(1997/1. számból)
Célok, sikerek és megoldások. A MÁS projekt résztvevõi beszélnek tapasztalataikról
Pályázat alapján választotta ki a Rész-Vétel Alapítvány a pályázók közül az MRP Átalakítása a Sikerért (MÁS) projekt résztvevõit. Az eltelt idõ eseményeirõl, a tapasztalatokról kérdeztük a pályázat három nyertes társaságának - a mûanyagfeldolgozással foglalkozó Pemû Rt., a húsiparban tevékenykedõ Solvent Rt. és az építõiparban tevékenykedõ Tatai Cserépipari Rt. - munkatársait.
Kérdéseinkre Sahin Mátyásné, a Tatai Cserép humánpolitikai igazgató-helyettese, Fazekas János, a Solvent vezérigazgató-helyettese és Horváth János, a Pemû MRP Szervezete ügyvezetõségének tagja válaszol.
- Milyen célok vezérelték a cégüket, amikor pályáztak a MÁS programra?
Fazekas János: A Solvent a privatizáció óta eltelt két és fél év alatt jelentõs eredményeket ért el gazdasági és piaci helyzete stabilizációja terén. Ezek az eredmények azonban még nem elégítik ki a tulajdonosok elvárásait, nem biztosítják az elvárt osztalékot. Folyamatosan tovább kell keresnünk mûködési tartalékainkat, a gazdálkodási eredmény további javításának lehetõségeit. Egyre inkább látható, hogy a sikeres továbblépéshez a hagyományos vállalat-vezetési technikák már kevésbé lehetnek eredményesek. A dolgozók széleskörû bevonására építõ új típusú tulajdonosi és vezetési kultúra kialakítására irányuló törekvésünk összhangban volt a MÁS Programban meghirdetett szervezetfejlesztési célokkal.
Horváth János: A Pemû azt szerette volna elérni, hogy a szervezetfejlesztési program végrehajtásával növekedjen a társaság piaci és üzleti eredményessége. Rendkívül fontos volt azonban számunkra az is, hogy a MÁS program erõsítheti a tulajdonosi tudatot.
Sahin Mátyásné: A Tatai Cserépipari Részvénytársaság nyereségesen mûködõ cég, amely teljesen dolgozói tulajdonban van. Büszkeséggel állíthatjuk, hogy minden munkavállalónk a társaság tulajdonosa is. A gyár szervezeti struktúrája jól mûködött, és jelentõs sikerekhez is vezetett. Azt is tudjuk azonban, nem biztos, hogy a gyár mai szervezési mechanizmusával megalapozhatjuk a Cserépipari Rt. jövendõ sikereit. Ezért szeretnénk a tulajdonosi együttmûködést teljesebbé tenni, és így felkészülni a további sikerekben gazdag munkára. Látni szeretnénk a jövõ Tatai Cserépipari Rt-jét.
- Hogyan fogadták azt a dolgozók, hogy a társaságuk megnyerte a pályázatot?
Horváth János: Büszkeséggel, mivel a Pemû eddigi eredményeinek elismerését láttuk benne, s várakozással, hiszen azt reméltük, hogy kitûzött céljainkat - a program segítségével - megvalósíthatjuk.
Sahin Mátyásné: Vegyes érzelmekkel fogadták nálunk ezt a jó hírt a dolgozók. Nem minden munkavállalónk értette ugyanis a pályázat tartalmát, hiszen a tulajdonosi szemlélet kialakítását, és egy új szervezeti rendszer felépítését nehéz egyszerûen megfogalmazni. Nem lehetett azt sem tudni, mi fog történni, ismeretlen volt a pályázat megvalósításának üteme. Senki sem tudta igazán a Cserépipari Rt-nél hogyan és mi fog változni.
Fazekas János: Tagadhatatlan, hogy a Solvent dolgozóinak többsége - mind az MRP Szervezet, mind a Menedzser Kft. tagjai ez idáig csalódással tapasztalta, hogy a tulajdonossá válás nem hozott érezhetõ pozitív változást életében. Pályázati sikerünk reményt adott arra, hogy javíthatunk helyzetünkön, hogy az elnyert szakértõi támogatás segítheti a korábban megfogalmazott tulajdonosi céljaink megvalósítását.
- Milyen fõbb események zajlottak le eddig a program során?
Sahin Mátyásné: A cég vezetõivel beszélgettek elõször a MÁS program vezetõi, és felmérték a társaság helyzetét. Ezek után következtek a kérdõíves felmérések, a csoportos beszélgetések. A Tatai Cserépgyárban rendkívül jónak tartjuk azt a módszert, ahogyan a válaszokat feldolgozták.
Fazekas János: Elsõ lépésként a szakértõi csapat - interjúk, elemzések és kérdõívek segítségével - egy induló helyzetképet alakított ki a vállalatról. Erre alapozva a Solvent menedzsmentje az elmúlt év novemberében, Salgóbányán egy négynapos stratégiai mûhelymunkát tartott, amely során közösen elkészítettük a szervezeti diagnózist, majd megfogalmaztuk, illetve újrafogalmaztuk a megcélzott jövõbeli állapothoz elvezetõ új vállalati stratégiát. A szükséges fõbb változtatások elindítására munkacsoportokat szerveztünk. Az egyes csoportok azóta is folyamatosan - az önmaguk által rögzített szigorú ütemterv szerint - dolgoznak. A Rész-Vétel Alapítvány képzett szakemberei támogató résztvevõi munkáknak, módszereiket folyamatosan tanuljuk, s igyekszünk önállóan is alkalmazni azokat.
Horváth János: A MÁS Program nálunk, a Pemûnél is a vállalati helyzetkép kialakítással kezdõdött, kérdõívek és interjúk segítségével. Mindezek után konferenciákat tartottunk, amelyeken elemeztük a korábban kialakított "Helyzetképet", s egy közös jövõképet alakítottunk ki. Meghatároztuk azokat a legfontosabb feladatokat is, amelyeket el kell végeznünk a közösen meghatározott célok eléréséhez, vagyis a jövõkép meghatározásához. A Konferenciákon megismertettek bennünket a Részvételen Alapuló Vezetés lényegével.
- Hogyan érintették ezek az események a cég munkatársait?
Fazekas János: A program elsõ részébe érdemben csak a menedzsment tagjai kapcsolódhattak be. Február közepén rendeztük meg azt a kétnapos programot, amelyen már csaknem valamennyi dolgozónk részt vett, s amelyet jövõtervezési konferenciának neveztünk el. Fontosnak tartottuk ugyanakkor, hogy a cégen belül menetközben is rendszeres, széleskörû tájékoztatást adjunk a program keretében megtett lépésekrõl, eredményekrõl. Ennek érdekében az elmúlt év végén egy színes vállalati kiadvánnyal leptük meg dolgozóinkat "Solvent MÁS-Hírek" címmel.
Sahin Mátyásné: A társaság különbözõ - a felsõ, a közép, és az alsó - szintû vezetõi egyaránt pozitívnak tartják a program eredményeit. Csak sejtéseink voltak a társaság életének arról a változatos képérõl, amelyet a MÁS program elindulása után láthattunk meg. Rendkívül pozitív tapasztalat volt, hogy a Tatai Cserépgyár dolgozói zömében átérezték a program megvalósításában vállalt felelõségüket.
Horváth János: A Pemûnél mindenki örült annak, hogy megkérdezték és, hogy meg is hallgatták. Örvendetes volt az is, hogy a munkavállalóink elmondhatták a véleményüket olyan dolgokról is, melyek nem csak közvetlenül a napi munkájukkal kapcsolatosak. A konferenciákon pedig a dolgozó-tulajdonosok megismerhették egymás véleményét is.
- Hogyan értékelik a MÁS Program eddigi folyamatát?
Sahin Mátyásné: Úgy vélem, a MÁS program új megközelítési módjai kedvezõen hatottak gondolkodásmódunkra. Nagyon kellemesnek találom a program vezetõinek stílusát. Szerintem ez a stílus rendkívüli módon célravezetõ, és biztosítéka a program eredményekben gazdag folytatásának.
Horváth János: Nagyon jónak tartom, ami eddig történt. Érdeklõdéssel és bizalommal várom a program folytatását, vagyis a fejlesztõ teamek munkájának elindulását.
Fazekas János: A program eddigi legfõbb hatásaként a menedzsmenten belül érezhetõen erõsödött a csapatszellem, a rendszeressé vált csoportmunkák révén javult problémamegoldó készségünk és más képességünk is. Bízom benne, hogy a dolgozók széleskörû bevonását követõen tovább erõsödnek, illetve egyre általánosabbá válnak ezen pozitív hatások, melyeknek rövid idõn belül fokozatosan érzõdniük kell a cég tovább javuló gazdasági eredményeiben is.