K.T. 23 éves, kereskedelmi szakmunkás-képzőt végzett fiatal. Jelenleg egy 4 éves esti gimnázium utolsó éves diákja.

Először 1997 őszén találkoztunk vele, ekkor kereste fel első alkalommal az irodát. Az eltelt négy év alatt látványos és örömteli változásoknak lehettünk tanúi. A kezdeti teljes önbizalom hiány, önállótlanság és sorozatos kudarcokat követően egyre több meglepő pozitívumot fedezhetünk fel magatartásában. Nehezen tudta magát kifejezni, a problémáit vagy bizonyos gondolatait egyáltalán nem vagy nehezen tudta kifejezésre jutatni. Ha sikerült egy- egy állásra bejutnia, akkor azt rövid időn belül ott hagyta, mert vagy ő nem felelt meg vagy mert megijedt és mindenféle mondvacsinált indokokkal hagyta ott az olykor már biztosnak látszó állásokat. Nehezen tudtuk elnyerni a bizalmát, olykor már kilátástalannak látszott a vele folytatott munka kimenetele. Sokszor megfordult nálunk, szinte minden nap, de egy héten egyszer biztosan itt volt. Több alkalommal felhívtuk a munkáltatokat és időpontot egyeztetünk számára, de ha még fel is vették egy rövid idő után eljött onnan.

Családi körülményeiről már a kezdeti időszakban is megtudtuk, hogy szülei elváltak, mindketten vidéken élnek, más-más településen. Van egy testvére, aki édesanyjukkal lakik együtt. R. első itt léte előtt nem sokkal költözött Budapestre, a nagymamájához, akivel egy külső kertvárosi kerületben lakik. Több alkalommal hozta fel indokként – a munkakeresés rovására- hogy éppen akkor nagymamájának segített a háztartásbeli vagy a ház körüli munkák ellátásában. A kettejük közötti szoros kapcsolat még a mai napig is fenn áll, némileg akadályozva ezzel véleményem szerint azt a folyamatot, amely során R. önállóvá válhat. Ez némileg egyes dolgokról való vélemény megnyilvánulásaiban, konzervatív és öreges stílusában is látszódik. Mindemellett úgy gondolom, hogy ezt a folyamatot nekünk nem szabad sietetni. A nagymama részéről egy erős féltés tapasztalható, R. pedig inkább nem tesz meg vagy másképp tesz meg különböző dolgokat, mindazon félelméből kiindulva, hogy ezzel megbántja nagymamáját.

A MUFTI Klubra rendszeresen meghívtuk, ezen kívül egyik táborunkra is jelentkezett. Időközben azonban elhelyezkedett és úgy tűnt, hogy nem tud majd eljönni. Pár nap elteltével azonban ismét megjelent és kiderült, hogy ez a munkahely sem tartott sokáig. Így azonban első alkalommal vett részt a táborunkon. A tábort követően kezdte el az esti gimnáziumot, amely már a kezdetektől tetszett neki. A klubok alkalmával élvezettel mesélte az iskolában történteket, mutatta meg az osztályképet, hozta be a félévi bizonyítványát. A klubokban sokszor nagy és élvezetes Activity bajnokságokat tartunk. R. önbizalom hiánya és kifejező képességének hiánya itt is megmutatkozott. Holott a klubon résztvevő többi fiatallal hamar megtalálta a közös hangot és könnyen beszédbe elegyedett velük. Időközben iskolai eredményei javultak és különböző tanulmányi versenyeken is jó eredményeket ért el. Az iskola egyértelműen pozitív benyomással hatott rá. A már említett társasjátékban is egyre inkább aktív lett, kifejező képessége egyre inkább bővült, sokszor meglepően kreatívan, ötletesen tudja magát kifejezni és gyorsan reagál a megoldásokkal is. Mentális fejlődése mindenképpen pozitív és szembe ötlő. Ezeket még inkább megtapasztaltuk idei nyári táborunkban is, ahol szintén részt vett. Most készül az érettségire, iskola utáni terveiről eddig nem nagyon esett szó.