A Zemplén-hegység nyugati lábának közelében, a Hernád völgyében elhelyezkedő község művelődéstörténeti szempontból kiemelkedő jelentőségű.
A falu királynői birtok volt, egyike annak a 10 falunak, amelybe németeket telepítettek be.
1590-ben vált Vizsoly a magyar irodalomtörténet nevezetes helyévé, ekkor nyomtatták itt ki a szomszédos Gönc lelkészének, Károlyi Gáspárnak hatalmas munkáját, az első teljes magar nyelvű bibliafordítást. A környék birtokosai támogatták a munkálatokat; Mágocsy András (Vizsoly birtokosa) és Mágocsy Gáspár (tállyai birtokos) kezdi el az előkészítő munkálatokat, majd haláluk után Rákóczi Zsigmond, a birtokok kezelője mintegy megörökölte a bibliafordítás legfőbb patrónusának szerepét. Ő hozatta Mantkovits Bálint nyomdászt felszerelésével a faluba, és ő biztosított nyugodt körülményeket a nyomtatáshoz. Nekik is köszönhető a máig oly nagy hatású Vizsolyi Biblia megszületése.
A műemlék református templommal szemben ma bronz emléktábla hirdeti a biblianyomtatók dicsőségét.