is kapcsolódott. Az 1996/1-es szám az ezredvégi játék fogalmát járta körül, hozzá kapcsolódva a lap bemutatásán túl a téma körüljárására vállalkozott az 1996 márciusában Jövőidő címmel megrendezett irodalmi/kulturális esemény is. Legfőbb számaink a függőség, ikrek/hasonmás/alteregó/másolás, illetve a mese, később a gazemberség/bűn fogalmak kapcsán indították gondolkodásra olvasóinkat. E számokban a témák finoman kijelölnek egy gondolati utat, meghatározzák a gondolkodás centrumát, de mivel a lap nem kívánja a téma megnevezésével befolyásolni az olvasás metódusát, a kép a folyóirat elolvasása során áll össze úgy, hogy a téma különböző szempontú körüljárása során (a rovatokban általános kulturális, szociológiai/társadalomtudiományi, pszichológiai, művészeti, szépirodalmi megközelítéssel) egy kvázi teljes kép alakulhasson ki az olvasóban.

A Törökfürdő 1996/2–3-as összevont száma a reklám világával foglalkozott, sikerének eredményeként a kolozsvári Bolyai Egyetem meghívására háromnapos erdélyi felolvasó-körúton vett részt. A Törökfürd? kortárs művészeti és regionális kapcsolatainak bővülését más rendezvényeken való sikeres részvétel is jól illusztrálja, például: Kapolcsi Művészeti Hetek, JAK-hajó, Felszívódni címmel német-magyar felolvasóest-sorozat a Goethe Intézettel közös szervezésben, a KUL-TÚRA rendezvények budapesti gimnáziumokban, amely programokon merész és szokatlan formában népszerűsítjük a kortárs irodalmat és a Törökfürdő kulturális folyóiratot.

A város teste címmel irodalmi városnéző túrákat rendeztünk gimnazisták számára, és a JAK-füzetek sorozatban előkészületben van Eufória címmel egy irodalmi bédekker, amely olyan szerzők tollából közöl szubjektív, írói városleírásokat Európa nagyvárosairól, mint Garaczi László, Németh Gábor, Kőrösi Zoltán, Zeke Gyula, Péterfy Gergely, Térey János, Vörös István, Gács Anna, Timár Katalin, Bence Ottó, Zilahy Péter, Jánossy Lajos, Tímár László, Kömlődi Ferenc, Kováts Kristóf, Bárdos Miklós, Csejdy András.

A Törökfürdő kulturális folyóirat szerzőinek folyamatos bemutatkozási lehetőséget kíván adni nem csupán a szakmai közönség, de a széles publikum előtt is, különös tekintettel a legfiatalabbak nemzedékekre, illetve a még fel nem fedezett tehetségekre.

A Törökfürdő lapszámai, az 1994-es könyvhétre kiadott Táncrend című antológia (amely a Magyar Hírlap bestseller-listáján előkelő helyet vívott ki magának) és a számok szerzőinek bemutatkozását szolgáló felolvasóestek a kritikusok számára is meggyőzőnek bizonyultak, a lap köré csoportosuló írókat, költőket mint egy új írógeneráció képviselőit Törökfürdő-nemzedékként aposztrofálták és nevezik ma is.

Céljaink

– A különböző hazai és külföldi fiatal írógenerációk és friss, előre mutató művészeti törekvések bemutatása, azok értelmezéséhez, értékeléséhez fogódzók nyújtása

– A beszélgetés, élő, kulturális kommunikáció terének megteremtése mind a széles olvasóközönséggel, mind az egyes diszciplínák, művészeti ágak között

– A kultúra klasszikus műhely jellegének erősítése

– Új, olvasmányos stílus megteremtése

– A színvonalas irodalmi alkotások és a kortárs művészeti (színház-, film-, képzőművészet, intermédia stb.) figyelő mellett a tömegkulturális jelenségek elemzése

– A kortárs művészet (elsősorban irodalom, de más művészeti ágak is) népszerűsítése, megismertetése a kultúrára fogékony olvasóközönséggel, amely célt felolvasóestek, kulturális rendezvények, középiskolai oktatóprogramok is segítenek