Szanyi Tibor

Tegnap és ma ülésezik az Európai Unió állam- és kormányfőinek rendkívüli csúcsértekezlete.
A munkanélküliség kérdésére próbálnak megoldást találni . Ez az értekezlet már induláskor meglehetősen csekély eredménnyel kecsegtetett , pedig az EU munkanélküliségi rátája jelenleg kétszámjegyű , 10-11 százalék között van. Az Unió pillanatnyilag legfájóbb problémája a munkanélküliség.

Magyarországot a magyar állampolgárok uniós munkavállalásának kérdésköre érinti ebből. Ezt három szinten lehet megragadni. Az első a magasan képzett szakemberek csoportja .Nem hiszem, hogy akár ma gondot jelentene az abszolút hiányszakmák vagy a magasan kvalifikált emberek esetében munkát vállalni az Európai Unióban. Ez csupán adminisztratív probléma,
legálisan vagy illegálisan, de megoldódik. Szinte nem is kell, hogy a kérdés felmerüljön a csatlakozási tárgyalásokon.

A második csoportot nevezhetnénk jól képzett munkaerőnek, amely az uniós átlagfizetéseknél lényegesen olcsóbban nyerhet alkalmazást a tagállamokban.

Ennek a migrációs folyamatnak a kivédésére van a levegőben az a megoldás, hogy Magyarországtól a csatlakozáskor az Európai Unió derogációt fog kérni . Azaz a szabad munkaerő áramlás nem azonnal, hanem néhány késéssel fog megvalósulni Magyarország és az Európai Unió többi tagállama között. Egy ilyen megoldás némiképp a másodosztályú állampolgárság vízióját vetíti előre. Erről a magyar politika nem szívesen beszél, de nem kizárt, hogy lehet technikai kompromisszumot kötni.

A harmadik réteg a szakképzetlen vagy alacsony képzettségű munkaerő. Az ő esetleges beözönlésük és mondjuk 20 pfenniges órabérért történő alkalmazásuk nagy valószínűséggel rendőrségi kérdéssé fog válni az Európai Unión belül. Nem illegális munkavállalóként fogják őket kiutasítani, hanem egyéb, igazgatásrendészeti, adózási, stb. indokkal .
Az eddig elmondottak ellenére az EU döntéshozói nagyon jól tudják , hogy a Közösség munkanélküliségi rátája nem fog megugrani a bővítéssel. Hiszen nem egyszerű dolog, hogy valaki kiköltözzön valamelyik tagállamba. Egyfelől a kelet-európai munkavállalók nem annyira mobilak, másfelől rendelkezünk már tíz év tapasztalattal a kérdésről, hiszen magyar állampolgárok néhány éve teljesen szabadon utazhatnak az Unió területén. Nem tapasztalható semmiféle migrációs nyomás ezen a területen. Én sem adnám fel az itthoni lakásomat pusztán azért, mert húsz százalékkal magasabb fizetést tudok ott kint kapni, ami lehet, hogy el is megy a magasabb megélhetési költségekre.

Helmuth Kohl kancellár a mostani, rendkívüli csúcs előtt kijelentette, hogy hallani sem akar valamiféle Közös Foglalkoztatáspolitikáról. A munkanélküliség elleni harc minden államnak a saját dolga. Nem véletlen, hiszen mindegyik országnak megvannak a saját speciális gondjai és jellemzői. Ezeket kell orvosolni, és az okok között nem szerepel az, hogy Magyarországon van ötszázezer munkanélküli. Megjegyzem, hogy a magyarországi munkanélküliség is megérdemelné, hogy újragondoljuk az okait, a jellemzőit és a kategorizálást. Tavaly egy alkalommal riadtan beszélgettem középiskolásokkal . Amikor megkérdeztem, mit fognak csinálni érettségi után, harminc gyerek
közül tíz azt válaszolta, hogy nem kell menni dolgozni, mert fél évig úgyis kapnak valamennyi segélyt.

A nyugati országok felé garancia, hogy Lengyelországban, Csehországban és most már Magyarországon is jóval erőteljesebb a gazdasági növekedés , mint az EU tagállamokban. Ez pedig munkahelyteremtő erő. Statisztikailag is meg lehet nézni, hogy hány magyar dolgozik az EU tagállamokban és hányan dolgoznak az Európai Unióból Magyarországon, bár ezek a mutatók nem teljesen megbízhatók, mert rendszeres statisztika nem áll rendelkezésre.



Legutolsó ismeretem szerint megközelítőleg harmincezer magyar munkavállaló van többé-kevésbé legálisan Nyugat-Európában, míg kb. ötvenezer az itt dolgozó uniós állampolgárok száma. Ezek jobbára vegyes - vállalati igazgatók, aligazgatók, személyzet és így tovább. Tehát jelen pillanatban fordított a dolog, ők jönnek ide dolgozni és nem mi megyünk oda. Ez a tény jó érv lehet a csatlakozási tárgyalásokon.



Mellesleg nagyon rossz politikának tartom, hogy a külföldi munkavállalók névleges havi 5000 forintos összegű TB kifizetése alapján teljes körű ellátásra jogosultak Magyarországon. Ugyanakkor még a legutolsó faluban dolgozó takarítónő is többet fizet a társadalombiztosításnak, mint az, aki adott esetben egy, másfél, kétmillió forintos havi fizetéssel van itt x külföldi befektetés révén. Ezek abszurditások, amelyektől meg kell szabadulni. A nyugati igazgatónak a magyar munkajogi szabályok megengedik, hogy huszonötszörös, meg százhuszonötszörös fizetése legyen, mint a magyar helyettesének. Ami profit keletkezik a cégben, annak jó részét egy személyben máris hazaviszi a vegyes - vállalat igazgatója. Mi ez, ha nem tőkekiáramlás?

Innen el lehet vinni sokmilliós profitot, ugyanakkor meg a szemünkbe vágják , hogy veszélyeztetve érzik a munkahelyeiket. Miért? Ez egyszerűen nem állja meg a helyét. Stix, az osztrák burgenlandi tartományfőnök élére állt a bővítésellenes mozgalomnak. Ha valakinek érvekre van szüksége, csak elő kell vennie Stix megfelelő tételét, amelynek nincs érdemleges kritikája. A magyar kormánynak ezt meg kellene adnia, nem pedig lesöpörni és elbagatellizálni . Tényszerű cáfolatokra van szükség ; valahányszor a burgenlandi tartományfőnök megszólal , reagáljon erre a magyar miniszterelnök.

Összegezve elmondható, hogy bár a munkanélküliség az Unió komoly problémája, a magyar munkaerő beáramlása a tagállamok munkaerőpiacára nem jelent veszélyt és valószínűleg a jövőben sem fog veszélyt jelenteni. A Magyarországgal fennálló problémák az Unió számára nem nagy jelentőségűek, de arra alkalmasak, hogy a csatlakozási tárgyalásokat tetszőlegesen ideig, akár húsz évig is el lehessen húzni velük.

Köszönöm a figyelmüket.
 

Vissza az első oldalra