< vissza

IIIIIIII    SZŐKE ANNAMÁRIA: "LASSÍTOTT LÓNÉZÉS"


Marey

Etienne-Jules Marey fiziológus, a College de France professzora 1879/80 táján valószínűleg az egyetlen ember, aki Székely eredményeinek helyességét meg tudta ítélni. Köré, és a vele együttműködő Duhousset köré látszanak csoportosulni azok a művészek, akiket ebben az időben a ló mozgásának helyes ábrázolása foglalkoztat. A pillanatfelvételek megjelenéséig Marey számára szintén csak a képzőművészet állt rendelkezésre a mozgással kapcsolatos analíziseinek szintetizálására. A művészet és a tudomány a pontosság keresésében találkozik, vallja Marey, akárcsak Etienne Duhousset, aki a korabeli kiállításokat látogatván, szaktanácsaival látta el a művészeket a lóábrázolás terén, s több könyvet is szentelt a témának.
Székely Marey-hoz írt levelei sajnos nem kerültek elő, Marey válaszaiból[57]  azonban rekonstruálható, hogy Székely először a tablójáról készült fotót küldi el neki,[58]  s érdeklődését elsősorban a részletesebb ábrázolással kelti fel. Marey kérésére megküldi német nyelvű leírását is különálló zootropszalagok kíséretében. Marey újabb szakirodalmat ajánl,[59]  és készségesen ajánlkozik, hogy Székely eredményeit bemutatja a Francia Szépművészeti és Tudományos Akadémián is, ez azonban egyéb munkái, utazásai, valamint a német nyelvű szöveg többszöri elkeveredése következtében nem valósul meg. Marey még annak a lehetőségét is fölveti, hogy tervezett, az idegekről, izmokról és mozgásról írandó újabb munkájában felhasználja Székely eredményeit, később azonban észreveszi Székely szalagjainak hibáit is, így a rövid ügetést ábrázolóét,[60]  ami azért érdekli különösen, mert Duhousset nagygalop-szalagja az egyetlen, amit eddig ebben a műfajban látott.
1881. október 9-i levelében beszámol 1881. szeptember 16-i híres találkozásáról Muybridge-dzsel, akinek újabb fotóira felhívja Székely figyelmét. Marey-t azonban, aki ebben az időben a madarak repülését vizsgálja , nem elégítik ki Muybridge madár-felvételei - amelyek elkészítésével ő maga bízta meg -, és ekkor kezd fényképezni a maga konstruálta fotópuskával.

A fotópuska belső szerkezete. / Interior construction of the photographic gun. E. J. Marey: Le mouvement. G. Masson, Paris, 1894. P.111. Fig. 80.
Etienne-Jules Marey fotópuskája. / E.-J. Marey's photographic gun.
E. J. Marey: Le mouvement. G. Masson, Paris, 1894. P.108. Fig. 78.
Repülő sirályról a fotópuska segítségével kapott negatívról készült heliogravür reprodukció. / Heliogravure reproduction made from a negative of a flying sea gull taken with the photographic gun. E. J. Marey: Le mouvement. G. Masson, Paris, 1894. P.113. Fig. 82.
Első sikerült felvételeit 1882. március 5-én írt utolsó levelében elküldi Székelynek, tíz nappal azelőtt, hogy eredményét levélben bejelenti a Francia Tudományos Akadémiának.     
Zootrop, benne a sirály repülésének 10 fázisa plasztikus kivitelezésben. / Zoetrope, with three-dimensional images of ten phases of the flight of a sea gull.
E. J. Marey: Le mouvement. G. Masson, Paris, 1894. P.303. Fig. 213.
Marey levelei a tanúbizonysága annak, hogy Székely rövid ideig a "haladás élvonalában" járt, az újabb és újabb találmányok azonban meghaladták módszerét, és az anyag általuk feltárt struktúrája már túlmutatott az "emberléptékű", szemmel ugyan nem követhető, de ésszel felfogható és logikus törvényszerűségeken, amelyek végül is a világ látható oldalát formálják, s amelyek ismeretét Székely mindig is elengedhetetlennek tartotta a művészetben. Ars poeticájához azonban mindig hű maradt, és a maga módján folytatta a mozgás kutatását, majd' egészen haláláig: "A legkisebb műremek megtisztelő nevére igényt tartó mű is csak az egyén egészen művésziessé változott gondolkodásmódjából eredhet - tehát ennyire előkészülve kellene igazában hozzáfogni a magasabb feladatok megoldásához - de ezen, a természetben lévő szép látszatával foglalkozó tevékenységgel ellenségesen állanak szembe az élet anyagi szükségességei, melyek által az emberiség a szellemi dolgok haszon nélküli, önmagoktól való űzésétől elvonatik. Az alig kezdődő tudás rögtöni értékesítése, s így a mélyebb haladás megakadályozása, s a mélyebb tudás hiányában a nem őszinteség, a szédelgés az, ami e téren is hátrányosan hat a haladásra, s ezen csak egy, az igaz, lankadatlan, önmagáért az igazért való keresés segíthet."[61]  

[57] L. a Függelékben.
[58] Több példányban a Képzőművészeti Főiskola Könyvtárában, illetve példányok beragasztva a vázlatkönyvekben.
[59] Lenoble du Teil: Étude sur le galop et la course (Argentan, 1880) című munkájáról lehet szó. A szerzőnek, akinek több írása jelent meg az ember és a négylábúak mozgásáról az 1870-es években, egy későbbi műve a Magyar Képzőművészeti Főiskola Könyvtárában: Cours théorique d'équitation, de dressage et d'attelage. Paris, 1889.
[60] Ennek sémája 1980. június 1-én már "korrekten" (Székely megjegyzése) kész volt. XVII. vázlatkönyv, Ltsz. 1915-1779, fol.8.
[61] Székely Bertalan: "A Mintarajztanodánál használt szabadrajz tanítási mód", Zádor Anna másolatában. Magyar Nemzeti Galéria Adattára, 20701/1980, 33.

 
következő fejezet >