1 Hermann Egyed - Éberhardt Béla: A veszprémi egyházmegye papságának könyvkulturája
és könyvállománya a 19. század elején. [Kiad. a] Veszprém Egyházmegyei
hatóság. Veszprém, 1942. Vissza
2
Pázmány vonatkozó rendelkezéseiről lásd Szántó Konrád: A katolikus egyház története. 2. köt. Bp. 1985. 164-165., a Pázmány rendezte zsinatokról uo. a 20-22. lábjegyzetekben. Vissza
* Lotz Antal kézirata az 1980-as években készült, ezért nem ismeri a legújabb
publikációkat. Lásd Monok István bibliográfiai összefoglalását e kötetben!
(szerk.) Vissza
3 Rövid életrajzi összefoglalás Lonovichról: A csanádi egyházmegye jubileumi
évkönyve. [Kiad. a] Püspöki Hatóság. Szeged, 1980. old. Készülő életrajza
a Juhász Kálmántól megkezdett Csanádi Egyházmegye Története sorozatban
fog megjelenni, Hermann Egyed és Váradi Lipót kutatásainak felhasználásával. Vissza
4
Az öt vármegye: Csanád, Arad, Temes, Torontál, Krassó-Szörény, és az akkori
Szeged szab. kir. város tanyavilágával. Vissza
5
Liturgikus cselekmény: amit az egyház hivatalosan kiadott és Rómában jóváhagyott
könyveiből végeznek. Paraliturgikus: amit vagy csak püspöki megyék, vagy
szerzetek, vagy kiváltságosabb régi parókiák rendeznek. Lásd Liturgikus
lexikon. Szerk. Verbényi-Arató. Bp. 1989. Vissza
6
Kasics Károly múlt századi buzgó püspöki levéltáros valamennyi 1730-1870
közti iratot kettőszázasával a temesvári püspökség levéltárában táblás
kötésű könyvekbe összeragasztott. Látszik a nyoma, hogy onnan erőszakkal
tépték ki ezen visitatio canonica-kat, bennehagyva a román és jugoszláv
területen maradt többi plébánia anyagát. Grafitceruzával az oldalszámok
is mutatják, hogy nem egybefüggő anyag került át ide. A többi, nem visitatio-s
irat dossziékban, vagy irományfödeles kötegekben található. - Kasics Károly
életrajzát, mint aki alapvető kutatási anyagot szolgáltatott Szentkláray
Jenőnek, Ortvay Tivadarnak és Juhász Kálmánnak, e sorok írója benyújtotta
a METEM-nek (Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség) kiadás
céljából: "Tíz csanádi történész-pap élete és művei" címen. Vissza
7
A 14-es szám nem jelenti azt, hogy még 1920-ban, a trianoni békekötéskor
is csupán ennyi lett volna. Addigra már a mai területen is 31 volt, jelenleg
pedig 62. Csupán annyit állítunk, hogy 1835-37-ben még csak ennyi volt
itt. Még ehhez hozzá lehet tenni a régi közös sematizmusok alapján, hogy
a teljes, öt vármegyés területen már akkor is 144 plébánia megszervezve
készen állt.
Vissza
8
A Szeged - Felsővárosi zárda könyvtárát - amely sajnos 1950-ben teljesen
elpusztult -, lajstromba foglalta Körtvélyessy László: A 700 éves minorita
rend története. Szeged, 1943. a 125-147. oldalakon. - Az alsóvárosi ferencesek
könyvtáráról ilyen nyomtatott lista nem maradt fenn, Bálint Sándor még
használta és tett rá megjegyzéseket a Szeged - Alsóvárosi templom és kolostor
című, 1983-ban megjelent munkájában. Vissza