"Hej, Nagykőrös híres város"

régészeti, helytörténeti, irodalomtörténeti és néprajzi állandó kiállítás

Az évszázados múltra visszatekintő Nagykőrös felvirágzását a homokföld termékennyé varázslásával, a mezőgazdasági termeléssel és az ahhoz szorosan kapcsolódó kézműiparral, kereskedelemmel érte el. A kiállítás végigvezet történelmén és mezővárossá fejlődésének lépcsőin..

Az 1266-ból származó IV. Béla által írott oklevelében kerül először említésre Nagykőrös neve. A 11. és 12. században Kőrös határában több falucska létezett, ám ezek a 13. század során elpusztultak. Korabeli relikviák (pl. a híres ludasi kereszt), ékszerek, mezőgazdasági eszközök, háztartási edények mutatják ennek a kornak a falu-szerű életét.

Ezen falvak pusztulása vetítette elő Kőrös fejlődését. A 16. században a népesség bevándorlása nagy lökést adott a mezővárossá fejlődés folyamatának. A török uralom alatt Kőrös szultáni szabadalmas hellyé lépett elő, hász város rangjára emelkedett. Ezt az eseményt számos irat és tárgy dokumentálja. A város megerősödött, autonómmá vált (1628-ban újabb szabadalomlevelet kapott) a 16.-17. században, és függetlenségét még a 18. században is megvédte. A 18. század földművelő életmódját számos szerszám (faeke, borona, stb.), és dokumentum-maradvány bizonyítja.

A feudalizmus ideje alatt az állattenyésztés, földművelés, szőlőművelés vált jelentőssé a városban és környékén.Az ipar termékeit a céhekbe tömörült kézművesek állították elő.

Az 1848/49-es szabadságharchoz Nagykőrös is csatlakozott, valamint személyes kapcsolatban állt annak vezetőivel. Számottevő szerepet a harcokban nem vállalt, de két huszárregimentet toboroztak itt: a 13. Hunyadi és a 16. Károlyi huszárezredet.

A magyar szabadságharc bukása után Nagykőrösre is nehéz évek vártak. Az osztrák közigazgatás bevezetése, az önkényuralom veszélybe sodorta a mezőváros önkormányzatát. A város azonban mindent megtett függetlenségének megőrzésére. A legnevesebb tudósok és gondolkodók kerültek ebben az időben Nagykőrösre. Neves tanítókat hívtak meg, hogy tanítsanak a város híres gimnáziumában, azonban a hatóság az egyes tanítók szabadságharcban való részvétele miatt csak önéletrajz írása után járult hozzá a kinevezésükhöz. A Magyar Tudományos Akadémia hat tagja tanított Nagykőrösön 1850 és 1867 között.

Ezen professzorok egyike volt Arany János, irodalmunk kiemelkedő alakja. Magyar irodalmat, nyelvtant és latin nyelvet tanított 1851-től 1860-ig. A kiállításban tanári pályájának, irodalmi munkásságának relikviái (saját kézírása) is megtekinthető számos más személyes ereklyével együtt. Ekkortól vált igazán híressé a nagykőrösi iskola: tudományos és művészeti munkássága miatt Arany Jánoson kívül Szász Károly, Szabó Károly, Szilágyi Sándor, Salamon Ferenc, valamint Tomori Anasztáz vált a Magyar Tudományos Akadémia tagjává.

Többek között ez a tanári kar jelentette a mezővárossá fejlődés intellektuális hajtóerejét Nagykőrös számára.

Ezt az időszakot azonban az 1914 nyarán kirobbantott világháború zárta le. Ez az esemény megakasztotta a virágzó társadalmi-gazdasági, kultúrális fejlődést. Több mint ezer lakos pusztulását követelte ez a háború. Számos dokumentum és tárgyi emlék maradt fenn ebből a korszakból.

A háborút követően Nagykőrösön is kiépült a Tanácsköztársaság intézményrendszere (1919). Politikai megmozdulásokra, demonstrációkra azonban nem került sor.

A két világháború között számos szociális és gazdasági változás lépett életbe a városban. Ekkor alapították a konzervgyárat is. 1925-ban alakult meg az Arany János Társaság, és 1928-ban megalapították a Múzeumot. Hatalmas propagandát fejtettek ki a kőrösi termékek népszerűsítésére, így az intenzív kertgazdál-
kodás fénykorát élte egészen a gazdasági világválságig.

A második világháborút követő időszakban nagyfokú politikai tevékenység jellemezte a város életét. 1945-ben történt meg a földosztás, majd az 1956-os forradalmat követően 1990-ig a nagyüzemi termelés volt jellemző. A rendszerváltozással újra a magángazdálkodásra helyezódött a hangsúly.

A híres ludasi kereszt (XIII. század)

Avar fejedelmi kard a VII. századból

A hódoltsági állapotok szimbóluma: magyar és török katona
huzakodik Nagykőrös várost jelképező címerén
(XVIII. századi ábrázolás)

Nagykőrösön toborzott 1848-as Károlyi honvéd huszár

Arany János ülő portréja
(Barabás Miklós festményéről másolta Kladács Alajos)

A huszárkaszárnya az 1920-as években

A Múzeum 1950-ben költözött ide.