Meztelen csigák (limax spp.)(Készítette: Szabó Gábor)

A csigák szájnyílását három mozgékony ajak veszi körül. A szájnyílás a garatban folytatódik, amelyben az állkapocs (maxilla) és a reszelő (radula) található. Az állkapocs félhold alakú kitin lemez, amely a garat felső részén helyezkedik el. A reszelő szintén egy rugalmas kitin lemez, felületén számtalan, több sorban elhelyezett apró fogacskával, amelyek a reszelő fogaihoz hasonlóak, de csak erős nagyításban láthatók. Ez a szerv a garat fenekének nyelv alakú duzzanatát vonja be, amely előre-hátra mozogva felaprózza és továbbítja a növényi eredetű táplálékot. A meztelen csiga főként azokat a növényeket rágja károsítja, amelyeket nyáron a szabadban, közvetlenül a földön tartanak. Függetlenül a tövisek sűrűségétől és keménységétől, a meztelen csiga felmászik a növényekre és megrágja a zsenge, növekedésben lévő szárcsúcsot. Mivel a csúcson csúnya seb képződik, a növény további rendes, szabályos növekedése lehetetlenné válik. Egy idő után a megsérült rész szélén újabb hajtások jelenhetnek meg. A legtöbb, ilyen módon megsérült növény elveszíti eredeti, jellegzetes alakját, szépségét. Az új sarjakat le lehet vágni, gyökereztetni, majd elültetés után nem marad más hátra, mint a várakozás addig, amíg újra szép, szabályos növény fejlődik ki belőlük. A puha testű, tövis nélküli, vagy magas bordájú kaktuszokat (Epiphyllum, Myrtillocactus, Echinocereus subinermis) a csigák bárhol megrághatják, A meztelencsigák az árnyas, nedves, hűvös, gondozatlan helyeket kedvelik. A szabadban általában nem jutnak el a napos helyen, polcokon tartott növényekhez. Az éjjeli és a kora reggeli órákban támadnak, nappal a föld repedéseibe, cserepek, növényi maradványok alá húzódnak, másként kiszáradnának. Akkor, amikor a növényt a kertből a teleltető helyiségbe visszük, minden egyes cserép alját és a gyökerek körüli földet ellenőrizni kell, megelőzve ezáltal a csigák behurcolását. Sajnos, a nagy üvegházakban, ahol nagy mennyiségű földre van szükség, sok meztelen csiga is bekerül is bekerül az ágyásokba. Kisebb gyűjteményekben, ahol a téli hónapokban a növényeket teljesen szárazon tartják, a cserepekkel bekerült csigák kiszáradnak, de nincsen kizárva, hogy közvetlenül bevitelük után nem károsítják meg a növényeket.