A kedvező éghajlati és más természeti
feltételek miatt már régóta lakott a település környéke. Gyakran
kerülnek elő őskori emlékek a föld
alól. Jelentős helységgé nőtte ki magát a terület római fennhatósága
alatt. A római védrendszer, a Limes
egyik erőditményének maradványai a mai napig fellelhetők a község
területén. Jelentőségét, szerepét
egy átfogó régészeti feltárás tudná csak tisztázni. A Duna mentén több
mint 100m magas löszhegy húzódik,
az előkerült leletek nagyrésze itt került elő. Sajnos a Duna romboló
ereje a hegy egy részét elmosta,
így az erőd maradványainak jelentős része elveszett az utókor számára.
A római birodalom bukása után több
száz évik különböző népcsoportok lakták a területet. A
honfoglaláskor az egyik vezér birtokába
került a település. Dunaszekcső a dunai Limes egyik legfontosabb
helye volt. Ma is látható eredeti római emlékek:
római kút
római kilóméterkő
Marcus Aurelius mellszobra
A Várhegyen 1974-ben találták meg Marcus
Aurelius császár mellszobrát, és a szerencsés kiránduló akár ma is találhat
római pénzérmét a dunaparton. Mind a rómaiak, mind a törökök idejében állt
vár a Várhegy tetején. Erről napjainkra már csak a föltárt és a még egyenlőre
a föld mélyén rejtőzködő gazdag régészeti leletek mesélnek.
Jelenleg is folynak ásatások a
faluban, rómaikori agyagégetőre bukkant kertjében egy földjét művelő lakos.
Az 1900-as évek közepén két komoly
árvíz zavarta meg a falu életét.
