Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

Google

Web www.valtozovilag.hu

...olyanok lesztek, mint az Isten: jónak és gonosznak tudói...

Mózes

A Változó Világ bölcsességei

 

   

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

 

   

Szabadság, jog és szabályozás a kibertérben IV.

 

Elnézést kérünk az olvasóktól, hogy nem sikerült megoldani a jegyzetek kényelmesebb megadását a megfelelő részlet végén. A szerkesztőség általában arra törekszik, hogy ebben az előadássorozatban (és hasonlóképpen a Változó Világ könyvsorozatban) ne alkalmazzuk ezt az élő előadáshoz kevéssé illeszkedő formát, ezért erre nem alakult sem egységes technológiánk, sem megfelelő szerkesztési kapacitásunk. Ugyanakkor nem szeretnénk kihagyni azt a komoly ismerettöbbletet, amely jelen előadás jegyzetei tartalmaznak.

 

8 Az Investigatory Powers Act (2000) art. 53 (1) és (5) a titkosító kulcs hatóságok előtti eltitkolását két évig terjedő börtönbüntetéssel szankcionálja Nagy Britanniában. A törvény célja elég nyilvánvaló, tudniillik, megakadályozni a gyanúsított ama szándékát, hogy kriminális cselekedeteinek dokumentumait, levelezését hozzáférhetetlenné tegye a hatóságok számára. De ha a hatóságok a titkosított dokumentumokkal akarják megalapozni a gyanúsítottal szemben a vádat, akkor minek az alapján gyanúsították? Senki sem kényszeríthető arra, hogy önmagát vádolja. Mint ahogy ártatlanságának bizonyítására sem. Ezért a törvény alapvetően sérti az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok Európai Egyezményének 6. artikulusát. Ugyanakkor a törvény egyéb következményeit tekintve is ellentmondásos, mert nem tud és nem is akar világos különbséget tenni a titkosító kulcs átadásának szándékos megtagadása, korábbi szándékos törlése vagy véletlenszerű elvesztése között. Ez pedig a hatóságok önkényes értelmezése előtt nyitja meg az utat a személy szándékait illetően, vagyis, kriminális cselekedeteit leplezendő tagadja meg a kulcs átadását, következésképpen bűnös. Bevallom, hogy én már kétszer vesztettem el leveleim titkosító kulcsát, ráadásul egy új biztonsági program kipróbálása során tévedésből a sajátom helyett, éppen egy angol barátom levelezőprogramját láttam el titkosító kódommal. Miután nagy nehezen sikerült visszaállítani az eredeti állapotot, persze eldobtam ezt a kulcsot is. Igaz, ez utóbbi esetben nem én, hanem ő lenne büntethető. Caspar Bowden "Decrypt with Care," Financial Times, December 21, 1999. Yaman Akdeniz - Caspar Bowden, "Cryptography and Democracy: Dilemmas of Freedom", Liberating Cyberspace: Civil Liberties, Human Rights, and the Internet, London, 1999, 81-125.

Kevésbé szigorú, de nem kevésbé megalapozatlan az ír Electronic Commerce Act (2000) art. 27 (4)-e. Eszerint kihágást ("summary offence") követ el az, aki a hatóságok előtt megtagadja titkosított üzenetének dekódolását.  Ezzel szemben a belga Loi du 28 novembre 2000 relative a la criminalité informatique viszont Art. 9. (Art. 88quater. § 1-3.) a gyanusítottat nem, csak harmadik személyt kötelezne a titkosító kulcsok átadására. Ennek megtagadását pedig 6-12 hónap börtönbüntetéssel és/vagy 26-200 ezer belga frank pénzbüntetéssel szankcionálná. Az említett európai országokon kívül Szingapúr and Malajzia alkotott törvényt a jelszó vagy titkosító kulcs átadásának kötelezettségéről. Az titkosító kulcs hatóságok előtti eltitkolását, illetve a titkosított üzenet dekódolásának megtagadását az Európa Tanács Draft Convention on Cyber-crime (2000) tervezete viszont ebben a vonatkozásban folyamatosan változott, s a végleges dokumentumban (a 27. változatban) már nem esik szó sem erről, sem a key-eschrow rendszerről.

9 John Ward Anderson, "Turkey in a Tangle Over Control of Web," Washington Post, Thursday, June 21, 2001 Page A19; Eugene Bingham, "Police snooping needs tight rein says report," New Zeeland Herald Online, 3 January 2001; "Le CSA veut contrôler les images et les sons du Net," Vnunet.fr, 31 Mai 2001; Karen Dearne, "Censor Bill gets R rating," Australian IT, February 27, 2001; Kim Deok-hyun, "120,000 Internet Sites Blacklisted," Korea Times, 21 May, 2001; Ko Shu-ling, "Internet cafe proprietors protest 'unfair' regulations," Taipei Times, Thursday, June 14th, 2001; Florent Latrive, "Le "cybermachin", pas encore né, déja décrié: L'organisme français de régulation du Net sera créé en juin," Liberation, Le mercredi 21 février 2001; Uday Lal Pai, "The Indian Government Wants to Regulate Internet,"  asia.Internet.com, April 18, 2001; Stewart Taggart, "Questioning the Oz Net Censors," Wired News, April 24, 2001.

10 Ez a törekvés a magyar kormányzati dokumentumokból - Magyar válasz (1999) és Tézisek az információs társadalomról (2000) - nem olvasható ki. Mégha politikusi nyilatkozatokban és írásokban olykor megfogalmazódik a világhálót jellemző kommunikációs szabadsággal szembeni nyugtalanság és a kontroll bevezetésének szükségessége. Rockenbauer Nóra - Újvári Miklós, "Európai Szövetségi Köztársaság vagy valami más?" Magyar Hírlap, 2001, május 17. 8.; Körmendy-Ékes Judit, "Az állam, a jog és az internet," Magyar Hírlap, 2000, december 7. 7. Ugyanakkor néhány, a kommunikáció ellenőrzésére, a tartalmak előzetes cenzúrázására magánszorgalomból tett lépés alapján arra lehet következtetni, hogy egyes szolgáltatók és szervezetek tévesen definiálják saját helyüket, szerepüket és jogosítványaikat ebben a nyilvános kommunikatív térben. Lásd ehhez Bogád Zoltán, "Szexmentes a magyar honatyák hálózata," Index, 2001. március 23. péntek 17:06.

11 Lásd Csonka Péternek, az Európa Tanács Economic Crime Division helyettes vezetőjének nyilatkozatát. Erich Luening, "European council moves Net crime treaty forward," CNET News.com November 20, 2000, 3:35 p.m. PT Ezzel szemben számos szakértő úgy látja, hogy a tervezet alapvető ellentmondásai miatt "teljes kudarccal végződhet" az alkalmazás során. BDRC Report on Safer Internet Action Plan: Intermediate Evaluation, Conducted for the European Commission, Vol. 2. 31 May 2001. 7-8.

Az EPIC és több nemzetközi civil szervezet azt is kifogásolja, hogy az amerikai kormányzat segítségével készült tervezet az amerikai joggal összhangban kriminalizál olyan magatartásokat, amelyek az Egyesült Államokon kívül nem kriminalizálnak vagy az európai országokban enyhébb megítélés alá esnek. Declan McCullagh, "Police Treaty a Global Invasion?" Wired, 3:00 p.m. Oct. 17, 2000 PDT. A Draft Convention on Cyber-crime (2000) egyik kiemelet feladata a gyűlöletbeszéd visszaszorítása és üldözése lenne a kibertérben. Azonban ahogy a náci relikviákat kaliforniai honlapján árverező Yahoo! Inc. és a La ligue contre le racisme et l'antisemitisme közötti perben hozott kaliforniai bíróság 2001. november 7-i ítélete bizonyítja, ez nem valósítható meg az egyes országok alkotmányainak és joggyakorlatának különbségei miatt.

12 Az utóbbi években az Európa Tanács a személyes adatok védelméről számos ajánlást fogalmazott meg. Így például a Recommendation No R (99) 5 rámutat a személyes adatok folyamatos gépi gyűjtésének és rögzítésének veszélyeire és törvénytelenségére; s a használókat arra ösztönzi, hogy személyes adataikat leghatásosabban anonimitások megőrzésével, leveleik titkosításával, illetve felelőtlen szolgáltatók bojkottálásával őrizhetik meg. Lásd például Council of Europe, Recommendation No R (99) 5 of the Committee of Ministers to Member States for the Protection of Privacy on the Internet, 23 February 1999; Council of Europe, Convention for the Protection of Individuals with regard to Automatic Processing of Personal Data (ETS No 108) Strasbourg, 28 January1981. S ugyanígy a tervezet nem tesz világos különbséget a computer-related és a computer-mediated crime között, az előbbi kategória alá sorol olyan cselekményeket, amelyek a földi térben történnek. Így nem csoda, hogy a számítógép-kultúra mint valami posztmodern infernó jelenik meg a tervezetben. Lásd ehhez Richard MacKinnon, "Punishing the Persona: Correctional Strategies for the Virtual Offender", Virtual Culture: Identity and Communication in Cybersociety, London, 1997. 209-211.

13 Internet, Enjeux juridique: Rapport au ministre délégué a la Poste aux Télécommunications et a l'Espace et au ministre de la Culture, Présidée par Isabelle Falque-Pierrotin, 16 mars 1996 - 16 juin 1996, 9-10.

14 La France dans la société de l'information, Paris, 1999. 18.

15 American Civil Liberties Union v. Reno 117 S. Ct. 2329 (1997); American Library Association v. Pataki 969 F. Supp. 160 (S.D.N.Y. 1997)

16 Bővebben Statement of Senator Leahy On Introduction of The Child Protection, User Empowerment, and Free

Expression In Interactive Media Study Bill, April 7, 1995. http://leahy.senate.gov/press/199507/950721.html és The Role of DOJ and Internet Protest December 14, 1995. http://leahy.senate.gov/press/199512/951214.html

17 Rossetto felhívásának lelőhelye http://hotwired.lycos.com/special/indecent/louis.html.Természetesen Leahy és Rosetto kijelentései az 1995-ös állapotra vonatkoznak.

A magyar országgyűlés informatikai helyzetét és a képviselők tájékozottságát jól jellemzi a Zuschlag János szocialista képviselő önálló határozati javaslatának fogadtatása. A képviselő azt kérte az Országgyűléstől, hogy az utasítsa hivatalát arra, hogy "mindennemű, a képviselői munkához kapcsolódó információt digitalizáljon, számítógépes programokkal olvasható, feldolgozható formátumban is tegye hozzáférhetővé a képviselők számára, a papírdokumentumokkal azonos időben". Jóllehet a képviselők rokonszenveztek Zuschlag javaslatával, mégis futurisztikus és elhamarkodott elképzelésnek igyekeztek azt beállítani. A képviselő javaslata meglehetősen visszafogottnak tűnik annak ismeretében, hogy az Európa Parlament és a nyugat-európai országok parlamentjeinek dokumentumai szabadon hozzáférhetőek az Interneten. A törvényhozó és a kormányzati munka átláthatóságának megteremtését a nyugat-európai kormányok kiemelt feladatként kezelik. Lásd például a francia Service d'information du Gouvernement (SIG) http://www.internet.gouv.fr; az angol White Paper on Modernizing Government, March 1999, és a European Governments on-line http://europa.eu.int/abc/governments/index_en.html. Mindenesetre ez az elvetélt javaslat is pontosan mutatja azt, hogy milyen mély kulturális, tudásbeli és technikai szakadék húzódik a világháló magyar használói és a világháló használatáról majd törvényeket alkotni kívánó magyar országgyűlés között. Origo, Hírek, 2001. február 5., hétfő, 15.57

18 Draft Convention on Cyber-crime (2001) art. 17-18., 20-21. (Draft N° 27 REV. 2) Az idézett helyek alapvetően ellentétesek az OECD Recommendation of the Council Concerning Guidelines for Cryptography Policy, 27 March 1997 című dokumentumában megfogalmazott ajánlásokkal. Az OECD ajánlás, többek között, az adatok megbízhatóságának, integritásának és elérhetőségének a fontosságát hangsúlyozza, s a kriptográfiát az információs technológiák biztonságos használatának hatékony eszközeként tárgyalja. Az OECD ajánlás a következőképpen fogalmaz: "Felismerve azt, hogy a kriptográfiai módszerek alkalmazásának hiánya ellentétes hatással van a magánélet, a szellemi javak, az üzleti és a pénzügyi információk, a köz- és nemzetbiztonság védelme és az elektronikus kereskedelem működésére, mivel ha az adatokat és a kommunikációt nem védelmezzük meg az engedélynélküli hozzáféréssel, a megváltoztatással és az illetéktelen használattal szemben, a használók nem fognak megbízni az információs és kommunikációs rendszerekben, hálózatokban és infrastruktúrákban."

Ulrich Sieber az Európai Unió részére készített ajánlásában láthatólag nem érzékeli a probléma lényegét. Szerinte "... a számítógépek közötti telekommunikáció nem szolgál rá nagyobb védelemre, mint a személyek közötti." Azonban a konfliktus éppen abból ered, hogy az államok nem akarják elismerni a személyek közötti kommunikációra vonatkozó alkotmányos jogok érvényességét a számítógépek által közvetített kommunikáció esetében. Ulrich Sieber, Legal Aspects of Computer-Related Crime in the Information Society, 1998. 116.  Ld még Common Position on data protection aspects in the Draft Convention on cyber-crime of the Council of Europe, adopted by International Working Group on Data Protection in Telecommunications at the 28th meeting of the Working Group on 13./14. September 2000 in Berlin.

19 A folyamatos és korlátlan adatgyűjtés veszélyét jelzi a svájci Sonntags Zeitung 2001. február 4-i híre. A hír szerint hackerek törtek be a davosi Világgazdasági Fórum szerverére és megszerezték 1400 vendég, többek között Bill Clinton, Bill Gates, Yoshiro Mori és Yasszer Arafat személyes adatait (lakcímét, email-címét, bankkártya-számát, mobilszámát, útlevélszámát, Internetes jelszavaikat stb.). A hackerek CD-n jutatták el az adatokat a szerkesztőség címére. Számos nemzetközi dokumentum emberi jogi és biztonságtechnikai szempontból egyaránt elfogadhatatlannak tartja az ilyen adatbázisok létrehozását, illetve az ilyen típusú adatok tárolását. Thomas Isler - Oliver Zihlmann, "WEF-Gegner stahlen Geheimdaten der Mächtigen Hacker kopierten illegal Kreditkartennummern, Pass-, Handy- und Privatnummern von 1400 Wirtschaftsführern," Sonntags Zeitung, 2001. febr. 4. http://www.sonntagszeitung.ch. Lásd még Edouard Launet, "Piratage au sommet a Davos," Libération, Le vendredi 2 février 2001; Chris Gaither, "Digitalhackers Steal Data From Economic Forum," New York Times, February 6, 2001.

20 Directive 2000/31/EC of the European Parliament and of the Council of 8 June 2000 on certain legal aspects of information society services, in particular electronic commerce, in the Internal Market, Official Journal L 178 , 17/07/2000 p. 0001 - 0016.

21 Resolution of 17 January 1995 On the Lawful Interception of Telecommunications (96/C329/01), Official Journal of the European Communities, November 4, 1996. art 3.3. Vö. Recommendation 2/99 on the Respect of Privacy in the context of Interception of Telecommunications, Working Party on the Protection of Individuals with regard to the Processing of Personal Data, Brussels, 3 May 1999. és Recommendation 3/99 on the Preservation of Traffic Data by Internet Service Providers for Law Enforcement Purposes, Working Party on the Protection of Individuals with regard to the Processing of Personal Data, Brussels, 7 September 1999.

22 Bert-Jaap Koops, Crypto Law Survey http://cwis.kub.nl/~frw/people/koops/lawsurvy.htm; Bert-Jaap Koops, The Crypto Controversy: A Key Conflict in the Information Society, Hague, 1999.

23 GILC, Cryptography and Liberty: An International Survey of Encryption Policy, Washington DC, February 1998. http://www.gilc.org/crypto/crypto-survey.html

24 GILC Statement to Wassenaar Secretariat, 14 September 1998. http://www.gilc.org/ Ezekről a kockázatokról lásd bővebben Harold Abelson et al., "The Risks of Key Recovery, Key Escrow, & Trusted Third Party Encryption: A Report by an Ad Hoc Group of Cryptographers and Computer Scientists," Digital Issues, No. 3. June, 1998.

25 Analysis of the FBI Proposal regarding Digital Telephony, 1994. http://ftp.eff.org/pub/EFF/Policy/Wiretap/

26 Ahogy a Security and Freedom through Encryption (SAFE) Acthez betrejesztett Oxley-Manton kiegészítés ellen tiltakozó amerikai jogászprofesszorok levelükben rámutattak az állam jogosítványainak korlátaira: "Elfogadjuk azt, hogy a jogalkalmazó szervek lehallgathatják egy személy kommunikációját és lefoglalhatják adatait, amennyiben végrehajtási paranccsal rendelkeznek, s amelynek jogcímét előzetesen igazolták. De ez a felhatalmazás csak a jogcím megítélése után létezik." Law Professors' Letter to the House Commerce Committee Opposing Mandatory Key Escrow, September 23, 1997 http://www.law.miami.edu/~froomkin/lawprof/letter.htm

27 Russell D. Hoffman's Interview with Philip Zimmermann in the radio show High Tech Today, February 2nd, 1996.; Philip Zimmermann, A Note to PGP Users, 19 Feb 2001; Steven Levy "Crypto Rebels," Wired, 1993. 4.

28 Décret no 99-199 du 17 mars 1999 définissant les catégories de moyens et de prestations de cryptologie pour lesquelles la procédure de déclaration préalable est substituée a celle d'autorisation; Concertation sur le cadre legislatif pour la societe de l'information, Ed. par Ministere de l'Économie, des Finances et de l'Industrie 10/99 Partie III.; Yves Le Roux, French encryption regulation, 1998.

29 The OECD's Recommendation of the Council concerning Guidelines for Cryptography Policy, 27 March 1997.

A kriptográfiai szoftverek szabad kereskedelmét az Európai Unión tagországai közül elsősorban Nagy Britannia és Franciaország ellenzi. Az alább idézett cikkek szerzője szerint az Egyesült Államok tiltakozásának hatására álltak el a kriptográfiai szoftverek szabad exportjától. Lásd ehhez Jelle van Buuren "European Union sets free export of encryption products," Telepolis, 22.05.2000 http://www.telepolis.de/english/inhalt/te/8179/1.html; Jelle van Buuren, "European Union postponed decision on removing barriers to Export of Crypto," Telepolis, 25.05.2000  http://www.telepolis.de/english/inhalt/te/8192/1.html

30 Australian Security Intelligence Organization Legislation Amendment Bill (1999) in Bills Digest No. 172 1998-99.

31 Council of the European Union "Law enforcement - Operational needs with respect to public telecommunication networks and services," Brussels, 30 March 2001 7616/01 (ENFOPOL 29, Brussels, 30 March 2001). vö. Council of the European Union "Relations between the first and third pillars on advanced technologies," Brussels, 31 October 2000.; ENFOPOL 71 REV 1, Brussels,  27 November 2000.

32 ENFOPOL 98, Brussels, 3 September 1998; ENFOPOL 98 REV 1, Brussels, 10 November 1998; ENFOPOL 98 REV 2, Brussels, 3 December 1998. A Resolution on the Lawful Interception of Telecommunications (1995) keletkezéstörténetéhez ld. http://www.statewatch.org/news/2001/may/ILETS99-report.doc; Duncan Campbell "Special Investigation: ILETS and the ENFOPOL 98 Affair," Telepolis, 29.04.1999.; Ulrich Sieber, Legal Aspects of Computer-Related Crime in the Information Society, 1998.184. Az Európai Unió adatvédelmi biztosai egyébként számos dokumentumban utalnak a Resolution on the Lawful Interception of Telecommunications (1995) legalitásának általános problémáira. Lásd ehhez például: Recommendation 2/99 on the respect of privacy in the context of interception of telecommunications, Brussels, 3 May 1999.

33 ENFOPOL 29, Brussels, 30 March 2001.

A kommunikációs tartalmak és átviteli adatok megőrzésének idejére vonatkozóan nincs egyetértés a tagállamok között. Míg Hollandiában az Európa Tanács javaslatával összhangban 3 hónapig, addig a spanyol törvénytervezet, a Ley de Servicios de la Sociedad de la Información y Comercio Electrónico (2001) szerint "legfeljebb hat hónapig" (art 11d.) kell megőrizni ügyfeleik kommunikációs tartalmak és átviteli adatok a szolgáltatóknak. Viszont a belga Loi du 28 novembre 2000 relative a la criminalité informatique Ch IV. art. 12., s ugyanígy a francia törvénytervezet, a Loi sur la société de l'information (2001) is legalább12 hónapos kötelezettséget ró a szolgáltatókra..

Egy angol javaslat szerint az adatokat 12 hónapig a szolgáltatóknak kellene megőrizni, majd ezután azokat úgynevezett adatraktárakban hat évig archiválni. Az adatraktárak felállításának és működtetésének költségeit a szolgáltatóknak (persze, végső soron ügyfeleiknek) kellene viselniük, illetve - a tervezet írója szerint - az adatraktárak fenntartását üzleti, afféle adatkereskedelmi vállalkozások kezébe lehetne adni. Roger Gaspar, Looking to the Future Clarity on Communications Data Retention Law Submission to the Home Office for Legislation on Data Retention, 21st August 2000.; Ian Black, "Alarm at European data surveillance plan," The Guardian, 18 May 2001; Kamal Ahmed, "Secret plan to spy on all British phone calls," The Observer, Sunday December 3, 2000.

34 A technikai részletekhez lásd például Robin Burk and David B. Horvath, CCP, et al. UNIX Unleashed, System Administrator's Edition, Macmillan Computer Publishing, Online edition, 1997. Chs 7. és 20.; és CALEA Flexible Deployment Assistance: Packet-Mode Communications Guide, 2nd  ed. August 2001.; Oscar S. Cisneros, "These Wires Were Made for Tapping," Wired News, 3:00 a.m. Aug. 14, 2000 PDT.

35 ENFOPOL 71 REV 1, Brussels,  27 November 2000.

36 Creating a Safer Information Society by Improving the Security of Information Infrastructures and Combating Computer-related Crime, Communication from the Commission to the Council, the European Parliament, etc. Brussels, 2000. 11.

37 ENFOPOL 38, Brussels, 24 April 2001.

38 A megalapozatlan sajtóhíresztelésekhez lásd, például, a londoni Observer 1996 augusztus 25-i címlapsztoriját. Az újság, bizonyos amerikai FBI-szakértőkre és a finn rendőrségre hivatkozva, azzal vádolta meg Johan "Julf" Helsingiust, hogy Internetes vállalkozása által működtetett anonim remail szerver, az anon.penet.fi "az Interneten lévő gyermekpornográfia 90 százalékának középpontja". Az újság által közölt állítások és rendőrségi hivatkozások, mint azt a rendőrségi vizsgálatok és cáfolatok is alátámasztották, a cikk írójának konfabulációja volt. Éppen a finn rendőrség kérésére az anonim remail szerver - egy 386-os, 200 MB winchesterrel rendelkező öreg masina - 16 kilobyte-nál hosszabb levelet nem fogadott, így az képek továbbítására nem is volt alkalmas.

Ugyancsak szenzációs leleplezést ígért az amerikai Time magazin címlapsztorija, az "On a Screen Near You: Cyberporn," (July 3, 1995 Volume 146, No. 1). A szerző, Philip Elmer-DeWitt cikkében többször utal arra, hogy állításai és adatai Carnegie-Mellon University kutatóinak jelentésén alapulnak. Elmer-DeWitt szerint a kutatók, akik 18 hónapig tartó kutatómunkával "917 410 szexuálisan egyértelmű képet, leírást, történetet és filmklippet tanulmányoztak", többek között arra a megállapításra jutottak, hogy a Usenet hírcsoportok által tárolt képek 83,5 %-a pornográf. Mint később kiderült ilyen kutatócsoport nem működött az egyetemen, s értelemszerűen ilyen kutatást senki sem végzett. A cikk egy elsőéves villamosmérnök hallgató, Martin Rimm adatait tekintve manipulált, számításaiban hibás és következtetéseiben megalapozatlan szemináriumi dolgozatán, a "Marketing Pornography on the Information Superhighway"-en alapult. Elmer-DeWitt később azzal mentegetőzött, hogy titoktartási szerződést írattak vele alá, így nem állt módjában szakértőkkel ellenőriztetni Rimm állításait, továbbá, hogy a hetilapok őrült hírversenyében neki hétről-hétre kell olvasóinak szenzációs híreket szállítania. Kétségtelen, hogy cikke ez utóbbi elvárásnak meg is felelt. A közgondolkodásban azóta is makacsul tartja magát a "Rimm Factor", nevezetesen, hogy a világhálón található képek 80 %-a pornográf. Lásd ehhez Donna L. Hoffman - Tom Novak "A Detailed Analysis of the Conceptual, Logical, and Methodological Flaws in the Article: 'Marketing Pornography on the Information Superhighway',"

http://www2000.ogsm.vanderbilt.edu/novak/rimm.review.html; Brock N. Meeks, "Point-Five Percent Solution: Time magazine's credibility is hemorrhaging," CyberWire Dispatch, 7 July 1995. http://cyberwerks.com/cyberwire/cwd/cwd.95.07.04.html; Brock N. Meeks, "Muckracker: Over the Top and Into the Rimm," HotWired, 24 July 1995.

39 Recommendation 3/99 on the preservation of traffic data by Internet Service Providers for law enforcement purposes, Brussels, 7 September 1999.

40 ENFOPOL 71 REV, Brussels, 27 November 2000. Vö. Directive 97/66/EC Art. 6.

41 Letter of the Article 29 Data Protection Working Party to the Acting President of the Council of the European Union, (The Rodota-letter) Brussels, 7 June 2001.; Report from General Secretariat to COREPER, Brussels, 31 May 2001.

42 Például, Claudia Nolte, német családügy miniszter 1996. július 16-án az ENSZ-ben kezdeményezte azoknak a nemzetközi alapelvek kidolgozását, amelyek segítségével megakadályozható lenne az újnáci nézetek és a pornográfia online terjesztőinek a nemzeti joghatóságokon kívül tevékenysége. Rose Aguilar, "Germany asks U.N. for Web guidance," CNET News.com, July 17, 1996, 1:30 p.m. PT. Lásd ezzel szemben Adam Tanner, "Germany won't block access to foreign Nazi sites," Silicon Valley News, 25 July 2000.

43 Ennek az "effects based jurisdiction" ellentmondásait elemzi Michael Geist, " Everybody Wants to Rule the Web", Globe and Mail, 18 January 2001, http://www.globetechnology.com/archive/gam/E-Business/20010118/TWGEIS.html A Yahoo! Inc.-hez lásd Tribunal de Grande Instance de Paris: Ordonnance de référé, 22 mai 2000, UEJF et Licra c/ Yahoo! Inc. et Yahoo! France, http://www.juriscom.net/txt/jurisfr/cti/tgiparis20000522.htm

44 Roger Gaspar, Looking to the Future: Clarity on Communications Data Retention Law, Submission to the Home Office for Legislation on Data Retention, 21st August 2000.

45 Directive 95/46/EC §§ 56-61.; ETS No 108. art. 12.; Draft Report on the Existence of a Global System for the Interception of Private and Commercial Communications (ECHELON Interception System), Temporary Committee on the ECHELON Interception System the European Parliament, Rapporteur: Gerhard Schmid, 18 May 2001.; Privacy on the Internet - An integrated EU Approach to On-line Data Protection, Adopted on 21st November 2000.; Proposal for a Directive of the European Parliament and of the Council concerning the Processing of Personal Data and the Protection of Privacy in the Electronic Communications Sector, Brussels, 12 July 2000.; Network and Information Security: Proposal for a European Policy Approach, Communication from the Commission to the Council, etc. Brussels, 2001.; Chair's Conclusions of G-7 Ministerial Conference on the Information Society, Brussels, 26 February 1995.; Ulrich Sieber, Legal Aspects of Computer-Related Crime in the Information Society, 1998. 116. 25-27., 62-68.

46 Convention ETS N° 108 Ch. III. Article 12; The Recommendation of the Council concerning Guidelines Governing the Protection of Privacy and Transborder Flows of Personal Data of 23 September 1980. C(80)58(Final); Consultative Committee of the Convention for the Protection of Individuals with regard to Automatic Processing of Personal Data (ETS No 108) Strasbourg, 8 June 2000.

47 Russell paradoxonja szerint a falusi borbély az a személy, aki azokat a falubelieket borotválja, akik nem maguk borotválkoznak. De ha a borbély azok közé tartozik, akik maguk borotválkoznak, akkor nem a borbély borotválja? Vagy ha a borbély borotválja, akkor nem maga borotválkozik?

48 http://cs1.cs.nyu.edu/waldman/publius/ http://gnutella.wego.com/ http://freenet.sourceforge.net/

http://gnutella.wego.com/ http://www.napster.com/pressroom/pr/napster/rebuttal.html

49 Richard Koman "Free Radical: Ian Clarke has Big Plans for the Internet," 11/14/2000 http://www.oreillynet.com/p2p/

50 Ferdinad de Saussure, Cours de linguistique générale, Paris, 1972. 107.

51 Ferdinad de Saussure, Cours de linguistique générale, Paris, 1972. 109.

52 David Lyon The Electronic Eye: The Rise of Surveillance Society, Minneapolis, 1994. 57-80.

53 Duncan Campbell, Interception Capabilities 2000: Report to the Director General for Research of the European Parliament, Edinburgh, April, 1999.; Big Brother in the Wires: Wiretapping in the Digital Age, An ACLU Special Report, March 1998.; Communication: For and Against Democracy, Ed. Mark Raboy and Peter Bruck, Montreal-New York, 1989.; Kevin Robins and Frank Webster, "Cybernetic Capitalism: Information, Technology and Everyday Life," The Political Economy of Information, Ed. Vincent Mosco and Jane Wasko, Madison, 1988.; Paul Virilio, "Télésurveillance globale," Le Monde Diplomatique, Aout, 1999. 4-5.; Steve Wright, An Appraisal of Technologies of Political Control, STOA Working document, Luxembourg, 6 January 1998.

 

Fekete László [Replika, 2002. június .]

 

 


 

Vissza

 

Beszélgetések az Új Kertben :: Poesis :: Emberhit :: Változó Világ Mozgalom

Nyitó oldal :: Olvasószolgálat :: Pályázatok :: Impresszum

Az oldal tartalma a Változó Világ Internetportál Tartalomkezelési szabályzatának felel meg, és eszerint használható fel (GFDL-közeli feltételek). 1988-2010

 

Site Meter