Preface for the Hungarian edition
A magyar fordításban ”AZ AKADÁLYMENTESSÉG EURÓPAI ESZMÉJE” címet viselő, eredeti címe szerint ”EUROPEAN CONCEPT for ACCESSIBILITY” EU dokumentum sors-döntő fordulatot hozott az akadálymentesség
magyarországi kezelésében 1996-97-ben.Az Európai Unió Bizottsága által 1996 nyarán ajánlásként elfogadott dokumentum alapján a Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériuma
- A MEOSZ írásos javaslatát elfogadva, - az un. Építési
Az új, az Országgyűlés által 1997 július 15-én elfogadott átfogó alapjogszabály az:
1997. évi LXXVIII. törvény
az épített környezet alakításáról és védelméről.
Ennek 2. § 1. pontja, valamint a 31.§ (1) bek. d), és (4) bek. c) pontjai foglakoznak az akadálymentességgel. Az új törvény rendelkezései szerint az 1986 óta hatályos ”Országos Építési Szabályzat”
(OÉSZ) helyébe lépő, a 253/1997. (XII.20) Kormányrendeletet alkotó ”Országos Településrendezési és Építési Szakmai Követelmények” (OTÉK) című jogszabály már jelentős mértékben az új törvény szellemét és előírásait tükrözi, remélhetőleg hosszú időszakra pozitív hatást gyakorolva az Európai Unió tagállamaihoz képest az ilyen tekintetben elmaradott hazai építészet szemléletére és gyakorlatára, ide értve a különböző szintű építési hatóságok tevékenységét is.”AZ AKADÁLYMENTESSÉG EURÓPAI ESZMÉJE” dokumentum szinte szószerinti fordításban követi az eredetit. Kihagyás, tartalmi, vagy fogalmi eltérés nincs, legfeljebb körülírás vagy bővített meghatározás fordul elő, - az egész anyagban elvétve, 3-4 helyen, - ott, ahol a tömör angol szöveg pontos fordítása a magyar nyelv szabályaitól eltérő, vagy hangzásában furcsa, nem egyértelmű szöveget eredményezett volna. A szöveghűségre, valamint az angol eredetivel azonos tipográfi
ai elrendezésre való törekvésből származik néhány helyen a magyar szöveg nem elég lendületes, túl tömör, névelőkben szegényebb, de a fogalmakat és az értelmet pontosan tükröző megfogalmazása. Az ábrák, rajzok, jelölések, - még az alkalmazott betűtípusok és méretek is - mindenben azonosak az eredetivel, így a magyar kiadás - ezen előszó és a kibővített tartalomjegyzék kivételével - pontosan egyező tartalmú és kivitelű az eredetivel.A dokumentumot 1996-ban kidolgozó nemzetközi munkacsoport folyamatosan munkál
kodik az anyag továbbfejlesztésén, egyes fejezetek bővítésén, újabb témakörök kidolgozásán, elsősorban az EU tagországokból és néhány más országból meghívott szakértők véleménye alapján. Ehhez értékes segítséget nyújthat a hazai tervezők, építészek, hatósági feladatokat ellátó szakértők és más szakemberek tapasztalatainak, objektív véleményének közlése és a jó hazai példák eljuttatása a munkacsoporthoz. Ezt várjuk és előre is megköszönjük. Ilyen jószándékú együttműködéssel tudunk csak akadálymentesen haladni és a célig eljutni az Európai Unió-ba vezető úton.MEOSZ ~ KTA Akadálymentesítési program munkacsoport,
Rádai Sándor és dr. Polinszky Tibor
1300 Budapest, Pf. 141.
1997 október, - 1998 február hó
E-mail:
meosz@mail.c3.hu radai@meosz.c3.hu****************************************************************************
Vissza az elejére Tartalomjegyzék
Az Akadálymentesség Európai Eszméje az E
urópa Tanács (EC) 1987-ben megfogalmazott kérésének az eredménye. A koncepció az egyetemes (általános érvényű) tervezés alapelvein nyugszik. Ezek az alapelvek az épületek, az infrastruktúra, valamint építőipari- és fogyasztási termékek tervezésére vonatkoznak.1. A koncepció tárgya az olyan környezet kialakítása, amely - a fogyatékosokat is beleértve - mindenki számára kényelmes, biztonságos és kellemes.
2. Az egyetemes tervezési alapelvek nem fogadják el az emberi népesség felosztását ép testűekre és fogya
tékosokra.3. Az egyetemes tervezés magában foglalja a kiegészítő létesítményeket, ahol azok szükségesek.
A fenti nyilatkozatot az irányító és kidolgozó munkacsoport minden tagja támogatja, aki jelen volt a hollandiai DOORN-ban, 1996 március 2.-án.
****************************************************************************
Új kritériumok igénye * A gondolkodásbeli és technológiai folyamat * A cél
E dokumentum feladata * Az 1. és 2. fejezet jelentősége
1.1 Akadályok a jelenlegi környezetünkben
Túl az átlagoson, A kör bővítése
A szükségletek természetes integrációja, Alapvető szempontok
1.4 Látogathatóság és adaptálhatóság
Két alapvető követelmény * Követelmények a külső környezetben
Látogatható és adaptálható épületek * Adaptálható és látogatható lakások
Szélességek * Fordulási helyszükséglet, * Fej feletti magasság, * járófelületek, padozatok
Ajtók használata * Szerelvények kezelése, tárgyak elérése és kapaszkodás
Az irányító munkacsoport tagjai 1987 óta
****************************************************************************
Vissza az elejére Tartalomjegyzék
Az épített környezetnek alapvető tulajdonsága az akadálymentesség Ez az a mód, ahogyan a házak, üzletek, színházak, parkok és munkahelyek elérhetők és használhatók. Az akadálymentesség teszi lehetővé azt, hogy az emberek részt vegyenek azokban a társadalm
i és gazdasági tevékenységekben, amelyekre az épített környezet szolgál.Az emberek többsége számára a jelenlegi épített környezet akadálymentes; azt mindenki önállóan és természetes módon használja. Ténylegesen olyannyira természetes módon, hogy még azt se
m ismerik fel, hogy az akadálymentesség alapvető, lényegi tulajdonság. Ez azonban nem mindenki számára és nem mindig van így.Az épített környezetet használó emberek egy nagy csoportja számára az minden, csak nem természetes. A fizikai vagy érzékszervi fog
yatékossággal élő emberek gyakran csak nehezen, vagy a közelben lévő más emberek segítségével "boldogulnak" környezetükben. Ők, esetenként, kimondottan ki vannak abból rekesztve.Az ezredfordulóra az európai népesség egyharmada idős és valamilyen módon fog
yatékos, egészségkárosodott lesz.Mindazáltal az akadálymentesség és a "fogyatékosok"-nak nevezett csoport közötti kapcsolat túlságosan korlátozott.
Az akadályokkal teli, barátságtalan környezettel folytonosan küszködnek az idősek, a gyerekek, a nagydarab, a magas és az alacsony emberek, a sportsérülést szenvedettek, és még a babakocsit tolók is. Végső soron már úgy tűnik, hogy bárki és mindenki lehet érintett e téren.
Ahhoz, hogy mindenki, bármelyik korosztályban, egyenlő esélyekkel vehessen részt a társadalmi és gazdasági tevékenységekben, a fogyatékossággal vagy anélkül élőknek egyaránt képesnek kell lenni arra, hogy az épített környezet bármelyik részébe a lehető legönállóbban bejuthassanak és azt használhassák.
Ráadásul a társadalom jobban is működik, h
a az embereket nem akadályozzák abban, hogy mindenhova elmenjenek, ahova akarnak, akár azért, hogy igénybe vegyenek egy létesítményt, szolgáltatást, akár azért, hogy felkínálják saját szolgáltatásaikat. Az akadálymentes környezet a társadalmi és gazdasági sikerek előfeltétele.****************************************************************************
Vissza az elejére Tartalomjegyzék
Az akadálymentesség kritériumait (köv
etelményeit) az emberi jellemzők határozzák meg. Ebben a folyamatban mindig is az átlagos méretűnek és átlagos tulajdonságokkal bírónak feltételezett embereket tekintették normálnak a munkák során. Nyilvánvaló azonban, hogy az ”átlagember” számára végzett építés nem jelent olyan létesítményeket, amelyek automatikusan egyformán akadálymentesek lehetnének mindenki számára.Végülis, az átlagember képébe senki nem illeszkedik bele. Ilyen vagy olyan módon mindenki eltér az átlagtól, magasságban, szélességben, e
rőben, sebességben, látványában vagy hallóképességében. Inkább ezek a lényeges különbségek lehetnének az épített környezetet tervezésének a kritériumai. Így olyan szabvány jönne létre, amely mindenki számára előnyös, legyen akár ”átlagos,” akár ”kivételes” tulajdonságokkal rendelkező.****************************************************************************
Vissza az elejére Tartalomjegyzék
A gondolkodásbeli és technológiai folyamat
Az egyén
ek mozgási képessége nagyrészt a rendelkezésükre álló eszközöktől függ. Az ilyen eszközöknek - az egyéni körülményekhez szabott - fejlesztése fontos kihívás az ipari tervezők számára. A fejlesztésnek ezt a területét azonban egészen másként kell megközelíteni, mint az épített környezet kialakítását, ami nem csak felelősséget, hanem kihívást is jelent az építtetőknek, a tervezőknek, a helyszíni kivitelezőknek, az irányítóknak, a törvényhozóknak, valamint az építész-tervező és az építő-kivitelezôő iparban dolgozó tervezési ellenőröknek.A tervezési folyamat során az építészektől elvárják, hogy mindenek előtt olyan megoldásokat vegyenek figyelembe, amelyek mindenkinek kielégíthetik a szükségleteit. Ha ezt az alapelvet következetesen alkalmazzák, akkor ennek eredményeként új, az embert szolgáló tervezési tudat fog kialakulni. Többé nem próbálnak majd vaktában tervezni valamit, a nem is létező, feltételezett átlagembernek, és a tervezés sem alkalmilag és felületesen kitalált változatok összevegyített alkalmazásábó
l fog állni.****************************************************************************
Vissza az elejére Tartalomjegyzék
Az épített környezet megtervezésének, kivitelezésének és átalak
ításának mindennapos gyakorlatában az akadálymentesség egyetemes megközelítésére van szükség, amely a következő célkitűzésen alapszik:A környezetet úgy kell kialakítani, hogy azt mindenki
egyformán, azonos módon, a lehető legönállóbban használhassa.Ez az
t jelenti, hogy az épített létesítmények létrehozásának azon az elven kell alapulni, hogy az emberek különbözőek. Ezt azonban nem azzal lehet megvalósítani, ha külön létesítményeket építünk minden egyénnek, ill. az emberek minden egyes különálló csoportjának, hanem azzal, ha:az emberek eltérő, különböző igényeit összevontan valósítjuk meg olyan létesítmények kialakításával, amelyek i ílymódon mindenki számára használhatók lesznek.
Ez az ”egyetemes tervezés” alapja, ami ebben az Akadálymentesség Európai Eszméje dokumentumban kifejtésre kerül.
****************************************************************************
Vissza az elejére Tartalomjegyzék
Az ”
Akadálymentesség Európai Eszméje” lefekteti az egyetemes tervezés alapelveit és feltételeit. Ebből a szempontból:ez a dokumentum referenciamunkaként szolgál az akadálymentesség Európában elterjedt fogalmainak összehangolásához, (egységesítéséhez,) valamint alapokat ad az akadálymentesség európai szabványának létrehozásához.
Ezt szem előtt tartva, e dokumentum a nemzeti kézikönyvek és tervezési irányelvek fejlesztéséhez és felülvizsgálatához is használható referenciaként. Ezért e dokumentumot elsősorban a következők számára szántuk:
- az ak
adálymentesség fogalmainak összehangolásán, ill. európai és országos szintű szabványok felmérésén dolgozó döntéshozóknak és törvényalkotóknak;Az 1. és 2. fejezet jelentősége
E bevezetésen túlmenően e dokumentum két fejezetből áll, amelyek mindegyikének saját, egyedi jelentősége van.
1. fejezet: ”Alapelvek”
abból a feltevésből indul ki, hogy az akadálymentesség mindenkinek elemi joga. Erre alapozva leírja az egyetemes tervezés célját és azokat az ismérveket, amelyeket annak során alkalmazni kell. Végül meghatározza a "látogathatóság" és az "alkalmazhatóság” (”hozzáalakíthatóság”) fogalmait. Kapcsolatot hoz létre az akadálymentesség, valamint az egészségügyi és biztonsági követelmények között.2. fejezet: ”Követelmények,”
felállít egy, az emberi tevékenységekre vonatkozó méretrendszert. Ez a rendszer adja azokat az alapadatokat, amelyek alapján eldönthető egy épített létesítmény akadálymentessége, ugyanakkor ezeket olyan minimális követelményeknek kell tekinteni, amelyeket az új felismerések fényében helyesbbíteni lehet. A kritériumok felhasználásával kapcsolatos további magyarázat a 21. oldalon található.****************************************************************************
Vissza az elejére Tartalomjegyzék