Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

A TUDÁS 365+1 NAPJA

 ·         Likviditás:

*         Likviditás I.: a mutató ideális értéke 1-nél (vagy 100%-nál) nagyobb, a GySEV Rt. esetében azonban a kötelezettségek gyorsabban emelkednek, mint a forgóeszközök, tehát a likviditás folyamatosan romlik.

*         Dinamikus likviditás: a rövid lejáratú kötelezettségek alig vagy nem fedezhetők az üzemi tevékenységek eredményéből, ezért e mutató értéke a 0-hoz esik közel (1996-ban és 1997-ben negatív előjelű) és ingadozó jellegű.

*         Gyorsráta: ugyanilyen kedvezőtlen a gyorsráta egyre csökkenő értéke, azaz a GySEV Rt. nagyon likvid pénzeszközei egyre kisebbek, és azt valószínűsítik, hogy - amennyiben e tendencia folytatódik - az a gazdálkodást, a működést a jövőben erősen megnehezítheti: az ideális értékhez (100%) képest 1997-1999 között mindössze 0,1% volt.

·         Adósság és hitelképesség:

*         Eladósodottság mértéke: a mutató értéke akkor optimális, ha a kötelezettségek aránya a saját tőkéhez képest elenyésző nagyságú, a GySEV Rt. az eladósodottság egyik évről a másikra is számottevően emelkedik, 1995-től 1999-ig a négy és félszeresére emelkedett (14,5%-ról 65,1%-ra).

*         Hitelfedezettség: bár lényegesen kedvezőbb, de az előbbivel összhangban tendenciájában romló jellegű a hitelfedezettség, hiszen a vizsgált időszakban több mint 26 százalékponttal csökkent.

·         Hatékonyság és jövedelmezőség:

*         Befektetett eszközök aránya: a többi értékelési szemponttól eltekintve e mutató értéke "határeset", csak viszonylag kedvező, mert a befektetett eszközök aránya nincs közel az 1-hez (vagy 100%-hoz); viszont az 1995. évi adathoz képest romló, az 1996. évihez képest azonban javuló irányzatú (attól függ, mit tekintünk bázisnak). Természetesen ez csak mennyiségi szempontból igaz, mivel a számítás nem veszi figyelembe az eszközök minőségi és korösszetételét.

*         Tárgyi eszközök hatékonysága: az előbbivel, valamint a megtérülési mutatóval összhangban kedvező a tárgyi eszközök hatékonyságának a változása is, hiszen azokra vetítve növekvő jellegű a nettó árbevétel értéke is.

*         Értékesítési költségszint: itt jegyzem meg, hogy az eszközök hatékonysága csak a valóság egy részét tükrözi, hiszen e mutatók nem tartalmazzák a költségek arányát és mozgását. Az értékesítési költségszint - mint már említettem - akkor fogadható el, ha a nettó árbevétel minél kisebb ráfordítással érhető el, hiszen - értelemszerűen - a tevékenység ekkor rentábilis. E mutató értéke a GySEV Rt. esetében túlságosan magas (a hányados sokkal közelebb van az 1-hez, mint a 0-hoz), bár irányzata csökkenő.

*         Árbevétel-arányos eredmény: Az előbb leírtakat jól jellemzi, hogy az árbevétel-arányos eredmény két évben is negatív (1996-ban és 1997-ben), azaz a nettó árbevétel kedvező irányú tendenciáját a ráfordítások gyors emelkedése esetenként lerontja. Az lenne az ideális, ha a mutató értéke nagyobb lenne 0-nál, és minél magasabb értéket érne el (jelezve, hogy a gazdálkodás folyamatosan jövedelmező), szemben a jelenlegi állapottal, amikor a főtevékenységből származó eredmény erősen hullámzó.

Összefoglalva a hatékonysági és mérlegelemezési mutatók értékeléséből kapott összefüggéseket a következők állapíthatók meg:

·         A GySEV Rt. áruszállítását kiemelkedően jó termelékenységi mutatók jellemzik,

·         de a megtérülés a magas termelékenységi szint ellenére - az infrastrukturális tevékenységből adódóan - rendkívül alacsony.

·         A GySEV Rt. egyre kedvezőtlenebb likviditási feltételek mellett kénytelen tevékenységét folytatni.

·         Eladósodottsága és hitelképessége folyamatosan romlik.

·         Főtevékenységének hatékonysága az árbevétel oldaláról ingadozó, hullámzó, ami erőteljesebb, saját forrásból történő fejlesztésre - java részben az alacsonyan tartott díjszint miatt - nem nyújt lehetőséget.

Az adatok jelentése az alábbi:

·         Vagyoni helyzet:

*         Megtérülés: a költségeket nem tartalmazó mutató értéke rendkívül alacsony, bár 1995-ről 1999-re határozottan igen enyhe javulás érzékelhető, az egységnyi - növekvő jellegű - saját tőkére valamivel több nettó árbevétel jut.

*         Hatékonyság: sajnos a hatékonysági mutató a MÁV Rt. esetében sem tükrözi ezt a kedvező jelenséget, mivel a költségnövekedés meghaladja az árbevétel emelkedését, így 1996 és 1999 között a gazdálkodás már egyre inkább veszteséges. Járható út e vállalatnál is a költségek drasztikus csökkentése vagy a teljesítmények fokozása, valamint egyidejűleg a díjszint jelentős növelése lehetne, amire a MÁV Rt.-nél ugyancsak nincs esély.

·         Likviditás:

*         Likviditás I.: a mutató ideális értéke 1 (vagy 100%), a MÁV Rt. esetében a kötelezettségek gyorsabban emelkednek, mint a forgóeszközök, tehát a likviditás folyamatosan romlik.

*         Dinamikus likviditás: a rövid lejáratú kötelezettségek a veszteséges gazdálkodás miatt nem fedezhetők az üzemi tevékenységek eredményéből, ezért e mutató értéke a MÁV Rt.-nél 0 vagy annál lényegesen rosszabb
(-78 és -39% között).

*         Gyorsráta: ugyanilyen kedvezőtlen a gyorsráta egyre csökkenő értéke, azaz a MÁV Rt. nagyon likvid pénzeszközei egyre kisebbek, szinte elolvadni látszanak, ami a gazdálkodás, ezáltal a működtetés, üzemeltetés ellehetetlenülése felé vezet.

·         Adósság és hitelképesség:

*         Eladósodottság mértéke: a mutató értéke akkor optimális, ha a kötelezettségek aránya a saját tőkéhez képest elenyésző nagyságú, a MÁV Rt. esetében az eladósodottság egyik évről a másikra is számottevően emelkedik, hiszen például 1995-től 1999-ig az eladósodottság több mint a kétszeresére növekedett, bár az 1998. évi szanálás eredményeképpen az eladósodottság átmenetileg az 1995. évi szint alá esett vissza.

*         Hitelfedezettség: az előbbitől némileg eltérően változik e mutató, mivel 1995-ről 1997-re mintegy 30 (!) százalékponttal csökkent (ami kedvezőtlen jelenség), a szanálás eredményeképpen az 1999-es érték már meghaladja a bázisnak tekintett 1995. évi értéket, így a hitelképesség javulása csupán átmeneti állapotnak tekinthető.

·         Hatékonyság és jövedelmezőség:

*         Befektetett eszközök hatékonysága: a többi értékelési szemponttól függetlenül elemezve e mutatót értéke viszonylag kedvező (bár romló tendenciájú), hiszen a befektetett eszközök aránya közel van az 1-hez (vagy 100%-hoz). Természetesen ez - ahogyan a GySEV Rt.-nél is érintettem - csak mennyiségi szempontból igaz, mivel a számítás nem veszi figyelembe az eszközök minőségi és korösszetételét.

*         Tárgyi eszközök hatékonysága: az előbbivel, valamint a megtérülési mutatóval összhangban kedvező a tárgyi eszközök hatékonyságának a változása is, hiszen azokra vetítve növekvő jellegű a nettó árbevétel értéke is.

*         Értékesítési költségszint: mint ismeretes, e mutatók nem tartalmazzák a költségek arányát és mozgását. Az értékesítési költségszint - az említettek szerint - akkor elfogadható szintű, ha a nettó árbevétel minél kisebb ráfordítással érhető el, hiszen - értelemszerűen - a tevékenység ekkor rentábilis; e mutató értéke a MÁV Rt. esetében túlságosan magas (a hányados sokkal közelebb van az 1-hez, mint a 0-hoz), bár irányzata csökkenő.

*         Árbevétel-arányos eredmény: A fentieket jól jellemzi, hogy az árbevétel-arányos eredmény negatív, azaz a nettó árbevétel kedvező irányú tendenciáját a ráfordítások gyors emelkedése rendre lerontja. A MÁV helyzete abból a szempontból is egyre kedvezőtlenebb, hogy a veszteség (a negatív előjelű nettó üzletei eredmény) fokozatosan közelít a nettó árbevételhez. Az lenne az ideális, ha a mutató értéke nagyobb lenne 0-nál, és minél magasabb értéket érne el (jelezve, hogy a gazdálkodás jövedelmező), szemben a jelenlegi állapottal, amikor a veszteség már akkora, hogy magát a vállalkozást lehetetleníti el.

Összefoglalva a mérlegelemezési mutatók értékeléséből kapott összefüggéseket a következők állapíthatók meg:

- A MÁV Rt. egyre kedvezőtlenebb likviditási feltételek mellett kénytelen tevékenységét folytatni; ennek következtében eladósodottsága és hitelképessége - még eseti szanálások ellenére is - gyorsuló ütemben romlik.

- Bár tevékenységének hatékonysága az árbevétel oldaláról javuló tendenciát követ, jövedelmezőségének negatív előjele - magyarán veszteségessége a ráfordítások gyorsuló emelkedése miatt - olyan irányú elmozdulást hoz létre, ami a tevékenység folytatását néhány éven belül lehetetlenné teheti.

- Ebben az összefüggésben a MÁV Rt. eseti szanálása csupán tüneti kezelés, e probléma megoldására gyökeres változtatásokra lenne szükség, részben azért is, mert az uniós csatlakozás pecsétje egyben a magyar vasút halálos ítéletének a pecsétje is lehet.

Érdemes lenne alaposabban megvizsgálni, hogy a kihelyezések (outsourcing) a MÁV Rt. esetében hogyan érintették a jövedelmezőséget, emelkedett-e a korábban a MÁV-hoz tartozó cégek díjszintje a "hajdani" önköltséggel szemben, ha igen, akkor milyen mértékben.

 Pálfalvi József [Közlekedéstudományi Intézet 2002.]

Az oldal tartalma a Változó Világ Internetportál Tartalomkezelési szabályzatának felel meg, és eszerint használható fel (GFDL-közeli feltételek). 1988-2010