| Drozdik Orshi |
The
Transparent Body |
|
Röntgen
MEZTELENÜL ÁLLOK A SÖTÉTBEN. Nem látok a sötétségben. A testem belsejébe nézel és én nem látom az arcodat. A csontomig vagyok alázva. Meztelenül állok a sötétben. A műszered mögött állsz. Nem látlak. Utasításokat adsz. LÉLEGEZZ! Hiszen már lélegzem. MÉLYEN! Milyen mélyen? Dermedve állok a sötétben. TARTSD VISSZA A LÉLEGZETED! Nem tudom kinyitni a szám, mert visszatartom a lélegzetem. Elfordítod a műszeredet és én nem tudom, hová kell állnom. Te pontosan tudod, hol a helyem. Nem tudom, mit kell tennem. FORDULJ. Nem tudom merre. JOBBRA! Honnan nézve jobbra? A te jobbod felé vagy az enyém felé? AZ ÉN JOBBOM FELÉ! Lélegzetet veszek. Nem hallok semmi mást. A mellkasomat érintô fém hideg. NE MOZDULJ! Bénultan állok. Egyáltalán nem bírok megmozdulni. Hideg fém elôttem és a hátam mögött. Körbe vagyok véve. Hol vagy te ? Nem látlak. Nem hallak. MEHETSZ! Hová mehetek? VEDD FEL A RUHÁIDAT ÉS VÁRJ ODAKINT! MAJD SZÓLÍTANAK. Felveszem a ruháimat és odakint várok. Nem látok. Vakít a fény. Az ajtód elôtt várok. Már nem vagyok meztelen. Várok. Valaki szólít. A vezetéknevemen. Az apám nevén. Én vagyok,-felelem. A fehér köpenyes felém jön. Kezében sötét és átlátszó képet tart. Ez én vagyok? A TE NEVED VAN RAJTA. Nem ismerem fel rajta magam. Kíváncsi vagyok. Haza vihetem? NEM! A VIZSGÁLAT UTÁN VISSZA KELL HOZNOD! Nem tudok azonosulni a képpel. Idôre van szükségem. Elveszett vagyok ebben az orvosi intézményben. Még mindig átlátszó vagyok az intézményesített pillantás számára. Nincs módom elutasítani a professzionális tekintélyt. Egyetlen egy kívánságom marad; hogy kijussak innét. |
