(1997/4. számból)
Az MRP egyben tartja a cégeket. Interjú dr. Sáling Józseffel, az ÁPV Rt. FB elnökével
A volt állami gazdaságok közelgõ magánosításában lát lehetõséget a Munkavállalói Résztulajdonosi Program alkalmazására dr. Sáling József, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Rt. felügyelõ bizottságának elnöke. Sáling József, aki "civilben" a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke, úgy látja, az MRP elõnye az, hogy a különbözõ társaságokat egyben tartja, és nem kell a privatizációhoz szétdarabolni ezeket. A program hátránya viszont, hogy a hitelfelvétel miatt tõkét von ki a társaságból, és ezért korlátozza a fejlõdést.
- A privatizációs törvény módosítása óta egyre kevesebb MRP szervezet alakul. Mennyire kívánatos az MRP a privatizációs szervezetnek?
- Az ÁPV Rt. mai menedzsmentjének üzleti megfontolásaiban az MRP nem szerepel az elsõ helyen. Természetesen rendszeresen figyelemmel kísérjük a Munkavállalói Résztulajdonosi Program alakulását. Tapasztalataink szerint az utóbbi idõben ezzel a privatizációs formával nem nagyon él a vagyonkezelõ. Én szívem szerint nagyobb hangsúlyt helyeznék az MRP-re, azonban a felügyelõbizottság feladata a törvényesség ellenõrzése, és nem szólhat bele az ügyvezetés döntéseibe. Nem jó azonban kizárólagosságot adni a munkavállalói tulajdonszerzésnek, mert sok helyütt az MRP nem szerencsés forma. Nem ad ugyanis megoldást a legtöbb magyar társaság problémájára, a tõkehiányra. Az MRP az elsõ pár évben - a hiteltörlesztések ideje alatt - tõkekivonást jelent, ezért gátja lehet a társaságok fejlõdésének. A munkavállalói tulajdon nagy elõnye azonban, hogy a nagyobb társaságok így egyben tudnak maradni, és nem kell szétdarabolni ezeket a magánosításhoz. Számos példa igazolta, hogy egyben tartva sok cég jobban tud mûködni, és az egység megõrzésében sok helyen az MRP-nek döntõ jelentõsége volt.
- Lesz még olyan magánosítási program, amelyben az MRP-nek szerepe lehet?
- Lesznek olyan privatizációs csomagok a közeljövõben, amelyekben az MRP-nek szerepe lesz. A vagyonkezelõ mezõgazdasági portfoliójának értékesítése során gondolkodunk ebben. A volt állami gazdaságok privatizációja során éppen azért került szóba az MRP-s, illetve az MBO-s kivásárlás, mert úgy gondoljuk, ezzel egyben lehet tartani a mezõgazdaság szempontjából oly fontos nagyüzemeket. Ezt a gondolatot az igazgatóság jó néhány tagja is támogatja. A kérdés most az, milyen tulajdoni részesedést szerezhetnek a munkavállalói szervezõdések. A jelenlegi elképzeléseink szerint az MRP 15, a menedzsmenttel együtt pedig 20 százalékot is szerezhetne a társaságokból. Természetesen a bevételekért felelõs ÁPV Rt. munkatársak ezt nem nézik jó szemmel, hiszen egyrészt kisebb lesz a befektetõknek értékesíthetõ részvényhányad, és - szerintük - a dolgozói tulajdonnal nehezebben lesz eladható a cég. Nem hiszem, hogy egy 10 százalék körüli munkavállalói tulajdon ellehetetleníti a privatizációt. Itt akkora összegekrõl van szó, amelyek mellett ez nyugodtan belefér. Úgy gondolom, hogy a mezõgazdasági üzemeknél el kell indítani a Munkavállalói Résztulajdonosi Programot. Tudomásom szerint néhány nagyobb egységben már el is kezdték szervezni ezeket az MRP-ket. Remélem, hogy még ebben az évben megindulhat a mezõgazdasági nagyüzemek privatizációja, amelyben az MRP-nek nagy szerepe lehet.
- Említette, hogy a tõkehiány miatt nem tartja jó privatizációs technikának, viszont az összetartó erejét kiemelte. Mennyire lehet szerepe az MRP-nek az érdekeltség, és ezen keresztül a hatékonyabb munka megteremtésében?
- Egy biztos: ahol az MRP-k mûködnek, ott a dolgozók - részben az MRP-n keresztül - sokkal többet tudnak a cégrõl, érdeklõdnek a cég mûködése iránt. Látszik, hogy ezekben a vállalatokban jobban érdekli a dolgozókat a cég sorsa. De hogy ez a teljesítményüket is befolyásolná, arra még nem nagyon láttam példát. Azt gondolom, hogy ez részben az MRP szervezet ,,fazonján" múlik, tehát azon, hogy kikbõl áll, kik vezetik.
- A nyugati tapasztalatok szerint azokat a vállalatokat jobban keresik, ahol van menedzsment- vagy dolgozói tulajdonlás. Mennyire befolyásolja az MRP vagy az MBO megléte a vállalat értékét?
- Más egy nyugati piac, ahol a tulajdoni viszonyok kialakultak, és a koncentrációs folyamatban vált tulajdont egy-egy társaság. Kialakult viszonyok mellett nagyobb értéke lehet egy dolgozói tulajdonban lévõ cégnek. Magyarországon viszont ez nem így mûködik. Egyrészt még egyáltalán nem alakultak ki a normális tulajdoni viszonyok, nincsenek rendes piaci mozgások. Egy nyugati befektetõ a privatizáció során vagy piacot vásárol, vagy pedig csupán az épületek, a gépek, a berendezések érdeklik. Így azok a szempontok, amelyek egy normális adásvételnél jelentõs szerepet játszanak az ár kialakításánál, Magyarországon még szóba se kerülnek. A cég értékét ténylegesen befolyásoló szervezeti, munkaszervezési szempontok valószínûleg csak a második, harmadik tulajdonosváltáskor kerülhetnek majd elõ, amikor valóban a társaságot vizsgálják, és nem csak a piacát, vagy gépeinek értékét. A tõkebevonás szükségessége miatt - és erre minden fejlesztést és fejlõdést célként maga elé tûzõ társaságnál szükség lesz - külsõ befektetõre lesz szükség, amely viszonylag olcsón lesz képes a dolgozóktól megszerezni a részvényeket. Ha sikerülne arról meggyõzni a gazdaságpolitikát, hogy a dolgozói tulajdonlás mellett a munkavállalók tulajdonosként, saját erejükbõl, kapacitásaik kihasználásával közösen fel tudják javítani a céget, akkor van esély az MRP-k fennmaradására.