Tóth Zsóka: Gyermekszínjátszók Tatabányán |
Tombolt a kánikula június első hétvégéjén. Ekkor rendezték Tatabányán a
Jászai Mari Színház, Népházban a VII. Országos Weöres Sándor Gyermekszínjátszó
Fesztivált. A Magyar Drámapedagógiai Társaság felhívására tavaszi helyi, területi
színjátszó bemutatókról közel száz csoport közül tizenkilenc érkezett az
országos bemutatóra, majdnem fele második alkalommal szerepelt Tatabányán, de olyan
is volt, amelyik állandó résztvevője az országos találkozóknak.
A fesztivál nyitányaként Balogh József versét Kercsmár Zsolt előadóművész
énekelte: „Megjöttem, hopp itt vagyok !
Egyszerűen: jó napot !
Hókabáton fény ragyog, tenyeremben csillagok!
Tárd ki szíved, ablakod,
Ne hozz semmit, én adok.
Jó szavaktól jóllakok.
Lelkünk-kedvünk nem vacog, hitünk hozzon holnapot !”
s aztán vele együtt az egész nézősereg. Hangulatosan indult s úgy is
folytatódott a találkozó. A csoportok a színház– és a kamaraterem közül
választhattak, kinek mi volt kedvezőbb az előadás szempontjából. (A nézőknek
mindenképpen a hűvös színházterem, de nem egy társaság feledtette a hőgutát a
kamarában.) Amit látni kellett láttuk, amit hallani kellett hallottuk s az órát is
igazíthattuk volna a produkciók kezdési időpontjához. Magyarán kiváló feltételek
között játszhattak a gyerekek s nyilván a háttérből – a szervezők, és a műszak
részéről minden segítséget megkaptak a fellépők. Bátran, felszabadultan mozogtak
az „igazi” színházban, az új térben, a reflektorok fényében. Persze mindez azt
is jelentette, hogy drámapedagógiai előélet, komoly-vidám műhelymunka alapozta meg a
biztos és életteli színrelépést kicsiknél és már majdnem tizenöt éveseknél
egyaránt. Színes, változatos színpadi játékokat láttunk.
Arany János: A fülemile című elbeszélő költeményét két csoport is bemutatta és
Shakespeare: A vihar című színművének is láttuk egy lehetséges 30 perces
változatát remek térben, színpompásan. Weöres Sándor és Zelk Zoltán versekből
komponált Békaszerenádot hallottunk, gyönyörűen énekeltek a népballada
feldolgozásban, a Kádár Katában és a kamaszok sajátos humora is annak rendjemódja
szerint csillogott, szóval dőltünk a nevetéstől. Rácsodálkozhattunk: Inárcson
hogyan is lehet legalább harmincöt (lehet, rosszul számoltam és többen voltak)
kamaszgyereket lírai versösszeállításban szerepeltetni, persze a válasz adott a
rendező személyében. Érezhető volt a gyerekek aktív részvétele a játékok
előkészítésében, a közös kitalálások, a rendezői „hagyom őket, aztán majd
átfésüljük az ötleteket” módszere, mutatta ezt a természetes megszólalások
sora, a helyenként kiváló színpadi jelenlét, a nézőre is sugárzó játék öröme.
Arany János: A fülemile
2. TASZÁRI ÁLTALÁNOS ISKOLA
Békaszerenád (Weöres S. és Zelk Z.
versei)
3. NEM ART (Pápa)
Shakespeare: A vihar
4. GARAYS NEGYEDIKESEK (Szekszárd)
Kádár Kata
5. INÁRCSI SZÍNJÁTSZÓK Weöres S. –
Kovácsné Lapu Mária: Vonzások
6. PICIT NEM ART (Pápa)
Három gyerek kívánsága (Alphonse
Daudet azonos című meséjének ötletéből
írta: Németh Ervin)
7. DIRIDONGÓ (Kecskemét)
Arany János: A fülemile
8. CSABAI KÖLYÖKSTÚDIÓ
(Békéscsaba)
Kormos L.: Pincérfrakk utcai cicák
9. KERTVÁROSI ÁLT. ISK. (Makó)
Veres János: Az okos lány
10. PESTHIDEGKÚTI WALDORF ISKOLA
(Budapest)
Pilinszky János: A nap születése
11. PETŐFI S. Ált. Iskola (Sárospatak)
Dramatikus mesejáték (A Grimm testvérek
nyomán, versek felhasználásával)
12. CSEPPEK (Balassagyarmat)
Rikoltások (Csoóri S. és Weöres S. verseinek
felhasználásával)
13. FICÁNKA SZÍNPAD (Beszterce)
Arany J: A bajusz
14. IRODALMI SZÍNPAD (Sellye)
Életképek (a csoport saját szerzeménye)
15. PEMZLI (Budapest) Petőfi S.–Arany J.
–Weöres S.: Bolond Istók
16. ALFÖLD GYERMEKSZÍNPAD
(Debrecen)
Lázár Ervin: A bárányfelhő bodorító
17. KIKELET (Záhony)
Hordós Csaba: Mese a lusta fiúról, aki
nem volt olyan lusta, mint lehetett volna
18. POZSONYISOK (Budapest)
A makacs menyecske és a gyáva ördög
19. VADVIRÁGOK (Győr)
Szilágyi Andor: Boszorkánysegédek
Szerencsére nem versengés volt Tatabányán, hanem jóízű együttlét klasszikus,
gyerekeknek szóló programokkal: játszóház, táncház, disco, tábortűz s közben
soksok beszélgetés a látott, tetszett produkciókról.
A bemutatott játékok elemzése, értékelése közös körben történt a rendezők és
természetesen a zsűri részvételével, amelynek tagjai voltak:
Gabnai Katalin – elnök, a zsámbéki Tanítóképző Főiskola Drámapedagógiai
Tanszékének vezetője,
Szakáll Judit – a Magyar Drámapedagógiai Társaság elnöke,
Pogány Judit színművésznő,
Sándor L. István kritikus,
Zubornyák Zoltán, a Jászai Mari Színház, Népház igazgató művészeti vezetője.
Verseny nem, de díjazás azért volt.
Eszerint
díjat vehetett át a fesztiválon:
– a TEÁTRUMLI színjátszó csoport – a Fülemile
c. Arany János vers ötletes feldolgozásáért
– az INÁRCSI SZÍNJÁTSZÓK a színvonalas
közösségi munkáért,
– a KERTVÁROSI ÁLT. ISKOLA CSOPORTJA
a bájos népmese feldolgozásért,
– a PETŐFI SÁNDOR ÁLT. ISKOLA színjátszó
csoportja a szép színpadi látványért,
– a POZSONYISOK színjátszó csoport a
népmese gyermekszínpadi feldolgozásáért,
– a DIRIDONGÓ színjátszó csoport a Fülemile
c. Arany János vers játékos aktualizálásáért,
– a PESTHIDEGKUTI WALDORF ISKOLA
csoportja a költői színházi formáért,
– a SELLYEI IRODALMI SZÍNPAD a kamaszgondok
felmutatásáért.
Különdíjat vehetett át
a PEMZLI Színpad alkotóközössége
a szabadtérre fogalmazott, lírai szépségű költői játékért, amelynek rendezője:
Jancsó Sarolta Fődíjat kaptak a fesztivál kiemelkedő előadásainak rendezői:
VÁRHIDI ATTILA, az Alföld Gyermekszínpad rendezője a kiemelkedő színészvezetési
munkáért, TÁTRAI JUDIT és PAJORNÉ MOLNÁR MAGDOLNA a Cseppek csoport vezetői az
átütő erejű versszínházért, KOVÁCS ERZSÉBET a Garays negyedikesek csoportjának
vezetője a népballada tiszta megjelenítésért, RÉVÉSZ IMRÉNÉ és VÖRÖS ILDIKÓ a
Taszári Ált. Iskola csoportjának vezetői a kifejező előadásért és a szép
kompozícióért TEGYI TIBOR a Nem Art Színjátszó csoport vezetője Shakespeare
színművének megrendítő feldolgozásáért. Második alkalommal találkoztak az
ország legkiválóbb gyermekszínjátszó csoportjai Tatabányán. Reménykedni lehet
abban, hogy a jövőben is tárt kapukkal várják a gyerekeket.