A Hegyalja kapujaként emlegetett kisváros kedvező földrajzi fekvése következtében már az ősidőkben is lakott település volt. Nevét Anonymus szerint onnan kapta, hogy Árpád fejedelem az Isten-hegyről körbepillantva így szólt: " Ma ád Isten szerencsét e tájnak". Szerencs a középkorban fontos kereskedelmi és hadiút mentén feküdt, Bocskai István, Thököly Imre és a Rákócziak korában országos események színhelye volt. A múzeumnak is helyet adó vár története az 1550-es évekig nyúlik vissza. 1586 és1616 között a Rákóczi család rezidenciája volt. Ma a Zempléni Múzeum kiállításai kaptak itt helyet, köztük is különlegesség a közel egymillió darabból álló képeslapgyűjtemény.
A mai Rákóczi úton uradalmi "állás" volt, amelyben az átutazó fuvarosok találtak éjszakai szállást. 1847-ben itt szállt meg Petőfi Sándor, itt írta Panyó Panni című versét. Arany János, aki Tompa Mihállyal együtt járta be a vidéket, így ír 1855. október 19-én keltezett levelében az itteni élményeiről barátjának: " Szerencsen egy Rákóczi korabeli templomban láttuk Rákóczi Zsigmond fejedelem czímeres és feliratos márványravatalát".