SZEBENI OLIVÉR

A BAPTISTA EGYHÁZ TÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNYEI

A hazai baptista közösség az elmúlt évben másfélszázados történelmét ünnepelte, múltja és felekezettudományi jellemzői tekintetében sokszor még a jártasabbak között is bőven tapasztalható ismeretbeli hiányosság. Ezt rosszabb esetben a felekezeti elfogultság, jobb esetben az magyarázza, hogy a vallását gyakorló ember feltétlenül egyházához kötődik, tehát nincs lehetősége alaposabban eligazodni más felekezetek világában; ezért irodalomra, vagy éppen mások elmondására kell bízza magát. Szíves engedelmükkel szeretném általánosan és pártatlanul jellemezni a történelmünket, minden mást megelőzően.


GYÖKEREK A REFORMÁCIÓ KORÁBÓL

Sokan azok közül, akik ismerik Európa 16. századi történelméből a reformáció eseményét, az anabaptisták mozgalmát "harmadik reformációnak" nevezik. Luther Márton kezdeményezésére a szászországi reformációt, sőt a svájci, Zwingli Ulrich és Kálvin János nevéhez fűződő helvét reformációt is "történelmibbnek" tartják. A hitvalló keresztség mozgalma nem fűződik személyekhez, bár voltak természetesen szellemi vezetői, bibliatudósok, és a legtöbb hitéért vértanúhalált szenvedett. Személyes barátságban álltak az uralomra jutó reformációs irányzatok vezetőivel. Közöttük időbeli különbség lényegében nincsen.

Már 1519-ben Luther ajánló levelével került papi szolgálatba Münzer Tamás Zürichben, ugyanazon évben, az első hitvitán Zwingli mellett érvelő barátja, az anabaptista Grebel Konrád, több társával. Ezek a barátságok később sajnos ellenkezőre fordultak. A közös, azonos idejű reformátori fellépés azonban nem vitás.

Magyarországon Schröter Kristóf, az evangéliumi szemléletű anabaptisták egyike, 1523-ban Eperjesen prédikált. Bécsben, 1528-ban máglyán halt meg a svájci származású, de Morvaországban működő Hubmayer Baltazár lelkész, volt egyetemi tanár. Fischer András Svedléren azt tanította, hogy Jézus Krisztus példájára csak harminc éven felülieket szabad megkeresztelni. Több évi áldásos munka után 1540-ben Krasznahorka vára alatt vértanúhalált halt. Az önkéntes vagyonközösségben élő "hutteri testvérek", vagy "habánok" 1546-ban Morvaországból Pozsony és Nyitra megyében telepedtek. Két erdélyi fejedelem, előbb Bethlen Gábor Alvincen, majd Rákóczi György Sárospatakon adományozott nekik birtokokat és gazdasági kiváltságokat.


ANABAPTISTÁK ÉS MAI BAPTISTÁK

Sokan mondják, hogy a hutteri testvérek csekély számú, szórványosan előforduló német etnikum. Pedig ez a hutteri anabaptista felekezet sok embert ragadott magával, köztük több magyar nemes rokonszenvét vívták ki. Batthyányak, Nádasdyak birtokain éltek Sopron vidékén. A Zrínyi-család háziorvosa "újkeresztyén doktor" volt, talán hutteri iskolában tanult Comenius János gyermekkorában. Eger környékén, például Tardon, az egykori török katonák, mint "újkeresztyének" magyar családi néven telepedtek le, és valószínűleg egyik anabaptista irányzathoz csatlakoztak. Temesváron a "baptista" Bátori András végvári katona volt. Tinódi Lantos Sebestyén a "Keresztelőt" így nevezi: Baptista János. Szatmár megyében jezsuiták írnak "baptista tanítóktól". Az Ung megyei Botfalván egy református hitvédő 1750 körül anabaptistákról beszél a szószéken.

Történelmi kontinuitás mutatható ki Németalföldön, ahol Menno Simon pacifista irányzatot honosított meg a 16. században. 1609-ben, körülbelül 40 fős angliai menekült csoportot részesítettek hitvalló keresztségben, akik visszatérve Londonba, önálló gyülekezetet alapítottak. Benyújtották hitvallásukat I. Jakab királynak, aki első lelkészüket, Thomas Helwys-t börtönbe vetette. Mindezek ellenére terjedt a baptisták tanítása, és a puritán forradalom idejére már több ezres volt a felekezetük. A mennoniták is megerősödtek, és a maiak már szerte a világon működnek amsterdami székhellyel. A történelmi kapcsolat ellenére a "modern baptisták" - akik tehát se nem "amerikai eredetűek", sem a Romániában elterjedt kifejezéssel "reformáció után keletkező felekezetnek", netalán a nálunk utóbb gyorsan meghonosodott "történelmi egyházak" körén kívülre szorult, vagyis "történelmietlen egyháznak" nem mondhatók - miután az anabaptistákat szellemi előfutáraiknak tartják.


A HAZAI BAPTISTA MISSZIÓTÖRTÉNELEM MUNKÁSAI

Előbb 1846-ban jutott németországi vendégmunkások által az egykori Pest-Budára a misszió. A szabadságharc utáni elnyomás alatt elkobozták irataikat, bibliáikat, két ízben is hadbíróság elé kerültek; úgyhogy a 19. század "ötvenes éveiben" sorra kitelepültek a baptisták. Rottmayer János - aki tulajdonképpen a vezetőjük volt - Kolozsvárra költözött, ahol folytatta bibliaterjesztő tevékenységét, vasárnapi iskolát szervezett, így ott folytatódott a Pesten szünetelő lelki munka. Nem sok relikvia maradt tőle, néhány cikket írt németországi lapjainkban; és az 1873-ban Budapestre kerülő német bibliaterjesztő, Meyer Henrik több alkalommal felkereste. Ilyenkor nem maradhattak el Meyer Henrik benyomásait rögzítő naplójegyzetek.


A MAGYARORSZÁGI BAPTISTA LEVÉLTÁRAKRÓL

Meyer Henrik ugyanis rengeteget írt, levelezett, és a keletkező iratok egy részét 1948-tól dr. Somogyi Imre hitközségi előljáró javaslatára Kirner A. Bertalan megőrizte. Ezt a levéltárat az ugyanazon évben vásárolt székházban (VI. ker., Aradi u. 48.) helyezték el. A körülbelül 125 fm középszinten rendezett iratanyag őrizetét Kirner A. Bertalan a Levéltári Főigazgatóságon bejelentette.

A baptisták második levéltárát 1963-ban alapítottam meg. Pincében, kazánfűtésre kiszemelt, papírhulladékkal telt nagy kosárból, rémületemre, megpillantottam egy kéziratot Kornya Mihálytól. Addig azt mondták, hogy írni sem tudott. Ez az egyszerű parasztember több, mint 11.000 erdélyi és alföldi embert baptizált, köztük románokat is. A második levéltár Történelmi Emlékgyűjtemény néven egzisztált a Nap utcai templom egyik toronyszobájában, Kiss Emil levéltáros jelentette be, de a múló esztendőben átkerült az állam által visszaszolgáltatott, egykori teológiai szeminárium (VI. ker., Benczúr utca 31.) épületébe.

Több nagyobb vidéki gyülekezetben vannak levéltárak, és egyes kutatók személyi fondja is tetemes értéket képvisel. Az elmúlt évtizedekben ezeknek központi elhelyezése nem volt lehetséges, ezért Kirner A. Bertalan a sárospataki református kollégiumra hagyományozta anyagát, Bányai Jenő pedig - értesülésünk szerint - szintén más egyház javára végrendelkezett.

Nálam is felgyülemlett egy tetemes személyi fond. Külföldön teológiai könyveket gyűjtöttem (kb. 2000 kötetet), kisebb-nagyobb, magyar és más nyelvű prospektusokat, füzeteket is nyilvántartásba vettem. Van egy adatgyűjtő rendszer, amiben immár 50 éve, mind a könyvészeti adatokat, tartalmi vázlatokat, mind személyes tapasztalataimat őrzöm. Alfabétikus rendezett adataim száma jóval meghaladja a százezret, és folyamatosan növekszik. Bárkinek volt szüksége egyháztörténelmi, vagy teológiai jellegű adatokra, legtöbbször 3 perces telefonfelhíváson belül, ingyen szolgáltattam választ. Évente több, különböző iskolák diáksága, kutatók, szerzők, kiadók kérnek segítséget tőlem, és hasonlóan támogattam mindenkit. Örülök annak, hogy egyetlen diplomamunkát sem utasítottak el, sőt a legtöbbnek kiváló minősítése van.

Miután 1990 óta több gyülekezetünk építkezik, az engem pályára indító pesterzsébeti baptista gyülekezetet abban a kedvezményben részesítettem, hogy gyűjteményemet örökölje. Életem végéig azonban magam kezelem ezt a teljesen rendezett iratanyagot, könyvtárat és adattárat.


MELLÉKLET
A BAPTISTA EGYHÁZ LEVÉLTÁRÁNAK FONDJEGYZÉKE
1877-1950, 38,44 fm

1. A Magyarországi Baptista Egyház Országos Központjának iratai1877-1950- 16,76 fm
a) Közgyűlési jegyzőkönyvek1892-1950- 0,35 fm
b) Külföldi levelezés1896-1950- 0,13 fm
c) Gyülekezetekkel folytatott levelezés1896-1950- 3,90 fm
d) Egyéb belföldi levelezés1888-1950- 5,00 fm
e) Pénzügyi iratok1885-1950- 1,87 fm
f) Áttérési bizonyítványok1895-1950- 3,63 fm
g) Magyarországi baptisták statisztikái1877-1950- 1,50 fm
h) Tanulmányok gyűjteménye 20. század- 0,38 fm
2. Anyakönyvek gyűjteménye1847-1950- 0,90 fm
a) Bonyhád1882-1940- 0,12 fm
b) Budapest1874-1950- 0,45 fm
c) Karcag1889-1943- 0,13 fm
d) Magyarszék1895-1950- 0,06 fm
e) Udvarnok1905-1950- 0,14 fm
3. A Baptista Egyház egyes bizottságainak iratai1899-1950- 1,20 fm
a) Teológiai Bizottság iratai1906-1915- 0,15 fm
b) Irodalmi Bizottság iratai1899-1950- 0,15 fm
c) Történelmi Bizottság iratai1906-1950- 0,15 fm
d) Zeneügyi Bizottság iratai1932-1950- 0,15 fm
e) Diakonus Bizottság iratai1923-1950- 0,15 fm
f) Jótékonysági Biz. iratai1901-1950- 0,15 fm
g) Építésügyi Biz. iratai1932-1950- 0,15 fm
h) Ellenőrző Biz. iratai1932-1950- 0,15 fm
4. Baptista Teológiai Szeminárium iratai1906-1950- 2,25 fm
a) Osztálykönyvek1906-1950- 0,70 fm
b) Külföldi levelezés1906-1950- 0,15 fm
c) Belföldi levelezés1906-1950- 0,45 fm
d) Tanulmányok gyűjteménye20.század- 0,45 fm
e) Vegyes iratok20.század- 0,50 fm
5. Baptista Bibliai Leányiskola iratai1932-1944- 0,05 fm
6. Vasárnapi Iskola iratai1887-1950- 0,15 fm
7. Magyarországi Baptisták Ifjúsági Szövetségének iratai1923-1945- 0,30 fm
8. Baptista Leánykör iratai1923-1945- 0,15 fm
9. Baptista Női Misszió iratai1923-1950- 0,15 fm
10. Baptista Árvaház iratai1901-1944- 0,15 fm
11. Kiskőrösi Baptista Szeretetház iratai1901-1950- 0,15 fm
12. Hajdúböszörményi Baptista Szeretetház iratai1903-1950- 0,15 fm
13. Agg Lelkészek Otthona iratai1946-1950- 0,03 fm
14. Magyarországi Baptisták Könyvnyomdája iratai1910-1944- 0,15 fm
21. Domokos Károly lelkész iratai1913-1950- 0,11 fm
22. Baranyai Mihály teológiai tanár iratai1917-1950- 0,45 fm
23. Kirner Albert Bertalan történetíró iratai1927-1950- 0,55 fm
24. Seres Benjamin lelkész iratai1928-1950- 0,12 fm
25. Tresánszky Vilmos teológiai tanár iratai1937-1950- 0,22 fm
26. Somogyi János irodalmi hagyatéka1939-1950- 0,15 fm
27. Csillag István ügyvéd iratai1941-1947- 0,15 fm
28. Vegyes személyi iratok20. század- 0,15 fm
31. A Magyarországi Baptista Egyház Történeti Emlékgyűjteménye1892-1950- 14,00 fm
Gyülekezeti levéltári anyag
41. Békési Gyülekezet iratai1889-1950- 1,30 fm
a) Anyakönyvek1889-1950- 0,20 fm
b) Jegyzőkönyvek1890-1950- 0,30 fm
c) Vegyes iratok1892-1950- 0,80 fm