Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

A TUDÁS 365+1 NAPJA

A hollandok igen szeretnek utazni, még a viszonylag kedvezőtlenebb gazdasági körülmények között sem mondanak le arról, hogy szabadságra menjenek és utazzanak. A felmérések szerint 1998-ban a hollandok 70 százaléka utazott szabadságra. Ebből 26 százalék belföldön, 35 százalék külföldön, 13százalék pedig otthon és külföldön is  eltöltött legalább 5 napot pihenéssel. A kormányzat nagy figyelmet fordít a belföldi turizmus fejlesztésére. Ebben jelentős szerepet tölt be a Holland Idegenforgalmi Hivatal (NBT) és a Holland Autóklub (ANWB), valamint a Holland Idegenforgalmi Tájékoztató Szervezetek Szövetsége (ANVV) és néhány alapítvány, mint a Holland Turizmus és Pihenési Alapítvány (STR). Jelentősen befolyásolják a belföldi turizmus alakulását a regionális turista-információs irodák, amelyek a helyi önkormányzatok támogatásával működnek.

A belföldi turizmusban jelentős a növekedés: 1988-ban még csak 6,8 millió fő, 1998-ban már 8,7 millió fő töltötte utazással az országon belül szabadságát. Igen népszerűek a pihenéssel, sportolással kapcsolatos programok. Az Északi-tenger partján lévő üdülőközpontokat 1,4 millióan keresték fel, míg az ország középső részén lévő Veluwe térségben -  ahol számos széles körű sportolási lehetőséget nyújtó pihenőpark található  -  1,2 millióan üdültek. Ezzel szemben a városokat  - Amszterdamot, Hágát, Utrechtet, Rotterdamot - viszonylag kevesen keresik fel turistacéllal a belföldi turizmus keretében, alig 200 ezer belföldi látogatójuk akadt.

A belföldi és a külföldi utazásoknál egyaránt igen jellemző a hollandokra a lakókocsis turizmus. A turisták 37 százaléka lakott saját vagy bérelt lakókocsiban. Sok családnak van saját nyaralója, ilyenekben a hollandok 25 százaléka töltötte belföldi szabadságát, míg szállodákban 15 százalékuk lakott. A többiek sátorban, barátoknál vagy alkalmi szálláshelyeken szálltak meg, 5 százalék pedig saját hajóján, jachtján töltötte a szabadságát.

Külföldre is igen sokan utaznak. Az 1997-as adatok alapján az EU-tagországok polgárai közül -  megelőzve a németeket is -  a hollandok töltötték a legnagyobb arányban a külföldön szabadságukat. Mivel az ország éghajlata nedves, hűvös, előszeretettel keresik fel a meleg, napfényes tájakat. Ennek megfelelően a nyári utazásoknál Franciaország és Spanyolország a legnépszerűbb úti cél a körükben. E két országot Németország és Belgium követi, mint utazási cél. A téli üdülések elsősorban sportjellegűek. Annak ellenére, hogy az országban nincsenek hegyek  - vagy talán éppen ezért?  - , rendkívül népszerű a síelés. (Otthon legfeljebb néhány műanyag borítású pálya akad a gyakorlásra.) Télen ezért az alpesi országok állnak a célországok listája élén: a legtöbben Ausztriát keresik fel, ezt követi Németország, Franciaország, Svájc és Belgium. A szálláshelyeket tekintve külföldön a hollandok 29 százaléka vett igénybe szállodát, 20 százalék lakókocsiban, 16 százalék sátorban aludt, és -  figyelemre méltóan -  14 százalék külföldön lévő saját tulajdonú házában, nyaralójában pihent.

Turistacélpontok külföldieknek

Hollandiában annyi az idegenforgalmi  látványosság, hogy elegendő lenne egy ötször akkora országnak is. Az idelátogató idegennek először mégis két dolog tűnik talán fel: a mindenütt uralkodó rend és tisztaság. A harmadik jellemző már csak alaposabb tanulmányozás után ötlik szembe, pedig végig kíséri Hollandia egész történetét, éspedig a hagyományok gondos őrzése. Az ország idegenforgalmi látványosságai között kiemelkedő célpont  - mind a belföldi, mind a külföldi turisták számára -  a főváros, Amszterdam gazdag kulturális örökségével, múzeumaival és csatornáival, szórakoztató negyedével. De kínál látnivalót számos más nagyváros és kisebb település is. Egy másik fontos mozzanat, amely sok látogatót vonz, hogy Hollandia a „virágok országa". S a turizmus bővítését, fellendítését szolgálja a sportolási és az aktív pihenési lehetőségek, a kempingek, üdülőparkok fejlesztése, például a vízisport-eszközök kínálatának vagy a kerékpárturizmus lehetőségeinek a növelése is.

A külföldiek számára az első számú célpont a legrégibb és látványokban is leggazdagabb, 718 ezer lakosú Amszterdam -  hivatalosan a főváros -  az ország szellemi, művészeti és pénzügyi központja. A várost szabályos mértani rendben hálózzák be a csatornák (grachtok) összesen 60. Ezeken karcsú motoros városnézőket szállító vízibuszok siklanak. A csatornák fölött 120 híd ível át. Amszterdamot csatornái miatt gyakran nevezik „Észak Velencéjének" is. A városban 15 múzeum tekinthető meg; legnagyobb a Rembrandt és más kiemelkedő holland festők műveit őrző Rijksmuzeum, igen híres a Van Gogh, a Történeti, a Hajózási Múzeum, Rembrandt háza és Anna Frank háza. A város történeti látványosságai közé tartozik a királyi palota, a 15. századi Koronázási templom, ahol található De Ruyter admirális síremléke is. Amszterdam hatalmas és modern repülőtere, a Schipol az Európából a tengeren túlra induló és onnan érkező járatok egyik legnagyobb európai központja, ahol repülési múzeumot is berendeztek. Amszterdam mindezek mellett jelentős zenei központ is, otthont ad a világhírű Concertgebouw zenekarnak.

Amszterdam és Rotterdam, a két óriási kikötő és ipari fellegvár között található Hága a közigazgatási központ és a politikai élet központja, egyben a király lakóhelye. Hága az ország második leghíresebb városa. A hollandok 's-Gravenhage-nek, a „gróf ösvényének" nevezik. A kicsi, de hangulatában ünnepélyes és arisztokratikus városka ad otthont ma a holland királyi családnak. Hágában található Hollandia egyik legszebb épületegyüttese, a Binnenhof, amely magában foglalja a parlament épületét, a királynő trónbeszédei céljául szolgáló lovagtermet és a kormány számos hivatalát. A látvány ötvösművészeti remekhez hasonlítható egy kis mesterséges tó partján. Több mint négyszáz év, az Orániai-Nassaui ház uralkodása, az egész holland történelem tanúja a Binnenhof. Jobb oldali részén található a parlament alsóháza, az úgynevezett második kamara, míg a baloldali szárnyban a felsőház, az első kamara. Ennek szomszédságában található a minisztertanács terme, s egyéb minisztériumok, kormányhivatalok is működnek itt.

A belső udvar közepén emelkedik a Ridderzaal, azaz a lovagterem. Ezt még a középkorban, 1280-ban építették. A maga idejében Nyugat-Európa egyik építészeti csodájának számított, mert 18 méter szélességben, támasz nélkül tartották a gerendák a tetőzetét. A terem sok történelmi esemény színhelye volt. 1456-ban Jó Fülöp, Burgundia és Németalföld uralkodója itt gyűjtötte össze az Aranygyapjas rend lovagjait, s itt üléseztek 1651-ben az Egyesült Tartományok is. A 20. században, 1904-ben Vilma királynő vezette be azt a szokást, hogy az uralkodó a lovagteremben nyitja meg a parlament őszi ülését: a királynőt azóta is évente egyszer, szeptember harmadik keddjén aranyozott hintó viszi a Soestdijk kastélyból a Binnenhof udvarán álló pompás lovagterembe, ahol megtartja trónbeszédét, ami tulajdonképpen a kormány jelentése és rövid távú programja az új parlamenti ülésszak kezdetén.

A királyi rezidencia igazában a Huis ten Bosch kastély, amelyhez 93 hektárnyi park és hozzá szép tó tartozik. A királyi kastély nem látogatható. Hága egyik jelképévé vált a század elején épült Békepalota, a Nemzetközi Bíróság székhelye. Itt tartották 1997-ben a Magyarország és Szlovákia között a Duna elterelése és a bős-nagymarosi vízi erőmű felépítésére kötött szerződés be nem tartása miatt keletkezett per tárgyalásait is.

Hága egy másik festői része a minisztériumi épületekkel körülvett, egyszerűen csak Térnek  -  Plein  - nevezett központi tér az országalapító Hallgatag Vilmos bronzszobrával, amelyet Royer 1848-ban mintázott meg. Egy másik hágai nevezetesség a Mauritshuis, a híres képtár a németalföldi festők egyik legnagyobb gyűjteményével, benne igen sok Rembrandt-képpel. A város számos múzeumnak ad még otthont, köztük a Börtönkapunak nevezett városi múzeumnak, ahol szép gyűjtemény látható a híres delfti kék kerámiákból és porcelánokból. Mára egybeépült Hágával a híres tengerparti fürdőváros, Scheveningen. Elegáns Kaszinójával és nagy parkjaival kellemes látnivaló. Az egyik parkban tekinthető meg a liliputi város, Madurodam. Itt eredetileg a holland városok és falvak kicsinyített mását építették fel, mára azonban már az ország szinte minden nevezetes épülete, létesítménye látható itt kicsinyben, így az amszterdami Schipol repülőtér vagy a hajnali halpiac, de még esküvő is a katedrálisban mozgó bábfigurákkal és hangjátékkal.

Hangulatos kis város Rotterdam és Hága között Delft, amely  -  nagy festőjén, Jan Vermeeren kívül  - jellegzetes kék fajansz edényeiről nevezetes. A delfti kék-fehér kerámia már a 16. század elejétől elterjedt szinte egész Németalföldön, és virágkorát a 17-18. században élte. Tányérok, tálak, díszedények és szobrok mellett burkoló csempék, de még bútorok és madárkalitkák is készültek belőle. A városka főterén az Újtemplom tartogat még néhány történelmi nevezetességet és látnivalót. Mindenekelőtt a városban merénylet áldozatául esett Orániai Vilmos síremlékét, egy 17. századi szobrász, de Keyser alkotását. A síremlék tövében kőből formált kutyafigura látható. Az országalapító hűséges kutyáját valóságos legenda övezi. A kutya gazdája halála és eltemetése után nem tágított a sír mellől, és ott pusztult el éhen. Az Újtemplomban a holland történelmet végig kísérő számos Vilmos nevű uralkodó síremléke található még, így I. Vilmos királyé, a Holland Királyság első uralkodójáé is.

A történelmi és egyetemi város Utrecht egyben kereskedelmi központ is és egy híres nemzetközi vásár helyszíne. Amszterdam közelében található Alkmaar, Utrecht közelében Gouda a holland tejipar két központja. Alkmaart a sajtok városának nevezik, ahol hagyomány a minden pénteken megrendezett szabadtéri sajtvásár, ahol sok ezer sárga sajtgolyóbis cserél gazdát, míg Gouda a másik világhíres sajtváros, ahol a színes-szagos sajtvásár napja mindig a csütörtök. Eidam a magyar ízléshez legközelebb álló és nálunk legismertebb, piros héjú sajt közelebbi hazája, Amszterdamtól északra fekszik. Goudától, a sajtvárostól délre, Dordrecht közelében forog a 19 híres kinderdijki szélmalom. A 18. században épült, máig működő szélmalmok eredeti funkciója, hogy  szivattyúzzák a vizet a csatornákba. A malmok felújított állapotban ma is éjjel-nappal üzemelnek, és emelik át a vizet a közeli folyóba. A tengertől elhódított területeken épült az 1960-as években Lelystad. A város Lely mérnöknek a nevét őrzi, aki a nagyszabású tervet, a Zuiderzee-programot, a polderek kialakítását és a városalapítást elgondolta.

Haarlem és Hága között terül el Bollenstreek, a virágok és a holland kertészek birodalma. Bollenstreek virágmezőinek (nárcisz, jácint és tulipán) megtekintésére Nyugat-Európa szomszédos országaiból Nagy-Britanniából, Németországból, Belgiumból és Franciaországból látogatók tízezrei érkeznek. Hillegom, Lisse és Sessenheim lakói a virágkertészetből élnek. Egyik leghíresebb város Linnaueshof, amelynek 15 hektáros parkjában évente kétszer rendeznek virágkiállítást. A város nevét Linnéről, a neves svéd botanikusról kapta, aki a múlt században hét évet élt Hollandiában. Mindezeknél látogatottabb Keukenhof, amelynek 28 hektáros parkjában minden év májusában rendezik meg a mintegy 700 tulipánfajtából álló virágkiállítást. Az idegenforgalmi hivatal (NBT) tavaly meghosszabbította a virágpark eddig egyhónapos nyitva tartását azzal a céllal, hogy megnyújtsa az idegenforgalmi idényt.  A hatalmas parkot erdők veszik körül.

Aalsmeer a világ legnagyobb virágárverésének színhelye, közel a virágvidék széléhez, egyben Amszterdamhoz, ahonnét percek alatt elérhető a  Schipol repülőtér.  Itt a hét minden munkanapján rendeznek virágaukciót; ezek különlegessége, hogy magasról induló és lefelé mozgó árakra licitálva nyerhetők el az egyes virágszállítmányok, amelyek ezt követően azonnal indulhatnak a világ minden tájára. A kertészetek a közeli Westeinde-tó számos kis szigetén találhatók, az egyes virágmezőket hidak és pallók kötik össze. A nagy kertészetek üvegházaiban télen-nyáron fogadnak látogatókat is. Aalsmeerben a virágkorzót szeptemberben tartják.

Schiedam városka viszont elsősorban iparáról, ezen belül főként a szeszesitalok gyártásáról vált híressé, és kapta a „likőrváros” nevet. A jenever, a holland borókapálinka főzésének központja ez a város már a 17. század kezdetétől. A pálinkafőzés a múlt században érkezett fejlődésének csúcsára, akkoriban 400 szeszfőzde és likőrgyártó üzem működött itt. Számuk mára 25-re csökkent, de még ma is működik itt a világhírű Bols cég. A leghíresebb az egyszerűen csak az Öregnek (Zeer Onde) nevezett likőr, amely onnan kapta a nevét, hogy hét évig érlelik.

Gorinchem régi váráról nevezetes. Középkori falainak nagy része még ma is áll, a falak tetején szélmalmok forognak, a folyóparton pedig egy 14. században emelt vár, Loevestein magasodik, az egyik legszebb a megmaradt mintegy 300 ilyen történelmi emlék között. A 17. században börtönné alakították, és itt raboskodott Gotius (Hugo de Groot) jogtudós, a nemzetközi jog megteremtője. A bűne az volt, hogy a köztársaság mellett szállt síkra az akkori belpolitikai és vallási vitákban. A halálos ítélettől a hagyomány szerint csak úgy menekült meg, hogy a barátai egy könyves ládába zárva menekítették ki a vár falai közül.

Groningent, a szintén ezer éves várost Hollandia magtáraként emlegetik, lévén a mezőgazdasági termelés egyik központja. Groningen már 1282-ben a ritka kiváltságú, főként német városokat tömörítő Hanza-városok közé tartozott, és élénk kereskedelmet folytatott. Ma is inkább a német városkákhoz hasonlít, jellegzetes homlokzatú házaival. Híres a halpiaca és a gabonatőzsdéje. A környező Frízföld is kínál számos, másutt nem látható érdekességet. Európa legnagyobb vízisport-területének mondják, ahol számos létesítmény kínál lehetőséget az evezésre, vitorlázásra, vízisízésre. Sajátos helyi sport a csatornák rúddal átugrása, amit a frízek nagy ügyességgel művelnek. A fríz fővárosban, Leeuwardenben sok múzeum tekinthető meg. A nemzeti Fríz Múzeum a nép történelmi emlékeit őrzi igen régi régészeti leletektől kezdve a népviseleteken, népművészeti tárgyakon át máig. A képtár őriz egy a festő feleségét, Saskiát ábrázoló Rembrandt-képet is; Saskia fríz származású volt, és esküvőjüket is itt, egy kis faluban tartották 1634-ben.

Maastricht 1600 éves város, már a rómaiak is építettek ide települést. A 13-15. században a szövet- és posztókereskedelem központja volt. A 17. században XIV. Lajos, a francia Napkirály hadai ostromolták, majd be is vették, és e város falainál esett el egy bizonyos d’Artagnan kapitány. akit később Alexandre Dumas Három testőr című regényében tett halhatatlanná. A Belgium kiválását követő holland-belga háborúskodás idején, a múlt század 30-as éveiben a határmenti város független maradt, s véglegesen csak 1867-től tartozik Hollandiához. Az EGK-t Európai Unióvá alakító szerződést itt írták alá 1992-ben.

A közel 600 ezer lakosú Rotterdam az ország második legnagyobb városa, és Európa és a világ legnagyobb kapacitású kikötője. Ellentétben a többi holland várossal, teljesen modern, mert a második világháborúban a kikötőt ért bombatámadások következtében szinte az egész város megsemmisült. Történelmi belvárosát modern stílusban építették újjá, a város a holland szorgalom, tehetség és akarat jelképévé vált. Itt, a modern város szívében látható a bombatámadások áldozatainak emléket állító híres szobor, Zadkine alkotása. A számos rotterdami múzeum közül különösen érdekes a Tengerészeti Múzeum. Az óriási forgalmú kikötő a turisták számára is látogatható kis vízibusszal és idegenvezetővel. A kikötő mellett magasodik a parton a 179 méter magas, Euromaas (Európai árboc) névre keresztelt kilátótorony a csúcsában körbeforgó műanyagkabinnal, ahonnét páratlan kilátás nyílik a kikötőre és a városra.

A magyar-holland idegenforgalmi kapcsolatok

Turisztikai szempontból Magyarország 4. legnagyobb nyugati partnere Hollandia; a beutazó turisták száma alapján Hollandia Ausztriát, Németországot és Olaszországot követi. A holland beutazók száma az utóbbi években rendszeresen elérte a 250 ezer főt. A Hollandiába utazó magyarok száma becslés alapján évi 15-20 ezer körül mozog. A magyar turisták számára Hollandia a drágább országok közé tartozik, ezért és a messzesége miatt is a kiutazó forgalom jelentősebb növekedésével a következő években sem lehet számolni. 1992 májusában Budapesten az akkori Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (IKIM) és a holland Gazdasági Minisztérium között idegenforgalmi együttműködési megállapodást írtak alá. Hollandiában a magyar idegenforgalom képviseletét a A Magyar Turizmus Rt. hágai képviselete látja el. Az MT Rt. rendszeres kiállítója a januárban Utrechtben megrendezett idegenforgalmi szakvásárnak.

Zeiler Júlia [Változó Világ 32.]

Az oldal tartalma a Változó Világ Internetportál Tartalomkezelési szabályzatának felel meg, és eszerint használható fel (GFDL-közeli feltételek). 1988-2010