| |
Az
NGO által 1937-ben alapított „PLAN International” Szervezet
A PLAN International nemzetközi, humanitárius, gyerekközpontú
szervezet vallási, politikai vagy kormány-kapcsolódások nélkül. A
Child Sponsorship (Gyermek Segítés) a szervezet legfontosabb alapítványa.
A PLAN olyan világ létrehozásán fáradozik, amelyben a gyerekek a társadalom
teljes jogú résztvevői, és amely tiszteletben tartja az emberi jogokat
és az emberi méltóságot.
A szervezet több mint negyven országban, több mint százezer gyereket,
családot és közösséget támogat oktatási, szocializációs, egészségügyi
és a szülők jövedelem szerző képességét javító projektekkel,
valamint a rendelkezésre álló források jobb kihasználásának segítésével.
A
Gyermekek Jogai
Az ENSZ-nek a Gyermekek Jogairól szóló konvencióját 1990 szeptemberében
nemzetközi szinten elfogadták, és a nyugat-afrikai régió kormányai
is ratifikálták. A konvenció kimondja, hogy a gyermekeknek a felnőttekkel
azonos jogaik vannak, és egyben kötelezi a ratifikáló országokat,
hogy biztosítsák e jogok tiszteletben tartását polgári, politikai, társadalmi,
kulturális és gazdasági területeken. E fejlemények ellenére a
gyermekhalandóság, az írástudatlanság, a gyermekmunka és kizsákmányolás
jelenlegi aránya arra utal, hogy több gyermek-jogot még mindig nem
tartanak tiszteletben.
A konvenció megalkotói arra a felismerésre jutottak, hogy a gyermekek
jogairól szóló jogszabály megismertetése a világgal elsőrendű
feladat. Az UNICEF, amely a gyermekek jogainak fontos szószólója, megállapította,
hogy „a gyermekek jogaiban akkor fog beállni alapvető változás, ha a
folyamat aktív részeseiként maguk a gyerekek eleget tudnak jogaikról
ahhoz, hogy követelhessék őket.” Ahhoz, hogy a gyermekek jogairól szóló
szabályozás valóság legyen, először is a gyerekeket kell ellátni a
megfelelő információval jogaikat illetően, és a szüleikben,
gondviselőikben tudatosítani kell ezeknek a jogoknak a következményeit.
A PLAN rádiós projekt átfogó terve Nyugat-Afrikában az, hogy az
ENSZ-nek a gyermekek jogairól szóló konvenciójában foglaltakat segítsen
napi valósággá alakítani a nyugat-afrikai gyermekek számára. A rádiós
projekt célja tehát az, hogy a gyermekek és gondviselőik megértsék
és támogassák a gyermekek jogairól szóló konvenció betartását.
A gyermekek közreműködésével és a gyermekek számára készült rádióműsorok
(Radio Gune Yi, Szenegál), és a gyermekek jogaival kapcsolatos
figyelemfelkeltő kampányok (Gyerek vagyok, de vannak jogaim!, Togo,
Burkina Faso, Guinea, Mali, Szenegál) arra hivatottak, hogy ráirányítsák
mind a gyerekek, mind a gondviselők figyelmét: a gyerekeknek jogai is
vannak, nem csak szükségletei. Az olyan régiókban, mint Nyugat-Afrika,
ahol nagyon erős a szóbeliség, és magas az írástudatlanság, a tömegkommunikáció
leghatékonyabb eszköze a rádió.
A
Radio Gune Yi program Szenegálban
A Radio Gune Yi Szenegálban 1995-ben indult, és e nemzeti műsorszóró
RTS (Szenegáli Rádió és Televízió) sugározza. Ez az egyetlen olyan
adás, amely büszkén állíthatja magáról, több ezer gyerek
hallgatja. A Radio Gune Yi számos újdonságot hozott a kelet-afrikai rádiós
gyermekműsorok területén. A műsort 9-15 éves gyerekek vezetik, a fiúk
és lányok száma azonos, ezzel is erősítve a nemek egyensúlyát, és
ami még fontosabb minden héten más gyermekek hallhatók a műsorban.
Komoly kihívást jelentett az a törekvés, hogy a műsort stúdión kívül,
és Dakaron, a fővároson kívül, változó helyszíneken, főleg olyan
PLAN falvakban rögzítsék, ahol munkatársaink biztosítani tudják a szükséges
infrastruktúrát.
A
Radio Gune Yi fő céljai a következők:
- Támogatja
a Gyermekek Jogait, különös tekintettel a szólásszabadságra, és
az információ-hozzáférésre.
- Tájékoztatást
és támogatást nyújt az oktatás, egészségügy, és a környezetvédelem
területén.
- Támogatja
a gyermekek szórakozását, mivel a Gyermekek Jogairól szóló
konvenció 31. §-ának értelmében a gyermekeknek joguk van játszani.
- Bátorítja
a szenegáli fiatalokat abban, hogy társadalmuk aktív résztvevői váljanak.
- Bátorítja
a közösségi döntéshozókat abban, hogy döntéseikben figyelembe
vegyék a fiatalok törekvéseit és gondjait.
- Középpontba
állítja a gyermekek kreativitását és azt a képességét, hogy döntsenek
sajátmagukról.
A Radio Gune Yi elsősorban Wolof nyelven szólal meg, mivel ez Szenegál
nagy többségének első nyelve. Ezenkívül néha, főleg a fővárosban
a franciául.
Milyen
akadályokat kellett leküzdeni a célok elérése érdekében?
1. PLAN International be akarja vonni a támogatandó gyerekeket. Ezek a
gyerekek az országban a legszegényebbek. Előfordul, hogy nem is tudják
magukat pontosan kifejezni, és időbe telik, mire önbizalmat gyűjtenek
ahhoz, hogy szerepet vállaljanak a műsorban.
2.
A műsor házigazdái minden alkalommal más gyerekek, ezért a tartalom
és az előadásmód időnként hasonló.
3.
A stúdión kívüli, különböző helyszínekről történő közvetítés
jelentős nehézséget jelent. Sok egyeztetésre van szükség, mivel a stábnak
minden közvetítésre utaznia kell.
4.
A külső helyszín nem mindig alkalmas felvételre. Sok faluban nincs áramellátás,
ezért vinnünk kell magunkkal a saját áramfejlesztőnket.
5.
Előfordul, hogy nehezen találjuk meg a külső kapcsolatainkat, mivel a
stáb központja Dakarban van.
6.
Végül, noha a nemzeti műsorszóró arról biztosított minket, hogy
minden szenegáli faluban vehető adásunk, néhány régióba a műsor mégsem
jut el, mert vagy eltört az antenna, vagy az adás gyenge.
1995.
decemberi indulása óta a Radio Gune Yi sikeres műsorrá vált, sőt mára
már elmondhatja magáról, hogy a legkedveltebb ifjúsági rádióműsor
Szenegálban. A Radio Gune Yi eddig már több mint 150 faluba látogatott
el, és több mint 1500 gyerek volt az adás házigazdája. Közel százezer
lakos, többségében gyerek látogatott el a felvételekre. A Radio Gune
Yi-t 1999-ben jelölték a New York-i Nemzetközi Rádiós Fesztiválon,
és a gyermekműsorok kategóriájában elnyerte az első díjat.
A
Kommunikációs Fejlesztő Központ (KFK) /Center for development
Communication/ értékeléséből levonható tanulságok
A rádió megfelelő eszköz az ügynökségek számára arra a célra,
hogy támogassák a gyermekjogokat Afrikában, mivel széles körben
elterjedt és hozzáférhető. Az értékelés eredményei megerősítik
azt a feltevést, hogy a rádió Afrikában olyan jelentős kommunikációs
eszköz, amely segítheti a gyermekek szólásszabadságának térnyerését.
A rádió hatékonyan növelheti a gyerekek lehetőségét arra, hogy társadalmi
vagy kulturális információhoz jussanak, és gyakorolják azt a jogukat,
hogy kifejezzék nézeteiket minden őket érintő területen.
A gyerekek akkor hallgatnak egy rádióműsort, ha úgy érzik, hogy érdekes
és érinti az ő életüket.
A gyerekek akarnak és tudnak saját témát választani. A RGY-val
kapcsolatos tevékenységek túlnyomó többségében (kutatás, oktatás,
felvétel) a gyerekek teljes mértékben részt tudnak venni, és egyúttal
felkészíti őket arra, hogy szabadon kifejtsék nézeteiket. A
gyerekeknek van önálló véleményük minden lényeges kérdésben, ha
lehetőséget kapnak arra, hogy javaslatot tegyenek a műsorkészítés
kutatási fázisában. A résztvevők gyorsan tanulnak, ha oktatásban részesítjük
őket, és modellként szolgálnak a műsor felvétele során mindazok számára,
akik a felvételre látogatóként eljönnek. Az adatok azt mutatták,
hogy a műsorok informáló hatása igen nagy. Azoknak a gyerekeknek, akik
rendszeresen hallgatják a RGY-t, 80%-a már hallott a Gyermekek Jogairól,
míg a műsort nem rendszeresen hallgató gyerekeknél ez az arány csak
42%.
A gyermektől-gyermeknek módszer működik, és ugyanígy működik a
gyermektől-felnőttnek módszer is. Az értékelés bebizonyította, hogy
a gyerekek hatékonyan teremtenek kapcsolatot más gyerekekkel. Ezért az
RGY-nek alapfeladata, hogy elsődleges hallgatósága számára fontos témákat
tűzzön műsorára. De a felnőttek is úgy nyilatkoztak, hogy tanulnak
abból, amit a műsorban szereplő gyerekek elmondanak. A felnőtt válaszadók
kb. fele nyilatkozott úgy, hogy az RGY hírközlő műsor, míg a válaszadó
gyerekek 41%-a inkább szórakoztató műsornak nevezte az RGY-t. Mind a
felnőttek, mind a gyerekek úgy nyilatkoztak, hogy azért hallgatják az
RGY-t, mert sok új dolgot tudnak meg belőle, és ugyanakkor érdekes és
szórakoztató műsor is.
Az RGY mozgékonysága biztosíték a részvétel és a téma változatosságára.
A
meseszövés és mesemondás erős tradíciója gyorsítja a tanulás
folyamatát. A műsorban szereplő gyerekek általában többet tanulnak,
és fontosnak tartják magát a részvételt. A Konvenció nem csak arra
helyez hangsúlyt, hogy a gyerekek passzívan részesüljenek az információkban,
hanem arra is, hogy maguk is részt vegyenek az információ alakításában.
Ennek az elvnek a jótékony hatása többirányú, különösen azokra a
gyerekekre hat, akik maguk is tevőlegesen részt vesznek az élményszerzésben.
A szenegáli adatok azt bizonyítják, hogy a műsorban közreműködő
gyerekek nagyobb valószínűséggel fogtak bele új dolgokba, vettek részt
közösségi tevékenységekben. Általában jobban informáltak,
magabiztosabbak és mozgékonyabbak. Mindez „a tevékeny tanulás” elvének
létjogosultságát erősíti.
A rádióműsorokban való részvétel megváltoztathatja a viselkedést,
a látásmódot, akár a családi értékrendet is befolyásolhatja. Az
RGY-nek számtalan pozitív hatása volt a fiatal szenegáliakra és családjaikra.
A hatások a műsor házigazdáinak családi szerkezetét és családi
szerepeit érintették a leginkább. A gyerek iránti tisztelet és büszkeség
érzése itt figyelhető meg legjobban. Nagyobb érdeklődést mutatnak a
családtagok a gyerek dolgai iránt általában is, és jobban bíznak
eredményeiben. A rádióműsor meghallgatása önmagában nem elegendő.
Tevékeny részvételre van szükség ahhoz, hogy a gyerek „cselekvően
tanuljon”. Azok a gyerekek, aki hallgatják az RGY-t megtudnak dolgokat,
ahogy ezt maguk is elmondják, a jogaikról. Az RGY-t rendszeresen hallgató
gyerekek között közel kétszer annyian (41%) gondolják azt, hogy a
gyereknek joga van megszólalni felnőttek társaságában, mint akik úgy
vélik, hogy nincs. Az utóbbi csoport kb. 50%-a úgy gondolja, hogy ez
udvariatlanság, míg a rendszeres műsor-hallgatók között ez az arány
csak 25%. Ez azt mutatja, hogy az RGY üzenete a gyerekekre erősen hat. A
műsorba bevont gyerekek általában jobban informáltak, szókimondóbbak
és aktívabbak. Nagyobb valószínűséggel válnak alkalmassá vezető
szerep betöltésére, és vállalnak közösségi részvételt.
A
„Gyerek vagyok, de jogaim is vannak!” című területi rádiós kampány
A „Gyerek vagyok, de jogaim is vannak!” című területi rádiós kampányt
Burkina Faso-ban, Togoban és Guineában vezették be 1999-ben. A kampányt
az idén Szenegálra és Malira is kiterjesztik. A „Gyerek vagyok, de
jogaim is vannak!” műsornak sok új vonása van az afrikai rádiós
gyerekműsorokkal összehasonlítva.
- Az
összesen 19 ötperces történetben hivatásos humoristák és
gyerekek szerepelnek együtt. A PLAN úgy véli, hogy a gyerekek akkor
tudják legjobban meghatározni saját fontos érdekeiket, ha értelmesen
részt vesznek a folyamatban. Saját érdekeik védelmében ők a főszereplők.
- A
dialógusokban a gyerekek aktív szerepet kapnak, társadalmi változások
tevőleges kezdeményezőivé válnak, ez az alaphelyzet. A műsorban
megjelenő, gondokat elemző gyerekek, akik maguk keresnek a problémákra
megoldásokat, hatást gyakorolhatnak akár a politikai döntéshozókra
is, és rábírhatják őket arra, hogy újragondoljanak bizonyos
dolgokat. Ezért a gyerekek képességeiről kialakult közgondolkodás
megváltoztatása a figyelemfelhívás egyik legfontosabb eszköze.
- A
projekt bevezeti a „szórakozva tanulás” fogalmát. A PLAN úgy
akar oktatni, hogy az szórakozást is jelentsen egyben. Ezért a történetek
bővelkednek hang-effektusokban, zenében, felépítésük arra irányul,
hogy magukkal ragadják hallgatóságukat.
- Az
adott ország hagyományaiban jelen lévő állatfigurák hordozzák a
mondanivalót. Az a meggyőződésünk, hogy kellemes légkört kell
kialakítanunk ahhoz, hogy felvethessünk olyan fontos kérdéseket,
mint pl. az AIDS, a csonkítás, vagy a bántalmazott és kizsákmányolt
gyerekek. Nem akarunk vádolni, vagy sértegetni, választási lehetőségeket
akarunk megjeleníteni a hallgatók számára.
- A
történetek mind a szülők, mind a gyerekek számára hordoznak
információt a Gyermekek Jogairól szóló Konvencióval
kapcsolatban. Azt is reméljük, hogy a helyi hatóságok vezetői,
mint pl. a faluközösségek főnökei, magukra ismernek a történetek
főnökalakjaiban, és ugyanúgy támogatni és védelmezni fogják a
gyermekek jogait, mint az eljátszott történetekben.
A
kihívások
- A
PLAN provokálni, és nem prédikálni szeretne. A rádiókampány nem
hibáztat senkit, hanem aktív szerep vállalására hívja fel
mindazokat, akik a Gyermekek Jogairól szóló konvencióban érintettek.
Például a csonkításról szóló történet a fiatal lányok és nők
testi épségének veszélyeire hívja fel a figyelmet, anélkül,
hogy a vallást, a hagyományt vagy a kulturális hatásokat hibáztatná.
- A
PLAN oldani is szeretné az emberek aggodalmait. A szülők (felnőttek)
legnagyobb gondja az, hogy a gyerekek jogainak védelmével elveszíthetik
fölöttük a hatalmat. A történetek nem csak elmagyarázzák a
gyerekek jogait, hanem felhívják a figyelmet az ezzel kapcsolatos
felelősségre is.
- A
PLAN épít a képzelőerőre. A gyerek jogaira csak akkor lehet hatékonyan
felhívni a figyelmet, ha a módszer a képzelőerőre is hat. Fontos
tehát a módszer és a stílus. A PLAN úgy véli, hogy a kommunikáció
legjobb módja az, ha hatásos történeteket mond el. A gondosan tálalt
elemző érvelés jól működik egy összeválogatott, szakértő
hallgatóság körében, de a népesség többségére nagyobb hatást
gyakorol egy érdekesen előadott történet, amely magával ragadja a
hallgatókat, és amelynek alakjaival azonosulni lehet. A közgondolkodás
tartós befolyásolására nagyobb sikerrel alkalmazható egy jó történet,
mint a statisztikai adatok.
A
történetekben érintett témák:
Egészségügy: hasmenés, malária, csonkítások, AIDS, higiénia
Környezet: ivóvíz, tiszta falvak, újraerdősítés, korszerű tüzeléstechnika
Oktatás mindenki számára (különösen a lányoknak): a társulás
szabadsága, szólásjog
Nemi egyenlőség, pihenés és játék, tiltakozás a kényszerházasság
ellen, a rokkant gyermekek integrációja.
Alaptanulmányok
A PLAN 1998-bankét alapkutatási tanulmányt készített, egyet Burkina
Faso-ban, egyet pedig Togoban. Burkina Faso-ban a gyermekekkel kapcsolatos
kutatás során a következők derültek ki:
- A
megkérdezettek több, mint 60%-ának nehézséget okoz a Gyermekek
Jogai-nak (GYJ) meghatározása.
- Sokan
úgy gondolják, hogy a GYJ a gyerekeknek azt a kötelezettségét
jelenti, hogy engedelmeskedjenek.
- Noha
a többség nem tudja, vagy helytelenül definiálja a GYJ-t, általában
pozitív a hozzáállás ahhoz a koncepcióhoz, hogy a gyermekeket
bizonyos jogok illetik meg.
- A
gyerekek a tanuláshoz való jogot tartották legfontosabbnak, ez után
említették a jó ruházathoz és a jó egészséghez való jogot.
Mindent
egybe vetve úgy találtuk, hogy a GYJ-t meglehetősen kevesen értik. Világosan
és egyszerűen kell elmagyarázni, különösen a vidéki lányoknak. Az
olyan jogok, mint a „szabadidőhöz való jog”, a „szólásjog”, a
„társuláshoz való jog”, vagy „a rokkant gyermekek joga a társadalmi
integrációra” teljességgel ismeretlenek.
Alakkutatási
tanulmány a Burkina Faso-i szülők körtében
- Közel
95% úgy véli, hogy a GYJ fontos, de nekünk kell támogatni, védeni
és bevezetni.
- A
gyerekek legfőbb jogai között több, mint 50% felsorolja a tanuláshoz
és a jó egészséghez való jogot.
- Vannak
jogok, amelyek teljesen ismeretlenek, ilyen a szexuális visszaélés
és az erőszak elleni védekezéshez való jog, a gazdasági kizsákmányolás
elleni védekezéshez való jog, a társulási és a szólásjog, a
nemi egyenlőség (kevesebb, mint 10%). A szülők azt állítják,
hogy tiszteletben tartják a GYJ-t, de vannak ellentmondások. Pl. 83%
támogatna egy csonkítás elleni jogi szabályozást. Ugyanakkor a lányok
megcsonkításának aránya lényegesen magasabb, mint 17%, (véleményünk
szerint 60% fölött van).
Következtetések
A
Gyermekek Jogairól szóló konvenció (GYJK) nem egy jogokat felsoroló
lista, és hiba is lenne így kezelni. A GYJK sokkal inkább újfajta etikát
jelent. Új megközelítése a gyerekeknek, új hozzáállás, látásmód,
amelyben a gyermekek maguk szemlélhetik a világot és cselekedhetnek
benne, képességeik teljes birtokában. A rádió, mint médium segítségével
ez a felfogás terjeszthető. De önmagában ez nem elég. Csak a kezdeti
lépést adja meg egy párbeszédhez, amelynek az eredményeként megszülethet
a szélesebb látókörű megközelítés és a társadalmi változások
iránti elkötelezettség. A mi feladatunk ebben az, hogy kapcsolatot
teremtsünk az emberekkel. Ha az emberek, kormányok nem hajlanak igazán
a változásra, nem lesz változás.
Sok
a kérdés, és nehéz őket megválaszolni. Céljaink világosak-e a
hallgatók számára? Érzik-e, hogy ez az ő ügyük? Minden stratégiát
jól használunk-e ahhoz, hogy elérjük az optimális hatást? Ki illetve
kik alkotják a hallgatóságot, kik a partnereink? A tudatosság fokozása
kétségtelenül nemes cél, de vajon egy év elteltével eredményezett-e
az információ elterjesztése valós gyakorlati hatást a gyerekek
jogainak területén?
Az
információ akkor hatékony, ha az emberek kérdeznek, érintettnek érzik
magukat, és részt vállalnak a társadalmi változások előidézésében.
Reméljük, hogy munkánk segíteni fog abban, hogy elkezdődjenek a párbeszédek
a családi közösségekben, és remélhetőleg a jövőben valósággá válik
az iskolákban, a klubokban, a helyi önkormányzatokban és az ifjúsági
szervezetekben, valamint a kormányok ülésein és a médiában is.
A
GYJ-t támogató minden szervezetnek kapcsolatokat kell keresnie, közös
akciót kell kezdeményeznie más szervezetekkel, társulásokkal, nemzeti
bizottságokkal, vagy bármely olyan helyi csoporttal, amelynek a GYJ
tudatosítása a célja. Továbbra is folytatnunk kell a figyelem felhívást
a helyi önkormányzatok és a minisztériumok körében. Néhány országban
eddig nem sikerült meggyőzni a nyilvános rádióállomásokat arról,
hogy a GYJK 17. § értelmében saját felelősségüknek tartsák a
gyermekek jogainak támogatását. A fizetett műsorszórás és műsorkészítés
nem valós közreműködés. Ha ezek az országok felismerik a valós együttműködés
és saját felelősségük fontosságát, az nagy előrelépést fog
jelenteni, és ezáltal elkezdődhetnek a belső, saját kezdeményezések,
amelyek elvezetnek a társadalmi változásokhoz.
Mimi
Brazeau
[Új Pedagógiai Szemle 2002.]
| | |