Tokaji táj az adótoronnyal és szőlővel

Magyarország északkeleti részén húzódik 87 km hosszúságban az Tokaj-Hegyalja, melyet borai, különösen a világszerte ismert tokaji aszúbor, világhírűek. Petőfi Sándor így ír e vidékről XI. Úti levelében:"Itt laknak az öröm istenei, innen küldik szét a világba apostolaikat, palackba zárt aranyszínű lángokat, hogy prédikáljanaka népeknek, miszerint e föld nem siralomvölgye".
E vidék központja és legnevesebb városa Tokaj amely a Bodrog és a Tisza összefolyásánál található. Már a honfoglalás előtt is lakott terület volt, Árpád fejedelem is nagy területeket osztott itt ki. a 13. századtól jelentős piacközpont és tiszai kikötőhely volt. Várát sokszor lerombolták, tulajdonosa gyakran változott. ( Bethlen Gábor, Habsburg Ferdinánd, I. Rákóczi György, Thököly Imre, Rákóczi Ferenc kezén is megfordult). A városban élt 1591-92-ben Balassi Bálint Dobó Krisztinával. de sajnos ennek tárgyi emlékei nem maradtak.
A 17. században a városba települő görög kereskedők jelentős szerepet játszottak a város felemelkedésében, számos általuk épített ház ma is áll az óvárosban.
A Tokaji Múzeum egy részében olyan híres embereket idéznek Anatole France-tól Petőfi Sándorig, akik irodalmi munkájukban a tokaji bort dicsérték, hangsúlyozva azt is, hogy kevés olyan település van a világon, melynek nevét a nemzeti himnusz is tartalmazza.

 

Vissza