1997. július 11. Tartalom: Városunkban ünnepelték a magyarországi szlovének a Szlovén Köztársaság megalapításának 6. évfordulóját 3. old. Testületi ülésről jelentjük 4.old. Őseink nyomában 5. old. Átalakul a madrigálkórus 6. old. Környezetvédelmi tábor a Műv. Házban 8. old. Sportösszefoglaló 10. old. HÍREK Jún. 27-én megnyílt a városi strand. A strandot a Közszolgáltató Vállalat üzemelteti, a belépőjegy felnőtteknek 50, diákoknak, nyugdíjasoknak 20 Ft-ba kerül. A Polgármesteri Hivatal jún. 16-tól újabb közhasznú foglalkoztatást indított. 12 ezidáig jövedelempótló támogatásban részesülő 5 személy az intézmény nyári felújításánál segédkezik. A város szociális térképének készítésében szükséges kérdőíves adatgyűjtés jún. 15-ével befejeződött. A városban élő családok 68 %-a szolgáltatott adatokat háztartására vonatkozóan. Június hónapban a hivatal 9 db vállalkozói igazolványt adott ki, 4 vállalkozás szűnt meg, 2 db jövedéki engedélyt vontak vissza. A szombathelyi Megyei Bíróság ítéletet hírdetett az önkormányzat és a BOBOSZ Kft között 1994-től folyó kártérítési perben. A bíróság megállapította, hogy az önkormányzat szerződéstől való elállása jogszerű volt, és kötelezte a BOBOSZ Kft-t 15,5 millió Ft kártérítés megfizetésére. A bíróság ítélete a Legfelsőbb Bíróságon támadható meg. ÁTADTÁK A KÖZEGÉSZSÉGÜGYÉRT DÍJAT Rövid, bensőséges ünnepség keretében július 1-én, a Semmelweis nap alkalmából átadták Szentgotthárd Város Közegészségügyért Díját. A díjat 1995-ben alapította az önkormányzat, a város egészségügyi és szociális ellátásában kiemelkedő tevékenységet végző személyek munkájának elismerésére. Az egészségügyi intézményektől érkezett javaslatok, és az Oktatási és Humán Ügyek Bizottságának egyhangú véleménye alapján a díjat a képviselőtestület ez évben Benczik Istvánnénak adományozta. A kitüntetést a polgármester megbízásából Bedics Sándor, az Oktatási és Humánügyek Bizottsága elnöke adta át, az ünnepséget megtisztelte jelenlétével dr Lakner László, a megyei egészségügyi titkárság vezetője, valamint dr Szabó Erzsébet, az ÁNTSZ körmendi vezetője is. A Közegészségügyért Díjat a többi szakmai kitüntetéssel együtt évente adományozza az önkormányzat a város érdekében kiemelkedő tevékenységet végző személyeknek. HAT ÉVES A SZLOVÉN ÁLLAM 1991. jún. 25-én lett önálló, független állam Szlovénia. E jeles esemény 6. évfordulóját Szentgotthárdon ünnepelték a magyarországi szlovének a Szlovén Kisebbségi Önkormányzat és a Magyarországi Szlovének Szövetsége szervezésében. Az ünnepségen megjelent Hajós Ferenc, Szlovénia budapesti nagykövete is, aki reményét fejezte ki, hogy a jövőben is városunkban ünneplik az itt élő szlovének az anyaország önálló, független állammá alakulását. Erre minden esély megvan, hiszen terveik között szerepel egy szlovén kultúrális központ létesítése Szentgotthárdon. A nagykövet kiemelte, hogy példaértékű a két nemzeti kisebbségre vonatkozó egyezmény, ami a Szlovéniában élő muravidéki magyar és a Magyarországon élő szlovén kisebbségre vonatkozik. Az ünnepség végén a Goricska Bortermelők Egyesületének Férfikórusa adott színvonalas hangversenyt. - Szilágyi - HELYREIGAZÍTÁS Sajnos ismét helyreigazításra kényszerülünk. Múltkori számunkban a városközponti rekonstrukciós munkákról szóló cikkben a szökőkút helyére épülő díszmedencéből úszómedence lett, sajnálatos gépelési hiba folytán. Természetesen úszómedencéről szó sincs, kisebb méretű díszmedence épül a főtéren. MÉREG A ZÖLDBEN "A természet varázsát ontja bőven A fűben, virágban és a kőben. Ó, nincs a földön oly silány anyag, Mely így, vagy úgy ne szolgálná javad. De nincs oly jó, melyben ne volna vész, Ha balga módra véle visszaélsz!" Shakespeare: Rómeó és Júlia Körülbelül két évvel ezelőtt történt, hogy egy hölgy és két gyerek Velembe kirándult. A kirándulás során találtak egy növényt, ami csábító sötétkék bogyóit kínálta a szomjazóknak. A városból kiruccant hölgy úgy vélte bodzát talált, és alaposan belakmározott belőle, sőt adott a két kisgyereknek is. Ezután több napig feküdtek a Markusovszky Kórház intenzív osztályán. Amikor erről az esetről értesültem, úgy gondoltam, hogy ilyen előfordulhat, de biztosan nem tipikus eset. Elmentem a budapesti Heim Pál Gyermekkórházba érdeklődni, és ott derült ki, hogy bizony nagyot tévedtem. A növényi mérgezés elég gyakori eset, könnyen összetévesztik a gyerekek a babot a ticinus maggal, megrágcsálják otthon a dieffenbachiát, előszeretettel fogyasztják el a szép piros bogyókat, vagy nyalogatják le a kicsorduló fehér tejet. Megtanulják, hogy ne lépjenek le a járdáról ha piros a lámpa, hogy az úttestre lépés előtt jól körül kell nézni, de nem tudják, melyik növényt lehet megenni és melyik mérgező. Talán ezzel a cikksorozattal segítünk egy kicsit a szülőknek abban, hogy megismerjék a veszélyforrásokat, és figyelmeztessék csemetéiket, ha ilyen veszély leselkedik rájuk. Ebben a számban azzal a növénnyel ismerkedünk meg, ami a hölgy és a két gyermek mérgezését okozta. A nadragulya - népiesen hívják álomhozófűnek, farkascseresznyének, szépasszony szőlőjének, vagy mandragórának is - a burgonyafélék családjához tartozik, és mint ilyen nagyon mérgező. Kevesen tudják, hogy a mi jól ismert étkezési burgonyánk is egy veszélyes, mérgező növény. A gumóján kívül - amit fogyasztunk - minden része mérgező, még a nedves pincében tárolt gumó csírái is, ezért azt felhasználás előtt mindig le kell vágni. A burgonyafélékben általában megtalálható méreg a kioszcianin, ami a szárítás során atropinná alakul át. Emberre, kioszciaminból már 0,001g is erősen mérgező, sőt a nadragulya mérgezésben elhullott állatok húsa is veszélyes. Görcsoldóként és a Parkinson-kór kezelésére használják. Az atropin jól ismert gyógyszer, pupillatágítóként a zöldhályog gyógyítására, vagy gyomorfekély kezelésére, sima izomgörcs oldására használják. Mérgezés esetén szájszárazság, pupillatágulás, látászavar lép fel. Ha súlyos a mérgezés, akkor előfordulhat, hogy a beteg képtelen megszólalni, úgy remeg a keze, mintha "tollat fosztana", vagy nagy hangulatváltozásokat produkál, sírógörcsök után dühöngési rohamok jelentkeznek. Ilyenkor azonnal hánytassunk és forduljunk orvoshoz! Érdekes, hogy több állatfaj, pl a tehén, a madarak, a nyulak alig érzékenyek a méregre, a krumplibogár meg egyenesen szereti. A növény, latin nevét - ATROPA BELLADONNA - onnan kapta, hogy e három párka közül Atropos vágja el az élet fonalát. Másik nevét - belladonna-szép hölgy - pupillatágító hatása miatt kapta. Az európai reneszánsz idején a hölgyek, később a színésznők használták annak érdekében, hogy tekintetül fénylő, pillantásuk csábos legyen. A nadragulya, a belíndek és a maszlag főzelékből készült a középkori boszorkányszombatok varázsitala, ami a bennük lévő anyagoktól szexuális természetű, színes hallucinációkat okozott. - Wagner Gabi - A PACIFIC KFT ÜZEMÉBEN A Pacific Kft 1993. óta foglalkozik faipari termékek gyártásával. Egy évig Szentgotthárdon működött, majd 1994. márciusában kibérelte a rátóti fenyvesalja Tsz-től azt a rábagyarmati telephelyet, ahol jelenleg is folyik a termelés. Két fő termékcsoporttal foglalkozik: láda - és ládaalapanyag, valamint raklap gyártásával. Ezt nagyrészt saját tulajdonú gépeikkel végzik. A cég 3 éve a Dunántól legnagyobb ládagyártója. Tavaly kb. 130 millió Ft árbevételt értek el, termékeik 90%-át exportálják. Közponzi irodájuk Szombathelyen van: az üzemvezetői feladatokat ellátó ügyvezető szombathelyi igazgató Mihalcsics László. Műszakvezetők, karbantartók és kiszolgáló személyzet, szakmunkások és betanított munkások alkotják az álllományt. Egy délelőtti és egy délutáni műszak dolgozik, műszakonként 25-30 emberrel. A cég a környékbeliek közül 50 család megélhetését biztosítja. A rábagyarmatiak mellett Csörötnekről, Rátótról, Gasztonyból, Szentgotthárdról és Alsószölnökről is járnak ide dolgozni. A ládákat osztrák és német hűtőházaknak, kereskedőknek szállítják, a ládaalapanyagot külföldi ládagyártó cégeknek. Raklapot szállítanak a Philips, a Packard és más nagyipari válllalatoknak. Üzleti kapcsolatban állnak az Opel szentgotthárdi gyárával is. Együttműködnek a rátóti és a rönöki faüzemmel. Forgalmuk májustól novemberig megnövekedik, a téli hónapokban csökken. Az idén új piacokat is sikerült szerezni (Kaufbauren, Bodeni tó környéke) Az üzem alapterülete 8200 m2, ebből fedett kb. 2000 m2. A ládagyártó üzemrész a következő munkafázisok szerint dolgozik: a nyárfarönköket hántológépekkel hántolják, majd darabolják és az elemeket tűzőgépekkel erősítik össze. A raklap úgy készül, hogy a nyersanyagot szalagfűrészekkel méretre vágják, majd kézi szögeléssel rakják össze a terméket. Sajnos, a modern gépek hiánya szükségessé teszi a kézi erővel végzett munkát is. A Pacific Kft új, 3 éves fejlesztési programjában szerepel technológiai korszerűsítés (új gépek beszerzése), az üzem és a telephely korszerűsítése, új kerítés, térbetonozás, elektromos hálózat fejlesztése. Teljesen hitel felvétele nélkül gazdálkodnak és biztosítani tudták a dolgozók béremelését is. Az alkalmazottak fizetése 1994 óta jelentősen nőtt, ezenkívül természetbeni juttatásokban is részesülnek. A munkahelyeken rendszeresen tartanak balesetvédelmi oktatást. Sajnos, csak nagy költséggel lehet a régi gépek üzembiztos állapotát fenntartani és az áramszünetek is jelentős veszteségeket okoznak a cégnek. A Pacific Kft elsősorban helyi és környékbeli munkaerőre kíván támaszkodni, hosszú időre tervezi itteni jelenlétét. Az önkormányzattal jó a kapcsolat, annál is inkább, mivel a cég az iparűzési adót helyben fizeti be, így az Rábagyarmaton marad. A faluban kooperációs partnerük is van, kapcsolataikat szeretnék az egyéni vállalkozók körében bővíteni. A cég tervezi a rábagyarmati egyesületek, rendezvények, könyvek, kiadványok anyagi támogatását. -ifj. Ács László- ZSIDAI VÁROSRÉSZI NAP Zenés felvonulással kezdődött június 21-én az immáron másodszor megrendezett zsidai városrészi nap. A szentgotthárdi fúvószenekar és a majorettek kíséretében feldíszített szekérrel járták végig a szervezők a falu főutcáját, a lakók figyelmének felkeltése céljából. A sportpályán ideiglenes nézőtér, és sörsátor fogadta a vendégeket, ahol ingyen mérték a jóféle sört, bort és üdítőt. Délelőtt tűzoltóbemutató, polgári védelmi bemutató, rendőrmotorosok felvonulása színesítette a programot, majd a déli gulyásparti után a sportpályát birtokukba vették a gyerekek és a fiatalok. Strandröplabda, lábtenisz, hullahopp karikák, sportbemutató, lovaglási lehetőség várta a kikapcsolódni vágyókat. A falu összetartásának ékes bizonyítékokaként szépszámú érdelkődő jelent meg. - Talán nincs is olyan család, ahonnan valaki nincs itt - mondta az egyik szervező. A költségeket támogatók, szponzorok állták, de a városrész lakóinak aktív, lelkes hozáállása nélkül nem sikerült volna ilyen emlékezetes, magával ragadó falunapot rendezni. A napi program végül éjszakába nyúló bállal zárult az italboltban. QUI PRODEST ?...... A minap egy parlamenti közvetítésben hallottam ezt a latin kérdést, melynek jelentése: ''Kinek az érdeke?''. Nap, mint nap a várost járva, bizonyos dolgokat tapasztalva bennem (és nem csak bennem) is felvetődik eme kérdés, hogy bizonyos dolgok kinek az érdekét szolgálják. Qui prodest (kinek az érdeke): - hogy Szentgotthárdon ha új üzlet nyílik, az biztos, hogy ruhásbolt, vagy magánfogorvosi rendelő. Állítom, hogy ilyen a megye egy városában sincs, mint itt. Ugyanakkor olyan üzlet nem nyittatik, melyben kapható lenne a pertligumitól a csavarhúzóig minden (szatócsboltnak hívják az ilyet), persze elérhető áron. - hogy városunkban nincs még polgárőrség, ehelyett szép számmal szaporodnak a betörések, besurranásos lopások és egyéb bűncselekmények. - hogy a városunkban egyre jobban fellendülő zenei élet hatására nincs egy kotta-,és hangszerbolt, sőt mi több, nem található olyan ügyeskezű ember, aki vállalkozásba fogna akusztikus és elektromos hangszerek javítására. Bizonyosan jól megélne és városunk zenészeinek is könnyebb lenne elromlott hangszereiket megjavíttatni, s nem szakembert keresve beutazni a megyét. De ilyen üzlet még nincs. - hogy nincs a városban letelepített nem magánpszichológus. Miért kifizetődőbb Körmendre menni, ha valakinek lelki problémái vannak? Amerikában és az EU-ban, ahová állítólag mi is igyekszünk, természetes dolog, hogyha a polgár ilyen bajokra keres gyógyírt első útja a pszichológushoz vezet. Persze el kell oszlatni azt a tévhitet, hogy aki pszichológushoz jár az nem komplett. Ez a nézet eléggé negatívan befolyásolja az embereket, többek ezért nem veszik igénybe eme gyógymódot. - hogy a Várkertben lévő szép szabadtéri színpad fából készült elemei lassan de biztosan elpusztulnak az idő és vandál egyének keze által. Pedig, ha helyrehoznák, nyaranta hány és hány szabadtéri előadás lenne tartható, pláne, ha mozgatható lelátó is lenne. Arról nem is beszélve, hogy ez a városnak anyagi hasznot is hozna. Ezekre lenne végre jó választ kapni. Qui prodest - kinek az érdeke, hogy a fent említett dolgok miért nem gazdagítják az egyre jobban fejlődő Szentgotthárdot? - LÉON le LION - REJTÉLYEK, TALÁNYOK Itt állunk a XXI. század küszöbén, és még mindig vannak számunkra érthetetlen, elképesztő dolgok. Most egy olyan témát választottunk, ami titokzatos és rejtélyes, mégis keveset hallunk róla. MEGOLVADT ERŐDÖK SKÓCIÁBAN Észak-kelet Skóciában az 560 méter magas Tar O' Noth hegy teteje több kilométer távolságból is furcsán laposnak látszik. Ha felkapaszkodunk a csúcsra, hatalmas, kövekből rakott, tojásdad alakú sáncot találunk. Valamikor ősi erőd lehetett, de a legfurcsább az, hogy a sánc falait olvadt sziklák alkotják.A hajdan különálló kövek most feketék, kormosak, olyan erős hőhatás érte őket, hogy akövek izzó patakként folytak le a hegyoldalon.Mára a kihűlt kövek kemények, törékenyek lettek. Közép és Északkelet Skóciában közel 60 hasonló erődöt találhatunk. Vannak köztük hatalmasak, és egészen aprók is. Ilyen maradványok találhatók még Angliában, Franciaországban, Németországban is.Két évszázada kezdték el ezeket tanulmányozni a régészek, de nem találtak magyarázatot a jelenségre. A XIII. sz.-ban azt tartották, a megüvegesedett erődök hajdani vulkánokra épültek, és a környéken élő emberek a kitörések alkalmával lehulló sziklákat használták építőanyagként. A XX. sz.-ban olyan elképzelés is napvilágot látott, hogy régen űrhajósok sugárágyúval olvasztották meg a köveket. Volt olyan vélemény is, hogy az olvadt sziklákat ragasztóként használták a sziklák összeillesztésénél, de ez a nézet sem bizonyult életképesnek. A kutatók bebizonyították, ehhez hatalmas olvasztókemencékre lett volna szükség, de ilyeneknek a nyomát sem találták. A legelfogadhatóbbnak az az elmélet tűnik, hogy a falak gerendákkal szegélyezett kövekből épültek, a középen lévő üreget kőtörmelékkel töltötték fel, és ez olvadt meg tűz hatására. A kérdés csupán az, hogyan keletkezett a tűz. Talán az építési folyamat része volt, ennek azonban ellentmond, hohy ezzel nem erősítették, hanem gyengítették volna a falakat. A véletlen tűz gondolatát szintén elvethetjük, ehhez túlságosan sok a megolvadt erődök száma. Felgyújthatta az erődöket az ostromló ellenség is, ha rőzsét halmoztak a falak alá. A kutatók szerint az ilyen tűz kiválthatott akkora hőhatást, ami a kövek megolvadásához vezetett. Azt viszont nehéz megérteni, miért építettek volna ilyen könnyen sebezhető erődítést, hisyen a szilárd kőből készült falak állták volna az ostromlók rohamait. A falak tövében gyújtott tüzet könnyedén el is olthatták volna a védők. Az is különös, hogy a falakat olyan módon ápítették meg, hogy a belső mag könnyen áttüzesedhetett. Mindez azt sejteti, a korabeli építők olyan tudás birtokában voltak, amiről ma nekünk fogalmunk sincsen. Bedi-Bana Nap, mint nap tenni egészségünkért! "Meg kell vallanom, egy gyógynövénykert az ódon varázslat bájának és csöndjének menedékhelye melynek eső utáni illatáradata számomra maradandó élmény." Janet Dampney Ültessünk kertünkbe gyógynövényeket. Már pár négyzetméternyi hely is elegendő. Tegyük meg önmagunkért, szeretteinkért, környezetünkért. Gyakran idézik Francis Bacon a "Kertekről" írt elmélkedésének híres bevezető szavait: A Mindenható először egy kertet teremtett. Való igaz, ez az emberi örömök legtisztábbika. Ez szolgálja legteljesebben a lélek felüdülését. Az illatos füvek gyógyhatásuk mellett gyönyörűséget szereznek, ha az ember közöttük sétál, vagy rájuk lép." - írja Bacon. Olyan kertek is vannak, ahol együtt termesztik a zöldségeket a fűszer és gyógynövényekkel. Hasznos is, szép is. Telepítsünk gyógy- és fűszernövényeket a ház közelébe. Úgy alakítsuk ki az ösvényeket, hogy bármilyen időjárás esetén szedhessünk. Jó ha mindig kéznél vannak, gondtalanul válogathatunk belőlük, megmártózhatunk illatukban, bármikor elkészíthetjük a kívánt teát, de még tinktúrákat és kivonatokat is. Legyen egy kerti padunk, ahol időnként leülhetünk megtisztítani nagyjából a kerti termést, pár percnyi békességet adva szemünknek, lelkünknek. Gyönyörködjünk a növények szerény szépségében, elnézegethetjük a méheket, pillangókat, beszívhatjuk a kert gazdag illatát. A legtöbb ismert teanövény délről került hozzánk. Ezek a növények a Nap gyermekei. Csak bőséges napsütés segíti hozzá őket, hogy kellemes aromát, főszeres izt és megfelelő hatóanyagokat fejlesszenek ki. Forró nyári napokon hideg teák kitűnően oltják a szomjúságot. Erre a célra a legalkalmasabbak kellemes ízük miatt a mentafélék, a citromfű, szeder, málna, szamóca, feketeribizlilevél, édeskömény, csipkebogyó, galagonya, hárs és bodzavirág. Citromkarikákat, gyümölcsdarabokat esetleg jégkockákat adhatunk hozzá. Édesítsük mézzel. Citromlevével, gyümölcslével, ásványvízzel keverhetjük. Fantázia italokat keverhetünk, készíthetünk jeges teát, gyógynövénylimonádét. A gyógynövényeknek szimbolikája van. Ez is a régmúlt időkből maradt ránk. A barátságot és az eszményi boldogságot jelképezi a citromfű. A rozmaring két ember szerelmét, a kamilla az örömöt, elégedettséget és jóságot, a majoranna a sikert és az áldást, a kakukkfű a bátorságot, megbízhatóságot, lovagiasságot, a körömvirág a bájt és szépséget, a menta az okosságot, tiszta elmét, a mályva a szép lelkeket, a levendula a tisztaságot, hűséget és állhatatosságot, a borsfű az érzékiséget, a bazslikom a kezdeményezőkészséget és ötletgazdagságot, a fehér üröm az önismeretet, valóságérzéket, jellemességet, a borágó a vidámságot és a gondolkodás tisztaságát, a bodza a tiszteletet, háziasságot és védettséget. Egy-egy alkalommal teáinkat jelentésük szerint is összeállíthatjuk. Keverhetjük például a jellemességet okossággal és vidámsággal, vagy az ötletgazdagságot állhatatossággal és bátorsággal. Érdekes ízeket kapunk így. Megismerhetjük milyen az íze a széplelküségnek hűséggel keverve és egy csipetnyi vidámsággal. Izgalmas kirándulás lehet az ízek és emberi tulajdonságok birodalmában. A gyógyfüveket társíthatjuk még hatóanyagaik alapján. A gyógynövények hatóanyagairól lesz szó a sorozat következő cikkében, valamint arról, biztonságosak-e a gyógyfüvek. -Láng Anna dr- JEGYZET A minap felettébb szokatlan dolog történt velem. Ugyanis eddig kéthavonta mindig megjelent a díjbeszedő, hogy a m. kir. közszolgálati televízió (MTV 1.,2.) részére járó mintegy 1060 kemény konvertibilis magyar forintokat befizessem. Ehelyett egy csekket találtam a postaládámban, az összeg már be volt írva a megfelelő helyre. ''No jól van'', gondoltam magamban, ''amint felveszem azt, amit az átlagembernek fizetés helyett adnak, úgy feladom a pénzt.'' Nem így a posta ! Aznap otthon voltam. Feleségem a munkából hazajövet egy értesítést hozott fel, hogy részemre tértivevényes küldemény érkezett. A kézbesítő meg sem próbálkozott meggyőződni arról, otthon vagyok-e, mert ugye emeletet mászni már derogál és egyszerűbb, ha a tisztelt kuncsaft keccsöl be a postára (ez egyébként általános jelenség, több, emeleten lakó társam panaszolja, hogy a kézbesítők nem hajlandók emeletet ''mászni'' - tisztelet a kivételnek). Bementem a postára és átvettem eme ominózus küldeményt, mely egy formanyomtatványnak titulált, fénymásolt fecni volt, ajánlottan és tértivevényesen (az árakat tessék hozzászámítani). Eme szöveg áll rajta: '' XY, ilyen és ilyen szám alatti lakos 1997.05.01. óta 1060 Ft összegű televízió díjjal tartozik. Felkérem, hogy a fenti összeget Szentgotthárd postahivatalnál 8 napon belül befizetni szíveskedjék.'' Utána még egy titokzatos kéz reszketeg hieroglifáival odarótta '' + 94 Ft postaköltség.'' Ezután elmosódott pecsét és olvashatatlan aláírás áll a lapon. Eddig mindig befizettem a tévédíjat és megkaptam a nyugtát. De olybá tűnik, ez túl egyszerű. Fent említett eljárás valószínűleg kifizetődőbb a postának, lehet, hogy még a m. kir. közszolg. televíziónak is csurran - cseppen valami. Csak az a szépséghibája, hogy eme értesítések ajánlott és tértivevényességi díja a mi zsebünkből megy. Nem beszélve a felesleges időért, amit a postára való bekeccsölés jelent, plusz a méreg, mikor az ember elolvassa eme nemes munkát. Miért kell zaklatni azt, aki mindig befizeti a díjat? Mit tesznek azokkal, akik évek óta ''svarcon'' nézik a televíziót ? Most arra nem térek ki, hogy a m. kir. tévét már nézni sem érdemes, mert a kultúrát kiirtották belőle szép csendesen. Lehet, hogy azok teszik jól, akik nem fizetnek? Nem az én dolgom ezt eldönteni, csupán annyit szeretnék a dologhoz zárásként hozzáfűzni, hogy a posta van az állampolgárokért és nem az állampolgárok a postáért. - LÉON le LION - ÚJ KARNAGY - KÜLFÖLDI FELLÉPÉS Ausztriában járt Szentgotthárd város Fúvószenekara 1997.június 15-én vasárnap a Rábamenti Városok Fúvószenekarainak Találkozóján a stájerországi St.Margarethen an der Raab-ban. Mióta Rápli Róbert zeneiskolai tanár vette át a zenekar vezetését, ez volt az úgynevezett külhoni debütálása az újjászerveződött csapatnak. A zenekarral tartott a Művelődés Háza és Színház majorette - csoportja, mely már sok sikeres fellépést tudhat maga mögött. Szentgotthárd város vezetése részéről dr.Haramász Zsuzsanna jegyzőnő kísérte el a szereplőket. A találkozón a sok osztrák fúvószenekar mellett három magyar együttes képviselte hazánkat: Körmend város Fúvószenekara Pataki András vezetésével, Sárvár város Fúvószenekara Pernecker Jánossal az élen és a sárvári majorette-ek és Szentgotthárd város Fúvószenekara Rápli Róbert karnaggyal. A program délután 13.00 órakor kezdődött a résztvevő zenekarok és majorette-ek felvonulásával. Zenekarunk szépen játszotta a menetzenét, figyelmet fordítva az alakiságra is. Miután a zenekarok megérkeztek az ünnepi sátor előtti térre, Stájerország tartományi vezetője köszöntötte a résztvevőket és a helyi fúvósok üdvözlő indulót játszottak. A már ilyenkor megszokott köszöntő beszédek után a zenekarok három közös számot játszottak más-más karnagy vezényletével. A három közös szám a következő volt: 1.Teike: Alte Kameraden, 2.Borsay: Katonavér, 3. id.Johann Strauss: Radetzky - marsch. A magyar indulót a sárvári karnagy, Pernecker János dirigálta. A közös számok után köszönetnyilvánítások hangzottak el és minden résztvevőt meghívtak a jövő évi találkozóra, melynek hazánk ad otthont. Ezután az ünnepi sátorban monstre-koncert vette kezdetét. Azon fúvószenekarok játszottak hangulatos szórakoztató muzsikát, akik ezt vállalták. A többiek éhüket és szomjukat csillapíthatták a szervezők által zökkenőmentesen lebonyolított ellátással. Az új karnagy által dirigált gotthárdi fúvósok szépen kitettek magukért, jó kezdet volt, reméljük a folytatás is ilyen szép lesz. - Lendvai Ferenc - KÖRNYEZETVÉDELMI TÁBOR A MŰVELŐDÉS HÁZÁBAN Egy nagyon szép és hasznos kezdeményezésnek adott otthont a szentgotthárdi Művelődés Háza június 23-tól július 4-ig. Összegyűjtötte a város olyan gyermekeit, akik fogékonyak a természet csodáira és szervezett nekik egy természetvédelmi - környezetvédelmi tábort. A tábor reggel 8 órától 12 óráig tartott. Ez idő alatt a gyerekek sok hasznos ismeretre tettek szert. Megtanulták, hogy a szemét egyaránt nagyon rosszul mutat az erdőben és a Rába holt ágában. Megismertek sok növény - és állatfajt, miközben olyan kirándulóhelyeken is jártak, amit még nem ismertek. Ha ezek után a szüleik az veszik észre, hogy csemetéjük erőszakkal kiviszi őket a zsidai esőbeállóhoz, vagy a Hármashatárhegyre, ne csodálkozzanak. A tábor idejéből nyolc napon át kirándultak a környéken. Sétáltak a Rábaparton, bográcsgulyást főztek az Őrség nevezetességeivel. A kirándulások során találkoztak egy orchideával, a sarkvirággal, egy szarvasbogárral, mérges dajkapókkal és még ennél is mérgesebb méhrajjal. A fennmaradó két napon alapvető környezetvédelmi fogalmakkal ismerkedtek meg. Már tudják, hogy mi okozza a savas esőt, mi az az ózonlyuk, vagy az üvegházhatás, miért jobb a katalizátoros autó a hagyományosnál. Összefoglalva, a tábort sikeres kezdeményezésként értékelhetik mind a szervezők, mind a résztvevők. Hasznos és kellemes elfoglaltságot jelentett a gyerekeknek, akik legalább tíz nap alatt nem a TV előtt, hanem a szabad levegőn fáradtak el kellemesen. - Gábor - KONCERT- KÖZÖNSÉG NÉLKÜL "Szóljon egy dal azokért, akik nincsenek itt" Talán az lehetett volna a mottója az előadásnak, emlékezve arra a 9300 helyi lakosra, akik nem tisztelték meg a szegedi Erkel kórus szentgotthárdi koncertjét. Furcsa ellentmondások kerülnek ilyenkor felszínre. Azt már nagyon régen megállapították okos emberek, hogy az ember szükségletei közt nem a kultúra az elsődleges. Csak akkor válik igénnyé, amikor fontosabb szükségletek után kielégítésre kerültek, tehát egzisztenciálisan biztonságban érezzük magunkat. Ezek szerint itt Szentgotthárdon ezzel lehet probléma. Ez jelzésértékű lehetne a város vezetése számára, hogy az elért eredmények ellenére a helyi polgárok mégsem érzik jól magukat. Nem kellene valamit tenni? Sajnos bármennyire is szeretnénk, ez a probléma nem maradhat közöttünk. Ezeddig méltán lehettünk büszkék a megítélésünket illetően, jóleső érzéssel tekinthettünk azokra az emberekre, akik irigylésre méltónak tartották az itt lakók helyzetét, lehetőségeit. Szentgotthárd az a kisváros, ahol az ott élők egzisztenciálisan biztonságban érezhetik magukat, nagy a fejlődés, egyre jobbak a lehetőségek. Ennek ellenére érdekes módon az itt fellépett művészek más híreket terjesztenek az országban - mert hogy, terjesztik, az biztos. Érdektelenség van, igénytelenek a kulturális élet tekintetében a szentgotthárdiak, talán nem is érdemes ide eljönni fellépni. Ezt érdemes lenne a helyi vezetőknek jobban átgondolni. Egy város, egy lakóközösség, egy társadalom csak akkor fejlődik egészségesen, ha a kulturális fejlődésre is foganatos. Hogy itt miért nincs meg ez? Talán nem jó oldalról közelítik meg a problémákat azok, akiknek meg kellene oldani, és ami még nagyon fontos, hogy nincs egy igazi szellemi elit, aki példaértékével befolyásolhatna másokat. Régen volt - talán -, de könnyebb dolog igénytelenné válni, mint csekély időt és pénzt áldozni szellemi életünk érdekében. Mindenesetre az a 8 helyi polgár, aki megtekintette a koncertet jól szórakozott, ha nem is annyira jól, mint a kórus, akik lelkesedésükkel és kitartásukkal minden tiszteletet megérdemelnek. - Gy. L.- MADRIGÁLKÓRUS 1988-1997 A június 7-i kórustalálkozón láthatta - a 9 éve megszokott felállásban utoljára - a közönség a Művelődés Háza és Színház Madrigálkórusát. Természetesen nem a kórus felbomlásáról van szó, hanem egy átalakulási folyamat első fázisáról. Az énekkar vezetője, Szabó Elekné jelezte azon szándékát, hogy ősztől visszavonul, mert családjával és unokáival szeretne több időt tölteni. Szepesiné Fuisz Erika, az intézmény vezetője pedig fontosnak tartja, hogy a városban ne kettő, hanem csak egy kórus legyen, s ez fogja össze az énekelni szeretőket. Sem a Madrigálkórus, sem az Énekegyüttes vezetője és tagjai nem zárkóztak el attól, hogy szeptembertől a két énekkarból és az akkor jelentkezőkből megalakuljon a Szentgotthárdi Vegyeskar a Műv.Ház csoportjaként. Ez a cikk a Madrigálkórus 9 évének fontosabb eseményeit mutatja be, a felelevenítésben Szabó Elekné, az eddigi karvezető nyújtott segítséget. Az énekkar 1988-ban alakult meg a Zeneiskolában működő zenebarátok köréből. A 20-25 fős létszám az elmúlt évek során lényegesen nem változott, de kezdetben több volt a férfi énekes, mint a későbbiek folyamán. Eleinte a városban és szűkebb régiójában léptek fel. Az első Szentgotthárdtól távoli szereplésükre Bécsben került sor abból az alkalomból, hogy településünk bemutatkozott az ott élő embereknek. Ekkor sikerült felvenni a kapcsolatot Höchst zenei életének képviselőivel, s nem sokkal később fellépési lehetőséget ajánlottak fel, melyet nagy örömmel fogadott el a kórus. 1991 tavaszán egy osztrák amatőr zeneszerző, Herbert Brückler Teréz anya című miséjét mutatták be Jennersdorfban, majd nem sokkal később nálunk is. A 90-es évek elején a svédországi Sundsvallból érkezett hozzánk és lépett fel nálunk egy énekkar, melynek szentgotthárdi származású tagja is volt. Az újabb kapcsolat újabb meghívást eredményezett, s 1991 őszén a madrigálkórus egy világi és egy templomi koncertet adott, valamint egy misén vett részt Svédországban. A szakmai szempontból igazán fontos hazai szereplések szintén 1991-ben kezdődtek, amikor is a z év végén a Kodály évfordulón rendezett emlékhangversenyen a zsúfolásig megtelt Bartók teremben énekelhetett a kórus. A karvezető legszebb élménye is ehhez az alkalomhoz kötődik, mivel kedvenc zeneszerzőjének, Kodály Zoltánnak Esti dal című művét vezényelhette az összes ott lévő énekkarnak Szombathelyen. 1994-től kórustalálkozók rendszeres szereplői, először Zalaszentgróton (s azóta minden évben) majd Letenyén 1996-ban, az idén pedig már Celldömölkön állhattak ki a közönség elé. Több alkalommal felléptek a Lentiben megrendezett Kerkamenti Kulturális Napokon is. 1996. június 22-én nagysikerű nemzetközi kórustalálkozót szervezett a Madrigálkórus a Művelődés Házával közösen a Millecentenárium alkalmából "Korok és Dalok" címmel, melyen a meghívott énekkarok dalokon keresztül mutatták be népünk történelmének nevezetesebb korszakait. Két kórus érkezett külföldről: a Jennersdorfi Madrigálkórus (Ausztria) és a Sóvirág Kórus Sovatáról (Románia). Öten viszont szűkebb hazánkat képviselték: Szentgotthárdi Énekegyesület, Szombathelyi Pedagóguskórus, Városi Kamarakórus Zalaszentgrót, Vox Varietas Kamarakórus Letenye és a házigazda Madrigálkórus. Ezen a találkozón a Sovata-t képviselő énekesek meghívták az énekkart Erdélybe. Erre az útra 1996 őszén került sor, s ennek keretében egy koncertet adtak, valamint közreműködtek két misén is. Szabó Elekné szerint a legizgalmasabb és legmegtisztelőbb feladat Keserű Balázs oratórikus miséjének bemutatása volt, melyet először tavaly júliusban hallgathattak meg az érdeklődők. Másodszor - alig egy év elteltével - sajnos, már a tehetséges ifjú zeneszerzőért jótékonysági céllal került a közönség elé a mű. A Madrigálkórus az eltelt 9 év alatt sokszor örvendeztette meg a helybelieket és a távolabbi települések közönségét jól sikerült fellépéseivel. Egyre több zenei vonatkozású kapcsolatra tett szert, s repertoárja is folyamatosan bővült, színesedett. Komolyzenei műveken, madrigálokon kívül otthonosan mozgott az egyházi jellegű énekek között is. Mindezek mellett a könnyebb műfajok felé szintén elkalandozott az együtes. Bízom abban, hogy a hamarosan megalakuló Szentgotthárdi Vegyeskar soraiban ismét láthatjuk és hallhatjuk majd a Madrigálkórus valamennyi tagját s az éneklés szeretet és gyakorlása továbbra is életük fontos része marad. -Sebestyén Dénes- ŐSEINK NYOMÁBAN A hagyomány szerint a rábagyarmati templomdombon már az ókorban építkeztek. A rómaiak jelenlétének bizonyítéka az a márvány sírkő, mely a templom falában található. A sírkő a II. századból való, és egy romanizálódott kelta családnak állít emléket. A szöveg - magyarra fordítva - így hangzik: "Santusnak, Eliomarius fiának, aki 50 éves volt és feleségének, Sunnuriának, aki Svadulus leánya, valamint fiának, Saturnusnak, ki 50 évet élt." (Megjegyzendő, hogy az életkor megjelölése nem tekinthető teljesen megbízhatónak). Már eddig is tudni lehetett, hogy a templom elődje az Árpád-korból való. Erre szolgált újabb bizonyítékokkal a régészeti ásatás, amely ez év májusában kezdődött a templomdombon Hajmási Erika, a Savaria Múzeum régésze és Saródi György mérnök vezetésével. A kutatások a templom északi oldalánál nagy kövekből épült falat tártak föl, amely a feltételezések szerint az ún. "keszthelyi kultúra" idejéből származik (VII. sz.). A mellélkoltár (régi főoltár) környékén megtalálták a korai román kori padozat maradványait, a templom közepén pedig az akkori torony két pillérét. Ezekből a régésznő arra következtet, hogy a templomnak e legrégibb része valószínűleg a XI. sz.-ban épült. Előkerültek olyan háromszög alakú vízmosásos kövek, amelyek egy, a Rábán épült hajdani római hídból valók. Felszínre hoztak koraközépkori (VI. sz.) és honfoglaláskori magyar cseréptöredékeket is. Ez azt bizonyítja, hogy őseink már a X. században megjelentek ezen a területen. A templom déli falánál egy rendkívül mély, 180 cm alapozású téglafal került elő. Ennek kora, a szerepe bizonytalan. A román kori szószék félkör alakú maradványára a XVII. sz.-ban új szószék épült, amikor a protestánsok vették át a templomot. Mellette megbolygatott gyermeksír, az oltár alatt most fel nem tárt kripta rejtőzik. Az épület az 1600-as évek közepén romossá lett, ezek a sírok talán akkor kerültek ide. A templomról sok információt közöl az az egyházlátogatási jegyzőkönyv, amely leírja, hogy a templomot 1770-ben bővítették ki. Ekkor épült hozzá a nyugati rész az új (mai) toronnyal. Akkoriban két bejárata (déli és nyugati) volt a templomnak, kazettás famennyezete pedig még a reformáció korából származott. (Ma már nincs meg). Az ásatási munkákban nagy szerepet vállalt Vass László, Dancsecs János, Horváth Jenő, Horváth Imre, Huszár József, Pencz Gyula, és Páskuly László, akik sok segítséget nyújtottak a feltárásban. Dr. Takács Gyula plébános a plébánia iratainak rendelkezésre bocsátásával és a templom egy évtizeddel ezelőtti renoválásakor szerzett tapasztalataival segítette a munkát. Az eddigi eredményekről Hajmási Erika külön előadásban számolt be az érdeklődőknek. A munkálatok az idén június végén befejeződtek. A folytatást a Műemléki Felügyelőség jövőre ígéri, mivel eddigi feltárások és rejtélyek azt sejtetik, hogy ezek megfejtése jelentősen gyarapíthatja e vidékkel kapcsolatos történelmi ismereteinket. Egy teljeskörű feltárással remény van arra, hogy végleges választ lehet kapni azokra a kérdésekre, amelyekre ma még nem lehet egyértelmű feleletet adni. - ifj. Ács László- SZENTIVÁNÉJ- ROCKOPERÁVAL A Szentivánéj alkalmából ismét bemutatták Dömötör B. Judit és Dzsida Péter Terra Hungaria című rocoperáját, ezúttal a várkerti szabadtéri színpadon. A fél-play back technikának, és a nagyobb színpadnak köszönhetően több szereplőt vonultattak fel, és a koreográfia is jelentősebb szerepet kapott. Mintegy háromszázan nézték végig az egyébként ingyenes előadást. Dzsida Péter az előadás után bejelentette, hogy a darab ezzel- legalábbis egy időre- búcsúzik a gotthárdi közönségtől, mivel a közeljövőben más városokban, és a tervek szerint Erdélyben is bemutatják a Terra Hungáriát. A TEÁKRÓL ÁLTALÁBAN A teacserje örökzöld, karcsú, piramis alakú koronával. Levelei sötétzöld színűek, bőrszerűen kemények és fényesek. A cserje tetején vannak a legfiatalabb és legértékesebb levelek, melyeknek alsó oldala ezüstös színű. A kifejlett levél 5-7 cm hosszú, 3-4 cm széles. A minőségi tea leveleit kézzel szedik. Ennek oka, hogy már szedéskor külön kell válogatni a cserje alsó és felső leveleit. A sorban az első szedő a cserje csúcsán lévő levelet csípi le, ebből készül a legfinomabb tea. A többiek egymás után a soron következőket szedik le. A márciusi szedés után következik a feldolgozás, mely az ősi kínai szokás szerint régen tizenkét műveletből állott, de ez ma már csak négy fázisra csökkent. Az első a hervasztás, fonnyasztás: a leveleket egy sűrű szövésű dróthálón, szellős helységben, huszonnégy órán át, 30 °C hőmérsékleten szárítják, ezután annyi nedvességet veszít, hogy könnyen sodorhatóvá válik. Második a sodrás: melynek célja, hogy a tealevelek sejtfalát szétszakítsák, így a fermentáció meggyorsul. Harmadik a fermentálás: célja, hogy a keserű és fanyar csersavak hatása a minimálisra csökkenjen, és a tealevél finom, könnyű olajának teljes zamata érvényesüljön. Az erjedés csak néhány percig tart, amíg a tealevelek rézvörösre színeződnek. A negyedik a szárítás: mellyel az erjedés megkezdett folyamatai befejeződnek, és a tealevelek tartóssá válnak. Ekkor kapja a tea a szürkésfekete színt. Így készül a fekete tea, melynek végső jellegét a hevítés által pheofitinné átalakuló klorofill fekete színe adja meg. A tea Indiában az Assam vidéken és Dél-Kínában őshonos. Az Indiában őshonos teacserjét az őslakosok nem használták. 1748-ban az angol gyarmatosítók találtak az Assam vidéken vadon termő fákat, és foglalkozni kezdtek a termesztéssel. Ceylonban is ebben az időben kezdték meg a telepítését. Itt terem a legjobb minőségű tea. Japánban már a XI.sz. folyamán elterjedt a tea a buddhista szerzetesek révén. Századunkban a teatermelés a délkelet-ázsiai országokban mindenütt elterjedt, sőt Afrikában és Dél-Amerikában is foglalkoznak vele. A fekete teán kívül vannak különleges készítésű teák . Ilyen a zöld tea, melyet nem fermentálnak, így megmarad zöld színe, de ezáltal fanyarabb és keserűbb lesz. Ezért a zöld teákat csak 70°C-os vízzel forrázzák le, és csak kb. 2 percig áztatják. A sárga teát DélÁzsiában fogyasztják. A tea fermentációját félidőben túlfűtéssel meggátolják, illatosítják, majd ízlésük szerint keverik. Készülnek teák más növényekből is. Afrikai nemzeti ital a Rooibush, mely a dél-afrikai "vörösbokor" terményét körülvevő tüskékből nyert sűrű, koffeinmentes főzet, narancsos-karamelles zamattal. A Mate dél-amerikai Ilex bokor leveleinek leforrázásával készül. Az italt még az indiánok kezdték kultiválni erős élénkítő hatása miatt. Készülnek teák továbbá szárított gyümölcsökből, és gyógynövényekből is. A gyógyteáknál leggyakrabban használt növények: a kamilla, a bojtorján, a csipkebogyó, a kakaóhéj, a kukorica, a lenmag, a petrezselyem és a zeller zöldje, az ezerjófű, a borókafenyő, a zsálya, az áfonya és még sorolhatnám. A fekete tea élettani hatása is említésre méltó. Egy csésze tea kb. 40 mg koffeint tartalmaz, ezzel szemben egy csésze kávéban 50-150 mg, egy kis üveg kólában 20 mg koffein található. A tea sok vitamint és nyomelemet is tartalmaz: A FEKETE TEA TÁPANYAG-ÖSSZETÉTELE 100 g TEAFŰRE VONATKOZTATVA Bór 1,59 mg B1-vitamin 0,025 mg Cink 3,0 mg B2-vitamin 0,95 mg Fluor 9,5 mg C-vitamin 0 Foszfor 314 mg Csersav 10,9 g Jód 8 (g Fehérje 26,0 g Kalcium 302 mg Koffein 3,3 g Kálium 1790 mg Nyersrost 11,0 g Kobalt 0,1 mg Szénhidrát 44,4 g Króm 0,11 mg Víz 7,9 g Magnézium 184 mg Zsír 5,1 g Mangán 73 mg Energia 1433 kJ Nátrium 6,0 mg Ásványi anyagok 5,6 g Réz 2,8 mg Szelén 6 (g Vas 17 mg (A táblázat eredete DR. Horváth Iván: Teázóknak való, l985) Jenő bácsi rovata Jól sikerült ez évben is a városi Gondozási Központ által megrendezett Idősek hónapja. Első kirándulásunkon szokásunkhoz híven a nyugdíjasklubbal közösen a Jeli Arborétumot tekintettük meg. Csodálatos volt látni, hogyan éledt ezer meg ezer színpompában a természet, színesebbnél színesebb bokor, cserje. Végigjártuk az egész erdőt. Ittunk a forrás vízéből. Egyesek, köztük magam is úgy megfiatalodtunk, hogy a szép ösvényen, mint a gyerekek, versenyt futottunk. Én lettem a második, mert egy kullancs ment a cipőmbe és úgy megijedtem, hogy megcsíp és valami bajom lesz, hogy leálltam. Uzsonna után viszont annak ellenére, hogy egy drága zokniban futottam, azt is a bolháról hoztam, de tényleg sokba került, mert elvesztettem a többi pénzemet. Következett a Hársas tóhoz a kirándulás. Itt lett volna a döntő, de H. Erzsi addig énekelt, míg megeredt az eső. Szerencsére már jól beettünk a feketére sütött szalonnából és jól beittunk a borocskából így már könnyen énekelhettünk a menedék vityillókba, melyben olyan szorosan voltunk, hogy levegőt is alig kaptunk. Erzsi nagy nehezen abbahagyta az éneklést, így megállt az eső. Sajnos a versenyfutás a sáros út miatt elmaradt. Időközben megnyílt a bolhapiac. Ezt érdemes volt felkeresni, mert ki ki szenzációs olcsó áron találhatott magának egy-egy szerkót. Ezt követte egy nosztalgiadélután, ahol a legidősebb klubtagokat köszöntötte Fábián Béláné, a Gondozási Központ vezetője. Megható volt látni az örömtől és könnytől csillogó szemeket, amikor az erre az alkalomra készült külön kis csomagokat átvették és a gratulációhoz járó puszit megkapták. Madló István, a Melódia együttes egyik énekese szórakoztatta szebbnél szebb zenével és operett számokkal a megjelenteket. A végén a közönség is besegített a nótázásba. A rendezőség nagyon okosan egy egészségügyi előadást is betervezett, a "TBC ma is él" címmel. Dr. Cseke Zsuzsa főorvosnő tartott előadást, amit érdemes volt végighallgatni, mert sok jó tanácsot kaptunk, s ha annak egy részét be is tudnánk tartani, kevesebbet kellene várakozni az orvosi rendelőkben. Valamennyien mégegyszer köszönjük az előadást a főorvosnőnek. A program szerint a Pszichiátriai Betegek Otthonának kultúrcsoportja mutatta be a Színházban vidám, zenés előadását. A táncosok, a szavalók, az énekesek legjobb tudásuknak megfelelően adták elő műsorukat. Voltak olyan számok, amelyeket fizetett színészek, magukat művésznek nevezők sem tudtak volna különbül színre hozni. Nekem egy szavalat ragadta meg különösen a figyelmemet. A címe: Szeressétek az öregeket. Ha igazán belegondolok, ez egyaránt mindenki számára felhívás, mert ahogy a most példát mutató generáció viselkedik velünk, azt várhatja az őket követőtől is. Gratulálunk az együttesnek, de különösen a rendezőknek, segítőknek, Huszár Jánosnénak, Huszár Tibornak. A hónap végén június 26-án ezúttal gyönyörű időben gulyáspartival egybekötött juniálisra került sor az Idősek Klubjának kerthelyiségében. Fábiánné megnyitója után itt is kultúrműsor következett. Nagyon helyesek voltak a kultúrház majorettjei, valamint a vöröskereszt Ágijának vezetésével közreműködő kis táncosok. A szlovén női énekkar is kitett magáért. Jól elszórakoztatták a szépszámú közönséget. Majd műsorzárónak én következtem, humoros mondókámmal igyekeztem mosolyra deríteni fiatalt és időset egyaránt. Kaptam is tapsot érte és az esős napon vízverést. Ezután került sorra a versenypályán a már említett futóverseny befejezésére. A riválisom kb. 180 cm magas kissé teltkarcsú fiatal nővérke, Ida volt. Az első futamban annak ellenére, hogy egy nagy szeg került a cipőmbe, amit Ida alig tudott kivenni belőle, én lettem az első. A második futamban Ida győzött, mert pechemre lecsúszott a nadrágom és emiatt nem tudtam futni. Az érmeket, díjakat Bauer Károly polgármester adta át. Sőt kaptunk egy nagy tortát is, amit még a menyem sem tudott megkezdeni, próbálták sokan mások is, de nekik sem sikerült, ugyanis tökmagpogácsából készült és a kés nem fogta el (csak fűrészelni lehetett volna). A műsor végeztével beindult a felszolgáló gépezet, mivel mindenki egyszerre akart enni, a legnagyobb sebességre kapcsoltak és addig hordták a finom sűrű sok hússal és nagyon jó ízekkel készült gulyást, még valamennyien degeszre ettük magunkat. Ezt tetézte még a nem hamubasült pogácsa, mely jobban esett, mint a torta. Közben elszaladtunk egy kis üdítőért, borocskáért a söntésbe, ahol készségesen kiszolgáltak bennünket. Ezután Sutyi és barátai, akik már jó előre teleették magukat gulyással, olyan mérges csárdást játszottak, hogy a táncosokból kirázódott a jó kaja. Aki nem táncolt, az meg szabadon böföghetett, énekelt, beszélgetett, úgy gondolom, mindenki jól érezte magát. Ezért köszönet jár a Gondozási Központ vezetőségének, személyzetének, minden segítőnek, akik nekünk igazán szép emlékekben gazdag Idősek Hónapját rendeztek. -Koller Jenő- LABDARÚGÁS Apátistvánfalva a bajnok! Apátistvánfalva - Farkasfa 2:0 (2:0) Apátistvánfalva, 800 (!) néző, vezette: Boda Apátistvánfalva: Németh I. - Kovács I., Sömenek L., Doncsecz A, Kozó P, Hevesi, Bicskei, Németh II., Bartakovics Cs. (Lovenják), Bartakovics F, Mákos (Sömenek K.) Edző: Mikos László Farkasfa: Tóka T - Bedi T., Soós Cs., Németh I, (Tóka G.), Németh N., Kovács (Tamaskó), Takács K., Takács Gy., Bedi P., Vadász (Soós F.), Németh G. Edző: Heiter László Jún. 22-én (vasárnap) a megyei II. osztály Körmendi - csapatjában az utolsó forduló zajlott, amelyet nagy érdeklődés kísért. A kezdést jelző sípszót követő néhány perc a kölcsönös ismerkedéssel telt el, majd alapvetően kirajzolódott a hazai fölény. Az apáti csapat többet uralta a labdát, sorra dolgozta ki helyzeteit, amelyeknek eredményeként kb. a mérkőzés 10. percében megszületett az első hazai gól. Az első gólt 5 perc elteltével követte a második egy szöglet beadása után, a hazaiak már 2 góllal vezettek. A vendégek a 2. gól után nagy hajrába kezdtek, amelyet a hazai védekezésnek és a kapus bravúros védéseinek köszönhetően gól nem kísért, így az első félidő végére maradt a 2:0-ás eredmény. A szünet után kiegyenlítetté vált a játék, helyzetek követték egymást mindkét oldalon, de befejezés nélkül. A hazaiak a második játékrészben inkább a biztos védekezésre törekedtek. Ennek köszönhetően a farkasfai csapatnak nem sikerült gólt szereznie, azaz a vendéglátóknak sikerült megtartaniuk 2 gólos előnyüket a 90. percig. Összefoglalva az utolsó fordulón mindkét csapat igyekezett kihozni magából a legjobbat, hiszen a tét a magasabb osztályba való lépés volt, amelyet ezúttal Apátistvánfalva csapata szerzett meg. Gólszerzők: Németh II. Mákos - Monek Bernadett - Végeredmény: 1. Apátistvánfalva 3022 6 2 63-24 72 2. Farkasfa 3022 2 6 84-39 68 3. Viszák 3019 6 5 76-36 63 4. Szarvask. 3015 8 7 68-38 53 5. E.rádóc 3016 3 11 56-43 51 6. Gasztony 3011 11 8 38-40 44 7. Magyarlak 3011 7 12 50-50 40 8. Nádasd 3010 7 13 50-43 37 9. Nagykölked 3009 8 13 45-54 35 11. Pankasz 3009 7 14 58-62 34 10. Zsida * 3010 6 14 51-59 33 12. Őrimagyar 3008 8 14 43-65 32 13. Körm. TK 3008 5 17 35-60 29 14. Ivánc - Mar. 3008 4 18 31-70 28 15. Máriaújfalu 3006 9 15 46-60 27 16. M. szecs. 3004 7 19 40-100 19 * három büntetőpont levonva. Bük Tk. - Gyógyfürdő Rt. - Szentgotthárd 3:1 (1:1) - Bük, 800 néző, vezette: Hofbauer Bük: Kirchknopf - Gombos, Szuh, Lukács, Komjáthy, Mikóczi, Szöllősi, Hegyi, Joó (Tóth L.), Németh R. (Őr), Gyenti (Mészáros) Edző: Fedor Sándor Szentgotthárd: Sömenek - Bánfalvi, kovács Cs., Meskó, Marton, Kecskés, Desots, Tóbiás, Szőke (Orsánczky), Pálcsa, Horváth I. II. Edző: Horváth Zoltán Mindkét csapat nagy hajrával kezdte a mérkőzést. Először Pálcsa, majd a másik oldalon Németh R. lőtt mellé. A 14. percben a vendégeknek sikerült megszerezni első góljukat. Pálcsa ívelt labdáját Szőke bombázta a büki kapuba. A következő percben a másik oldalon is megszületett az első gól. A gólt követően kiegyenlített játék bontakozott ki. A szünet után még nagyobb iramban játszott mindkét csapat. Tóth L. a 80. percben a második, míg Őr a 85. percben megszerezte a harmadik hazai gólt. - Monek Bernadett - SZELLEMI TOTÓ: 1. Mik a növény fő támasztószervei? 1. Szár és gyökér 2. Levél és szár X. virág és termés 2. Ki találta fel a dinamitot? 1. Irinyi János 2. Jedlik Ányos X. Dallos József 3. Melyik sav képlete a HNO3? 1. Salétromsav 2. Kénsav X. Sósav 4. Ki mondta? "Ép testben ép lélek." 1. Juvenalis 2. Euripidész X. Cicero 5. Mi az a likvidálás? 1. felépítés 2. bevezetés X. megsemmisítés 6. Ki írta a Szondi két apródját? 1. Arany János 2. Petőfi Sándor X. Radnóti Miklós 7. Meddig állt a Berlini fal? 1. 1986. nov. 9. 2. 1988. nov. 9. X. 1989. nov. 9. 8. Ki írta a Szép Ilonkát? 1. József Attila 2. Vörösmarty Mihály X. Babits Mihály 9. Mikor hozta létre Kossuth a Védegyletet? 1. 1844 2. 1840 X. 1836 10. Milyen nemzetiségű volt Kutuzov herceg? 1. román 2. horvát X. orosz 11. Hány csigolya található a gerincoszlopban? 1. 33 2. 40 X. 27 12. Ki a Jezsuita rend megalapítója? 1. Luther Márton 2. Ferdinánd X. Loyola Ignác 13. Hány fogból áll a gyermekkori tejfogazat? 1. 20 2. 32 X. 16 + 1 Mikor bízták Raffaellora a Szent Péter templom építésének irányítását? 1. 1514 2. 1580 X. 1470 Múltkori totónk helyes tippjei: 2,1,2, x,1,x, 2,1,2, 1,2,x,x, 1 Sajnos, nem akadt hibátlan megfejtés, ezért nem tudtunk sorsolni sem. ÁLLÁSAJÁNLATOK: Víz- gáz- olajvezeték szerelő 18.000-25.000 Ft, faipari gépmunkás 18.000 Ft, zenetanár 8.000 Ft, egyéb bolti eladó 25.000 Ft, egyéb bolti eladó 30.000 - 35.000 Ft, kőműves 31.680 Ft, segégmunkás 24.640 Ft, speciális műszaki hegesztő 40.000 Ft, hegesztő, lángvágó 30.000 - 40.000 Ft Az állásajánlatokról a Munkaügyi Kirendeltségen érdeklődhetnek. Sztg. vajda J.u. 6. tel.: 380-768 A Művelődés Háza és Színház programajánlata: (1997. július 11-27) Kárpátiné Vasváry Mária festőművész kiállítása július 25-ig, naponta 13-18 óráig tekinthető meg a Színház aulájában. Július 26. szombat: 18 órától Fúvós Party lesz a Művelődés Háza kerthelyiségében. Közreműködik a helyi és a muraszombati fúvószenekar. Július 27-én 20 órától Tamási Áron: Szüntelen királyság című műve - zenés mesejáték gyermekeknek és felnőtteknek - kerül bemutatásra a Művelődés Háza kerthelyiségében a Marosvásárhelyi színművészeti Akadémia hallgatóinak előadásában. A SZENTGOTTHÁRDI VÁROSI TV MŰSORA Július 13. Vasárnap 9.00 Szeleste- arg. telenovella 3. rész 9.50 TV- mese Grimm sorozat- Hófehérke 3. rész 10.15 Heti Híradó 18.00 TV- mozi Amikor az ág eltörik- am. krimi 104 perc Július 15. Kedd 18.00 Szeleste- arg. telenovella 4. rész 18.50 TV- mese Grimm sorozat- Hófehérke 4. rész 19.15 Heti Híradó Július 16. Szerda 19.00 Megyei Mozaik- magazinműsor 19.30 TV- mozi Éjféli hívás- am. pszicho-krimi 89 perc Július 20. Vasárnap 9.00 A keddi adás ismétlése 18.00 TV- mozi Éjféli hívás ism. Július 22. Kedd 18.00 Szeleste- arg. telenovella 5. rész 18.50 TV- mese 19.15 Heti Híradó Július 23. Szerda 18.00 Városi magazin 18.30 TV- mozi Elsőrendű célpont- am. akciófilm 100 perc Lapunk a GOTTHÁRDI HÍREK megvásárolható terjesztőinknél: Máriaújfalu: Italbolt és ÁFÉSZ Vegyesbolt, Kethely: Minimarket, Kertvárosi Vendéglő (Biczó László), Pajtli László Vegyesbolt Kethely, Szentgotthárdon: Művelődés Háza, Simon Trafik, Fradi Ajándékbolt, Média Műszaki Bolt, Liget ABC, Éjjel-Nappal Bolt, Könyvesbolt, Reisinger Diszkont, Rábahír Rt, Hírlappavilon Hunyadi út GOTTHÁRDI HÍREK - Közéleti, kulturális kéthetilap. Kiadja a Közéletért, Kultúráért, Környezetért Alapítvány - Szerkesztőség: Szentgotthárd Széll K. Tér 11. (Polgármesteri Hivatal földszint 3.sz.) - Tel.: 380-055, 06-30-274-294 Levélcím: 9971 Szentgotthárd PF.:5. -Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Főszerkesztő: Szilágyi József - Lapunk az Önkormányzat támogatásával jelenik meg. Tördelési munkák: TOSO - Nyomdai munkák: Szignatúra Kft Szombathely ISSN 1417-1484 Lapunk megtalálható az INTERNET-en: www.C3.HU/SZIA E-mail: ghirek@hotmail.com.