Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok |
|
|
|
|
|
Mohamedán
(Iszlám) naptár
A
hold járásán alapuló (tisztán lunáris) éveket használó,
éra-időszámítás, melynek kezdőnapja: i. sz. 622. július 16. Ez a hidzsra,
Mohamed "futása" Mekkából Medinába. A
naptár a Korán előírásain alapul, az abban foglalt előírások
betartása szent kötelesség minden mohamedán ember számára. Hivatalos
naptárként használják az Arab (Perzsa) öböl országaiban, különösen
Szaúd-Arábiában. Más iszlám országok a gregorián naptárt használják
a polgári életben, az iszlám naptárak csak a vallási életben. A
mohamedán év 12 holdhónapból, pontosabban 354,36 napból áll. A
hónapok felváltva 29 és 30 naposak. Az éveket 30 éves ciklusokba
sorolják. E ciklusokban 11 év - úgymint a 2., 5., 7., 10., 13., 16.,
18., 21., 24., 26. és 29. - 355 napos, az utolsó hónap is 30 napból áll.
Mivel
egy holdév 10-11 nappal rövidebb egy napévnél, a különbség idővel
jelentősen megnő: mialatt 100 ilyen holdév telik el, addig csupán 97
napév - erre az átszámításoknál vigyázni kell. Továbbá emiatt a
mohamedán ünnepek a napévhez viszonyítva vándorolnak, és nincsenek
évszakhoz kötve.
A
mi időszámításunknak körülbelül megfelelő mohamedán évet úgy
kapjuk meg, hogy az évszámból kivonunk 622-t, majd hozzáadjuk a különbség
1/32-ét. A
hónapok az újholdat követő félhold megjelenésekor kezdődnek. Néhány
iszlám közösség a Hold látható megjelenése, mások a vallási hatóságok
által kiadott tájékoztatás alapján döntenek az új hónap kezdetéről.
Mindkét elfogadott gyakorlat az iszlámban, de emiatt a hónap kezdőnapja
nem egységes. Ezek
alapján nem lehet minden hívő számára megbízható naptárt készíteni
előre? Készítenek ilyen naptárakat, de ezeket csupán tervezési céllal.
A naptárakban a félhold megjelenésének becsült dátuma található,
és a tényleges hónap a fentebb leírtak alapján egy nappal később
vagy korábban is kezdődhet a naptárban levő napnál.
A
török hónapnevek,
régi (Atatürk előtti) alakjukban: Moharrem
(avagy Moharrem el-Haram, a szentelt hó) Szafar (avagy Szafar
ul-Khair, a boldog Szafar; Moharrem és Szafar együtt
a Szafaran) Rebi ül-Evvel Rebi ül-Akhir Dsemadi-ül-Evvel
(avagy Dsemazi-ül-Evvel, Dsumada-l-Ula) Dsemedi-ül-Akhir
(avagy Dsemazi-ül-Akhir, Dsumada-l-Okhra) Redseb (avagy
Redseb Serif) Saban (avagy Saban el-Muazzam, a
tiszteletreméltó Saban; Redseb és Saban együtt
a Redsaban) Ramazan (avagy Ramazan el-Mubarek,
az áldott Ramazan, a böjt hónapja) Sevval (avagy Sevval
el-Mükerrem, a kegyteljes Sevval) Zilkade (avagy Zulkade)
Zilhiddse (avagy Zulhidse, a zarándoklat hónapja) Arab hónapnevek: Főbb ünnepek
Hidzsra:
Az év első napján, azaz muharram 1-én emlékeznek meg róla; általában
úgy, hogy elmondják a Hidzsra történetét. Ásúrá:
muharrem 10., a síiták legfontosabb ünnepe. A hívők ekkor emlékeznek
meg arról, hogy Noé elhagyta a bárkát, hogy Mózes kiszabadította népét
a fáraó fogságából, és végül Husszein karbalai mártírhaláláról.
Maulid
an-Nabi:
rabi'al-Avval 12. A Próféta születése napja, Mohamed legnagyobb ünnepe.
Az összegyűlő hívek Mohamedet dicsőítő himnuszokat és a próféta
életét elbeszélő történeteket hallgatnak. Lailat
al-Mi'rádzs:
radzsab 27. A Mennybementel éjszakája: Mohamedet Gábriel angyal e nap
éjjelén vezette Allah elé, akitől a napi öt imádkozás parancsával
tért vissza. E napon a hívők a próféta életéről szóló történeteket
hallgatnak. Sab-e
Barát:
sa'ban 15., főként az indiai muszlimok jeles ünnepe. Allah e napon
jegyzi fel az emberek összes cselekedetét. Ramadán:
a böjt ideje. A hónap során minden felserdült muszlim napközben köteles
megtartóztatni magát az evéstől, ivástól, dohányzástól és a nemi
élettől. Ez - főként a forró arab országokban - nagy próbatétel,
az akarat és az értelem diadala a test felett. Lailat
al-Kadr:
ramadán 27., az Elrendelés Éjszakája. Mohamed először Ramadán havában
részesült a Korán kinyilatkoztatásaiban. A hívek az éjszakát imádkozással,
a Korán recitálásával töltik; az előtte való pénteken (ramadán
26.) minden muszlin ott van a mecsetben. 'Íd
al-Fitr:
savvál 1. A böjt megtörésének ünnepe, a két legfontosabb, a Próféta
által megparancsolt ünnep egyike. Egyfajta örömünnep, hogy végetértek
a ramadán nehézségei. A muszlimok e napon rendszerint megfürödnek és
új ruhát öltenek. Ezután a mecsetbe mennek - ha beférnek, hiszen
mindenki más is így tesz. Utána meglátogatják barátaikat és
rokonaikat, megajándékozzák egymást, vagy jókívánságokat küldözgetnek
egymásnak. Kötelezően adakoznak a szegényeknek. Egész nap az iszlám
értelmén gondolkodnak, igyekeznek kibékülni haragosaikkal, hogy békében,
megbocsátásban kezdhessenek új életet. 'Íd
al-Adhá:
dzú'l-hiddzsa 10. A másik kötelező ünnep, mely három vagy több
napig is eltarthat. Az áldozat ünnepe, Ábrahám áldozatára emlékezve.
A zarándokok Mekkában, a többiek otthon közösen imádkoznak, majd áldozatot
(bárány, tehén, teve) mutatnak be. A húsnak csak az egyharmadát tartják
meg, a többit szétosztják a szegények között.
Miként
a zsidóknál, a mohamedánoknál is este, napnyugtakor kezdődik az új
nap.
Schramm Judit |
|
|
Beszélgetések az Új Kertben :: Poesis :: Emberhit :: Változó Világ Mozgalom
Nyitó oldal :: Olvasószolgálat :: Pályázatok :: Impresszum
Az oldal tartalma a Változó Világ Internetportál Tartalomkezelési szabályzatának felel meg, és eszerint használható fel (GFDL-közeli feltételek). 1988-2010 |