Az Ormánság
hazánk történelmi kistája, az ország legdélibb
táján fekszik. Területe jellemzõen sík,
nagy része a Dráva folyó árterületéhez
tartozik. Elsõ lakói a vizenyõs területekbõl
kiemelkedõ "Ormákra" építkeztek. A kistérséget
határmentisége elzárta a gazdasági fejlõdés
gyors folyamataitól, ugyanakkor ennek révén megõrizte
táji, természeti, néprajzi, építészeti
értékeit.
(A település nevére
kattintva bõvebb információt kaphat.)
Az Ormánságban
évszázadokon át református magyarok éltek.
Festett kazettás templomaik az õsi magyar jelképrendszer
legszebb elemeit hordozzák, az ormánsági kultúra
forrás szerepét biztosítják.
Egyedülálló szépségû festett fakazettás templomok Drávaiványi, Adorjás, Kórós, Kovácshida falvakban találhatók. A 200 évvel ezelõtti gyülekezetek áhitatát örzõ épületek mellett a épi építészet számos fennmaradt emlékével is találkozunk. A vízjárta területekhez alkalmazkodó talpas ház, a fa, mint építõanyag alkalmazása, a vesszõfonatos kerítések egy olyan kultúra és nép emlékét õrzik, amely teljes harmóniában élt az õt körülvevõ természettel. E harmóniát õrzi ma is a Dráva mentén lévõ Duna-Dráva Nemzeti Park területe.
Az Ormánság Fejlesztõ Társulás a térséghez tartozó 47 önkormányzat összefogásával szeretné, ha egymásra találna e páratlan szépségû táj és a természetszeretõ ember.
( Tel./Fax.: 73/480-006)