Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

A TUDÁS 365+1 NAPJA

Télapó és sarkkör

 Ma már világszerte köztudott, hogy az egyetlen igazi Télapó (finnül „Joulupukki”) Lappföldön él. A sarkkörön fekvő Rovaniemi városában található a postahivatala és szuvenírboltja. Évente a világ minden tájáról rengeteg levelet kap a gyerekektől, és ezekre válaszolni is szokott. Karácsony idején naponta több charterjárattal érkeznek a japán, francia, angol, spanyol, görög, amerikai, olasz stb. turistacsoportok. Nagy részük reggel érkezik, kezet fog a Télapóval, lefotózza a rénszarvasokat és a sarkkört jelölő hirdetőtáblát, részt vesz egy hószafarin, megebédel a szabadban, majd szuvenírt vásárol és este már haza is repül. Az angol utazási irodák például mindezért potom 1000 fontot kérnek fejenként.

A téli látványosságok közé tartozik az is, hogy Kemi városában minden évben felépítik a világ legnagyobb hóvárát. A hóból és jégből készült várban szálloda üzemel, kápolna és különböző boltok vannak, és a várudvarban opera- és telőadásokat tartanak.

Őszi időkben – ami Lappföldön már augusztus második felében kezdődik – népszerűek az ún. Ruska-túrák. A ruska azt a színpompát jelenti, amikor a nyírfák és rezgőnyárfák, valamint a feketeáfonya levelei a vörös, barna és sárga minden árnyalatában pompáznak. Ilyenkor már nincsenek szúnyogok, mivel megvoltak az első fagyos éjszakák, viszont gyakran bizonytalan az időjárás; ha esős és szeles az idő, a levelek rögtön lehullanak sárguláskor.

A finn vizek halban gazdagok. A Balti-tenger csak enyhén sós, ún. kevert vizű, így megélnek benne az édesvízi halak is. A kizárólag tengeri fajták közül leggyakoribb a balti hering, a lepényhal és a tőkehal. Horgászni mindenkinek szabad külön engedély nélkül – kivéve az olyan folyókat, amelyekbe a pisztrángok és lazacok felúsznak ívni. Engedélyezett szabad horgászás alatt olyan halfogást értenek, amely orsó nélküli bottal, valamint természetes csalival (giliszta, kishal, halszelet, rovar, kukorica, kenyérdarab stb.) történik – a műlégy, vobbler, villantó használata már előfizetéses engedélyhez kötött. Főleg a szigetvilágban parasztházakban fogadják a vendéghalászokat, és aki szobát vagy házat bérel, annak adnak halászengedélyt is. Ilyenkor lehet csónakot is bérelni, és a gazda szívesen megmutatja a helyeket, ahol kapásra van esély. Az ilyen helyeken általában van főzési és halfüstölési lehetőség is. Amennyiben oly mértékű a horgászszerencse, hogy több halat sikerül kifogni, mint amennyit a vendég képes elfogyasztani, jó néven veszik, ha a fölesleget átadják a házigazdának. Egyes helyeken már dívik az eredetileg amerikai szokás: csak kifogni a halat, lemérni, lefényképezni és óvatosan élve visszaengedni a vízbe.

 Vadászati turizmus

 Egyes vadásztársaságok vendégvadászokat is fogadnak. Ilyenkor érdemes fegyvert is kölcsönözni, mivel saját fegyverek behozatala az országba meglehetősen komplikált. Nagyvadra (jávorszarvas, amerikai őz) csak társaságoknak adnak engedélyt. Ezek vadászati ideje szeptember közepétől az év végéig tart. Egy-két dél-finnországi társaság területén előfordul dámszarvas is, európai őzre leginkább az Ĺland-szigeteken lehet vadászni. Egyes nagybirtokok szerveznek fácánozást is.

Észak- és Kelet-Finnországban nagy állami erdők vannak, amelyek területére 3–5 napos, apróvadra szóló vadászengedélyeket lehet váltani. Vízimadarakra (ludak, récék, szárcsák, bukókacsák) augusztus 20-tól október végéig lehet lőni. Fontos megjegyezni, hogy vízparti vadászatokon természetvédelmi okokból tilos az ólomsörét használata. Siketfajdra, nyírfajdra, hófajdra, császármadárra, nyulakra és rókára viszont tilos acélsöréttel lőni, mivel az esetleg befúródik a fákba és igen kellemetlen meglepetést okozhat a motorfűrésszel dolgozó fakitermelőnek. Madarakra szeptember közepétől december végéig lehet vadászni, nyulakra február végéig.

A Szent Iván napja

Szent Iván napja a legfontosabb hagyományos nyári ünnep és esemény. Ilyenkor mindenki, aki megteheti, vízpartra megy. A városok szinte kiürülnek és nagyok a forgalmi dugók. Sok a részeg, a közlekedési baleset, a vízbefulladás, a verekedés és késelés, de ilyenkor nemzik a legtöbb gyermeket is. Lappföldön ilyen tájt szokás gyönyörködni az éjfélkor északról sütő napban – feltéve, ha derült az ég. Aki szolidabb módon kívánja megünnepelni Szent Iván napját, az például Helsinkiben elmehet a Seurasaari szabadtéri néprajzi múzeumba, ahol hagyományos néptáncokat mutatnak be.

A nyári fesztiválok

Finnországban már hosszú hagyománya van a nyári fesztiváloknak. Sok ember számára a nyári szabadság egy része abból áll, hogy sorra járják a fesztiválokat és ismerősökkel találkoznak. Van, aki csak mutatkozni akar, vagy sznobként dicsekedni, hogy ezt és ezt – éppen a leghíresebb előadást, művészt – látta, de azért a többség mégis a programok miatt megy el. Vannak fesztiválok, ahol az attrakció vásári: ebbe a kategóriába sorolható például az asszonycipelő bajnokság és a szúnyogölő-verseny, ezek azonban csak mulatságos kontrasztot jelentenek olyan magas színvonalú, nemzetközileg elismert kulturális eseményekhez képest, mint a Kuhmo Kamarazenei Fesztivál. Ezt júliusban rendezik az északkelet-finnországi Kuhmo városkában. 1990-ben gyönyörű koncertterem épült a fesztiválnak köszönhetően, kezdetben azonban falusi iskolában, templomban és parasztházakban rendezték a koncerteket, a fesztiválvendégeket pedig parasztházaknál, családoknál szállásolták el.

A Pispalan Sottiisi – néptáncfesztivált Helsinkiben rendezik június második felében. Számos magyar együttes is megfordult már e hagyományos fesztiválon. 2000-ben együtt rendezték az észtekkel. A Kuopio-i Táncfesztivált szintén júliusban rendezik: a közönség a világ különböző tájairól érkező, a modern tánctól a balettig és a néptáncig a táncművészet teljes skáláját képviselő csoportok előadásaiból kaphat ízelítőt.

 A Kaustineni Népzenei Fesztivál már régi hagyományokkal rendelkezik. Az utóbbi évek során divatba jött ún. etnozenei hullám újra felpezsdítette a Kaustinen-fesztivált is, amelyet általában július második felében rendezik. Szintén színvonalas és nemzetközi rangú-hírű esemény a Pori Jazzfesztivál. A július végén/augusztus elején Pori városában rendezendő fesztiválon világhírű művészek szoktak fellépni a nagyvilágban talán kevésbé ismert finn együttesek mellett.

Évente augusztus közepén kerül sor a nemzetközi Tamperei Nyári Színházi Fesztiválra. Ide az évad legjobb finn színházi előadásai mellett néhány rangos külföldi színtársulatot és előadást is meghívnak, szemináriumokat, közönségtalálkozókat, klubesteket rendeznek, s van utcaszínház, szabadtéri előadás, hagyományos színház és régi üzemcsarnokban előadott produkció.

Érdekes esemény a Sodankyläi Filmfesztivál. Ezt júniusban rendezik Lappföldön. Ide eljönnek a filmvilág nagyjai is, holott ez a fesztivál Cannes-hoz vagy Berlinhez képest tulajdonképpen egy ellenfesztivál: Sodankylä pici település a sarkkörtől mintegy 150 km-re északra, s magán a filmfesztiválon kívül semmi látnivalót nem kínál. Ebből következően a filmek kerülnek előtérbe minden ünnepi fogadás, bál és pompa nélkül.

Finnország „legragyogóbb” nyári fesztiválja a Savonlinnai Operafesztivál. A júliusban sorra kerülő rendezvénysorozat színhelye az Olavinlinna nevű középkori vár. Az operaelőadásokat és koncerteket nagyvállalatok szponzorálják (jelentős állami támogatások mellett), és mind a minisztériumok, mind a cégek ide viszik vendégeiket. Savonlinna városától számított száz kilométeres körzetben csak az egyébként használatos ár duplájáért lehet szállodaszobát kapni, és a város piacán is borsos felárat kell fizetni a kávéért meg az eperért is. Az előadások viszont általában színvonalasak; klasszikus darabok mellett előadják a modern finn operákat is. A rendezők és énekesek között egyaránt megtalálhatók a neves finn és nemzetközi sztárok is.Savonlinnához viszonylag közel esik Punkaharju, ahol egész nyáron nyitva van a Retretti barlanggaléria. Nagy sziklába vájt barlangokban évről évre színvonalas kiállításokat rendeznek (Chagall, Picasso stb.).

Az észak-karéliai Lieksában augusztus elején kerül sorra a nemzetközi fúvószenei fesztivál.A Lieksa melletti Nurmesban található az észak-karél kultúrközpont, a Bomba, ahol a július második felében rendezik meg a Bomba Ünnepi Heteket. A fesztivál finnugor-centrikus: többek között a karélok, magyarok, észtek és az oroszországi kis finnugor népek néphagyományait és kultúráját mutatja be.

A dél-finnországi Lahti városában augusztus első hetében rendezik a nemzetközi orgonazenei fesztivált. A világ legjobb orgonaművészei már több mint húsz éve adják itt elő klasszikus zeneszerzők remekműveit és a legmodernebb orgonára komponált szerzeményeket. Szintén augusztus elején ünnepli a nyugat-finnországi Uusikaupunki a város nagy fiát, Bernhard Henrik Crusell zeneszerzőt. A róla elnevezett fesztiválon a fafúvós hangszerek – furulya, klarinét, oboa és fagott – számára írt műveket mutatnak be.

Augusztus közepén tartanak zenei fesztivált a korábbi fővárosban, Turkuban. A sokoldalú kínálat zenekari-, ének- és kamarazenei számokból áll. A 14. században épült turkui várban középkori, reneszánsz és barokk zenét adnak elő. Augusztus végén, szeptember elején kerül sorra a 17 napos Helsinki Ünnepi Hetekre, számos nemzetközi színházi és táncszínházi előadással, kiállítással és hangversennyel.

Heringvásár

A finn főváros őszi színfoltja az október elején megrendezendő egyhetes heringvásár. Turkuban a vásár egy-két héttel később zajlik. A halászok hónapokig készülődnek a vásárra és egyes családok évi jövedelmének 40%-át is kiteheti ez az egyheti bevétel. A heringet számtalanféle fűszeres páclében tartósítva kínálják, frissen, sózva és füstölve. Kaphatók ilyenkor a szigetvilág háziipari termékei is, mint például pulóver, gyapjúzokni és -kesztyű, borókából faragott illatos fakanalak és vajkenő kések stb. Szigetvilági kuriózum a szinte fekete, vérrel és cukorsziruppal ízesített rozskenyér. Amikor még lehetett vadászni fókára, a fókazsír is szerepelt a vásári termékek között (azzal lehetett legjobban impregnálni a bőrtalpú cipőket, csizmákat és bakancsokat). A heringvásár idején akár harmonikaszóra is lehet táncolni a piactér kövezetén és végigkóstolni a fűszeres heringeket. Minden évben zsűri szavazza meg az év legfinomabb pácolt halát. Ez a győztes halásznak nagy dicsőség és egyben jó reklám is.

Juhani Huotari [Változó Világ 46.]

Az oldal tartalma a Változó Világ Internetportál Tartalomkezelési szabályzatának felel meg, és eszerint használható fel (GFDL-közeli feltételek). 1988-2010