1 Hermann Egyed - Éberhardt Béla: A veszprémi egyházmegye papságának könyvkulturája és könyvállománya a 19. század elején. [Kiad. a] Veszprém Egyházmegyei hatóság. Veszprém, 1942. Vissza

2 Pázmány vonatkozó rendelkezéseiről lásd Szántó Konrád: A katolikus egyház története. 2. köt. Bp. 1985. 164-165., a Pázmány rendezte zsinatokról uo. a 20-22. lábjegyzetekben. Vissza

* Lotz Antal kézirata az 1980-as években készült, ezért nem ismeri a legújabb publikációkat. Lásd Monok István bibliográfiai összefoglalását e kötetben! (szerk.) Vissza

3 Rövid életrajzi összefoglalás Lonovichról: A csanádi egyházmegye jubileumi évkönyve. [Kiad. a] Püspöki Hatóság. Szeged, 1980. old. Készülő életrajza a Juhász Kálmántól megkezdett Csanádi Egyházmegye Története sorozatban fog megjelenni, Hermann Egyed és Váradi Lipót kutatásainak felhasználásával. Vissza

4 Az öt vármegye: Csanád, Arad, Temes, Torontál, Krassó-Szörény, és az akkori Szeged szab. kir. város tanyavilágával. Vissza

5 Liturgikus cselekmény: amit az egyház hivatalosan kiadott és Rómában jóváhagyott könyveiből végeznek. Paraliturgikus: amit vagy csak püspöki megyék, vagy szerzetek, vagy kiváltságosabb régi parókiák rendeznek. Lásd Liturgikus lexikon. Szerk. Verbényi-Arató. Bp. 1989. Vissza

6 Kasics Károly múlt századi buzgó püspöki levéltáros valamennyi 1730-1870 közti iratot kettőszázasával a temesvári püspökség levéltárában táblás kötésű könyvekbe összeragasztott. Látszik a nyoma, hogy onnan erőszakkal tépték ki ezen visitatio canonica-kat, bennehagyva a román és jugoszláv területen maradt többi plébánia anyagát. Grafitceruzával az oldalszámok is mutatják, hogy nem egybefüggő anyag került át ide. A többi, nem visitatio-s irat dossziékban, vagy irományfödeles kötegekben található. - Kasics Károly életrajzát, mint aki alapvető kutatási anyagot szolgáltatott Szentkláray Jenőnek, Ortvay Tivadarnak és Juhász Kálmánnak, e sorok írója benyújtotta a METEM-nek (Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség) kiadás céljából: "Tíz csanádi történész-pap élete és művei" címen. Vissza

7 A 14-es szám nem jelenti azt, hogy még 1920-ban, a trianoni békekötéskor is csupán ennyi lett volna. Addigra már a mai területen is 31 volt, jelenleg pedig 62. Csupán annyit állítunk, hogy 1835-37-ben még csak ennyi volt itt. Még ehhez hozzá lehet tenni a régi közös sematizmusok alapján, hogy a teljes, öt vármegyés területen már akkor is 144 plébánia megszervezve készen állt.
Vissza

8 A Szeged - Felsővárosi zárda könyvtárát - amely sajnos 1950-ben teljesen elpusztult -, lajstromba foglalta Körtvélyessy László: A 700 éves minorita rend története. Szeged, 1943. a 125-147. oldalakon. - Az alsóvárosi ferencesek könyvtáráról ilyen nyomtatott lista nem maradt fenn, Bálint Sándor még használta és tett rá megjegyzéseket a Szeged - Alsóvárosi templom és kolostor című, 1983-ban megjelent munkájában. Vissza