Kiállítás Lendván



megnyitó beszédet mondja: Berkes András
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Különös megilletodéssel vagyok itt a lendvai zsinagógában, a képeim között. A képviselo asszony hasonlatát folytatva valóban, képeimen nemcsak sok a gyerek, de a képeim gyerekeim is. És úgy vagyok most, s megilletodésemnek ez az oka, mint a szulo, mikor elengedi a gyereket nyaralni, s visszajove a nyaralásból szinte nem ismeri meg, mert megnott, megváltozott. Nos így változtak meg, nőttek meg a képeim is. Hosszú ideje nem láttam saját képeimet, ma délelőtt, amikor kicsomagoltunk és megint közöttük lehettem. E képek jó másfél évet töltöttek Finnországban és Észtországban, most pedig Gerics Ferenc úr jóvoltából május hatodikától Ljubjanában volt az anyag. Most egy hónapig itt lesznek, ez azt jelenti számomra, hogy miután megszoktam a műtermemben és a dolgozószobámban, hogy közöttük üldögélek, egy darabig most nincsenek. De végül is örömmel fogadom ezt a helyzetet, mert Gerics úr értő hozzáállása az a szeretet és gondoskodás, mellyel fogadta ezt az anyagot, kárpótol ezért a hiányért. Úgy most a közönség előtt megteszem az ajándékozást, a lendvai Várgaléria részére, az égő csipkebokor című képemet ajánlom fel, ugyanakkor bírom Bereczki Urmas felajánlását is, a hármas tálat formázó kerámiát ő is a lendvai Várgaléria részére felajánlja.

Gerics Ferenc megköszöni    [taps]

Miután elhangzottak már gondolataim, a képviselő asszony részéről, én ezekkel most nem terhelném magukat, ám a felajánlott kép szimbolikáját, mely ezektől a pillanatoktól Lendva város tulajdona elmondanám. Ez egy hármas szimbólumú kép, mely egy egyszerű címet képvisel, mely maga is egy hasonlat. A képen nem látunk azonban égő csipkebokrot, ehelyett egy levél vagy fa formájú alakzatot melynek függőleges irányában egy törzsre emlékeztető tengely van. Ez lehetne talán az első képsík. A második az a székely rovásírásnak a jele mely egy kör benne egy függőleges vonal, mely itt isten szinonimája. A harmadik képsík, melynek látásához közel kell menni a képhez ebben a függőleges tengelyben Csontvári magányos cédrusának ráúszása, a képsíkra. E három réteg életem egyik legtermékenyebb időszakának terméke, méghozzá egyik legszebb darabja, ahol képes voltam ennyire áttételesen nem csak gondolkodni, de azt megjeleníteni is. Örülök, hogy a kép egy ilyen csodálatos képtárba kerül, nagyszerű értő helyre, amilyen Lendva városa.
Megköszönöm Pozsonec Mária képviselő asszonynak, hogy megnyitotta kiállításomat, önöknek pedig, hogy megtiszteltek bennünket. » » »





»