2000/2 Horányi Gábor

A király meztelen
Az Apáczai Kiadó 7. és 8. osztályos fizika könyvei

Mi a különbség tankönyv és könyv között? Csak annyi, hogy míg a könyvet én szeretném, én veszem és én olvasom, vagy esetleg gyermekem léphet be a történetbe, addig a tankönyvek esetében a megrendelő, a felhasználó és a vásárló nem ugyanaz a személy. A tankönyvet a tanár rendeli, a szülő veszi, de a gyereknek kell használnia. Ezt a körülményt egyetlen tankönyvkiadó sem hagyhatja figyelmen kívül. És nem is hagyják, hiszen a tankönyvkiadás remek üzlet. Mivel a tankönyvek közvetlenül kerülnek az olvasókhoz, megtakarítható a 40%-os kereskedelmi árrés, ugyanakkor a példányszámok hatalmasak, hisz a tankönyv igazi fogyóeszköz, belőlük a tartós jelenleg többé-kevésbé csak fikció.

Az igazi cél tehát egy tankönyvkiadó szempontjából nem lehet más, mint megnyerni a tanárokat, akik a könyvek használatára kötelezik tanítványaikat. A tanár a könyv kijelölésére egyedül alkalmas felkent személy, versenyhelyzet nincs, vita nincs, beleszólás nincs, ha csak nem egy igazgató az illető, aki a kompetens személy főnöke. Ez így van rendjén, jól van így, ezt kell szeretned, hogyan is lehetne másképpen. Mert az iskolák szegények, de a kiadó segít. A legjobb iskola, a legjobb tanár, a legügyesebb gyerek megjutalmaztatik, s a nagyság kritériumain sem kell elvont filoszoknak törni az agyukat, hiszen nagy az, aki jó; jó az, aki jó könyvet használ; a jó könyv pedig Apáczai, mint egykoron Csere János. A zászlórudakon az iskola, a város, a megye és a nemzet zászlója mellet ott lobog a tulipános apáczais lobogó, egy szebb jövő záloga.

Az elmúlt évtizedben sok tankönyvet néztem át és bíráltam. Lévén kritikus, gonosz lelkű ember, sőt időnként még minisztériumi tankönyvszakértő is, sok rosszat leírtam már tankönyvekről – persze némi jót is, de kevesebbet. Rosszat írtam könyvekről, amelyek valójában nyilván nagyszerűek voltak, hisz annyian használták és használják azokat akkor, most és mindörökké. Elvetemültségemet mi sem bizonyítja jobban, mint hogy számos esetben tartottam ki amellett, hogy fekete az, amit hályogos szemem feketének lát, pedig annyi képzett ember állította, hogy fehér, nyíltan és merészen, kendőzetlenül, a kiadó kérésére, önérdektől mentesen.

Minisztériumi tankönyvszakértői tevékenységem során leginkább az Apáczai Kiadó fizika tankönyveivel hozott össze a sors, s így lettem részese annak az összeesküvésnek, amelyet ez a jobb sorsra érdemes, dinamikusan fejlődő, országunkban immár második legnagyobb, és egyedül teljesen magánerős, s természetesen nemzetben és hazában gondolkodó kiadóval szemben szerveznek a hozzám hasonlók.

Az alábbiakban az Apáczai Kiadó 7-8. osztályos fizika könyveivel foglalkozom, mellőzve a jeles főiskolai docens, a kiváló és pártatlan tanárok, az elfogulatlan igazgatók támogató véleményét, összpontosítva azokra a sivár tényekre, amelyekre mosolytalan világomban felnyílik a szemem.

Módos Tibor: Fizika 7. osztály és a 13 éves korosztály számára
Apáczai Kiadó, 1998, 1999, 2000

A Módos-féle tankönyvcsalád 7. osztályos tankönyve színes címoldalával és biztatóan kicsi terjedelmével, kitűnő Feynmann-idézetével azonnal bizalmat ébreszt az olvasóban, s így a lektorban is. A részletesebb tanulmányozás során azonban a könyv pozitívumai mellett számos olyan problémával találtam magam szembe, melyek a bennem kezdetben kialakult kedvező képet negatívan módosították. S ebben a tekintetben vitatkoznom kell Dr. Kovács László főiskolai tanár szaklektori véleményével ugyanúgy, mint Németh Sándor matematika-fizika szakos középiskolai tanár ajánló soraival.

Szakmai és didaktikai kifogásaim egyaránt vannak, s nem értek egyet Dr. Kováccsal abban sem, hogy a könyvet színvonalas ábraanyaga teszi forradalmian újjá.

Általánosságban néhány fontos ellentmondásra hívnám fel a könyv kapcsán a figyelmet. A szerző nyilván tudatosan, életkori megfontolásokra hivatkozva, rendkívüli határozottsággal, vitát, kétséget nem tűrően, a bizonyosság biztonságával nyilvánítja ki megállapításait. Ennek ellentmond a sokszor elképesztően pontatlan megfogalmazás, az alkalmazott modellek szintjeinek összekeverése, a nem logikus, a gyerekek számára értelmezhetetlen kijelentések sora.

A képekben rejlő vizuális asszociációk lehetőségét nagyban gyengíti a képek olykor rendkívül gyenge minősége s a képek kiválasztásának olykor teljes öncélúsága. A képek sokszor nem helyettesítik a kísérleteket, mert nem lehet a részleteket leolvasni róluk. S akkor még nem is beszéltem arról az elvi kérdésről, hogy érdemes-e képekkel helyettesíteni a kísérleteket, ahelyett, hogy könnyen elvégezhető, egyszerű kísérleteket keresnénk, amelyeket a gyerekek valóban el is végeznek, s – urambocsá – saját tapasztalataik vezetik el őket a könyvben leírtak megértéséhez. A munkafüzet nem kísérleteket ad, hanem számoltat. Ami pedig a könyvnek az ajánló által kiemelt tartósságát illeti: a lektorálás során lapokra hullott.

A mozgásokról
4.o Milyen értelemben síkmozgás a kalapácsvető mozgása? A Hold és a Nap mozgása egy síkban zajlik, de az nem derül ki, hogy nem egymással egy síkban.
5.o A rezgőmozgásról annyit tudunk, hogy nem olyan, mint a haladó. Ami nem olyan, az már rezgő?
Csak azért lesz bonyolult a Szaturnusz mozgása a Földről nézve, mert Ptolemaiosz úgy képzelte, hogy a Föld van középen?
8.o A megtett út és az út megtételéhez szükséges idő összehasonlítása: “az összehasonlítás nem feltétlen két test közötti kapcsolatot jelent, hanem a mozgó testet önmagában jellemzi.” MI? Nem értem!
Nem értem az ábrák funkcióját: gyalogos, kerékpáros, versenyautó, űrhajó, álló jármű, csiga, gépkocsi, repülő, vonat, korcsolyázó – aláírás pl.: kerékpáros sebessége, egyenletesen mozgó repülő. Ha látok egy repülőt, nem látom attól a sebességét. Vagy a képről kellene eszembe jutnia, hogy van neki? Talán a legizgalmasabb kérdés éppen az, hogy miért nem látjuk ezeken az ábrákon a testek sebességét, hogyan rejti el a pillanat az utat és az időt. Repülőt, öreg nénit, autót stb. Mindenki látott, egy-egy ilyen kép el is megy a könyvben, de hogy az adott oldalak több mint felét elvileg mozgást kifejezo állóképek tegyék ki?!
10.o A mozgás nem kíván ábrázolást, így annak jellege sem.
Az út és az idő egyenes arányossága nem “érződik”, hanem következik az adatokból.
11.o Időpillanat és időtartam fogalma folyamatosan összemosódik.
12.o A mozgásállapot nem az a tény, hogy egy test adott pillanatban mozog, hanem a test állapota. A körhinta képe kicsit bizarr!
14.o Nem azért elemezzük a mozgásokat, hogy gazdagítsuk tantárgyunkat.
15.o “A testek mozgását vizsgálva megfigyelhetjük, hogy különböző mozgásokból tevődik össze, elemzéskor ezeket külön vizsgálhatjuk.” – Mit mond ez egy gyereknek?
“sebességük nagyon növekszik” (?) “Induláskor azt látjuk, hogy a műszer mutatója szépen egyenletesen mutat egyre nagyobb értékeket.” Pillanat vagy folyamat az indulás?
16.o A sebességváltozás nem az idővel, hanem a sebességváltozás során eltelt idővel egyenesen arányos.
17.o “egyfajta egyszerűsítés alkalmazható a következő módon” Milyen fajta?
18.o “Ha a gyorsulást grafikonon ábrázoljuk, az vízszintes szakaszból fog állni.” Mi? A gyorsulás? És mit jelent az, hogy egy dolog vízszintes szakaszból áll?
Kiegészítés: sebesség, átlagos sebesség, átlagsebesség – teljes káosz!
“Vizsgáljunk meg kissé összetettebb sebességű mozgást” (?) Minél?
“A negatív előjel tudatja velünk…”
21.o “Ha az ütközés iránya merőleges a falra” Van az ütközésnek iránya?
“Megint beszélhetünk a test mozgásállapotának megváltozásáról.” (szórend, stílus)
22.o Megtudjuk azt, hogy csak kölcsönhatástól mentes esetekben nem változik egy test mozgásállapota, majd azt, hogy a mozgásállapot változtató hatást erőnek nevezzük, ezután pedig azt, hogy az asztalra helyezett könyvre erők hatnak, s mégsem változik a mozgásállapota. Ez így ellentmondás! Erő vagy erők eredője?
23.o Az ábrán látható kísérletben az összenyomás mértéke aligha egyenesen arányos az erővel. Newton II. törvény – eredő kellene. Ha F/a=m, akkor ez önmagában is bizonyítja, hogy F=ma, ez már nem az újabb kísérletből következik, legfeljebb az is alátámasztja.
Innentől vektor az, ami vastagbetűs, vagy ami alá van húzva, vagy ki tudja – teljes zavar.
24.o “Tudjuk, hogy ha egy testre erő hat, akkor változik a mozgásállapota, azaz a sebessége. A mozgásállapot változás azonban magáról a testről, amely a mozgást végzi semmit nem árul el (a sebességváltozáson kívül)!” Nem értem!
“Van-e valamiféle változás a mozgás említett kezdete és vége között?”
“nem ok nélkül gyorsulnak nagyobb sebességgel, ahogy fogy az üzemanyag.”
“Mivel az erőhatások jelen vannak, ezért mozgásállapot-változásoknak is kell lenniük.”
“A fiúnak és a labdának kezdetben együttes tömege volt.”
“A tömeg és a sebesség együttesen jobban jellemzik a mozgó testet.” Minél?
I=mv – minden betű vastag, talán vektorok?
25.o “A sugárhajtómű a lendületet használja” – Mint valami csodálatos hajtóanyag jelenik meg a lendület.
“Az űrrepülőgép is a lendületet használja ki.”
26.o A továbbiakban a lendület és az impulzus folyamatosan együtt szerepel, így egy ido után az az ember érzése, hogy két dologról van szó:
“lendület, impulzus jól jellemzi”
“lendület, impulzus is vektormennyiség”
“a két test impulzusa, lendülete”
“lendülete, impulzusa nem változik”
“az impulzusok, lendületek értéke”
“zárt rendszerünk impulzusa, lendülete”
“eredeti impulzusával, lendületével”
“Zárt rendszer impulzusa, lendülete”
Állóképekből ítéljük meg a sebességet.
“Vizsgáljuk meg a lendületek helyzetét”
28.o A zárt rendszer meghatározása esetleges, nehezen értelmezhető.
“egyszerre teszik meg az egyforma távolságokat” – Talán azonos idők alatt.
“Változtassuk meg a kiskocsi tömegét kétszeresére, háromszorosára, és változtassuk meg a felé eső oldalon a távolságot felére, harmadára!” – Mi felé?
30.o “A testek, mint ahogy tapasztaljuk és már sokszor megbeszéltük, a Föld felé esnek.”
“A falevél ide-oda történő mozgással, lassan esik”
“az ólomgolyó úgy tűnik, sokkal egyszerűbben esik”
“ferde toronyból történő ejtési kísérletei”
“a golyókat négyzetes távolságban helyeztük el” – Nem derül ki, hogy ez mit jelent,
“később fogjuk részletezni, hogy a megtett út az idő négyzetével arányos” – Akkor minek szólunk most róla?
32.o “A mozgások számunkra legfeltűnőbb jelenségek”
“a sebességük és tömegük szorzatával értelmezett lendületet használjuk, hiszen ez tartalmazza mindazt, amit a test mozgásállapota jelent” – nem érthető

A könyv első fejezetében nem voltak durva elvi hibák, csak alapvető pontatlanságok és hihetetlenül pongyola stílus. Ezért vitatkoznom kell Dr. Kovács szaklektor azon megállapításával, hogy a könyv stílusa megfelelő, nyelvezete egyszerű és érthető. Mivel 30 oldalon jutottunk túl és a további elemzés gyakorlatilag azonos a könyv újraírásával, ezért a további anyagrészekben csak a szakmai hibákra, pontatlanságokra hívom fel a figyelmet. A könyv jövője érdekében egy nyelvi lektor alkalmazását a kiadó részéről feltétlenül elengedhetetlennek tartom.

Energia, munka, hő

A mező fogalmának használata elképesztő nehézségeket szül. A mező az anyag egy formájaként értelmezve borzasztó szemléletidegen képet eredményez. Pl.: Lendület-megmaradás a mezőben. Munkavégzés a mező ellenében. Mező energiájának megmaradása. Nem állítom, hogy ez a kép nem vihető végig következetesen, de abból már könnyen érthető könyv nem lesz. Márpedig a szerző ezt tűzte ki célul.

A modellezés és a makroszkopikus leírás összekeveredik. Érdemes a mérési tapasztalatokat rendszerezni, s utána modell segítségével a jelenséget értelmezni. A modell nem azonos a valósággal.

Egy folyadék felületi tulajdonságai az adott folyadékra önmagában jellemzőek, míg pl. a nedvesítés jelensége egy folyadék és egy másik anyag kölcsönhatásából fakad. A fejezetben sajnos ezek a szintek is összekeverednek.

A pumpa azért melegszik fel, mert súrlódás van, s nem a levegő adiabatikus összenyomása miatt.

A megolajozott fogaskerekek esetében az olaj felmelegedését nem annyira az olajon végzett munkaként szoktuk értelmezni, hanem sokkal inkább a melegedő fogaskerekek hoátadásaként.

A belső energia változás és a hőmérséklet-változás egyenes arányosságával kapcsolatban körültekintőnek kell lenni. A kiemelt szövegben is érdemes utalni arra, hogy halmazállapot-változás nincs közben. Az ábrán látható gázláng is rossz asszociációkat kelt, hiszen ott meg kémiai változás zajlik.

A hőtágulás során a testet alkotó részecskék rezgésének tágassága nem pontosan érthető. Hiszen a részecskék távolsága nő meg.

Mit jelent az, hogy a víznek 4 fokon legkisebb a térfogata? Mennyi víznek? Talán a sűrűsége!

Az égés nem arról ismerhető fel, hogy számunkra hasznos. A fölös elégetni való anyagot a szervezet nem elhízás, hanem zsír formájában raktározza el. A hő és az energia fogalma teljesen összekeveredik. A hatásfok definíciója után mit jelent a gőzgép hatásfoka? Összemosódik a hő-hő, munka-munka, hő-munka típusú folyamatok hatásfoka.

“A gőzgépeket oly sok helyen alkalmazzák: kerekekre szerelve Stephenson megalkotta a gőzmozdonyt,..” Ki volt kerekekre szerelve? Csak nem Stephenson? Ez a rész tartalmilag és stilisztikailag is enyhén szólva kidolgozatlan.

Az összefoglalás rendkívül zagyva. A megfogalmazások igen pongyolák.

Nem derült ki végül, hogy pontosan mi és mi nem a belső energia. Így nem tudunk örülni annak a megállapításnak sem, hogy “A belső energia megváltozását munkavégzésre használhatjuk.”

Elektromosság

Ennek a résznek az eleje a legáttekinthetőbb a könyvben. Az áramerősség mérése a hálózatok tárgyalása nagyon jól követhető. A nehézségek a feszültség fogalmának megjelenésével kezdődnek.

Problémák:

A könyv mind szakmailag, mind stilárisan, mind megjelenésében igen színvonaltalan.

***
Módos Tibor: Fizika 8. osztály és a 14 éves korosztály számára
Apáczai Kiadó, 1998, 1999, 2000

A módos féle tankönyvcsalád nyolcadik osztályos tankönyve első ránézésre gondosan illusztrált, szép munkának tűnik. Sok kísérlettel, sokoldalú tartalommal, izgalmas Einstein-idézettel. Sajnos az illusztrációkról hamar kiderül, hogy igazából csak az ábrák egységesen jó a színvonalúak, a képek egy részével baj van. Nem lehet kivenni, ami rajta van, illetve funkciótlanok. Mivel számos szép ábra és jó kép van a könyvben, ebben az esetben talán a kevesebb több lett volna.

A tüzetesebb tartalmi vizsgálat során felmerülő szakmai és didaktikai pontatlanságok és hibák rendkívül magas száma nagyban csökkentik a könyv értékét. Problémának érzem azt is, hogy a könyv nem motiválja a gyerekeket. Az egyes témákat sokkal érdekfeszítőbben, gyermekközelibben lehetne felvezetni, több érdekességet kellene bemutatni.

Nyomás

Nem szerencsés a nyomás fogalmának bevezetésekor kizárólag a súlyerőre hagyatkozni mint nyomóerőre. A példák azt sugallják, mintha a nyomás előfeltétele a gravitációs tér jelenléte lenne. Így a víz esetében is csak a hidrosztatikai nyomással ismerkedünk meg. A 4. oldal jobb oldali ábrája hibás – ahogyan ezt a kiadói szaklektor is megállapította –: nem az alsó nyíláson keresztül folyik legmesszebb a víz! A levegő tömegét nem lehet úgy megmérni, ahogy ezt a 7. oldalon szereplő kísérletben látjuk, hisz a felfújt léggömbre felhajtóerő hat. A két mérés minimális különbsége (nem mérhető így) abból származhat, hogy a felfújt léggömbben lévő levegő némileg sűrűbb.

Bár a légköri nyomás valóban a levegő súlyából ered, azt itt elmondottaknak még sincs köze a gázok nyomásához, hiszen az súlytalanság állapotában is létezik. Itt üt vissza a nyomás egyoldalú, ezért hibás bevezetése. A magdeburgi féltekés kísérlet rajza élvezhetetlen.

Ha már a valóságot ábrázoljuk szép fényképeken, akkor a kávé ne legyen piros, mint a 10. oldalon. A 13. oldal alsó ábrája jellegzetes abból a szempontból, hogy igazából a tanult anyaghoz nem az ábrának, hanem a képaláírásnak van köze. Máshol is megtaláljuk ezt a megoldást. Így magának az ábrának nincs funkciója.

Halmazállapot-változások

A 14. oldal két felső ábrája nem mutat semmit. Az alsó sincs igazán összhangban a halmazállapotok modelljeivel, hiszen a baloldali hengerben alig van golyó, a középsőben és a jobb oldaliban pedig lényegében azonos sűrűségben fordulnak elő. Egyáltalán nem mozognak szabadon, ahogy a könyv írja, s megint ide keveredik, sőt az egész kísérletre rátelepszik a gravitáció, aminek nincs közvetlen kapcsolata a gázok nyomásával. A gázok tulajdonságait és az ideális gázmodell tulajdonságait nem szerencsés összekeverni. Egy dolog a valóság és más a valóságról alkotott modell.

Nem igaz, hogy a belső energiát a hőmérséklet jelzi. Pl. 0 fokos jég és 0 fokos víz hőmérséklete azonos, de a belső energiája nem.

Az olvadáshő tárgyalásakor az olvadáshő egyszer 1 kg anyag elolvasztásához szükséges hőt, egyszer az olvadáskor közölt hőt jelenti. Ez utóbbi nem igaz, még ha pirossal van kiemelve, akkor sem. A forrasztóón olvadása és a jegesedés a hűtőszek c. ábrák értelmezhetetlenek. A fagyáspont értelmezését bizonytalanná teheti a túlhűtés jelensége. Ha lennének érdekességek, most meg lehetne említeni.

A párolgás során összekeveredik két fogalom: a párolgás sebessége és a párolgó anyag mennyiségének változási sebessége. Ez utóbbi a párolgás-lecsapódás sebességének alakulásától függ, míg az elobbi csak a párolgást jellemzi. Ld. hőmérséklet – szél.

“A folyadék arra használja fel” – a folyadék nem használ föl semmit. A levegő nem tartja meg a vízgőzt. Van benne, amíg le nem csapódik. ez az antropomorf szemlélet általában jellemző a szerző stílusára. Ám ami egy kisgyermekeknek szóló könyvecskében “jópofán” hangzik, az nem biztos, hogy alkalmas természettudományos ismeretek egzakt közlésére a 14 évesek nyelvén.

A forrásról elmondottak kissé pongyolának tűnnek, hiszen a buborékok nem spontán jönnek létre a forrásponton, hanem benne vannak a folyadékban, pl. apró légbuborékok formájában, amelyekbe belepárolog a vízgőz, vagy gócok mentén alakulnak ki. Persze ez is csak érdekesség, de szükséges, hogy lássuk, hogy a tanultaknak a valósághoz mi köze van. Nem kell beszélni róla, de a szerzőnek legalább törekednie kell arra, hogy körültekinto fogalmazással elkerüljön olyan megállapításokat, amelyek nem igazak.

Képek: főzés, barlang, épülő reaktor, forró lávafolyam, befagyott tó – nem adnak új információt, sokszor nem is kivehetőek, pl. – alsó ábra (23.o) nehezen kivehető.

Különféle erőhatások

körvonal = kör!
Előbb beszél a körmozgás sebességének állandóságáról, azután mutatja be, mi ez a sebesség.

Általános tömegvonzás

“Nem adta meg viszont a szabadon eső testek mozgásának okát, mivel a szabadesés változó mozgás, milyen az az erő, amelyik ezt létrehozza.” - Nem értem!

Ekkorra már teret hódított a heliocentrikus világkép, azaz a bolygók a Nap, mint központi égitest körül keringenek. – ez a feltevés, de nem ettől keringenek a Nap körül a bolygók!

Newton általános tömegvonzás törvényét Kepler III. törvénye mint tapasztalati törvény igazolja, hiszen Newton így kapta meg azt. Legfeljebb kis testekre nem tudta kimérni törvényét.

Cavendish mérésének bemutatása nagyon hasznos és jó.

Csillagászat, bolygók

Nagyon jó, hogy van ilyen rész. A Nap körül nem csak bolygók keringenek, hanem pl. üstökösök is (ld. később). – A fekete-fehér képek csapnivalóak.

Tycho de Brahe – nem egyedül mért, sok segítője volt. Ő is alkotott bolygómodellt. Szerinte a Föld körül kering a Nap, a Nap körül a többi bolygó.

hoszszabbik=hosszabbik (35.o)

A bolygópályákat még jó közelítésben sem érdemes körnek tekinteni. Ezen bukott meg Kopernikusz. Ld. II. törv.

Kepler III – ebből vezette le Newton az általános tömegvonzás törvényét!

Képek: rádiótávcső – pont a parabola nem látszik, Grönland – értékelhetetlen

Mesterséges égitestek

Nehézkes mondatok, gyengécske fogalmazás néhány példa a 38.oldalról: “Az égitestek mozgása törvényszerűségeinek ismerete …”, “Sajnos a célok között jelentős szerepet kap, kapott a katonai műholdak sokasága.”

“Mi a napi életben gyakran találkozunk a meteorológiai műholdak működésével, szerepével.”

Gravitáció, súly

Az alátámasztás és a felfüggesztés hiánya nem jelent súlytalanságot. Ld. léghajó. Egyenletesen emelkedik és van súlya. A súlytalanságot a szabadon eső testekre ki lehet mondani, de az alátámasztás és felfüggesztés hiánya nem jelent még szabadesést.
Jó, hogy szerepel Eötvös!

Súrlódás

A kézen nem látszik a meleg. Mit mutat az ábra. Mi ez a jégfelszín ábra?

Kerékpáros áramvonalas sisakja – alig látszik.

Rugalmas erő

Ábra: húr rugalmassága – semmi nem látszik.
a labda rugalmas – milyen többletet ad az ábra?

Egyszerű gépek

Egy test pontszerűnek tekinthető adott szituációban, de egyik sem pontszerű úgy általában. A kocka legkevésbé az.

ábra: virág és könyv, állnak – nagyon sokatmondó!

Most van eredő erő, pedig mennyit használtuk eddig is. Milyen körülményes itt a bevezetése!

A cserép esete: Ha a rúd helyett zsinór van, nem biztos, hogy meg is feszül. Egy rúd is megtarthatja a cserepet. Az igazi nehézség az, hogy a rúdban ébredő erők nem rúd irányúak, szemben a kötélerőkkel, amelyek kötélirányúak. Erre kellene felhívni a figyelmet, ha már rudazunk!

Zavaros ez a merev test probléma. Egyszerre halad egyenes vonalban pontszerű testként, s egyszerre forog a merev test. De mi körül? Ha a tengely rögzített, akkor hogyan lehetne nem zérus a testre ható “erők eredője”, miért kell attól tartanunk, hogy halad?

Úgy teszünk, mintha az erők előjeles skalárokként lennének összeadhatók, mintha az erők egyik tulajdonsága az összeadhatóság lenne, a másik, hogy forgatnak, s e kettőnek nem lenne semmi köze egymáshoz.

ábrák: “A Hold mint merev test” – pocsék kép!

Talicska, mérleghinta – mindenki látott már ilyet!

58. o. Hogyan használják a “csigák fizikai elvét”? !

Mit értsünk azon, hogy a csiga megváltoztatja az erők irányát? Eddig sajnos nem szerepelt erőirány, csak előjel.

62.o – Összefoglalás – Az egyensúly szükséges és elégséges feltétele az, hogy a testre ható erők eredője nulla! Hisz az erő vektor. Ekkor a forgatónyomatékok eredője is nulla lesz bármely forgástengelyre. Ezt azért nem hallgathatjuk el. Az erőket megfelelő módszerekkel össze lehet adni, de persze nem tologathatók el “önmagukkal” párhuzamosan. Az erők kezelése meglehetősen problémásan alakult ebben a fejezetben!

Elektromos áram munkája, mágneses indukció

63. o. A töltések egyirányú áramlását elektromos áramnak nevezzük. – Ez nem igaz! Nem csak egyenáram van!! Ld. következő oldal – hálózati áramforrás.

Atomszerkezet – nem ide való.

Zárt áramkör nélkül is van áram – pl. feltöltött kondenzátor kisülése vagy rezgőkör.

A monitor, a porszívó és a zseblámpa más dolog. A zseblámpa nem fogyasztó, legfeljebb az izzója! Ld. 68. old. táblázat!

kép: porszívó, zseblámpa – nem nagy újdonság

Indukció

Súlyos problémának érzem azt, hogy a szerző ugyanolyan fizikai realitást tulajdonít az erővonalaknak, mint magának a mágnesnek. Ezzel persze Faraday nyomában jár, aki az erővonalakat a mágnes meghosszabbításának tekintette. Ezután az a varázslás, ami az erővonalakkal folyik, nehezen értékelhető pozitívan. Az, hogy sűrűbben rajzoljuk a szemléletesség kedvéért az erővonalakat, hogy számukból következtetünk – és csak abból, s nem az erőhatásokból és más tapasztalati jelenségekből – az elektromágnes tulajdonságaira, már csak következetes végig vitele ennek a szerintem megengedhetetlen felépítésnek.

A csúcspontot akkor érjük el, amikor erővonalakkal veszünk körül egy tekercset, s ezek az erővonalak metszették a tekercs meneteit. S ebből következik az indukált áram!

Meg vagyok győződve, hogy az indukció jelenségéből egy kezdő ilyen módon egy szót sem érhet meg. A 75. old. piros bekeretezett része teljesen használhatatlan minden nyolcadikos számára.

“A tartós áramforrások szempontjából az elektromágneses indukció jó megoldásnak tűnik.” Ez a 76. oldal sokat eláruló mondata. A fényképen a műszer feszültséget mér, s közben áramokról beszélnek.

77. old. felülről a 2. ábra – Egyenáram grafikonja (??)
Az áram váltakozó.

transzformátor

A váltóáramú hálózatok mellett a váltóáram könnyű előállítása szól és nem az, hogy nem lehet elegendően nagy áramokat előállítani egyenáramból. Egy adott teljesítmény mellett a feszültség és az áramerősség szorzata állandó. Nem az áramerősség tehát a döntő, hanem a teljesítmény a hálózat szempontjából. 100 lakásba pedig 1500 amper kell akkor is, ha váltóáramot használunk.

ábrák: 82. old. – TV – Mit nyújt ez az ábra?

85. old – felső ábra – semmi sem látszik

Összegezve elmondható, hogy a szövegben nagyon sok igen súlyos szakmai hiba!

***

A két könyvet az 1999-es elutasítás után változatlan formában, javítás nélkül 2000-ben újra beadta a kiadó engedélyezésre. Nyilván néhány röpke megjegyzésem ugyanúgy indokolatlan szőrszálhasogatásnak bizonyult a kiadó szemszögéből, mint ahogy a további szakértők megjegyzései is. Megint elutasítottuk a könyveket, de ettől persze bárki megveheti és használhatja bármelyiket.

Ezek az apáczais könyvek alkotmányos jogot nem sértenek, nem uszítanak cigányok vagy zsidók ellen, csak károsak. De Ti, jó tanárok, még mindent rendbe tehettek, mert minden rajtatok múlik, ha vagytok, mert vagytok, s akkor nem számít, hogy az igazgató mondja meg, hogy milyen könyvet használjatok!

Horányi Gábor